Esti Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
Látogatás Moszkva, augusztus 3. Hivatalos, baráti látogatásra két szovjet hadihajó érkezik augusztus 5-én a romániai Constanta kikötőjébe — jelentették be Moszkvában. SZAKADÉKBA ZUHANT A BUSZ Útkanyarban megcsúszott és szakadékba zuhant egy autóbusz tegnap Dél-Bolíviában. Negyvenhét utasa közül 31 meghalt, tizenhatan pedig megsebesültek. Az USA lakossága A legutóbbi népszámlálás adatai szerint augusztus 1-én 217,4 millió volt az Egyesült Államok lakossága. ELLOPTÁK A KIÁLLÍTÁSRÓL Freud kalapja Bécs, augusztus 3. Ellopták Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis ausztriai megteremtőjének kalapját — jelentette be tegnap este a bécsi rendőrség. A 100 000 schilling becsértékű kalapot a pszichiáter egykori bécsi lakásán rendezett kiállításról vitték el. FIGYELMEZTETŐ HELYSZÍN Atomfegyver-ellenie konferencia Hirosimában ma megnyílt az atom- és hidrogénfegyverek elleni világkonferencia. A szombatig tartó nagyszabású nemzetközi értekezletet , amelyen harminc külföldi ország százötven képviselőjén kívül négyszáz japán békeaktivista, tudós és szakszervezeti vezető vesz részt — az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő japán tanács (Genzsuikjo) és az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő japán kongresszus (Genszujikin) közös szervezésében rendezik meg. A japán kommunisták, illetve szocialisták által támogatott két szervezetet hosszú éveken át megosztották az atomfegyverek elleni küzdelem gyakorlati kérdéseiben támadt nézeteltérések, de 1963 óta egyetértésre jutottak a közös fellépés szükségességét illetően. A külföldi vendégek között olyan kiemelkedő személyiségek vannak, mint Philip Noel-Baker brit és Sean MacBride ír béke Nobel-díjas, Arthur Tamplin amerikai tudós, és Phan Anh, a Vietnami Szocialista Köztársaság Békebizottságának elnöke. Az öttagú szovjet delegációt a Szovjet Békebizottság megbízásából V. A. Matvejev, az Izvesztyija politikai szemleírója vezeti. Hazánkat a konferencián dr. Sztanyik B. László, az országos Joliot-Currie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet igazgatója képviseli. A küldöttek megvitatják az atomfegyverek betiltásának, valamint az atomenergia felhasználásának kérdéseit. A konferencia befejezéseképpen szombaton több tízezer ember részvételével békenagygyűlést tartanak. Hirosimában véget ért a hirosimai és nagaszaki atombombázás közvetlen pusztításának és kései utóhatásának vizsgálatára összehívott nemzetközi szimpózium, amely fontos része volt a két város ellen intézett atomtámadás harminckettedik évfordulója alkalmából folyó tudományos és békemozgalmi akciósorozatnak. ABARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (3.)^ Árkádok városa „Bologna Olaszország és Európa egyik legszebb városa. Nincs város, amely hozzá hasonlít, vagy helyébe léphetne. Szép, mert sok és dús színe van, és a szín, amely megtölti, túlnyomórészt a vörös vagy a vöröses, a leginkább testies szín, amely elsősorban emlékeztet az emberi testre és a vérre” — írja Guido Piovene: Utazás Itáliában című könyvében. Téved az utazó, ha azt hiszi, Bolognát azért emlegetik így az utóbbi évtizedekben, „a vörös város”, a „vörös szív”, mert téglából és barnás kőből készültek épületei. A vörös jelző egyértelműen politikai tartalmú. Bologna kommunista vezetésű város. Egyetlen olasz település sem tükrözi ilyen töményen az élethez, az élet örömeihez való ragaszkodást. A magyar turista rögtön otthon érzi magát barátságos utcáiban. Lakói híres nagyevők, konyhájuk nehéz, egy-egy fogás a „barokk csendélet apotheózisa”. Az ember menüt rendel a vendéglőben, s olyan dús tányérokat pakolnak eléje, hogy csak győzze. Húslevesük sem üres lé, hanem húsos táskákkal van teli. Már ettől jóllakhat a vendég. Maguk mondják: sok a májbeteg a városban. A kommunista irányítás évei alatt sikerült Bolognában a mindennapi életnek olyan minőségét megteremteni, amit sehol másutt nem találni Itáliában. — A tizennyolc kerület tanácsában jó másfél évtizede foglalkoznak környezetvédelemmel, megelőzve ezzel európai fővárosokat — mondja Paolo Dozzi tanácsnok. — A városházán (700 éve irányítják e pompás téglapalotából Bologna életét) számítógépekkel dolgoznak, s egy születési bizonyítvány, házassági kivonat húsz másodperc alatt elkészül. Nálunk van a legtöbb bölcsőde, mi vezettük be az öregek ingyenes nyaralását, Bolognában ingyen utazhatnak műszakváltások idején a munkások, mi építettük fel az első nagy szociális lakónegyedeket, itt a legmagasabb színvonalú az orvosi ellátás. Rekkenő hőség van, de Bologna az emberekhez igazodva alakult ki hosszú történelme során: utcái árkádosak, s a hűs árnyékban jó sétálni, kirakatokat nézegetni a Via Indipendenzán, vagy egy barátságos kis teraszon fagylaltozni. Vendégszerető város. Tiszta is, utcáit gondosan takarítják, portáljait lemossák, parkjait gondozzák. A házak meglepő rendben vannak. — Nagy erőfeszítést tesz a város vezetése, hogy a műemlékeket megóvja, s a lakóházakat karbantartsa — mondja büszkén a tanácsnok. Nem látta Bolognát, aki nem látta egyetemét. Ez a legősibb Európában — megelőzte a Sorbonne-t —, s különösen az orvosképzésben jeleskedett. Elindulok hát a Via Zambonin, a híres-nevezetes egyetem felé. Februárban súlyos, három napig tartó diákzavargások színhelye volt a város. A Zamboni utca most csöndes, hiszen nyár van, de a falakra ragasztott, rosszul lemosott és újra fölfestett jelszavak arról vallanak, a nyugtalanság nem ült el teljesen. Renato Zangheri, Bologna polgármestere, így nyilatkozott a februári napok után: „Nem értettük meg, hogy ez az egyetem, amely túlzottan megnövekedett a város kellős közepén, egyetlen mozdulattal kiöntötte fölöslegét az utcára.” Mit jelent ez? — 1968 előtt tízezer hallgatója volt az egyetemnek. Most hetvenezer ... Ráadásul csak 30 százalék jött Emilia Romagna tartományból, azaz otthoni hátországgal, a többi diák déli és külföldi — mondja Dino Moroni, a filozófiai tanszék tanársegédje. — Kialakult egy egyetemi lumpenproletariátus a város szívében: a diákok nagy része nem tanulni jött, csak azért, mert nincs kedve dolgozni, illetve mert nem talált munkát. Nagy részük az órákra sem jár be, csavarog, alkalmi munkákból tengődik, és minden rendzavarásban boldogan részt vesz. Bolognában háromszáz, az egyetemi városban mintegy hatezer lakóhely van csak számukra, ezekben elképzelhetetlen zsúfoltságban tengődnek a diákok. — Miért vettek fel ilyen sokat? 1989 óta az állam, puszta lazaságból, nem vállalja a rostálás népszerűtlen szerepét. Mindenkit fel kell venni, aki jelentkezik. Eredmény: ma már valamennyi olasz egyetem összeroskad, szinte szétpattan. A reform már nem várathat soká magára. Említettem, hogy a fiatalok egy része a munkanélküliség elől is menekül. Azt hiszik, amíg tanulnak, javulnak majd az országban az állapotok, másrészt diplomával könnyebben találnak állást. De, most, 1977 nyarán, 1 millió 200 ezer fiatal vár munkára, köztük majdnem félmillió diplomás! így aztán érthető, hogy ez a csalódott diáksereg jó alanya a hangzatos politikai jelszavaknak. — Mit tehet Bologna, a város, hogy a februári rendzavarás ne ismétlődhessék meg? — Bologna vezetői világosan megmondták: nem a tanács feladata megbirkózni az egyetem burjánzásszerű növekedésének gondjaival. Ez az állam dolga. Beesteledik, mire visszajutok a Piazza Maggioréra, Itália egyik legszebb főterére. Szellő támad, a város a téren, a környező utcákban hűsöl, beszélget, cseveg, vitatkozik. A gyerekek fogócskáznak, a turisták fáradt lábukat pihentetik San Petrinio márványlépcsőin. Lukács Teréz Spanyol munkanélküliség A most közzétett hivatalos statisztikai adatok szerint Spanyolországban jelenleg 506 894 a nyilvántartott munkanélküliek száma. (Ez az aktív lakosság 3,84 százaléka.) A most közzétett adat azokat tartalmazza, akik munkakeresés céljából nyilvántartásba vetették magukat a munkaközvetítő hivatalokban. Kormányforrások is elismerik, hogy a munkanélküliek pontos számát lehetetlen megállapítani. A szakszervezetek becslése szerint a munkanélküliek száma megközelíti az egymilliót. DÉL-AFRIKAI NYILATKOZAT Összecsapások Rhodesiában Johannesburg, augusztus 3. ..Kemények leszünk, nem tűrünk el többé semmiféle anarchiát és erőszakot” — jelentette ki a kormány nevében Kruger dél-afrikai igazságügyi miniszter, múltán egy hét óta állandósultak a sowetói afrikaiak és a hatóságok közötti összecsapások. Az újabb tüntetési hullámot a kabinet egyik intézkedése váltotta ki, amellyel ,,közösségi tanácsok” egyfajta bábszervezetek létrehozását kívánta elérni. Tegnap ismertté vált, hogy a börtönben szerzett sérüléseibe belehalt Elijah Nkwenke Loza, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egyik tagja. Az afrikai politikust a dél-afrikai titkosrendőrség tartóztatta le az úgynevezett terrorizmusellenes törvény alapján. Rhodesiában a felszabadítási mozgalmak erői támadást intéztek az egyik déli város, Bulawayo ellen. A rhodesiai hatóságok nem közöltek részleteket az öszszecsapásról. Mindössze azt jelentették be, hogy a nap folyamán más összecsapások is voltak az ország területén. A TÚLÉLŐ HALÁLA is tudná összeszámlálni, hányszor forgott közvetlen életveszélyben? Találat érte elnöki helikopterét és lövedékek csapódtak a szónoki emelvény körül, amikor nagygyűlésen szólt népéhez. Legutóbb három esztendeje keltették halálhírét. 1974 júliusában, a szélsőjobboldali puccs idején működésbe lépett a görög juntától és a CIA-tól fogant Apolló-terv, ostrom alá vették palotáját. Egy mellékajtón sikerült kimenekülnie, az erdőn át a közeli országúthoz sietett, ahol jogarával „stoppolta” le az első arra haladó gépkocsit. Hónapokon át forrtak a szenvedélyek és a viharok, azután mégis visszatérhetett Nicosiába. Úrrá lett három államcsínykísérleten, túlélte a száműzetést és öt merényletet, ám ma hajnalban elkövetkezett a túlélő halála. Szervezete nem bírta tovább a megfeszített iramot, s a rövid időn belüli második szívroham végzett vele. Óboldogsága III. Makariosz, a Ciprusi Köztársaság elnöke, a görögkeleti egyház érseke, s a görög ciprióták etharchája (nemzeti vezetője) 1913. augusztus 13-án született Pano Panagia falucskában — akkor Michael Krisztodukosz Muszkosznak hívták. Apja pásztor, maga is juhokat őrzött, de a község pópája, aki egyúttal nagybátyja volt, felfigyelt a tehetséges fiúra. Kykkóba, a környék nevezetes kolostorába került; kisegítő a konyhán, felszolgál társainak az étkezdében, de közben tanulhat is. Itt születik meg első politikai állásfoglalása, amikor London koronagyarmattá nyilvánítja Ciprust, piros krétával felírja a konyhafalra: „Zeto i Enoziszt” (Éljen a Görögországgal történő egyesülés!). Akkor még aligha sejtette, hogy a régi bizánci hagyományok értelmében ciprusi érsekként három különleges kiváltságot élvezhet majd: megkülönböztető palástot viselhet; jogarhoz hasonlító pásztorbotot tarthat kezében és piros tintával írhatja alá a nevét. Tanulmányi eredményei alapján továbbjutott a sziget legjobb iskolájába, a pánciprusi gimnáziumba; egyetem létesítését az angolok nem engedélyezték Cipruson. Felsőfokú képzettséget Athénban szerez. A második világháború alatt, a német behatolás idején távozni akar, de az utolsó hajót, ahová feljuthatna, elsüllyesztik a pireuszi kikötőben. A görög fővárosban szentelik pappá 1946-ban, azután Larnaca püspöke, majd II. Makariosz érsek hirtelen halála után, 37 évesen, a legfiatalabb érsek Ciprus történetében. Az egyház vezetésében ugyanis heves belharcok dúlnak, s a különböző csoportok abban bíznak, hogy a tapasztalatlannak tűnő III. Makarioszt saját emberükké formálják majd. Az érsek azonban a maga útján indul el, ha ez az ist nem is volt mindig egyenes, sőt, a vargabetűk és a buktatók sem hiányoztak. Az Enoziszt már tartózkodóbban kezeli, túl bizonytalannak látja a görög belpolitikát. Függetlenséget követel a szigetországnak, mire a brit gyarmati hatóságok „eltértek”, s a repülőtéren, amikor 1956 februárjában Athénba kíván utazni, egy másik gépre kényszerítik. A Seychelles-szigeteken éhségsztrájkkal tiltakozik, s egy évvel később Onassis tankhajójával, az Olümposz Mennydörgéssel, visszatér szülőföldjére. 1960-ban, Ciprus függetlenné válásakor, köztársasági elnökké választják, tisztségében később is többször megerősítik. Vlakariosz Ciprus függetlenségének és el nem kötelezett politikájának egyik jelképe. Voltak következetlenségei és megingásai, de Ciprus érdekeit mindig az első helyre helyezte, így volt ez élete utolsó órájáig, hiszen súlyos betegen is részt vett a politikai életben, igyekezett hozzájárulni a kibontakozáshoz, annak a bonyolult és válságos helyzetnek felszámolásához, amelyet a sziget rendellenes állapota, csaknem 40 százalékának idegen megszállása jelentett. Híve volt a görög és török népközösségi tárgyalásoknak, az utolsó hónapokban hajlott a szélesebb körű föderációra, az egységes Ciprus keretein belül. Hirtelen távozása aligha teszi egyszerűbbé a ciprusi krízist... V*.__________________________| Réti Ervin szembesítés és alibi Letartóztatták a bankelnök feltételezett gyilkosát .Kevésbé látványos akcióban, csekély rendőri erő bevetésével, és a szokásostól eltérően ellenállás nélkül tartóztatta le tegnap este a majna-frankfurti rendőrség Jürgen Ponto nyugatnémet bankár egyik feltételezett gyilkosát. A 23 éves, Eleonore Pönsgent az éjszakai órákban frankfurti lakásáról vitték el. Egyidejűleg kiadták a körözést tettestársa, a 26 éves Susanne Albrecht ellen is. A letartóztatott Eleonore Pönsgent azonnal szembesítették a merénylet szemtanúival, a meggyilkolt bankár feleségével és a család otthonának házmesterével. Mindketten a leghatározottabban felismerni vélték személyében az egyik gyilkost. Mindamellett az ügy nem ilyen egyszerű. Pergsen, akit egyébként a frankfurti egyetemhez közeli lakása környékén jóformán senki sem ismer, számos tanút nevezett meg, alibijének igazolására. Időközben a „Vörös Hajnal” elnevezésű anarchista csoport — amely a Dresdner Bank elnöke elleni gyilkosságot magára vállalta —, ismét jelentkezett. Képviselőjük a Reuter frankfurti irodáját hívta fel, és azzal fenyegetőzött, hogy még több gyilkosságot fognak elkövetni, hacsak nem bocsátják szabadon összes letartóztatott társukat.