Esti Hírlap, 1979. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-01 / 127. szám

EZ BUDAPESTEN A HATODIK Összkomfort Dél-Pesten Városrészközpont épül • Főút a gyalogosoknak Megtörtént a döntés: a kispesti 12 ezer laká­sos új negyedben elkez­dődik a dél-pesti város­részközpont tervezése­­építése. Először a Vö­rös Hadsereg útja és a Munkás körút mentén az áruház és a csarnok készül el. Az első be­vásárlóhelyek várható­an 1984-ben nyílnak meg. A kormány Budapesten hat városrészközpont ter­vét hagyta jóvá, öz már épül. A dél-pesti megvaló­sítása sokáig késett. De ta­lán ezért lesz a legszebb. Felhasználhatják itt más építkezések sok-sok tapasz­­talatát. Nagy előny az is, hogy az építészt alig kötik régi adottságok. S itt már az irányító-szervező és el­lenőrző munkát egy kéz fogja össze: a beruházási főosztály. Ilyen lesz­­ a közlekedés — A városrészközpontok mentesítik a zsúfolt bel­várost — mondja Angelus Róbert, a beruházási fő­osztály kispesti megbízott­­­ja.­­ De a legfontosabb az, hogy meggyorsítják a mun­káskerületek fejlesztését, hiszen teljes egészében megújítják a közlekedés, a művelődés, a közműve­sítés, az egészségügy és a kereskedelem hálózatát. Ez­zel megváltoztatják az itt­­lakók életmódját is. — Mi határozta meg a városrészközpont helyét? — Elsősorban a közleke­­dés. Itt találkozik az észak­déli földalatti vasút s a már épülő Munkás körút. Kőbánya felé a városrész­központot a metró végál­lomása, a lajosmizsei vas­útvonal állomása és a Sib­­rik Miklós úti felüljáró, Lőrinc felé pedig a Simo­­nyi Zsigmond utca vona­lában tervezett Munkás körút határolja. A gyűrűn buszok járnak majd, és a földalatti vasút mellett nagy buszpályaudvar ké­szül. Közelében nagy par­kolókat tervezhetnek. Ké­sőbb a Határ úttól a Vörös Hadsereg útján meghosz­­szabbítják a metrót és a bevásárlóhelyek a két föld­alatti vasút között lesznek. Mindez eszményi kapcsola­tot teremt Kispest és Lő­rinc, Erzsébet, sőt, a kör­nyező helységek között. Ezért a központ hátorszá­ga lesz egész Dél-Pest, Ve­­csés, Gyál, s több más köz­ség. Miért a legszebb városrész, központnak ígérkezik a dél­pesti? Itt már összefüg­gő, jól megközelíthető te­rületen sikerül megadni a lakóknak mindazt, amit ma a nagyvárostól várunk. Gazdag áruházak, fényes boltok sora, színház, mozi, uszoda, teniszpálya, nyüzs­gő élet, terek, ahol lehet sétálni, barátokkal talál­kozni, beszélgetni. S ami talán a legvonzóbb: a be­­vásárlóhelyek és a műve­lődési intézmények két nagy park között helyez­kednek el, és a központ fő­­útja a gyalogjáró főút lesz! A földalattitól a látogató könnyen eljut gyalog az Erzsébet felé épülő par­kig. A hatalmas építkezés sok­sok milliárdba kerül és sok ideig tart. Ezért a terület felhasználási tervét úgy ké­szítették, hogy eleve szá­mításba vették: a későb­bi igények valamelyest módosíthatják a jóváha­gyott elképzeléseket. De valószínű, hogy csak a részletekben lesznek válto­zások. A közlekedés­ és a földrajzi helyzet adott, a 12 ezer lakásos új negyed aránylag rövid idő alatt felépül. Körszínház, tó a parkban A bevásárlórész a föld­alatti vasút és a Vörös Had­sereg útja között lesz. Az áruházak, vendéglátóhe­lyek, üzletházak, a Szabó Ervin utca vonalában épü­lő gyalogútról nyílnak. A régi fákat megőrzik. Itt emelkednek majd az új vá­rosképet meghatározó to­ronyházak , irodákkal, esetleg garzonlakásokkal. A Vörös Hadsereg útja másik oldalán kezdődik a művelődési központ a Hu­nyadi és a Kisfaludy ut­ca között. Itt színház, mo­zi, hangversenyterem, ki­állítási helyiség, könyvtár, helytörténeti múzeum, s a kapcsolódó parkban sza­badtéri körszínház épül. A parkban tavat akar­nak ásni, körülötte olvasó­kért, arborétum kap helyet. Távolabb nyílnak meg a játszókertek és sportpá­lyák. A kőbányai oldalon a bevásárlóhelyek előtt is lesz még egy park — a sportközpont. Itt a közép­iskola mellett fedett sport­­csarnok, uszoda és sok más pálya várja majd a lakókat. — Hogyan változtatják meg az építkezések Dél- Pest életét? — A legutóbbi időben — válaszolja Angelus Róbert — sok új lakás épült Kis­pesten, Erzsében, Lőrin­­­cen. De a múlt öröksége lassította a fejlesztést. Hol nyithatott volna a keres­kedelem nagy áruházat? Hol volt ehhez megfelelő forgalom? Ezért meg kell változtatni a kerületek szer­kezetét. Az új negyedek, a földalatti vasút és a Mun­kás körút együtt adja meg a feltételt, hogy kibonta­­kozhassék a városrészköz­pont, hogy megépüljön a nagy bevásárlóhelyek, mű­velődési intézmények és parkok sor­a. — Ez nagy változást hoz az életmódban is. Nem­csak könnyebb lesz a be­vásárlás — majdnem ugyanolyan gazdag kínálat várja majd itt a vevőt, mint a belső negyedekben —, hanem a művelődési, spor­tolási lehetőségek is „kijön­nek” a régi kül- és elővá­rosokba. S az áruházak ki­vitele, a terek, parkok be­­rendezése, a központ vá­rosképe is kifejezi, hogy Dél-Pest a főváros szerves része, az itt lakó nagyvá­rosban él. Sok új elképze­lés is testet ölt. Több lesz a szabad idő, s a dél-pestiek nemcsak a hét végén, ha­nem a napi munka után is­­ módot keresnek pihe­nésre, felüdülésre. Ezért a parkot úgy tervezték meg, hogy mindazt a lakók a városrészközpontban is megtalálhassák. LokDv­es program Legalább tíz-húsz év kell, hogy egységes városrésszé forrjon össze a három dél­pesti kerület. A csarnok, s az áruház együttes meg­építése nem halasztható, mivel a környező negyed­ben a bontások miatt sok régi bolt megszűnik. De a 80-as években tervezett nagy építkezések, s a kör­nyék általános fejlődése is sürgeti, hogy a városrész­­központ minél több részle­tét megvalósítsák. Aczél Kovách Tamás : Átadási ünnepséget tartanak ma Z­eninvárosban: elké­szült a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyárának termékét feldolgozó polipropiléngyár. Évente 40 ezer tonna műszál, műanyagcső-alapanyag készül itt. Képeink a polimer üzemben s a kikészítő üzemben készültek, ahol a kész­terméket, a granulátumot gyártják. Az értékes műanyag nagy részét Budapesten, a Hungária Műanyagfeldolgozó­ban használják fel, keresett hiánycikkek gyártására, pél­dául műanyag cső készül belőle (MTI-fotó Bajkor József felv.) STÚDIÓBERENDEZÉSEK A MOSZKVAI OLIMPIÁRA Versenytárgyalást nyert a BEAG Elektroakusztikai Gyár két évvel ezelőtt, s vele a jogot, rádiós, televí­ziós berendezéseket szállít­hatnak az első szocialista országbeli, a moszkvai olimpiára. Az idén már erejük nagy részét leköti ez a feladat. Stúdiótechnikai berendezé­seket, keverőasztalokat, montázsasztalokat vagyis komplett rádióházakat s 2600 munkahelyes kommen­tátorberendezéseket készí­tenek, szállítanak, összesen 20 millió rubel értékben. Ezen kívül kiegészítő fel­szereléseket, fejhallgatókat, mikrofonokat, hangsugárzó­kat. A jégkorong-világbajnok­ság közvetítésében már működött a kommentátor­­rendszer s a szovjet fél ké­résére a júliusi sparta­­kiádra, előolimpiára üzem­be helyezik, kipróbálhatják az összes berendezést. Az expedícióban a sor elején félkészen impozáns keverőpultok s ahogy egy­­egy elemet, panelt hozzáil­lesztenek, kipróbálásra kész a berendezés. Jelző­lámpák, kapcsolók, keverő­hangerősítő gombok, 2560 alkatrész, 6 kilométernyi kábel, sok ezer csavar bo­nyolult rendszere. — Miből lesz a készülék? — Például ebből — mu­tat az asztalon heverő alu­mínium hasábra, megmun­­kálatlan fémdarabra Bíró Sándor szerszámkészítő, az alkatrészgyártó üzemben. Ez az üzem látja el a gyárat az elektromos be­rendezések mechanikus al­katrészeivel. Tulajdonkép­pen kiszolgálóegység s rohambrigád is egyben, mert ha valahol sürgős vál­toztatásra, új elképzelés megvalósítására van szük­ség, őket keresik föl. — Nem elegáns munka­hely ... — ... az összeszerelő üzem tisztább, csöndesebb. De azért így is szeretjük, s ezt társaim nevében is mondhatom. Tizennyolc éve dolgozom itt — pontosab­ban ezen a poszton, mert először a Lumumba ut­cában kezdtünk egy haj­­­dan volt istállóépületben, nagyon rossz körülmények között — a szakmunkásis­kola elvégzése után itt ta­láltam állást. — Az ember hall ezt, azt, hogy másutt szebb, jobb. Szerintem ezek csak men­demondák, mert minden munk­ahelynek van jó és rossz oldala, s igyekeznünk kell inkább a jót felfedez­nünk, megtalálnunk. Hadd mondjak egy adatot: ami­kor ide jöttem, C-­kategó­riás volt a vállalat. Most A-kategóriás — ez picikét az én munkám is. Itthagy­­hatnám-e ezt a helyet? Zajos a hatalmas csar­nok. Mintegy százan dol­goznak benne, zakatolnak a sajtológépek, a forgácsolók. Pedig a nagyobb zajt csa­pó berendezéseket igyekez­tek külön helyiségbe elhe­lyezni. Bíró Sándor brigád­veze­tő. Munkatársait hívja: az egyik négy év alatt négy helyen dolgozott, s azután már tizenkét éve van itt, a másiknak korábban két év alatt három munkahelye volt, de ugyancsak hosszú évek óta kitart a lakatos­­műhely mellett. — A munka sok, a szak­ember kevés. Kaptunk és kapunk is még emberkezet pótló gépeket s ahol tu­dunk, magunk segítünk. Egy tanfolyamon hallot­tak a finomsajtolásról. Ki­dolgozták a meglévő gé­pekre a drága eljárást. Ma már vállalati szabadalom s két másik hazai vállalat is megvásárolta, egyenként 600 ezer forintért Lukács Ákos Spartakiádon vizsgáznak a készülékek • •Öntözés Duna­vízzel Megkezdődött az Észak- Hanság öntözése Duna-víz­­zel. A Mosonmagyaróvárnál épült mosoni-dunai duz­zasztómű segítségével má­sodpercenként 2 ezer liter vizet juttatnak az országnak erre az egyik legszárazabb vidékére, s ezt a mennyisé­get fokozni is tudják. Csak­nem 10 ezer hektár öntözé­sére rendezkedtek be a vi­dék gazdaságai. A zöldség­féléken kívül nagy terüle­ten öntözik a lucernát, bur­gonyát és a cukorrépát. A Lajta-hansági Állami Gazdaság — amely a leg­nagyobb öntözéses terület­tel rendelkezik a tájon — további nagy összegeket költ az öntözés fejlesztésé­re. Jelenleg 33 millió forin­tos beruházással újabb 800 hektár öntözésére szolgáló öntözőfürtöt épít. E beru­házás első üteme megvaló­sult, és 450 hektáron már megkezdődött az öntözés. (MTI) Gazdag program Júniusban is gazdag programmal várja látoga­­tóit a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza; folyta­tódnak a filmsorozatok, a Szovjetunió fejlődését ered­ményeit bemutató előadá­sok, a zenei és irodalmi estek. Könyvkiállításon mutat­ják be a szovjet könnyű­ipar fejlődését a tizedik öt­éves tervidőszakban. Va­sárnap délutánonként ve­títik az „Ember és haladás” tudományos-ismeretterjesz­tő sorozat filmjeit. Júni­usban a többi között az erózió elleni védekezéssel, a tüdőbetegségek kutatá­sának módszereivel és a szovjet gépgyártás ered­ményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Az oro­szul tudóknak hétfő estén­ként szovjet játékfilme­ket mutatnak be. Az orosz és a szovjet zene kedve­lőinek az újpesti szimfo­nikusok adnak hangver­senyt, míg a Szovjetunió né­­peinek zeneművészetét be­mutató sorozatban szov­jet filmdalok hangzanak el. Zenés irodalmi esttel emlékeznek Puskinra, szü­letésének 180. évfordulója alkalmából. A nemzetközi gyermek­év jegyében újabb szovjet rajzfilmek várják a legki­sebbeket, vasárnaponként a Napocska gyermekklub­ban. (MTI)

Next