Esti Hírlap, 1986. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1986-10-31 / 256. szám

ELLENZÉKI BOJKOTT Tunéziai szavazások Tunisz, Október 31. Tunéziában a Népi Egy­ség Mozgalma elnevezésű ellenzéki párt tegnap közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt a hét végi parlamenti választá­son. Ez azt jelenti, hogy teljessé vált az ellenzék választási bojkottja. A másik két ellenzéki szervezet a Tunéziai Kom­munista Párt és a Szocia­lista Demokraták Mozgal­ma még a múlt héten kö­zölte, hogy nem vesz részt a választáson. A Népi Egy­ség Mozgalma korábban bírálta a hatóságokat, mert minden eszközzel akadá­lyozták az ellenzék részvé­telét a korteshadjáratban. Így például nem biztosítot­tak helyiségeket a válasz­tási gyűlésekhez, zaklatták az ellenzék híveit. A Népi Egység Mozgalma közölte: azért marad távol a vá­lasztásoktól, mert „részvé­telével nem kívánt szentesí­teni egy teljesen formális­sá vált aktust”. A vasárnapi választáso­kon a kormányzó Szocialis­ta Desztyr Párt 125 jelölt­jével szemben így csak 15 független jelölt indul. AMERIKAI VETO UTÁN Közgyűlés elé javasolják a nicaraguai panaszt New York, október 31. Az ENSZ-közgyűlés ál­talános ügyrendi bizottsá­ga javasolta a 41. ülésszak részvevőinek: vegyék föl az ülésszak napirendjére az Egyesült Államok Nicaragua-elle­­nes tevékenységének ügyét. A közgyűlés ma dönt, hogy napirendre tűzi-e az emlí­tett kérdést. A nicaraguai kormány kérte a világszervezet köz­gyűlését, hogy foglalkozzék az üggyel. Előzőleg a Biz­tonsági Tanácsban az Egyesült Államok ellen­­szavazata megakadályozta egy olyan határozat elfo­gadását, amely kötelezte volna a washingtoni kor­mányt a Hágai Nemzetközi Bíróság júniusban hozott döntésének­­ tiszteletben tartására. A közgyűlésen egyetlen államnak sincs vétójoga, viszont az általa hozott határozatok nem kötelező jellegűek. ★ Managua, október 31. " Ma bíróság előtt­­ kell vallomást tennie az Ame­rikai Eugene Haseniusnak, akinek repülőgépét októ­ber hatodikén lőtték le Nicaragua felett, miközben fegyvereket és lőszereket szállított a sandinista rendszer megdöntéséért harcoló­ ellenforradalmá­­rokna­k. A nicaraguai főügyész szerdán beterjesztette a vád bizonyítékait, majd felkérte a népbíróságot, hogy idézze be a 43 éves amerikait. A bíróság a ké­rést tegnap elfogadta. A tárgyalás ma kezdődik, és várhatóan nyilvános lesz. REAGAN-ÜZENET, MAGNÓRÓL Amerikai időközi / I­I -As­­ választások publikánus Párt Országos Bizottsága a november 4-i időközi­­választásokig hát­ralevő napokban, hogy a párt jelöltjeinek támogatá­sára szólítsa fel őket. Ugyancsak 12 millió­­lakás­ban csendül majd meg a te­lefon, és magának az Egye­sült Államok elnökének — természetesen magnetofon­ról közvetített — „szemé­lyes üzenete” lesz hallható. Reagan ugyancsak azt kéri majd, hogy a repub­likánus képviselő- és fő­ként szenátorjelöltek mellett szavazzanak majd. A republikánusok mo­dern technikát és hatalmas összegeket vetnek be a vá­lasztási hadjárat utolsó szakaszában. A most nap­világot látott adatok sze­rint a bizottság egyedül a párt szenátor jelöltjeinek megválasztására több mint 79 millió­­ dollárt­­bocsátott rendelkezésre. Így egy-egy szenátusi választókerület­ben — ezúttal 34 szenátori hely sorsáról döntenek — csupán ebből a forrásból több mint kétmillió dollár áll a propaganda rendelke­zésére. A demokrata jelöl­tek viszont a központi ala­pokból összesen 11 millió dollár felett rendelkeznek csak, és helyi támogatóik az anyagiak terén sem tudják felvenni a ver­senyt a republikánusok­kal. Reagan elnök a szavazást igyekszik saját politikája, mindenekelőtt katonapo­litikája melletti „népszava­zásnak” feltüntetni. A New York Times által végzett legújabb felmérés szerint azonban a szavazáson a helyi témák mellett első­sorban a gazdasági helyzet határozza majd meg a sza­vazati arány alakulását. Washington, október 31. Kis Csaba, az MTI tu­dósítója jelenti: 12 millió amerikai sza­vazónak küld levelet a Re- MESSNER-LEGENDAK ES A JETI Mit ígért édesanyjának a „Himalája magányos farkasa”? „A hegyek arra valók, hogy megmásszák azokat, de a hegycsúcsokat nem lehet legyőzni.’’ Ezeket a szavakat az az ember mondta,­aki megmászta a világ minden nyolcezer méternél magasabb csú­csát. Reinhold Messner, a negyvenkét éves Alto Adige-i (dél-tiroli) hegy­mászó, aki negyvenkét éves korára „meghódította” mind a tizennégy óriást, s a legutolsót éppen né­hány héttel ezelőtt, ma sem érez semmiféle dia­dalt. Sok olyan „világbajnok” létezik a földön, akiről dicshimnuszokat zeng a tömegkommunikáció, Mess­­nerről azonban olyan le­gendák is születtek, ami­lyeneket még senki sem mondhatott magáénak. Sokszor kérdezik, hogy ki ez: szörny vagy gép, eset­leg maga a jeti, a termé­szetfeletti képességekkel rendelkező hegyi ember? Mert az kétségtelen, ti­zennyolcszor tornászta fel magát a tengerszint feletti nyolcezer méteres magas­ság fölé. 1970-ben a Nanga Parbatra (8125 m.) ért fel, egyedül mászott az Eve­restre az északi oldalon, a Gasherbrum két csúcsát anélkül hódította meg, hogy a két vállalkozás között újból leszállt volna a völgybe, 1985-ben Anna­purna és Dhaulagiri, s most, 1986-ban Makalu és Lhotse „eget súroló” ma­gaslatait taposta lábával. Több hegyet kétszer is megmászott (így jön ki ti­zennyolc alkalom). „Ördön­­gös hírét” növeli mindaz, amiben első volt: a Hima­lája csúcsait elsőként érte el oxigénpalack igénybevé­tele nélkül, ő volt az első, aki egyből két csúcsra há­gott külön pihenő nélkül, s első abban is, hogy az Everestre egyedül ment fel. Az oxigénről sokszor kér­dezték őt egy-egy vissza­térése után a lapok, a te­levízió riporterei. Előfor­dult — tanúsíthatják töb­ben —, hogy a nyolcezer méteren túli „halálsávban” többször haladt álarc nélkül, és ak­kor is állta a kihí­vást, amikor szeme mered­ten tekintett maga elé, ar­ca megkeményedett, és azt hitte az ember, hogy a „másvilágról” ugrott vissza éppen. A tömegkommunikáció által köréje szőtt legendá­kat persze maga is táplál­ja ilyen kijelentéseivel: „Amikor az ember a he­gyen megy felfelé, szinte a csontig hatol benne a magány, de amikor nyolc­ezer méter fölé ér, akkor hirtelen emberek fizikai jelenlétét érzi, nőkét és gyermekekét, mintha a túl­világ csak egy lépésnyire lenne e „halálzónától”. „Gyönyörűen félelmes ér­zésekről” beszél, s szavai­nak hatását megjelenése is fokozza: átható tekintete, szakálla szinte prófétára emlékezteti az embert. Andreotti külügyminisz­ter egy alkalommal így nyilatkozott róla: „Ha két­ezer évvel ezelőtt is lettek volna ilyen Messnerek, Jé­zus bizonyára nem minden apostolát választotta volna a halászok közül.” A „mesebeli” Messner körül azonban ott a valós, kézzelfogható világ. Mi­után elhatározta, hogy az államtól nem fogad el pénzt vállalkozásaihoz, első komolyabb hegymászásához tanítással gyűjtötte össze a pénzt, az első sikerek után pedig különféle cé­gek reklámjaiból finanszí­rozta önmagát. Bizonyos gyógyszergyárak rajta kí­sérleteznek, és ezt ő szíve­sen vállalja. Ő próbálta ki például a ma fogyasztó­szerként­ kapható „Enervi­­tet”, amely különleges te­herbírást biztosított számá­ra egyik nehéz útján — írja Garzó Ferenc az MTI a Panorámában. A „magányos far­kas” azon kevesek közé tartozik, aki senkivel sem hajlandó versenyezni, min­dig csak akkor indul út­nak, amikor kedve tartja, sohasem akkor, amikor „kell”. Ez nem büszkeség részéről, hanem saját éle­tét is védi ezzel. Többször előfordult, hogy úgy érez­te, most nem szabad fel­menni a csúcsra. Utóbb ki­derült, hogy igaza is volt, életével fizetett volna érte abban a viharos, lavinave­szélyekkel terhes időpont­ban. Tudja, hogy a siker hajszolása életveszélyes. Semmiféle ördöngösségnek nincs birtokában, csak ép­pen saját, testreszabott ha­tárait próbálja ki. „A Himalájának ponto­san kifürkészhető törvényei vannak, csak akkor szabad megindulni felfelé, ha minden feltétel megvan a visszatéréshez is. Fel kell mérni a szeleket, a jeget, tökéletesen tanulmányozni kell a környezetet, ki kell találni a helyes taktikát” — fejtette ki többször is. Most, negyvenkét évesen befejezi a legmagasabb csúcsok hajszolását (meg­ígérte édesanyjának). Ez nem jelenti azt, hogy nem akar többé hegyekbe men­ni, sőt. Inkább arra tö­rekszik a jövőben, hogy „vízszintes” kiterjedésében ismerje meg a hegy­világot. Arról nem is beszélve, hogy legutóbb — maga ál­lítja — látta a jetit. Sze­retne expedíciót indítani, hogy kiderítse: mi is ez a titokzatos élőlény valójá­ban. CHILE Vádemelés Santiago, október 31. Egy chilei katonai tör­vényszéken vádat emeltek tegnap öt, szélsőbaloldali-­ nak tartott személy ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy részt vettek a Pino­chet tábornok elleni fegy­veres merényletben, s hogy megölték az elnök öt testőrét. A két éve kiadott különleges törvények alap­ján halálbüntetést szab­hatnak ki rájuk. Augusto Pinochet tábor­nok sértetlenül került ki a szeptember 7-i támadás­ból, amely autókonvoját érte. A hatóságok az öt gerilla múlt heti letartóz­tatása után azt állították, hogy az illetők beismerték részvételüket a támadás­ban. Európai litviszonyok I­smét időszerű lehet a híres és jól ismert plakát,­­*• amely Európa térképét ábrázolja két erős kéz­ben. Először akkor jelent meg a pesti utcákon, ami­kor az európai biztonsági folyamat még a kezdet­kezdetén volt, s utat kellett törni Helsinki irányába. Azóta több mint egy évtized telt el, és kibonta­kozhatott a második világháború utáni időszak egyik legtermékenyebb nemzetközi politikai ese­ménysorozata. A hetvenes évek második felében, majd a nyolcvanas években súlyos válságok ráz­­kódtatták meg a kapcsolatokat, sok helyütt leállt vagy legalábbis lefékeződött a párbeszéd. A helsin­ki folyamat fennmaradt, és bebizonyíthatta párat­lan életerejét. A jövő kedden induló bécsi Európa-találkozó immár a harmadik utókonferencia Helsinkit köve­tően. Az elsőt a jugoszláv fővárosban tartották meg 1977 októbere és 1978 márciusa között, s ha ekkor, az enyhülés meredeken leszálló ágában nem tudtak új eredményeket elérni, a­ helsinki elvek megerősí­tése, valamint a következő, madridi állomás kijelö­lése is sikernek számíthatott. A spanyol fővárosban 1980 és 1983 ősze között csaknem három évig hú­zódott el a megbeszélések menete, szinte minden közösen elfogadott mondatért meg kellett harcolni, de hát ez olyan időszakban történt, amikor jóformán nem volt más jelentős kelet—nyugati érintkezési felület. A bécsi találkozó kedvezőbb légkörben, jobb feltételek között kezdheti meg munkáját. A reykja­­víki csúcs, a maga ellentmondásosságában is, jelen­tős mérföldkőnek bizonyult, az érdemi tárgyalások, s főként a komplex megoldások lehetőségét mutat­ta. Ám a szélesebben vett világpolitikai kereteken belül sok minden említésreméltó történt magában az európai biztonsági folyamatban is. Lényegében kézzelfogható megállapodással zárult Stockholm iI, hivatalos elnevezéssel az európai bizalom és biztott­­ságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről folytatott tárgyalások első szakasza. Hasznosak vol­tak a különböző tárgyköröknek szentelt konferen­ciák, szakértői találkozók. A Budapesti Kulturális Fórumon ugyan nem volt mód megfelelő okmány hivatalos elfogadására, de számos javaslattal kap­csolatban konszenzus született, s ez az egyetértés megfelelő utóéletet biztosíthat számukra az utókon­ferencián. 13 ács lendületet adhat az új elképzelések, ötletek vagy már konkrét formában megfogalmazott javaslatok egész sorának. Szerepel közöttük — csu­pán néhány kiragadott példaként — Európai Gaz­­­dasági Fórum, környezetvédelmi tanácskozás és konferencia a közös európai kulturális örökségről. A három kosár, a legkülönbözőbb területek kiegyen­súlyozott áttekintése gyorsíthatja a mozgást, köl­csönösen előnyös fejleményeket eredményezhet Európában, s a helsinki „politikai földrajz” értel­mében hozzátartozó Észak-Amerikában. A legfontosabb Stockholm—2, a svéd főváros­ban tanácskozó konferencia első szakaszának vég­leges lezárása,­­s a második szakasz mandátumának kijelölése lenne. A már idézett hivatalos elnevezés szerint az áttérés az európai leszerelési intézkedé­sek megtárgyalására. Ez mindig fontos lehetett, de Reykjavik után különleges jelentőséget nyerhet. Hi­szen, ha sikerül áttörést elérni az atomleszerelés vonatkozásában, ha létrejönne az atommentes Európa, akkor a hagyományos fegyverzetek kerül­nének mérlegre. Sőt, attól előbb is, hiszen éppen a ,,keleti fölényre” hivatkozva próbálnak egyes kö­rök Nyugaton kitérni a nukleáris erők radikális csökkentése elől. A hagyományos fegyverzetek kér­dése azonban nem tabu, a Budapesti Felhívás szé­les körű tárgyalásokat és messzemenő leépítést ja­vasolt, csak meg kell ragadni az alkalmat. Maga a tárgyalási fórum kérdése annyiból másodlagos, hogy az első a politikai akarat és a megegyezési készség. Ha ez adott, a megállapodás bármilyen ke­retek között, bárhol megtörténhetne. Stockholm folytatása viszont kézenfekvőnek tűnik, megvannak az előzményei, s ez a választás sok időfecsérléstől kímélhet meg. A magyar külpolitika mélyen érdekelt az európai­­ biztonsági folyamatokban. Egyetértésben szo­cialista partnereinkkel, hazánk aktív Európa-politi­kát folytat és nem véletlen, hogy ebben a cikkben is többször szerepelhetett Budapest neve kontinen­sünk eseményeivel kapcsolatosan. Földrészünkön széles, kétirányú, az országokat nem elválasztó, ha­nem összekötő utak szükségesek, s mi a magunk részéről készek vagyunk megépíteni a ránk eső sza­kaszokat, javítani a maguk fizikai valóságában és képletesen, az európai útviszonyokat. Réti Ervin Óriási almáslepény Az észak-mor­­vaországi kisvá­ros, Frenstát Pod Radhostem új pékségét egye­dülálló módon avatták fel az ott dolgozó fiata­lok: 290 kilós, 21 négyzetméteres almáslepényt sü­töttek. A 73 kiló lisztből 13 kiló margarinnal, 9,5 kiló cukorral, 3,6 kiló élesztővel és több mint 23 li­ter vízzel gyúrt tésztát, amely 167 kilónyi tölte­léket tartalma­zott, a vitkovicei acél- és gépgyár fiataljai által speciálisan e cél­ra készített hat­mázsás tepsiben sütötték meg. A sütemény adatait, miután egy ifjúsági mu­latságra különle­ges teherautón Ostravába vit­ték, közjegyző hitelesítette, és megküldték a londoni Guinness kiadónak, hogy a rekordok köny­vében is felje­gyeztessék. A te­kintélyes méretű sütemény már csak fényképen látható, mert az ostravai ifjúsági klub körül ösz­­szegyűlt társaság jó étvággyal az egészet felfalta. Szerencsétlenség San Francisco, Honolulu, október 31. Robbanás történt a hét elején egy amerikai tank­hajó géptermében. A rob­banást követően tűz ütött ki, s a jelentések szerint a legénység négy tagja éle­tét vesztette, néhányan­ megsebesültek. A baleset akkor történt, amikor a hajó a Hawsaii-szigetekről Dél-Korea felé indult. A bajbajutottakon egy közel­ben haladó japán halász­­hajó segített.

Next