Esti Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 207-232. szám)

1988-09-27 / 229. szám

Ball A „Nehéz szatírát írni, de még nehezebb aláírni” című kétnyelvű szlovén­­magyar műsort Szentesről sugározták, s ledöntötte a nyelvi határokat. Az egé­szen rövid szövegrészekre tagolt, szinte­­ mondaton­ként azonnal lefordított, kétnyelvű szlovén szatiri­kus műsor — Branko So­men és Dorogi Zsigmond rendezte, Körtvélyessy Klá­ra fordította — mindjárt az elején legyőzte a két­nyelvű adások legnagyobb veszélyét, hogy amíg per­cekig idegen nyelven be­szélnek, addig mi magyar nyelvűek udvariasan és csöndben értetlenkedünk. A pergőn fordított szlovén szatíra azonnal megegye­zett az igazi magyar és naprakészen mai, mond­hatni pesti szatirikus gon­dolkodással; a szlovének is igen sokszor nevetésre váltják a társadalom és a magánélet visszásságait, mint mi. Nem azért, mert a szlovének Jugoszlávia legnyugatibb népe és a szlovén értelmiség nagypa­­pái-nagymamái keményen küzdöttek ugyan az oszt­rák uralom ellen, de ha tehették, a bécsi Staatso­­perbe jártak Mozartot hall­gatni, meg mellette a Karntnerstrassén új divat­­holmit vásárolni. Ennél sokkal jobban növelte a szombati kétnyelvű műsor értékét, tisztességét, hogy fölmutatta: milyen jól tu­dunk együtt nevetni önma­gunkon és olykor milyen békésen tehetjük ezt. Pe­dig változatlanul nehéz szatírát írni, hát még alá­írni ... (földessy) LOS ANGELESBEN Brodszky­emlékest A harmincas évek egyik legnépszerűbb operettszer­zője volt Brodszky Miklós, aki műveivel nemzetközi sikereket aratott. Később Hollywoodba költözött, ahol sok filmzenét kompo­nált. Emlékére — mint a most Budapesten tartózko­dó Klepa, azaz Kleinber- ger György zongoraművész elmondta , október végén hangversenyt rendeznek. A zenekari koncerten, ame­lyet Klepa vezényel, Pla­cido Domingo, a Los An­­geles-i operaház igazgató­ja, a nálunk is jól ismert tenorista énekli Brodszky legismertebb dalait, a Szö­kik az asszony. Az első ta­vasz című és más darab­jaiból. HANGLEMEZ-KERESKEDELEM Ring—Művelt Nép megállapodás Ma délelőtt a Fészek Klubban a Művelt Nép — a könyv- és hanglemezpia­con legerősebbnek számító nagykereskedelmi vállalat —, valamint a Ring Zene­műkiadó megállapodásáról tartottak sajtótájékoztatót. A hosszú távú szerződés lehetővé teszi, hogy az eddig monopolhelyzetet él­vező Hungarotonon kívül egy kisszövetkezet állami vállalattal képviseltethesse magát a kereskedelemben. Ennek értelmében a Ring Zeneműkiadó lemezei és kiadványai az ország szin­te valamennyi hanglemez- és könyvesboltjában ugyan­úgy egy időben jelenhes­senek meg a polcokon, mint eddig az MHV kiadványai. A tanácskozáson szó esett még a lemezkiadó tervei­ről, újdonságairól. (A saj­tótájékoztató lapzártakor tart.) 2 Zsírtfirtó 1988. szeptember 27., kedd Budapesti népművelők tanácskozása Nullakulcsos házak A sokasodó egyesületek között veteránnak számít tízéves történetével a Magyar Népművelők Egyesülete. Fejlődése, céljai, vitái bizonyítják, hogy a népművelők köre ma az egyik legérzékenyebben politizáló értelmisé­gi réteg, hiszen mindennapi érintkezésük a „kultúrafo­­gyasztókkal” megköveteli az elmélet folytonos felülvizs­gálatát. — Úgy vélem, aki ezen a pályán ma eléri a nyug­díjkorhatárt, az hivatástu­datban, munkafegyelem­ben és energiáit tekintve az átlag fölötti —­­mondja a ki nem mondott kérdés­re válaszolva Petrovai Lászlóné, az egyesület bu­dapesti szervezetének el­nöke. — Ez indokolja, bár én­­kezdetben túlzottnak tartottam azt a hevessé­get, ahogy megalakulása idején az egyesület a nép­művelők egzisztenciális ér­dekvédelmével foglalko­zott. S mert a gond azóta sem oldódott meg — a há­rom évvel ezelőtt terve­zett tízszázalékos bérfej­lesztés elmaradt —, to­vábbra is kell foglalkoz­nunk vele, de felzárkó­zott hozzá, s a legfonto­sabb helyet ma már a szakmai érdekvédelem foglalja el. Együttműködhet — A szakma itt — népművelőkről lévén szó — voltaképpen a kultúra közvetítése, a szakmai ér­dekvédelembe beletarto­zik tehát a kultúra védel­me is. A budapestiek köz­gyűlésén erről is szó lesz? — A közgyűlésre felké­szülve azt próbáltam átte­kinteni, mi változott a múlt három évben. Úgy találtam, hogy míg 1985- ben jóval több magabiz­tossággal kívántunk egy­értelműbb ideológiai ala­pokon nyugvó, egyönte­tűbb követelményrend­szert, közművelődés-poli­tikát, ma — miközben ugyanezek a gondok nem oldódtak meg — a jövőbe vetett bizalmunk is erősen megingott. A kulturális kormányzat koncepciója egyelőre nem mutat utat. — Az azonban bizonyos, hogy mint a múlt évtize­dekben annyiszor, ismét megújulás előtt áll (vagy már bele is kezdett) a közművelődés. — A hatvanas években megmondták, miféle mo­dellt tartanak kívánatos­nak, s milyen intézmé­nyekkel, mennyi pénzből kell ezt elérnünk. A mai közgyűlésünkre készült vi­taanyagban szó sincs ilyen előírásokról; központi gon­dolata, hogy támogatunk minden , alulról jövő kul­túrateremtő, -őrző, -közve­títő kezdeményezést. Ter­mészetesen ez más típusú embert is kíván, de az „új népművelő” sok minden­ben együttműködhet a ha­gyományos felfogást val­lókkal. Szembekerülhet — Mennyire követi a képzés a mai követelmé­nyeket? — Ha a felsőfokú buda­pesti képzésre gondolok, egyértelműen azt látom, hogy ott a legújabbat kap­ják a hallgatók. Csakhogy a népművelők derékhada, azok, akik nem az irányí­tó apparátusokban, a tö­megkommunikációban, ha­nem a közművelődés te­repein , falvakban, klu­bokban, művelődési há­zakban állnak kapcsolat­ban az emberekkel, több­nyire nem közülük kerül­nek ki. Főiskolai képzést is kevesen kaptak közülük, jellemzőbb a speciális kol­légium, a középiskolában vagy már munka mellett szerzett középfokú vég­zettség. — Ezeknek a legnehe­zebb posztokon és sokszor legmostohább körülmé­nyek között levő népműve­lőknek segíthet a legtöb­bet az egyesület szakmai értelemben. — Ezt szolgálja — veszi át a szót a budapesti szer­vezet titkára, dr. Szabó Ferenc —, hogy a húsz te­rületi csoporton kívül szakmai szervezeteink is működnek. Az a kezde­ményezésünk például, amelyben a Magyarorszá­gon most időszerű kutatá­sokkal ismertettük meg tagtársainkat a szegény­ségkutatástól a mentálhi­giénéig, nagyon sikeres volt. Sokan jöttek, hiszen e kérdések szinte mind­egyikével szembekerülnek saját területükön. — Úgy érzem, nem sze­rénytelenség azt állítani — teszi hozzá Petrovai Lász­lóné —, hogy a pályán működő népművelők egy gondolattal mindig előbb­re tartanak, mint az irá­nyítók, s ezt az előnyüket a gyakorlatból szerezték meg. Mindig idejében nyomták meg a vészcsen­gőt, s azt tudták, merre kell haladni. . — A művelődési háza­kat sokszor mint a mozgé­konyabb, emberközelibb közművelődés akadályait jellemezték. — Ez nagyon sommás vélemény. Van, ahol a ha­gyományos rendszerű szakköröknek, csoportok­nak van létjogosultságuk — egy szabás-varrás tan­folyam például sosem avul el —, s van olyan művelő­dési ház, ahová a kör­nyékbeliek a maguk sütöt­te pogácsával mennek ven­dégül látni egymást. Vita­anyagunkban olvasható, hogy az irányítást — s ez nem feltétlenül állami, hi­szen miért ne lehetne egy művelődési ház magánkéz­ben? —, a társadalmi kontroll és a helyi szük­séglet szabja meg, hogyan működjenek a művelődési intézmények. Kapcsolatok — A népművelőnek mindinkább meg kell ta­nulnia számolni is. Azt mindenesetre hamar fel­ismertük, hogy a művelő­dési házak adómentessége (ami nem a „nullakulcs”), ha a szórakoztatás és a te­rembér adózik, nekünk előnytelen. Hiszen így nem írhatjuk le az általános forgalmi adót, s ez elviszi az előbbiekből kapott pénzt, amit pedig maga­sabb színvonalú munkánk finanszírozására kellene fordítanunk. Ez a nulla­kulcsért folytatott harc azonban nem köti le min­den erőnket. Sőt, ennek köszönhetjük, hogy sok he­lyütt személyes kapcsolat jöhetett létre a népműve­lők és az országgyűlési képviselők között. Ez is hasznos lépés a társadal­­masulás útján. Molnár Gabriella MICHAEL ÉS A MARIHUÁNA Liz Taylor fia Ez az alma elég mesz­­sze esett a fájától: a vi­lágsztár mamának a fia csak szappanoperában kap néha szerepet. Még jó, hogy eddig egyáltalán az Egyesült Államokban tar­tózkodhatott. A harminc­négy éves Michael Wil­­dingnek ugyanis csak ideiglenes tartózkodási en­gedélye volt az államok­beli házában, mert kábító­szer-bűncselekmény miatti ítélet hatálya alatt áll. Még 1974-ben kétszer is el­ítélték Walesben nagyobb mennyiségű marihuána rejtegetéséért, Wilding ugyanis 1971-ben lemon­dott amerikai állampolgár­ságáról. Csak 1984-ben tért vissza New Yorkba, ame­rikai feleségével, Brooke Palane-szal, s egy becsület­szóra adott ígérettel: többé rá sem néz a marihuáná­ra. Akkor, Liz Taylor fér­jekből oly gazdag választé­kának köszönhetően, a má­sodik házasságból szárma­zó fiúnak a hatodik férj, John W. Warner virginiai republikánus szenátor el­intézte a szenátus engedé­lyét: Michael Wilding Amerikában maradhatott. Liz Taylor azonban tehet­séget már nem intézhetett el neki: fia csak úgyneve­zett televíziós szappanope­rákban játszik, vagyis a háziasszonyoknak napköz­ben sugárzott dramatizált reklámfilmben. Azóta visz­­szavonta a kábítószer-men­tességre vonatkozó ígéretét, s újabb kiutasítás előtt áll. A szappanoperákban fel­szabadul egy szerep ... F. D. Kaposvár belvárosában a megyei tanács előtti parkban Bors István Munkácsy-dí­jas szobrászművész húsz mun­káját állították ki. A jövőben rendszeresen rendeznek itt kiállításokat. Képünkön: egy meglepő szobor (MTI Fotó: Kálmáridy Ferenc felv.) EGERBEN Oktatótelevíziós szeminárium Hol tartanak napjaink­ban a hazai és külföldi te­levíziók az egészséges élet­módot népszerűsítő mun­kában, s milyen műsorok készülnek e témában szer­te a világon: e kérdések­ről folytatnak a televíziós szakemberek eszmecserét az október 4. és 10. között Egerben megrendezendő nemzetközi oktatóteleví­­ziós szemináriumon. Az immár két évtizedes múltra visszatekintő, két­évenként megtartott egri tanácskozás a szocialista országokban az egyetlen olyan fórum, amelyen a különböző társadalmi rendszerű országok televí­ziós társaságai találkoz­hatnak egymással. Az idei szemináriumra külföldről — 21 tévétársaságtól — mintegy félszáz résztvevőt várnak, köztük olyan or­szágokból is, ahonnan elő­ször jelentkeztek szakem­berek , például Izraelből, Kanadából, az Egyesült Államokból és Spanyolor­szágból. A televíziósokon kívül jelen lesznek az ENSZ Egészségügyi Világ­­szervezete, a WHO, az Európai Rádió Szövetség, az EBU, a Nemzetközi Rá­dió és Televízió Szervezet, az OIRT képviselői is. A szeminárium egyik érde­kessége, hogy a BBC mun­katársa bemutatóval egy­bekötött előadást tart a TV-TEL-ről, ennek lénye­ge, hogy az Angliában működő központi számító­­gépes adatbázisról bárme­lyik ország — amelyik be­kapcsolódik a programba — adatokat kaphat az ok­tatási műsorokról. (MTI) • A maga nemében szenzációs kísérletnek le­hettünk tanúi tegnap este abban a húsz percben, ami­kor a Fiatal Művészek Stú­diója jóvoltából végignéz­hettük Tusa Erzsébet és Lendvai Ernő próbálkozá­sát, hogy egy, Bartókról ké­szült némafilmhez megke­ressék az odaillő zenét. A dolognak ez a része nem is volt olyan nehéz, hiszen a két kitűnő szakember, amint meglátta Bartók ke­zét játszani a billentyűkön, azonnal tudta, hogy az Al­legro barbaro című művét interpretálja az amatőr ka­mera előtt. Komplikáltabb volt azokat a részeket is „megfejteni”, amelyekben a halál közelségét is sugalló, sovány arcot lehetett látni, vagy éppen a vállakat. Nagyszerű­ volt az ötlet, hogy végül is Bartók saját zongorajátékát „tették alá” a képnek, ami ugyan jóval korábban készült hangfel­vétel, de mint most kide­rült, a ritmus, a tempó ugyanaz. A legdöbbenete­sebb ötlet, ahogy a száj­mozgás után végül néhány szó erejéig „megszólaltat­ták” a művészt. Kitűnő volt Sülyi Péter rendező, Szabó Gábor operatőr munkája, bár az elején ki­csit túlkomplikálták a ké­pek egymásra kopírozását, ám végül a látvány is ki­tűnően magyarázta a kísér­letet. — bel — Ami a reklámból kimaradt Lapunk augusztusban fog­lalkozott a Casablanca együt­tes megjelenő önálló albumá­val. Feltettük a kérdést: a nyári Interpop fesztivál kö­zönségdíjas csapata miért nem szerepel a fesztivál ürügyén megjelent lemezválogatáson? Wilpert Imre, a lemezgyár egyik szerkesztője a vállalat nevében levélben „barátilag” kioktatott — bár helyreigazí­tást nem kért —, a Casablan­ca nem is kerülhetett a kivá­lasztottak közé, hisz egy má­sik lemezkiadó nevezte őket a versenyre, és a válogatást a lemezgyár jelentette meg. Ezért is volt meglepő a Pop­korong legutóbbi adása, amely­ben a műsorvezető hölgy — aki mellesleg az említett fesz­tivál előadói nagydíjasa — a műsorban saját magát konfe­rálva, a nagylemezt úgy rek­lámozta, hogy azon a döntőbe jutott valamennyi dal szerepe. A fentiekből ugye kiderül, hogy ez nem felel meg a való­ságnak. A Popkorong című adás a lemezgyár pénzén készül, és a sorrendet az eladási példány­­szám­ határozza meg, de — még egy fizetett reklámban is — tényeknek kell tükröződniük. Jó lenne, ha ennél a műsor­nál is jeleznék valamilyen formában, hogy itt is fizetett hirdetésről van szó — és a lista csak a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalatra igaz . .. (arató) □ LŐCSEI JENŐ BA­­LETTMŰVÉSZ hosszú idő után ismét fellépett az Operaház színpadán, ahol Rómeó szerepét táncolta el. A közönség lelkesen ünne­pelte a balesetéből felgyó­gyult régi Rómeót. □ ANGOL FILMHÉT lesz szeptember 29-étől ok­­tóber 12-éig — a Buda­pesti Művészeti Hetek ke­retében — a Kossuth Mo­ziban a következő filmek­ből: Lear király. Levél Brezsnyevnek. Zardoz. An­gyal. Zsákutca. Trilógia, Repülés Berlinbe, Angyali párbeszéd. Fusimunka, 1919., Vadászmulatság és 1984. □ MAGYAR MOZGÁS­SZÍNHÁZAK találkozóját rendezik október 7—IIj. kö­zött a BME Szkéné Szín­házában. Művészeti vezető Regős Pál.

Next