Esti Hírlap, 1996. május (41. évfolyam, 92-113. szám)

1996-05-31 / 113. szám

i _ \ bzmnaz & ‹‹-‹ v vagy zöldterület? ^Y\ . Tovább folytatódik a vita a­­Nemzeti Színház új épü­le­­tének elhelyezése körül. A kormány, s a főváros vezetése egy régi elképzelés alapján a város központjá­ba, az Erzsébet téri parkoló helyére kívánja építtetni. Egyes környezetvédelmi mozgalmak úgy vélik: érez­hető a lakosság ellenállása. A Levegő Munkacsoport szerint Budapest zöldterü­leteinek pusztulása az utóbbi időben felgyorsult. Az elmúlt években ötven hektárt minősítettek át zöldterületből építési terü­letté a fővárosban. A belső kerületek helyzete tragikus, hiszen itt az egyébként is kirívóan alacsony zöldterü­let aránya tovább romlik. A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy a Belvárosban csak az Erzsébet téren len­ne lehetőség a város kör­nyezeti állapotát némileg javító újabb park telepíté­sére. Ezért ellenzik, hogy helyette nagy forgalmat vonzó épületcsoportot hoz­zanak itt létre. Állásfogla­lásuk szerint a leendő épü­let lezárná az Andrássy utat, a főváros kelet-nyuga­ti szellőzőcsatornáját, ami növelné a terület súlyos légszennyezettségét. A Le­vegő Munkacsoport lakos­sági véleményekre alapozva követeli: ne építsék be az Erzsébet téri parkolót. Nyilvánítsák zöldterületté és hozzanak létre egy par­kot. G. K. I. NAGY IMRE, FÉNYÁRBAN txLft'njauMÚ « / , Ft JTj_­,­­Megvilágosodás­­ a Szabadság hídon (Folytatás az 1. oldalról) Jó magyar szokás sze­rint persze ebben a kér­désben is csak az elvi dön­tés született meg, a megvalósítás miként­­jérő­l nem esett szó. Mint azt Kiss Istvántól, a Főpolgármesteri Hivatal közműügyosztályának ta­nácsosától megtudtuk, leg­­előrehaladottabb a Sza­badság híd díszkivilágítá­sának előkészítése. Elké­szült egy előtanulmány, s ha ez jelesre vizsgázik a szakemberek előtt, akkor el lehet dönteni, milyen elképzelés szerint készítt­essék el a kiviteli terveket. Becslések szerint a híd teljes szépségét tükröző reflektorrend­szer telepítése akár százmillió forintba is belekerülhet. Összehasonlításként idén a közgyűlés a díszkivilágítás fejlesztésére húszmillió fo­rintot különített el. A fővárosban jelenleg 69 helyen van meg a díszkivi­lágítás lehetősége, de en­nek csak egy része (Lánc­híd, Parlament, Halász­­bástya) tartozik abba a körbe, amely nemcsak ál­lami ünnepeken, hanem az év minden napján — alkonyattól éjfélig — fé­nyárban úszik. Ha valakinek úri kedve úgy diktálja, hogy éjfél után is kivilágíttassa a Parlamentet, erre lehetősé­ge van. Még csak túl nagy összeget sem kell fizetnie érte. Az Elektromos Művek tapasztalatai szerint éven­te 10-15 alkalommal — fő­leg filmstábok és utazási irodák — élnek is ezzel a lehetőséggel. Egy egész éj­szakára 5-10 ezer forintért kivilágíttatják az általuk kívánt helyet. P. J. Fényáru alkonyattól éjfélig FOTÓ: DUDÁS DÉNES Kerületi lomtalanítás A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat tájékoztatja a lakosságot, hogy 1996. II. félévben az alábbi időpontok­ban végez lomtalanítást a fővárosban a kerületi önkor­mányzatokkal történt előzetes egyeztetés alapján: XIX. ker.: július 2—5., XVI. ker.: július 8—19., XVIII. kér.: júli­us 22—31., XX. kér.: augusztus 26.—szeptember 2., XXI­­II. kér.: szeptember 3—4., VI. kér.: szeptember 7., II. kér.: szeptember 9—19., XXII. kér.: szeptember 20—30., XI. kér.: október 1—16., IX. kér.: október 17—21. RADIOS SZENTMISE Zugligeti katelikusek Vasárnap 10 órától a Kos­suth rádió római katolikus szentmisét közvetít Buda­pestről, a zugligeti Szent Család plébániatemplom­ból. A zugligeti Szarvas Gá­bor úton 1913—17 között emeltek templomot, ame­lyet a Szent Család tisztele­tére szenteltek fel. Az újro­mán stílusú épületet dr. Hültl Tivadar tervezte. A kivitelező építész Havel Li­­pót. A kereszthajós templom liturgikus terét a két hajó találkozásában alakították ki. Márványoltárát Del­ Amico olasz művész farag­ta. Az oltárkép s a szentély falát burkoló mozaik Kö­­zép-Európa legnagyobb mozaikalkotása, Zsellér Im­re munkája. A Szent Csalá­dot, a Három angyalt s a Hit, Remény, Szeretet jel­képeit ábrázolja. A temp­lom üvegablakai szintén Zsellér munkái. A főhajó­ban a négy ablakkép a Szent Családra vonatkozik. A mellékhajót magyar szentek, királyok üvegképei díszítik. A falakat Dalmá­ciából való márvány borít­ja, az oltár, s lépcsője, pa­dozata ruskicai, míg a szobrok s a domborművek­ carrarai márványból fara­­gottak. A templom új orgonáját a német kormány 1992-ben adományozta. Hálából, mi­vel ezen a helyen 1989 őszén a Kozma Imre vezette Magyar Máltai Szeretet­szolgálat oltalmára találtak a menekülő németek. bozó Forgácsoló és lakatos szakmunkást dunakeszi munkahelyre felveszek. Tel.: 06(27)346-122 t­ef Gyertya a Duna-tortán Harmadik éve, június első szombatján a látogatók többsége nemcsak azért megy ki a Római-partra, hogy élvezze a Duna nyúj­totta örömöket. Hanem azért is, hogy tisztelegjen az öreg folyó előtt. 1993-ban ugyanis lelkes óbudaiak egy része úgy döntött: névnappal ajándékozzák meg a nagy vizet. Idén — mivel a Duna ezer­egyszáz éven át hű társa volt a kárpát-medencei ma­gyarságnak — három napig tart az ünnep a Római-par­ton. A május 31. és június 1-e között­,a Nemzetközi Duna Fesztiválra mindenkit vár­­­nak, akinek jelent valamit a folyó. Lesznek népi mester­ségeket bemutató foglalko­zások, Európa-táncház, folklórműsor és -verseny, mindenféle sportvetélkedő földön és vízen. A versenyekre családok és iskolák is benevezhetnek, csónakokat és más vízi járműveket a helyszínen lehet bérelni. Dunamenti települések polgármesterei jönnek el több országból, hogy a földrajzi összekötöttség mellett emberi kapcsolatok is kialakuljanak mindkét parton és minden partsza­kaszon. Kiállításon mutat­ják be a művészszemmel látható Dunát, a teremtett világért való felelősség je­gyében pedig keresztény környezetvédelmi találko­zót szerveznek. Az óriási szabadtéri színpadon szom­baton egész napos program fogadja a látogatókat, este pedig gyertyát gyúj­tanak a Duna-tortán és tűzijátékkal fejezik be a fesztivált. A szervezők abban is re­ménykednek, hogy a há­romnapos ünnep talán egy kicsit segít a Római-part­nak visszanyerni azt az üdülőhelyi rangot, melyet a századelőn vívott ki magá­nak az akkori pesti és bu­dai polgárok nagy örömére. Lukács VERSENY PÉNZÉRT, HAJLÉKTALANOKÉRT... Megint fárnak a pincérek Szombaton a Vörösmarty téren az ország minden ré­széből idesereglő pincérek pontban 15 órakor tálcát, poharat és egy üveg sört kapnak. Nem azért, hogy megigyák, hanem hogy fus­sanak vele — egy kilométe­ren keresztül. A pincérfutóverseny nem új keletű találmány. Fran­ciaországban a kávéházi pincérek először 1901-ben mérték össze ügyességüket, és Magyarországon is él még az az idős pincér bácsi, aki 1954-ben egy dupla ká­véval és egy pohár vízzel a tálcáján rohant a Vörös­marty tértől a Hősök teréig. A harmadik magyar or­szágos pincérfutóversenyre idén ezerötszázan jelent­keztek, köztük a tavalyi győztes is, aki a mostani budapesti döntőbe a negye­dik legjobb idővel került. A tapasztalatok szerint az egykilométeres táv megté­teléhez a futó pincérnek legalább öt percre van szüksége. Valójában nem is futnak, inkább menetelnek a versenyzők, hiszen ha a tálcán — melyet a pincér öt ujjhegyén egyensúlyoz — feldől a sörösüveg vagy a pohár, a versenyből kizár­ják, s akkor oda a százezer forintos fődíj meg a fél mé­ter magas kínai mintázatú vándor Zsolnay-padlóváza. Idén először a pincérek, kezükben a sörrel, nemcsak a pénzért futnak, hanem a fővárosban élő mintegy húszezer hajléktalanért. A VIII. kerületi önkormány­zat ugyan fölajánlott a Szalmaszál a Hajléktalano­kért Alapítványnak öt la­kást, melyekbe, ha sikerül rendbehozni — erre gyűjte­nek a harmadik országos pincérverseny szervezői —, olyan hajléktalan asszo­nyok költözhetnek, akik magukhoz vehetnék végre az állami gondozásban lévő gyermekeiket. S. E. 1996. május 31., péntek A 98-AS MHZ-N HALLHATTAK Használd a jeled! Évente ötszáz-nyolcszáz em­ber szenved nyaki gerincsé­rüléssel járó balesetet — számolt be a Civil Rádió a 98-as MHz-en. A reumatikus ízületi gyulladásban szenve­dők majd felét, közel nyolc­kilencezer embert ért utol a nyaki gerinc megbetegedése miatti mozgáskorlátozottság — állítja Belovai Henriette, a Magyar Cervic Alapítvány kuratóriumának titkára. A nyaki gerincsérültekről az orvosi kezelés utáni idő­­szakban mindenki elfelejt­kezik. Az autó-, motor- vagy sportbalesetben súlyosan megsérült ember legtöbb­ször tolókocsiba kényszerül. A Magyar Cervic Alapít­vány létrehozói ezen a hely­zeten kívánnának változtat­ni. Szeretnék a fiatal kor­osztályt mindazon ismere­tekkel felruházni, amelyek segíthetnek ezeknek a meg­nyomorító baleseteknek az elkerülésében. Ha valaki se­kély vízbe ugrik fejest, ha bukósisak nélkül száguldo­zik a kerékpárjával, a gör­deszkájával, a görkorcsolyá­jával, az maga is tehet a bal­esetről. Ezért is gondolkod­nak az alapítvány képviselői a fiatal korosztályt meg­célzó reklámkampány­ban. A szlogenje: „Használd a fe­jed”. Azt remélik, hogy a fi­atalabbak megtanulják ér­tékként becsülni az egészsé­güket. A kampány tudato­san akarja kivédeni azokat a baleseteket, amelyekbe olykor a virtus, a kivagyiság viszi bele az éretlenebbeket. A nyaki sérültek esetében a javulásnak nem sok esélye marad. A tolókocsiból már soha többet nem lehet kike­rülni. Elképzelésük szerint a már bajba került embereken úgy lehet leghatékonyabban segíteni, ha a beteget megtanítja vala­ki a megváltozott életmód elfogadására, kezelésére. Az alapítvány célja, hogy a­­ tolókocsiba kényszerült em­bereknek segítsenek megte­remteni az értelmes munka, a beilleszkedés lehetőségét. A sokszor figyelmetlenség­ből, felelőtlenségből szár­­­mazó „brahis” balesetek kö­vetkezménye egy életre szól és olykor a szellemi teljesí­tőképességük teljében lévő embereket kényszeríti tehe­tetlenségre. A reumatikus betegségek­ben megrokkantak számára az alapítvány szűrővizsgála­tokat, egészségügyi tanács­adó-hálózat kialakítását ter­vezi. „Azon a kisebbségen szeret­nénk segíteni, akik egész­ségügyi okokból kerültek hátrányos helyzetbe” — mondja a kuratórium tit­kára. Egy olyan országban, ahol az újonnan felhúzott épületek elé sem épülnek rámpák, feljárók, ahol az emberek jobban vigyáznak az értéktárgyaikra, mint az egészségükre, ahol a moz­gássérült szorul ki először a munkaerőpiacról, a közéleti szereplők között egyetlen mozgássérült sincs, nos, egy olyan országban, a cél, az elesettek, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek segítése — szerin­tük — szentesíti az eszközt. Ezért akár agresszív kam­pányba is fognak a közeljö­­vőberi . ^jskash^(r­^| ÚJPEST GYERMEKEIÉRT Beák között a fehér házban A IV. kerületi önkormányzat évről évre Újpest­­Gyerme­keiért Díjat adományoz. Idén­­ — hat egyéni jutalmazott mellett — kitüntették az Új­pesti Gyermek- és Ifjúsági Ház közösségét is. Ezt a házat Isten se a gye­rekek (és a fiatalok) otthoná­nak teremtette. Egy kerület egész pártbizottsága még jól is érezhette magát benne a hetvenes évek végén. A ki­lencvenes évek közepén egy jobb érzésű ember nehezen képzel gyerekeket (és ifjakat) a kockaszobákba. S ha meg önszemével nem látná, nem is hihetné, hogy az egykori szocreál fehér ház 23 ezer gyereket (és fiatalt) — ennyi­en vannak a 0-25 év közötti­ek a kerületben — képes be­fogadni. Nem is ennyit, ha­nem sokszorta többet. Nem egyszerre, persze. Mondják, tízezret egy állat- és növény­­kiállításon. Amikor először kérték ki az állatkertből az oroszlánt meg a boákat, a környéken mindenki rosszul lett. Csak tízezer gyerek (meg fiatal) lett három napra boldogabb. Másik tízezret egy gyereknapi ünnepségre. Százakat-ezreket a minden­féle tanfolyamokra, bemuta­tókra. Például minden évben egy nagy továbbtanulási és pályaválasztási börzére. Meg újabb ezreket a tábo­rozásokra, és még újabbakat a gyalogos (kerékpáros, túrake­nus) kirándulásokra. És szá­zakat a finn utakra és... és... Nem is lehet olyan rossz dolog Újpesten gyereknek lenni! Ott, ahol Lugosi Zoli (az újpesti gyerekeknek, per­sze már „bácsi”) vezeti a tú­rákat. Mellé Saly Attila vál­lalja (portássága mellett) a gyerekek kirándulásainak szervezését. Ghiczi Csaba (nem tévedés, a mexikói olimpia érmese!), Gulyás László meg Fejes Bea egy­szerűen áttelepült a Tungs­­ram-telepről az újpesti há­rom emeletre — kajakostul, kenustul. Tanítványaik kor­­osztályos versenyeken szak­­ajtónyi érmet nyernek, ráérő idejükben meg túrakenuzást vezetnek a Tisza felső folyá­sán. Aztán ott van Tóbiás László (népművelő), Farkas Józsefné (pénztáros), Hanák Ferencné (mindenes)... És persze Kerekes György elnök, vagyis hát kerekes­­gyuri, akiben az a jó, hogy mindig tud csapatot keríteni maga köré. Gyerekekből is és felnőttekből is. De kerekes­­gyuriban az a legjobb, hogy érdekű a világ (ráérő idejé­ben például egészen ügyesen fotózza a természetet), és tudja, hogy az nála jobban csak a gyerekeket (és az ifja­kat) érdekelheti. Kerekes György akár cserkész is le­hetett volna. De hát a kora meg a történelem, így aztán Kerekes György az úttörőbe vitte, s onnan hozta mindazt, amit ma ifjúsági házasként tud. Nincs ebben se csoda, se csalás. Mi, negyvenesek mind­­ahányan úttörők voltunk. Mégha erről néha el is tu­dunk felejtkezni. M. Á. További díjazottak: Bacsa László, a Könyves Kálmán Gimnázium nyugállományú tanára. Bíró József a Szűcs Sán­dor Általános Iskola nyugállományú igazgatója, Bognár Jó­zsefné, nyugállományú testnevelő tanár, Németh Antalné, a Bőrfestő utcai óvoda nyugállományú óvodavezető-helyettese, dr. Porkolábné dr. Balogh Katalin, pszichológus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, Völgyesi Jánosné, a Munkásotthon utcai Bölcsőde vezetője. Az ő örömük is benne van a díjban... FOTÓ: ARCHÍV

Next