Esti Hírlap, 1996. május (41. évfolyam, 92-113. szám)
1996-05-31 / 113. szám
i _ \ bzmnaz & ‹‹-‹ v vagy zöldterület? ^Y\ . Tovább folytatódik a vita aNemzeti Színház új épületének elhelyezése körül. A kormány, s a főváros vezetése egy régi elképzelés alapján a város központjába, az Erzsébet téri parkoló helyére kívánja építtetni. Egyes környezetvédelmi mozgalmak úgy vélik: érezhető a lakosság ellenállása. A Levegő Munkacsoport szerint Budapest zöldterületeinek pusztulása az utóbbi időben felgyorsult. Az elmúlt években ötven hektárt minősítettek át zöldterületből építési területté a fővárosban. A belső kerületek helyzete tragikus, hiszen itt az egyébként is kirívóan alacsony zöldterület aránya tovább romlik. A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy a Belvárosban csak az Erzsébet téren lenne lehetőség a város környezeti állapotát némileg javító újabb park telepítésére. Ezért ellenzik, hogy helyette nagy forgalmat vonzó épületcsoportot hozzanak itt létre. Állásfoglalásuk szerint a leendő épület lezárná az Andrássy utat, a főváros kelet-nyugati szellőzőcsatornáját, ami növelné a terület súlyos légszennyezettségét. A Levegő Munkacsoport lakossági véleményekre alapozva követeli: ne építsék be az Erzsébet téri parkolót. Nyilvánítsák zöldterületté és hozzanak létre egy parkot. G. K. I. NAGY IMRE, FÉNYÁRBAN txLft'njauMÚ « / , Ft JTj_,Megvilágosodás a Szabadság hídon (Folytatás az 1. oldalról) Jó magyar szokás szerint persze ebben a kérdésben is csak az elvi döntés született meg, a megvalósítás mikéntjéről nem esett szó. Mint azt Kiss Istvántól, a Főpolgármesteri Hivatal közműügyosztályának tanácsosától megtudtuk, legelőrehaladottabb a Szabadság híd díszkivilágításának előkészítése. Elkészült egy előtanulmány, s ha ez jelesre vizsgázik a szakemberek előtt, akkor el lehet dönteni, milyen elképzelés szerint készíttessék el a kiviteli terveket. Becslések szerint a híd teljes szépségét tükröző reflektorrendszer telepítése akár százmillió forintba is belekerülhet. Összehasonlításként idén a közgyűlés a díszkivilágítás fejlesztésére húszmillió forintot különített el. A fővárosban jelenleg 69 helyen van meg a díszkivilágítás lehetősége, de ennek csak egy része (Lánchíd, Parlament, Halászbástya) tartozik abba a körbe, amely nemcsak állami ünnepeken, hanem az év minden napján — alkonyattól éjfélig — fényárban úszik. Ha valakinek úri kedve úgy diktálja, hogy éjfél után is kivilágíttassa a Parlamentet, erre lehetősége van. Még csak túl nagy összeget sem kell fizetnie érte. Az Elektromos Művek tapasztalatai szerint évente 10-15 alkalommal — főleg filmstábok és utazási irodák — élnek is ezzel a lehetőséggel. Egy egész éjszakára 5-10 ezer forintért kivilágíttatják az általuk kívánt helyet. P. J. Fényáru alkonyattól éjfélig FOTÓ: DUDÁS DÉNES Kerületi lomtalanítás A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat tájékoztatja a lakosságot, hogy 1996. II. félévben az alábbi időpontokban végez lomtalanítást a fővárosban a kerületi önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetés alapján: XIX. ker.: július 2—5., XVI. ker.: július 8—19., XVIII. kér.: július 22—31., XX. kér.: augusztus 26.—szeptember 2., XXIII. kér.: szeptember 3—4., VI. kér.: szeptember 7., II. kér.: szeptember 9—19., XXII. kér.: szeptember 20—30., XI. kér.: október 1—16., IX. kér.: október 17—21. RADIOS SZENTMISE Zugligeti katelikusek Vasárnap 10 órától a Kossuth rádió római katolikus szentmisét közvetít Budapestről, a zugligeti Szent Család plébániatemplomból. A zugligeti Szarvas Gábor úton 1913—17 között emeltek templomot, amelyet a Szent Család tiszteletére szenteltek fel. Az újromán stílusú épületet dr. Hültl Tivadar tervezte. A kivitelező építész Havel Lipót. A kereszthajós templom liturgikus terét a két hajó találkozásában alakították ki. Márványoltárát Del Amico olasz művész faragta. Az oltárkép s a szentély falát burkoló mozaik Közép-Európa legnagyobb mozaikalkotása, Zsellér Imre munkája. A Szent Családot, a Három angyalt s a Hit, Remény, Szeretet jelképeit ábrázolja. A templom üvegablakai szintén Zsellér munkái. A főhajóban a négy ablakkép a Szent Családra vonatkozik. A mellékhajót magyar szentek, királyok üvegképei díszítik. A falakat Dalmáciából való márvány borítja, az oltár, s lépcsője, padozata ruskicai, míg a szobrok s a domborművek carrarai márványból faragottak. A templom új orgonáját a német kormány 1992-ben adományozta. Hálából, mivel ezen a helyen 1989 őszén a Kozma Imre vezette Magyar Máltai Szeretetszolgálat oltalmára találtak a menekülő németek. bozó Forgácsoló és lakatos szakmunkást dunakeszi munkahelyre felveszek. Tel.: 06(27)346-122 tef Gyertya a Duna-tortán Harmadik éve, június első szombatján a látogatók többsége nemcsak azért megy ki a Római-partra, hogy élvezze a Duna nyújtotta örömöket. Hanem azért is, hogy tisztelegjen az öreg folyó előtt. 1993-ban ugyanis lelkes óbudaiak egy része úgy döntött: névnappal ajándékozzák meg a nagy vizet. Idén — mivel a Duna ezeregyszáz éven át hű társa volt a kárpát-medencei magyarságnak — három napig tart az ünnep a Római-parton. A május 31. és június 1-e között,a Nemzetközi Duna Fesztiválra mindenkit várnak, akinek jelent valamit a folyó. Lesznek népi mesterségeket bemutató foglalkozások, Európa-táncház, folklórműsor és -verseny, mindenféle sportvetélkedő földön és vízen. A versenyekre családok és iskolák is benevezhetnek, csónakokat és más vízi járműveket a helyszínen lehet bérelni. Dunamenti települések polgármesterei jönnek el több országból, hogy a földrajzi összekötöttség mellett emberi kapcsolatok is kialakuljanak mindkét parton és minden partszakaszon. Kiállításon mutatják be a művészszemmel látható Dunát, a teremtett világért való felelősség jegyében pedig keresztény környezetvédelmi találkozót szerveznek. Az óriási szabadtéri színpadon szombaton egész napos program fogadja a látogatókat, este pedig gyertyát gyújtanak a Duna-tortán és tűzijátékkal fejezik be a fesztivált. A szervezők abban is reménykednek, hogy a háromnapos ünnep talán egy kicsit segít a Római-partnak visszanyerni azt az üdülőhelyi rangot, melyet a századelőn vívott ki magának az akkori pesti és budai polgárok nagy örömére. Lukács VERSENY PÉNZÉRT, HAJLÉKTALANOKÉRT... Megint fárnak a pincérek Szombaton a Vörösmarty téren az ország minden részéből idesereglő pincérek pontban 15 órakor tálcát, poharat és egy üveg sört kapnak. Nem azért, hogy megigyák, hanem hogy fussanak vele — egy kilométeren keresztül. A pincérfutóverseny nem új keletű találmány. Franciaországban a kávéházi pincérek először 1901-ben mérték össze ügyességüket, és Magyarországon is él még az az idős pincér bácsi, aki 1954-ben egy dupla kávéval és egy pohár vízzel a tálcáján rohant a Vörösmarty tértől a Hősök teréig. A harmadik magyar országos pincérfutóversenyre idén ezerötszázan jelentkeztek, köztük a tavalyi győztes is, aki a mostani budapesti döntőbe a negyedik legjobb idővel került. A tapasztalatok szerint az egykilométeres táv megtételéhez a futó pincérnek legalább öt percre van szüksége. Valójában nem is futnak, inkább menetelnek a versenyzők, hiszen ha a tálcán — melyet a pincér öt ujjhegyén egyensúlyoz — feldől a sörösüveg vagy a pohár, a versenyből kizárják, s akkor oda a százezer forintos fődíj meg a fél méter magas kínai mintázatú vándor Zsolnay-padlóváza. Idén először a pincérek, kezükben a sörrel, nemcsak a pénzért futnak, hanem a fővárosban élő mintegy húszezer hajléktalanért. A VIII. kerületi önkormányzat ugyan fölajánlott a Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítványnak öt lakást, melyekbe, ha sikerül rendbehozni — erre gyűjtenek a harmadik országos pincérverseny szervezői —, olyan hajléktalan asszonyok költözhetnek, akik magukhoz vehetnék végre az állami gondozásban lévő gyermekeiket. S. E. 1996. május 31., péntek A 98-AS MHZ-N HALLHATTAK Használd a jeled! Évente ötszáz-nyolcszáz ember szenved nyaki gerincsérüléssel járó balesetet — számolt be a Civil Rádió a 98-as MHz-en. A reumatikus ízületi gyulladásban szenvedők majd felét, közel nyolckilencezer embert ért utol a nyaki gerinc megbetegedése miatti mozgáskorlátozottság — állítja Belovai Henriette, a Magyar Cervic Alapítvány kuratóriumának titkára. A nyaki gerincsérültekről az orvosi kezelés utáni időszakban mindenki elfelejtkezik. Az autó-, motor- vagy sportbalesetben súlyosan megsérült ember legtöbbször tolókocsiba kényszerül. A Magyar Cervic Alapítvány létrehozói ezen a helyzeten kívánnának változtatni. Szeretnék a fiatal korosztályt mindazon ismeretekkel felruházni, amelyek segíthetnek ezeknek a megnyomorító baleseteknek az elkerülésében. Ha valaki sekély vízbe ugrik fejest, ha bukósisak nélkül száguldozik a kerékpárjával, a gördeszkájával, a görkorcsolyájával, az maga is tehet a balesetről. Ezért is gondolkodnak az alapítvány képviselői a fiatal korosztályt megcélzó reklámkampányban. A szlogenje: „Használd a fejed”. Azt remélik, hogy a fiatalabbak megtanulják értékként becsülni az egészségüket. A kampány tudatosan akarja kivédeni azokat a baleseteket, amelyekbe olykor a virtus, a kivagyiság viszi bele az éretlenebbeket. A nyaki sérültek esetében a javulásnak nem sok esélye marad. A tolókocsiból már soha többet nem lehet kikerülni. Elképzelésük szerint a már bajba került embereken úgy lehet leghatékonyabban segíteni, ha a beteget megtanítja valaki a megváltozott életmód elfogadására, kezelésére. Az alapítvány célja, hogy a tolókocsiba kényszerült embereknek segítsenek megteremteni az értelmes munka, a beilleszkedés lehetőségét. A sokszor figyelmetlenségből, felelőtlenségből származó „brahis” balesetek következménye egy életre szól és olykor a szellemi teljesítőképességük teljében lévő embereket kényszeríti tehetetlenségre. A reumatikus betegségekben megrokkantak számára az alapítvány szűrővizsgálatokat, egészségügyi tanácsadó-hálózat kialakítását tervezi. „Azon a kisebbségen szeretnénk segíteni, akik egészségügyi okokból kerültek hátrányos helyzetbe” — mondja a kuratórium titkára. Egy olyan országban, ahol az újonnan felhúzott épületek elé sem épülnek rámpák, feljárók, ahol az emberek jobban vigyáznak az értéktárgyaikra, mint az egészségükre, ahol a mozgássérült szorul ki először a munkaerőpiacról, a közéleti szereplők között egyetlen mozgássérült sincs, nos, egy olyan országban, a cél, az elesettek, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek segítése — szerintük — szentesíti az eszközt. Ezért akár agresszív kampányba is fognak a közeljövőberi . ^jskash^(r^| ÚJPEST GYERMEKEIÉRT Beák között a fehér házban A IV. kerületi önkormányzat évről évre ÚjpestGyermekeiért Díjat adományoz. Idén — hat egyéni jutalmazott mellett — kitüntették az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház közösségét is. Ezt a házat Isten se a gyerekek (és a fiatalok) otthonának teremtette. Egy kerület egész pártbizottsága még jól is érezhette magát benne a hetvenes évek végén. A kilencvenes évek közepén egy jobb érzésű ember nehezen képzel gyerekeket (és ifjakat) a kockaszobákba. S ha meg önszemével nem látná, nem is hihetné, hogy az egykori szocreál fehér ház 23 ezer gyereket (és fiatalt) — ennyien vannak a 0-25 év közöttiek a kerületben — képes befogadni. Nem is ennyit, hanem sokszorta többet. Nem egyszerre, persze. Mondják, tízezret egy állat- és növénykiállításon. Amikor először kérték ki az állatkertből az oroszlánt meg a boákat, a környéken mindenki rosszul lett. Csak tízezer gyerek (meg fiatal) lett három napra boldogabb. Másik tízezret egy gyereknapi ünnepségre. Százakat-ezreket a mindenféle tanfolyamokra, bemutatókra. Például minden évben egy nagy továbbtanulási és pályaválasztási börzére. Meg újabb ezreket a táborozásokra, és még újabbakat a gyalogos (kerékpáros, túrakenus) kirándulásokra. És százakat a finn utakra és... és... Nem is lehet olyan rossz dolog Újpesten gyereknek lenni! Ott, ahol Lugosi Zoli (az újpesti gyerekeknek, persze már „bácsi”) vezeti a túrákat. Mellé Saly Attila vállalja (portássága mellett) a gyerekek kirándulásainak szervezését. Ghiczi Csaba (nem tévedés, a mexikói olimpia érmese!), Gulyás László meg Fejes Bea egyszerűen áttelepült a Tungsram-telepről az újpesti három emeletre — kajakostul, kenustul. Tanítványaik korosztályos versenyeken szakajtónyi érmet nyernek, ráérő idejükben meg túrakenuzást vezetnek a Tisza felső folyásán. Aztán ott van Tóbiás László (népművelő), Farkas Józsefné (pénztáros), Hanák Ferencné (mindenes)... És persze Kerekes György elnök, vagyis hát kerekesgyuri, akiben az a jó, hogy mindig tud csapatot keríteni maga köré. Gyerekekből is és felnőttekből is. De kerekesgyuriban az a legjobb, hogy érdekű a világ (ráérő idejében például egészen ügyesen fotózza a természetet), és tudja, hogy az nála jobban csak a gyerekeket (és az ifjakat) érdekelheti. Kerekes György akár cserkész is lehetett volna. De hát a kora meg a történelem, így aztán Kerekes György az úttörőbe vitte, s onnan hozta mindazt, amit ma ifjúsági házasként tud. Nincs ebben se csoda, se csalás. Mi, negyvenesek mindahányan úttörők voltunk. Mégha erről néha el is tudunk felejtkezni. M. Á. További díjazottak: Bacsa László, a Könyves Kálmán Gimnázium nyugállományú tanára. Bíró József a Szűcs Sándor Általános Iskola nyugállományú igazgatója, Bognár Józsefné, nyugállományú testnevelő tanár, Németh Antalné, a Bőrfestő utcai óvoda nyugállományú óvodavezető-helyettese, dr. Porkolábné dr. Balogh Katalin, pszichológus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, Völgyesi Jánosné, a Munkásotthon utcai Bölcsőde vezetője. Az ő örömük is benne van a díjban... FOTÓ: ARCHÍV