Esti Hírlap, 1996. szeptember (41. évfolyam, 177-197. szám)

1996-09-02 / 177. szám

1996. szeptember 2., hétfő of­­V 1 -4 Tanévkezdés az iskolákban Az országos tanévnyitó ün­nepséget az ezeréves magyar iskola bölcső­jénél, a pan­nonhalmi bencés főapátság­ban tartották meg vasárnap. A főkönyvtárban egybe­gyűlteket Várszegi Asztrik főapát köszöntötte. Az új tanévet Magyar Bálint nyi­totta meg. Mintegy másfél millió di­ák és csaknem 150 ezer pe­dagógus kezdi meg szeptem­ber 2-án, hétfőn az 1996/97- es tanévet. Az általános is­kolákban mérséklődött a ta­nulólétszám csökkenése, az új iskolaévben a tavalyinál mindössze hétezerrel lesz kevesebb nebuló. A becsült adatok szerint 124 ezer gyermeket írattak be az általános iskola első osztályába, 120 ezer 300 ti­nédzser pedig a középfokú iskolák nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium sajtóosz­tályán elmondták, hogy csökken a szakmunkáskép­zésben és a szakiskolai kép­zésben részt vevők száma. Az iskolai oktatásban nö­vekvő arányt képviselnek a hat- és nyolcosztályos gim­náziumot választó diákok, új egyházi, alapítványi és magánintézmények megnyi­tásával pedig növekszik a nem állami intézmények ré­szesedése a közoktatási fel­adatok vállalásából. Az iskolaév menetrendje szerint az első félév 1997. január 31-én fejeződik be. A téli szünet december 21-től 1997. január 3-ig, a tavaszi szünet pedig 1997. március 27-től április 4-ig tart. A tanköteleseket az általános iskola első osztályába már­cius 1. és április 30. között kell beíratni. Az érettségi képesítő vizsgák május 12- től június 27-ig tartanak. A tanév — az iskolák utolsó évfolyamai az alapfokú mű­vészetoktatási intézmények és a felnőtt oktatási intéz­mények kivételével — júni­us 13-án fejeződik be. Az óbudai Mustármag iskola tanévnyitójaként Paskai László bíboros budapesti esztergo­mi érsek mondott misét a Szent Özséb-templomban SCHILLER ZSUZSA felvétele TEGNAP ÉS MA MEGÉPÜL-E A HIPERMARKET? idPlakátháború Budaörsön (Folytatás az 1. oldalról) A budaörsi önkormány­zat korábban megállapo­dott a francia Aucham cég­gel, hogy 100 négyzetméte­ren bevásárlóközpontot építenek fel a helyi Baross utcában, az M1-M7-es au­tópálya közötti területen. Miután a beruházók előre­jelzése szerint napi 15 ezer gépkocsi keresi fel majd a létesítményt, a hipermar­ket mellé több ezer férőhe­lyes autóparkolót is beter­veztek. A Levegő Munka­­csoport úgy vélte, hogy az említett gépkocsik többsé­ge Budapest felől érkezik a településre, s a jelentős for­galomnövekedés a véglete­kig súlyosbíthatja az itt ta­pasztalható közlekedési gondokat és a környezet­szennyezést. Sokkal hosszabb ideig tart majd, amíg a budaörsi lakosok eljutnak Budapestre, illet­ve onnan vissza. A bevá­sárlóközpont által gerjesz­tett forgalom emeli a zaj­szintet, s a külföldi tapasz­talatok alapján az sem el­képzelhetetlen, hogy az épületkomplexum környé­kén megnő a bűnözés. A kedvezőtlen hatások miatt számottevően csökkenne sok budaörsi lakás értéke, s várhatóan csődbe megy a környékbeli üzletek, kiske­reskedések egy része is. A Levegő Munkacsoport állásfoglalása után a pol­gármesteri hivatal is elké­szítette a saját szórólapja­it. A röplapokon kifejtet­ték: a környezetvédők elfe­ledkeztek arról, hogy az autópálya és a lakóövezet közé kerül majd az épület, amely az autópályát jelen­tősen takarni fogja. Véle­ményük szerint az autópá­lya forgalma és a főváros megközelítésének romlása az áruház megvalósításá­val nehezen igazolható, és az sem elhanyagolandó, hogy az építkezések bein­dítása mellett a beruházó vállalta egymilliárdos be­fektetést igénylő autópá­lya-feljáró megépítését is. Az új közlekedési műtárgy pedig jelentősen javíthatja a város közlekedési körül­ményeit. Az önkormányzat azt is fontosnak tartotta közölni, hogy a beruházás már eddig is egymilliárd forint hasznot hozott a vá­rosnak. A Levegő Munkacsoport ennek ellenére úgy véli, hogy leáldozóban van az energia- és nyersanyagigé­nyes környezetszennyező nagyberuházások ideje.­­?^-y^C\Kirkovits István 330, 4 h ^­­ *(Sx v h­be)­tsuffiráu* y 36. HETI PÉNZFORGÓ Tovább csökken a kamat A fejlettebb pénzintézeti információs rendszerrel ren­delkező országokban a la­kossági befektetők részére úgynevezett home-banking (otthonról igénybe vehető számítógépes szolgáltatás) áll rendelkezésre. A Keres­kedelmi és Hitelbank (K & H) 1997 második felére ter­vezi ennek a rendszernek be­indítását ügyfelei körében. Ennél a banknál 1993 óta már lehetőség nyílik arra, hogy a lakossági partnerek is telefonon — a nap 24 órájá­ban — információt kapjanak arról, hogy hogyan áll szám­lájuk egyenlege, ugyanezen a Telinfo elnevezésű rendszer­nél lehet letiltani a bankkár­tyákat, valamint átutalási megbízás is adható a bank számára. Az ügyfelek azon­ban azt szeretnék, hogy ha betéteik lekötése és felszaba­dítása is lehetővé válna. Erre tettek most ígéretet a K & H- nál. Az év eleje óta tartó betéti kamatcsökkenés tovább folytatódik. Az egyéves lejá­ratú Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata már csak 23 százalékos kamatot ga­rantál, ami egy százalékkal alacsonyabb, mint az előző négy sorozat esetében volt. Azonban azok, akik az el­múlt héten jegyeztek ebből az értékpapírból 99,50 szá­zalékos árfolyamon juthat­tak hozzá. (A magánszemé­lyek legfeljebb 5 millió forint értékben vásárolhatnak.) A Kamatozó Kincstárjegy leg­újabb sorozata a futamidő lejárta előtt névértéken visszaváltható, de a Buda­pesti Értéktőzsdén a kibo­csátást követő két hét eltel­tével szabadon adható és ve­hető a papír, ahol szerencsés esetben a névértéknél jobb árfolyam is elérhető, bár erre nincsen garancia. Ismét népszerűvé váltak a vállalati kötvények. Ez idő szerint három, új — folya­matosan jegyezhető — ilyen papírból válogathatnak a kisbefektetők. A vállalati kötvényekről általánosság­ban el lehet mondani, hogy az állampapíroknál jobb be­fektetési lehetőséget nyújta­nak, ugyanakkor — tekintet­tel arra, hogy ezekre nincs bankgarancia —, ezért koc­kázatosabbak is annál. A Kamaraerdei Tüzép 2001. május 31-ig folyamatosan árulja egyéves lejáratú, fix kamatozású kötvényét, amelyre jelenleg 26 százalé­kos hozamot adnak. A folya­matosan csökkenő kamat­színvonal miatt időnként a kibocsátó mérsékli kötvénye kamatát, de ez természetesen a már eladott értékpapírokra nem vonatkozik. A másik vállalati kötvény a Lombard Libra, ez hároméves futam­idejű, jelenlegi kamata 27,5 százalék. Konta mám aMm® j «« mma j xsmutt Két malomkő között Az ellenzék kezdeményezésére holnap rendkívüli ülésén vitatja meg a parlament a magyar—ro­mán alapszerződés küszöbönálló elfogadása révén kialakult helyze­tet. Némelyek felidézik a nemzet­halál vízióját, Mohácshoz, Tria­nonhoz fogható gyászt emleget­nek, mások azt mondják, hogy nem örülünk neki, de belenyug­szunk, a harmadik tábor, neveze­tesen a kormány, a szocialista— szabaddemokrata koalíció pedig makacsul sorakoztatja észérveit. Mert két malomkő ez, akárhonnan nézzük, kit feszül szembe az érte­lemmel, érzelmek a realitással. A kérdés nem is igazán az, hogy mit hoz a parlamenti ülés­szak, sokkal inkább, hogy mi­lyen tapasztalatokat szűr le majd mindebből a világ fejlet­­tebbik fele, amely (sajnos?) mit sem törődik történelmi vitákkal, igazságokkal, de még azzal sem, hogy miről szólnak magunk köz­ti megállapodásaink. Többen állítják, hogy a mosta­ni kínos helyzetet a július 5-ei magyar—magyar csúcs záródo­kumentuma okozta, amelyet alá­írt a magyar kormány is. A doku­mentum arról szól, hogy az euró­pai jognak és gyakorlatnak meg­felelően támogatjuk a határokon túli nemzettársainknak autonó­miatörekvéseit. A nagyvilág veze­tő politikusai elé kerülő jelenté­sek azonban már csak az elemzők egymondatos összefoglalóját tar­talmazták, s talán azt, hogy a szlovákok felzúdultak... Szétbontják Trianont? A magyar—román alapszerző­dés sokféle ágú-hogy vitája na­gyon különböző indíttatású érzel­meket kavar. A minap a polgári napilap egyik oldalán kicsi, mégis föltűnő keretes felhívásnak (hir­detésnek?) szorított helyet. íme: „Nekünk fáj Trianon. Ha neked is, állj közénk! Veled erősebbek leszünk. Szétbontjuk Trianont. MA­TESZ, Magyar Területekért Szövetség.” Végül egy budapesti telefonszám. Nem férhet kétség hozzá, hogy milyen színezetű a kezdeményezés, hiszen aki Tria­non lebontása ügyében hirdet mozgalmat, az igencsak távol, jobbra áll a mai realitásoktól. Amit már a korábban kezdemé­nyezett hasonló akciók — például a Trianon-emlékmű újraállításá­nak ügye — sokadszor beigazol­ták, leginkább arra, alkalmasak, hogy ártsanak a határon túli és belüli magyarság ügyének. Heti minibotrány Hat esztendeje nem volt már mezőgazdasági kiállítás, s most ismét rendeztek ilyet Gödöllőn, ráadásul az ország történetében a századikat. Nyitás előtt a Budapest közeli kisváros MDF-es polgármestere tiltakozott, hogy itten diszkrimi­náció történt, mert őt a házigaz­dák először meghívták, majd le­tiltották a szónoki emelvényről. Szélsőkonzervatív laptársunk hiába kutakodott, nem bukkant annak a nyomára, hogy mely magas helyről érkezett a tiltás. Sejtette viszont a lap, hogy a mi­niszterelnök és talántán az EU- főmegbízott nem kívánt ugyan­arról a pulpitusról szónokiani, ahová az MDF-es honatya is föl­állt, noha más újdondászok pe­dig azt nem tudták kideríteni, hogy érdemben ki hívta meg a polgármestert. Érdeklődőknek a földműve­lésügyi miniszter azt mondta, még a tavasszal valóban meg­kérdezte a gödöllői polgármes­tert, hogy hozzájárul-e a költsé­gekhez. Tagadó választ kapott. A szónoki emelvényre pedig ér­dem nélkül talán mégsem illik odaállni. A magyar minibotrányoknak azonban gyaníthatólag mélyebb az értelmük: senki sem arra fi­gyel, hogy a miniszterelnök a mezőgazdaság talpraállításában a kormány felelősségét hangsú­lyozta, azt, hogy a tulajdonosi formától függetlenül támogatni kívánják a vertikális termelési rendszert... Meglehet, OMÉK- ügyben sem mindenkinek a me­zőgazdaság, a magyar falu a fon­tos? Éjszakai pillangótánc A gyermekprostitúcióról és -por­nográfiáról tartott ENSZ-ta­­nácskozás alapvető tanulmánya­ az öreg földrész Bangkokjának nevezte hazánk szép fővárosát. Immáron tehát nem elég, ha működésbe lép a rendőrség ön­védelmi reflexe, és a kékek szó­vivője azt nyilatkozta, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint a tanulmány készítői állítják. Nem elegendő, ha több napi tit­kos megfigyelés után a szexuá­lis akciócsoport rajtaüt egy masszázsszalonon, s bebizo­nyítja, hogy ottan bizony könnyűvérű leánykák pénzért hetyegtek gazdag urakkal. Mert minek titokban figyelgetni? A rendőrség mellett forgalmas fő­úti szállóban, a Fogarasi út és nomén est omen a Pillangó ut­ca sarkán táncikál minden esté­ken hat, nyolc, tíz leányzó ki­csiny bugyingóban, egy száll melltartóban. A szociológusok megélhetési bűnözésről írnak, s az életszín­vonal romlásáról, széplelkek a közerkölcsök romlásáról szóno­kolnak, a jogászok értelmezési problémákon vitatkoznak, a rendőrök pedig takaróznak az­zal, amivel lehet, hogy az ő ke­zük meg van kötve, egyébként sincs erejük. Az ENSZ-tanul­­mány azonban tény, úgy hírlik, némely vezető politikusunk is összevonta szemöldökét: hol vannak a megfelelő jogszabá­lyok, miért nem tart rendet a rendőrség? ? Fiúk a kocsisoron Magyarországról valóban ke­rülnek külföldre gyermekprosti­tuáltak, ám az tény, hogy a könnyű testi munkáért nagy fi­zetéssel kecsegtető újsághirdeté­sekre jelentkezők túlnyomó többsége felnőtt — mondja Csendes László, az ORFK bűn­­megelőzési szakértője. Az ügy a belgiumi szörnyű gyermekgyil­kosság kapcsán került a figye­lem előterébe. Idehaza és világszerte valóban olcsóbbak a gyermekkorú pros­­ttuáltak, mint a korosabbak. Előfordult az is, hogy a szülők beleegyezésével és kíséretével utaztak ki a gyerekek külföldre, és az ő felügyeletük mellett ke­resték kenyerüket. Mégis — ál­lítja Csendes — a hazai rendőri tapasztalatok nem támasztják alá a francia sajtó állítását, amely szerint Magarország volna gyermekkorú prostituáltak egyik legfőbb beszerzési forrása. Becs­lések szerint a hazai prostituál­taknak mintegy 5 százaléka gyermekkorú. Az említett há­nyad túlnyomó része Romániá­ból Magyarországra került fiú. A pedofíliás, beteg emberek olthatatlan szexuális vágyat érez­nek a gyermek iránt, s ráadásul a fertőző betegségektől sem kell annyira óvakodniuk, hiszen az ál­dozattá váló fiatalok többsége érintetlenül kerül a szexpiacra — állapította meg egyebek között Csendes. Megtévesztett kicsik A felszámolás alatt álló WVM Lízing kötvényeit annak idején megvásároló kisbefektetők sze­rint a kötvényeket forgalmazó City Bróker Kft.-t és az MHB Talentum Rt.-t is felelősség ter­heli veszteségükért. A több mint 6500 kisbefektető ugyanis a forgalmazók által kiadott megtévesztő tájékoztató alap­ján — mely a lízingcég stabil pénzügyi helyzetéről és jelentős, fejlődési lehetőségeiről szólt, fektetett be több mint 3 milli­árd forintot a cég kötvényeibe, úgy vélik, ha a társaság felszá­molásából nem is jutnak pénz­hez, az értékpapírtörvény alap­ján a két forgalmazónak kelle­ne kárigényük egy részét meg­téríteni. M —S­Z A ­ CSÖKKENT AZ OSZTRÁK ÉRDEKLŐDÉS - Drágának ítélik Magyarországot Az 1980-as évek végén, ami­kor megnyílt a lehetőség ar­ra, hogy a külföldi cégek is Magyarországon bejegyzett társaságot alapítsanak, a legnagyobb számban osztrák kis- és közepes vállalkozók kaptak az alkalmon. Az el­múlt csaknem tíz esztendő­ben azonban hazánk elvesz­tette korábbi kiemelkedő vonzerejét az osztrák terme­lővállalatok áttelepítésében. A Czipin & Partner ter­melékenységi tanácsadó cég nemrégiben 151 olyan céget kérdezett meg, amelyek leg­alább 200 dolgozót foglal­koztatnak, arról, miképpen vélekednek a termelés átte­lepítéséről az olcsó bérkölt­ségű kelet-európai orszá­­■­gokba. A felmérés eredmé­nye Ausztria számára riasz­tó tendenciát jelez. A felmérés során 101 olyan céget találtak, amely még nem termeltet Kelet-Európá­­ban, ezeknek több mint egy­­harmada azonban szívesen megtenné ezt. A legtöbben Cseh- és Lengyelországba mennének. Meglepő, hogy Magyarország, amely elsőd­leges célország volt, csak a harmadik helyre szorult. Meglepő az a megállapítás is, hogy a megkérdezett vállala­toknak csupán 1,3 százaléka kíván egész folyamatot, vagyis az értékesítési részle­geket is áttelepíteni Kelet- Európába, inkább termelő­­kapacitásuk áthelyezését ter­vezik csak. A áttelepítés üte­mét is nagyon lassúra terve­zik, erre öt-tíz évet szánnak. Jogosan merül fel a kér­dés, hogy miért szorultunk a harmadik helyre. Amint a Czipin & Partner felmérésé­ből kiderül, az áttelepülés legfőbb okai: az alacsonyabb bérköltségek, a kevesebb környezetvédelmi előírás és az összességében olcsóbb termelés. Magyarországon a bérköltségek, elsősorban a járulékos terhek miatt ma­gasabbak, mint a környező országokban, és a környe­zetvédelmi törvény is szigo­rúbb előírásokat tartalmaz, mint a többi reformország­ban. Ilyen körülmények kö­zött az osztrákok meggon­dolják azt, hogy minket vá­lasszanak. A felmérés válaszadói ma már kevésbé érvelnek a ke­let-európai piacok megszer­zése mellett, mint korábban. Az egész régióval szemben az a legfőbb kifogásuk, hogy a vezetők nem gondolkod­nak a termelékenység növe­kedésével, a dolgozók pedig nem kellően rugalmasak. (A megkérdezett osztrák cégek 51 százalékánál úgy vélték, hogy Kelet-Európának még mintegy öt esztendőre lesz szüksége ahhoz, hogy a ter­melékenységet tekintve fel­zárkózzon Ausztriához.) Ép­pen ezért több ellenőrzésre van szükség térségünk or­szágaiban, mint például Ausztriában. Minden meg­kérdezett szükségesnek ítél­,­te meg, hogy a kelet-európai vezetőket tovább kell képez­ni, de ennek leghamarabb három esztendő múlva lesz kézzelfogható eredménye. Az is érdekes tapasztalata volt a vizsgálatnak, hogy Ausztriában a vállalkozók közül csak minden ötödik tekintette „hazafias kötele­zettségének”, hogy otthon termeljenek. Az érzelmek­nek tehát nincs sok keresni­valójuk a telephely kiválasz­tásában. Azok az osztrák cégek, amelyek azt tervezik, hogy Kelet-Európába telepítenek kapacitásokat, általában már egy meglévő üzemet szeretnének átvenni, vagy legalábbis vegyes vállalatot létesíteni. Más szóval azt tervezik, hogy megveszik és hasznosítják a meglévő inf­rastruktúrát. B. M. 4 ^ -4 e G Zf­­­L

Next