Esti Hírlap, 1996. szeptember (41. évfolyam, 177-197. szám)
1996-09-02 / 177. szám
1996. szeptember 2., hétfő ofV 1 -4 Tanévkezdés az iskolákban Az országos tanévnyitó ünnepséget az ezeréves magyar iskola bölcsőjénél, a pannonhalmi bencés főapátságban tartották meg vasárnap. A főkönyvtárban egybegyűlteket Várszegi Asztrik főapát köszöntötte. Az új tanévet Magyar Bálint nyitotta meg. Mintegy másfél millió diák és csaknem 150 ezer pedagógus kezdi meg szeptember 2-án, hétfőn az 1996/97- es tanévet. Az általános iskolákban mérséklődött a tanulólétszám csökkenése, az új iskolaévben a tavalyinál mindössze hétezerrel lesz kevesebb nebuló. A becsült adatok szerint 124 ezer gyermeket írattak be az általános iskola első osztályába, 120 ezer 300 tinédzser pedig a középfokú iskolák nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóosztályán elmondták, hogy csökken a szakmunkásképzésben és a szakiskolai képzésben részt vevők száma. Az iskolai oktatásban növekvő arányt képviselnek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumot választó diákok, új egyházi, alapítványi és magánintézmények megnyitásával pedig növekszik a nem állami intézmények részesedése a közoktatási feladatok vállalásából. Az iskolaév menetrendje szerint az első félév 1997. január 31-én fejeződik be. A téli szünet december 21-től 1997. január 3-ig, a tavaszi szünet pedig 1997. március 27-től április 4-ig tart. A tanköteleseket az általános iskola első osztályába március 1. és április 30. között kell beíratni. Az érettségi képesítő vizsgák május 12- től június 27-ig tartanak. A tanév — az iskolák utolsó évfolyamai az alapfokú művészetoktatási intézmények és a felnőtt oktatási intézmények kivételével — június 13-án fejeződik be. Az óbudai Mustármag iskola tanévnyitójaként Paskai László bíboros budapesti esztergomi érsek mondott misét a Szent Özséb-templomban SCHILLER ZSUZSA felvétele TEGNAP ÉS MA MEGÉPÜL-E A HIPERMARKET? idPlakátháború Budaörsön (Folytatás az 1. oldalról) A budaörsi önkormányzat korábban megállapodott a francia Aucham céggel, hogy 100 négyzetméteren bevásárlóközpontot építenek fel a helyi Baross utcában, az M1-M7-es autópálya közötti területen. Miután a beruházók előrejelzése szerint napi 15 ezer gépkocsi keresi fel majd a létesítményt, a hipermarket mellé több ezer férőhelyes autóparkolót is beterveztek. A Levegő Munkacsoport úgy vélte, hogy az említett gépkocsik többsége Budapest felől érkezik a településre, s a jelentős forgalomnövekedés a végletekig súlyosbíthatja az itt tapasztalható közlekedési gondokat és a környezetszennyezést. Sokkal hosszabb ideig tart majd, amíg a budaörsi lakosok eljutnak Budapestre, illetve onnan vissza. A bevásárlóközpont által gerjesztett forgalom emeli a zajszintet, s a külföldi tapasztalatok alapján az sem elképzelhetetlen, hogy az épületkomplexum környékén megnő a bűnözés. A kedvezőtlen hatások miatt számottevően csökkenne sok budaörsi lakás értéke, s várhatóan csődbe megy a környékbeli üzletek, kiskereskedések egy része is. A Levegő Munkacsoport állásfoglalása után a polgármesteri hivatal is elkészítette a saját szórólapjait. A röplapokon kifejtették: a környezetvédők elfeledkeztek arról, hogy az autópálya és a lakóövezet közé kerül majd az épület, amely az autópályát jelentősen takarni fogja. Véleményük szerint az autópálya forgalma és a főváros megközelítésének romlása az áruház megvalósításával nehezen igazolható, és az sem elhanyagolandó, hogy az építkezések beindítása mellett a beruházó vállalta egymilliárdos befektetést igénylő autópálya-feljáró megépítését is. Az új közlekedési műtárgy pedig jelentősen javíthatja a város közlekedési körülményeit. Az önkormányzat azt is fontosnak tartotta közölni, hogy a beruházás már eddig is egymilliárd forint hasznot hozott a városnak. A Levegő Munkacsoport ennek ellenére úgy véli, hogy leáldozóban van az energia- és nyersanyagigényes környezetszennyező nagyberuházások ideje.?^-y^C\Kirkovits István 330, 4 h ^ *(Sx v hbe)tsuffiráu* y 36. HETI PÉNZFORGÓ Tovább csökken a kamat A fejlettebb pénzintézeti információs rendszerrel rendelkező országokban a lakossági befektetők részére úgynevezett home-banking (otthonról igénybe vehető számítógépes szolgáltatás) áll rendelkezésre. A Kereskedelmi és Hitelbank (K & H) 1997 második felére tervezi ennek a rendszernek beindítását ügyfelei körében. Ennél a banknál 1993 óta már lehetőség nyílik arra, hogy a lakossági partnerek is telefonon — a nap 24 órájában — információt kapjanak arról, hogy hogyan áll számlájuk egyenlege, ugyanezen a Telinfo elnevezésű rendszernél lehet letiltani a bankkártyákat, valamint átutalási megbízás is adható a bank számára. Az ügyfelek azonban azt szeretnék, hogy ha betéteik lekötése és felszabadítása is lehetővé válna. Erre tettek most ígéretet a K & H- nál. Az év eleje óta tartó betéti kamatcsökkenés tovább folytatódik. Az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata már csak 23 százalékos kamatot garantál, ami egy százalékkal alacsonyabb, mint az előző négy sorozat esetében volt. Azonban azok, akik az elmúlt héten jegyeztek ebből az értékpapírból 99,50 százalékos árfolyamon juthattak hozzá. (A magánszemélyek legfeljebb 5 millió forint értékben vásárolhatnak.) A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata a futamidő lejárta előtt névértéken visszaváltható, de a Budapesti Értéktőzsdén a kibocsátást követő két hét elteltével szabadon adható és vehető a papír, ahol szerencsés esetben a névértéknél jobb árfolyam is elérhető, bár erre nincsen garancia. Ismét népszerűvé váltak a vállalati kötvények. Ez idő szerint három, új — folyamatosan jegyezhető — ilyen papírból válogathatnak a kisbefektetők. A vállalati kötvényekről általánosságban el lehet mondani, hogy az állampapíroknál jobb befektetési lehetőséget nyújtanak, ugyanakkor — tekintettel arra, hogy ezekre nincs bankgarancia —, ezért kockázatosabbak is annál. A Kamaraerdei Tüzép 2001. május 31-ig folyamatosan árulja egyéves lejáratú, fix kamatozású kötvényét, amelyre jelenleg 26 százalékos hozamot adnak. A folyamatosan csökkenő kamatszínvonal miatt időnként a kibocsátó mérsékli kötvénye kamatát, de ez természetesen a már eladott értékpapírokra nem vonatkozik. A másik vállalati kötvény a Lombard Libra, ez hároméves futamidejű, jelenlegi kamata 27,5 százalék. Konta mám aMm® j «« mma j xsmutt Két malomkő között Az ellenzék kezdeményezésére holnap rendkívüli ülésén vitatja meg a parlament a magyar—román alapszerződés küszöbönálló elfogadása révén kialakult helyzetet. Némelyek felidézik a nemzethalál vízióját, Mohácshoz, Trianonhoz fogható gyászt emlegetnek, mások azt mondják, hogy nem örülünk neki, de belenyugszunk, a harmadik tábor, nevezetesen a kormány, a szocialista— szabaddemokrata koalíció pedig makacsul sorakoztatja észérveit. Mert két malomkő ez, akárhonnan nézzük, kit feszül szembe az értelemmel, érzelmek a realitással. A kérdés nem is igazán az, hogy mit hoz a parlamenti ülésszak, sokkal inkább, hogy milyen tapasztalatokat szűr le majd mindebből a világ fejlettebbik fele, amely (sajnos?) mit sem törődik történelmi vitákkal, igazságokkal, de még azzal sem, hogy miről szólnak magunk közti megállapodásaink. Többen állítják, hogy a mostani kínos helyzetet a július 5-ei magyar—magyar csúcs záródokumentuma okozta, amelyet aláírt a magyar kormány is. A dokumentum arról szól, hogy az európai jognak és gyakorlatnak megfelelően támogatjuk a határokon túli nemzettársainknak autonómiatörekvéseit. A nagyvilág vezető politikusai elé kerülő jelentések azonban már csak az elemzők egymondatos összefoglalóját tartalmazták, s talán azt, hogy a szlovákok felzúdultak... Szétbontják Trianont? A magyar—román alapszerződés sokféle ágú-hogy vitája nagyon különböző indíttatású érzelmeket kavar. A minap a polgári napilap egyik oldalán kicsi, mégis föltűnő keretes felhívásnak (hirdetésnek?) szorított helyet. íme: „Nekünk fáj Trianon. Ha neked is, állj közénk! Veled erősebbek leszünk. Szétbontjuk Trianont. MATESZ, Magyar Területekért Szövetség.” Végül egy budapesti telefonszám. Nem férhet kétség hozzá, hogy milyen színezetű a kezdeményezés, hiszen aki Trianon lebontása ügyében hirdet mozgalmat, az igencsak távol, jobbra áll a mai realitásoktól. Amit már a korábban kezdeményezett hasonló akciók — például a Trianon-emlékmű újraállításának ügye — sokadszor beigazolták, leginkább arra, alkalmasak, hogy ártsanak a határon túli és belüli magyarság ügyének. Heti minibotrány Hat esztendeje nem volt már mezőgazdasági kiállítás, s most ismét rendeztek ilyet Gödöllőn, ráadásul az ország történetében a századikat. Nyitás előtt a Budapest közeli kisváros MDF-es polgármestere tiltakozott, hogy itten diszkrimináció történt, mert őt a házigazdák először meghívták, majd letiltották a szónoki emelvényről. Szélsőkonzervatív laptársunk hiába kutakodott, nem bukkant annak a nyomára, hogy mely magas helyről érkezett a tiltás. Sejtette viszont a lap, hogy a miniszterelnök és talántán az EU- főmegbízott nem kívánt ugyanarról a pulpitusról szónokiani, ahová az MDF-es honatya is fölállt, noha más újdondászok pedig azt nem tudták kideríteni, hogy érdemben ki hívta meg a polgármestert. Érdeklődőknek a földművelésügyi miniszter azt mondta, még a tavasszal valóban megkérdezte a gödöllői polgármestert, hogy hozzájárul-e a költségekhez. Tagadó választ kapott. A szónoki emelvényre pedig érdem nélkül talán mégsem illik odaállni. A magyar minibotrányoknak azonban gyaníthatólag mélyebb az értelmük: senki sem arra figyel, hogy a miniszterelnök a mezőgazdaság talpraállításában a kormány felelősségét hangsúlyozta, azt, hogy a tulajdonosi formától függetlenül támogatni kívánják a vertikális termelési rendszert... Meglehet, OMÉK- ügyben sem mindenkinek a mezőgazdaság, a magyar falu a fontos? Éjszakai pillangótánc A gyermekprostitúcióról és -pornográfiáról tartott ENSZ-tanácskozás alapvető tanulmánya az öreg földrész Bangkokjának nevezte hazánk szép fővárosát. Immáron tehát nem elég, ha működésbe lép a rendőrség önvédelmi reflexe, és a kékek szóvivője azt nyilatkozta, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint a tanulmány készítői állítják. Nem elegendő, ha több napi titkos megfigyelés után a szexuális akciócsoport rajtaüt egy masszázsszalonon, s bebizonyítja, hogy ottan bizony könnyűvérű leánykák pénzért hetyegtek gazdag urakkal. Mert minek titokban figyelgetni? A rendőrség mellett forgalmas főúti szállóban, a Fogarasi út és nomén est omen a Pillangó utca sarkán táncikál minden estéken hat, nyolc, tíz leányzó kicsiny bugyingóban, egy száll melltartóban. A szociológusok megélhetési bűnözésről írnak, s az életszínvonal romlásáról, széplelkek a közerkölcsök romlásáról szónokolnak, a jogászok értelmezési problémákon vitatkoznak, a rendőrök pedig takaróznak azzal, amivel lehet, hogy az ő kezük meg van kötve, egyébként sincs erejük. Az ENSZ-tanulmány azonban tény, úgy hírlik, némely vezető politikusunk is összevonta szemöldökét: hol vannak a megfelelő jogszabályok, miért nem tart rendet a rendőrség? ? Fiúk a kocsisoron Magyarországról valóban kerülnek külföldre gyermekprostituáltak, ám az tény, hogy a könnyű testi munkáért nagy fizetéssel kecsegtető újsághirdetésekre jelentkezők túlnyomó többsége felnőtt — mondja Csendes László, az ORFK bűnmegelőzési szakértője. Az ügy a belgiumi szörnyű gyermekgyilkosság kapcsán került a figyelem előterébe. Idehaza és világszerte valóban olcsóbbak a gyermekkorú prosttuáltak, mint a korosabbak. Előfordult az is, hogy a szülők beleegyezésével és kíséretével utaztak ki a gyerekek külföldre, és az ő felügyeletük mellett keresték kenyerüket. Mégis — állítja Csendes — a hazai rendőri tapasztalatok nem támasztják alá a francia sajtó állítását, amely szerint Magarország volna gyermekkorú prostituáltak egyik legfőbb beszerzési forrása. Becslések szerint a hazai prostituáltaknak mintegy 5 százaléka gyermekkorú. Az említett hányad túlnyomó része Romániából Magyarországra került fiú. A pedofíliás, beteg emberek olthatatlan szexuális vágyat éreznek a gyermek iránt, s ráadásul a fertőző betegségektől sem kell annyira óvakodniuk, hiszen az áldozattá váló fiatalok többsége érintetlenül kerül a szexpiacra — állapította meg egyebek között Csendes. Megtévesztett kicsik A felszámolás alatt álló WVM Lízing kötvényeit annak idején megvásároló kisbefektetők szerint a kötvényeket forgalmazó City Bróker Kft.-t és az MHB Talentum Rt.-t is felelősség terheli veszteségükért. A több mint 6500 kisbefektető ugyanis a forgalmazók által kiadott megtévesztő tájékoztató alapján — mely a lízingcég stabil pénzügyi helyzetéről és jelentős, fejlődési lehetőségeiről szólt, fektetett be több mint 3 milliárd forintot a cég kötvényeibe, úgy vélik, ha a társaság felszámolásából nem is jutnak pénzhez, az értékpapírtörvény alapján a két forgalmazónak kellene kárigényük egy részét megtéríteni. M —SZ A CSÖKKENT AZ OSZTRÁK ÉRDEKLŐDÉS - Drágának ítélik Magyarországot Az 1980-as évek végén, amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy a külföldi cégek is Magyarországon bejegyzett társaságot alapítsanak, a legnagyobb számban osztrák kis- és közepes vállalkozók kaptak az alkalmon. Az elmúlt csaknem tíz esztendőben azonban hazánk elvesztette korábbi kiemelkedő vonzerejét az osztrák termelővállalatok áttelepítésében. A Czipin & Partner termelékenységi tanácsadó cég nemrégiben 151 olyan céget kérdezett meg, amelyek legalább 200 dolgozót foglalkoztatnak, arról, miképpen vélekednek a termelés áttelepítéséről az olcsó bérköltségű kelet-európai orszá■gokba. A felmérés eredménye Ausztria számára riasztó tendenciát jelez. A felmérés során 101 olyan céget találtak, amely még nem termeltet Kelet-Európában, ezeknek több mint egyharmada azonban szívesen megtenné ezt. A legtöbben Cseh- és Lengyelországba mennének. Meglepő, hogy Magyarország, amely elsődleges célország volt, csak a harmadik helyre szorult. Meglepő az a megállapítás is, hogy a megkérdezett vállalatoknak csupán 1,3 százaléka kíván egész folyamatot, vagyis az értékesítési részlegeket is áttelepíteni Kelet- Európába, inkább termelőkapacitásuk áthelyezését tervezik csak. A áttelepítés ütemét is nagyon lassúra tervezik, erre öt-tíz évet szánnak. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért szorultunk a harmadik helyre. Amint a Czipin & Partner felméréséből kiderül, az áttelepülés legfőbb okai: az alacsonyabb bérköltségek, a kevesebb környezetvédelmi előírás és az összességében olcsóbb termelés. Magyarországon a bérköltségek, elsősorban a járulékos terhek miatt magasabbak, mint a környező országokban, és a környezetvédelmi törvény is szigorúbb előírásokat tartalmaz, mint a többi reformországban. Ilyen körülmények között az osztrákok meggondolják azt, hogy minket válasszanak. A felmérés válaszadói ma már kevésbé érvelnek a kelet-európai piacok megszerzése mellett, mint korábban. Az egész régióval szemben az a legfőbb kifogásuk, hogy a vezetők nem gondolkodnak a termelékenység növekedésével, a dolgozók pedig nem kellően rugalmasak. (A megkérdezett osztrák cégek 51 százalékánál úgy vélték, hogy Kelet-Európának még mintegy öt esztendőre lesz szüksége ahhoz, hogy a termelékenységet tekintve felzárkózzon Ausztriához.) Éppen ezért több ellenőrzésre van szükség térségünk országaiban, mint például Ausztriában. Minden megkérdezett szükségesnek ítél,te meg, hogy a kelet-európai vezetőket tovább kell képezni, de ennek leghamarabb három esztendő múlva lesz kézzelfogható eredménye. Az is érdekes tapasztalata volt a vizsgálatnak, hogy Ausztriában a vállalkozók közül csak minden ötödik tekintette „hazafias kötelezettségének”, hogy otthon termeljenek. Az érzelmeknek tehát nincs sok keresnivalójuk a telephely kiválasztásában. Azok az osztrák cégek, amelyek azt tervezik, hogy Kelet-Európába telepítenek kapacitásokat, általában már egy meglévő üzemet szeretnének átvenni, vagy legalábbis vegyes vállalatot létesíteni. Más szóval azt tervezik, hogy megveszik és hasznosítják a meglévő infrastruktúrát. B. M. 4 ^ -4 e G ZfL