Esti Kurir, 1925. november (3. évfolyam, 247-270. szám)
1925-11-01 / 247. szám
4. oldal Pesthy Pál miniszter a valorizációs javaslatról és a hitbizományokról A tegnapi minisztertanáccsal kapcsolatban a valorizációstörvényjavaslat és a hitbizományok kebretében folyó tárgyalásokról Pesthy Pál igazságügyminiszter ma délelőtt nyilatkozott az Esti Kurír munkatársának és a következőket mondotta: — A tegnapi minisztertanács a valorizációs törvényjavaslatot még nem tárgyalta le. Azok a hírek, amelyek már végleges számokról adnak közlést, nem fedik a valóságot. A helyzet ma az, hogy a magam részéről a pénzügyminiszter úrral még egyszer tanácskozni fogok és csak ezután kerülhet sor arra, hogy döntés történjék a valorizációs törvényjavaslat végleges megszövegezése tekintetében. A hitbizományok megszüntetéséről elterjedt hírekkel kapcsolatban az igazságügyminiszter a következőket mondotta: — A hitbizományok kérdésében még az előzetes tanulmányozási munkálatok folynak a minisztériumban. Tekintettel arra, hogy nagy anyaggal kell megbirkózni, rövid idő alatt nem is lehet döntést hozni. A miniszterelnök úr hangoztatta, hogy foglalkozik a hitbizományok megszüntetésével, ez a kijelentés csak az alapelv leszögezése, a kérdés kidolgozása még csak folyamatban van. Általában arról van szó, hogy a hitbizományokból a hitbizományi családok többi tagjai is megfelelő mértékben részesüljenek, ne csak az az egy kéz, amelyben a birtok összpontosul. A kérdés azonban, mint mondottam, még csak tanulmányozás alatt áll, kezdeti stádiumában. Conan Doyle védelmébe vett egy kuruzslásért elítélt londoni jósnőt London, okt. 29. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Tegnap egy harmincnyolcéves asszonyt állítottak a rendőrbíróság elé, névszerint Frances Burgman-t, akit általában „Estelle" néven ismernek Londonban, mint jósnőt. Estelle már évek óta űzi ezt a mesterséget és klientúrája a legelőkelőbb körökből, a londoni társaságból, sőt a felsőbb tízezrekből is adódott, bár ezt a mesterséget ő a legprimitívebb eszközökkel, cigánynő módjára űzte. Most csalás bűntettével vádolva került a rendőrbíróság elé. Feljelentés folytán két női rendőr kereste fel lakásán Estellét és arra kérte, hogy mondjon jövendőt számukra. A rendőrhölgyek meggyőződtek arról, hogy Estella minden felsőbbrendű segédlet nélkül, egyszerűen tenyérből jósolja a jövendőt. Házkutatást tartottak a jósnő lakásán és rengeteg olyan levelet találtak, amelyben az érdeklődők jövőjüket tudakolják. Egy úr a következőket írja levelében: „Szeptemberben újra felkeresem, hogy jóslatát elnyerjem, bár előbbi jóslata, hogy egy gazdag nőt fogok feleségül venni, mindezideig nem teljesedett. Pedig egy gazdag nő igazán rám férne". A vizsgálóbíró mikor felolvasta a levelet, megállapította, hogy ugyanazzal az írással íródott, mint a névtelen feljelentés és így nagyon valószínűnek tartják, hogy az illető úr bosszúból jelentette fel Estellát, mert a bejósolt gazdag nőt nem sikerült feleségül vennie.A vádlott védője, Sír Henry Curtis Benett tiltakozik az ellen, hogy Estellát csalással vádolják. Kifejti, hogy az a szempont, amelyből kiindulva a vádiratot megszerkesztették, nem helytálló, hiszen Estella nem titokban és nem a félrevezetésre bazírozva űzi mesterségét. Hiszen a Wembley kiállításon fellépett és akkor öles plakátok és fémtranszparensek hirdették Estella művészetét. Hivatkozik a védő egy úriemberre, aki a Wembley kiállításon megkérdezte Estellától, hogy mi baja van. Estella akkor megmondta betegségét, sőt egy orvoshoz irányította, akiazután ezt az urat meggyógyította. A bíró kezdte belátni, hogy mégsem közönséges csalásról van szó és ezért csak tiltott kuruzslás címén enyhe büntetést mért a jósnőre, mindössze húsz fontot és az ügyvédi költségek megfizetését. — Estella törvényszéki tárgyalása nagy érdeklődést keltett Londonban, hiszen mindenki ismerte a népszerű jósnőt. Az ítéletnek a fellebbezésen kívül az lett a folytatása, hogy másnap a „Daily Express“-ben Conan Doyle levelet írt. Tudniillik Conan Doyle, Sherlock Holmes kiváló írója, közismert spiritiszta is és minden érdekli őt, ami földöntúli, így a jóslás is. Természetesen azonnal a jósnő segítségére siet és kijelenti : a jósnőnek pechje volt, hogy ahhoz a bíróhoz került az ügye, mert hiszen tudomása szerint sok olyan bíró van a londoni törvényszéken, akik igenis hisznek a jóslásokban, delejes erőkben és minden ilyen földöntúli dolgokban. Conan Doyle helyteleníti a rendőrhölgyek eljárását is, akik berontottak lakására és rajtaütöttek, mint valami gonosztevőre, sőt házkutatást tartottak nála. Conan Doyle kijelenti, hogy ő igenis hisz abban és valószínűnek tartja, hogy a jósnő, akire annyian esküsznek Londonban, tud jövőt jósolni és mint ilyent, különösebb elbánásban kellene részesíteni. Végül Conan Doyle kikel a szerinte súlyos büntetés ellen és méltánytalannak tartja a húszfontos büntetést. Könyves Lajos kisgazdaképviselőt harmadszor érte ma szélütés Állapota katasztrofális Könyves Lajos nemzetgyűlési képviselőt, aki a parlament legidősebb tagjai közé tartozik, mint az elnökséghez érkezett távirat jelenti, szélütés érte.A hír a nemzetgyűlési képviselők között éppen a mai ünnepi ülés bezárása után terjedt el és így csak néhányan értesültek a tragikus esetről. Erdélyi Aladár és Csontos Imre szereztek először értesülést a Könyvest ért szélütésről és mély részvéttel jelentették ki, hogy ez már a harmadik eset. Könyves Lajost ugyanis pár hónappal ezelőtt érte a második szélütés, úgy hogy emiatt már nem is jelenhetett meg a nemzetgyűlés ülésein. Állapotáról egyébként újabb hír a házelnökséghez nem érkezett. Úgy tudják, hogy állapota katasztrofálisrafordult. Aki előfizetőt szerez az Esti Kurírnak, a szebb jövőért küzdő harcos liberalizmus táborát erősíti IsSK Eme! Vasárnap, 1925 november 1 Wedgwood ezredes kritikája a locarnói szerződésről London, október 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Wedgwood, a volt szociáldemokrata miniszter, aki most is munkáspárti képviselő, Wenstworth-ban beszédet mondott, amelyben kifogásolta a locarnói szerződés több pontját, melyek szerinte túl messze mennek. Hangoztatta, hogy a háború előtt Anglia csak Belgiumnak garantálta határai sérthetetlenségét és az invázió megtorlását; ebből a kötelezettségből származott Anglia intervenciója a háborúba. A locarnói szerződés messzemenően kibővíti ezt az eszmét, amennyiben az angol garanciát oly területre viszi át, mely évszázadok óta mindig véres bonyodalmak forrása volt. Angliának jobban meg kellene gondolnia, szabad-e ilyen garanciát vállalnia. A munkáspártnak a szónok szerint számos tagja van, akik attól tartanak, hogy a locarnói konferencia végeredményben esetleg előálló európai bonyodalmak elmérgesedéséhez vezet, mert eleve kizárja egy konfliktus lokalizálásának gondolatát. Megsértődtek a kis kenyereslányok, mert a nagy művésznő megtagadta őket Igen tisztelt Művésznő! Engedje meg, hogy ezúton, e pár sorban válaszoljunk önnek, aki annyira sérelmesnek találja önmagára nézve azt, hogy megírtuk önről, hogy valamikor kenyeresleány volt. Egy tegnap reggeli lapban egy nyilatkozatával kapcsolatosan kijelenti, hogy az inkriminált cikk íróját, mert az megírta, hogy valamikor kenyeresleány volt, becsületsértés, rágalmazás és hitelrontás címén a törvény elé állíttatja. Azt kérdezzük ezután öntől, kedves művésznő, mit fog ehhez szólni az a sok kis pesti kenyeresleány, aki nehéz munkával keresi kenyerét, cipelve a hatalmas fatálcát, melyen a sütemények tornyosulnak, és százkoronás borravalókból tartja el tüdőbeteg édesanyját, munkanélküli leánytestvéreit. Ezeket a kis fehérbóbitás kenyeresleányokat ön most nagyon megsértette, mikor becstelennek minősítette foglalkozásukat. Higgye el, ezek a kis százkoronás kenyeresleányok, ezek az élet mártírjai, és nem ön, művésznő. Ezeknek kéne perelni az életet azért a sok jóért és szépért, amivel az élet adós maradt nekik — és amit önnek oly busásan megadott. Mi legalább is olyan tisztességes foglalkozásnak tartjuk a kenyeresleány foglalkozását, mint a színésznő foglalkozását. Furcsának találjuk, hogy ön megtagadja a múltat. Nemrégiben Pesten járt a világ legnagyobb művésze, Saljapin, aki minden intervjú keretében büszkén hangoztatta, hogy valamikor rakodó munkás volt. Önnek tudnia kellene művésznő, hogy az igazi tehetség, az igazi őserő mindig alulról jön és nem felülről, az arisztokraták, hercegek és királyok régióiból. Mistinguett kollégájáról — talán hallott róla ? — azt íták a párizsi lapok, hogy csavargóleány volt és Mistinguett másnap nem indított rágalmazás, becsületsértés és hitelrontás címén sajtópert. Egy tegnap esti lap azt írta önről, hogy nem igaz, nem volt kenyeresleány, hanem a Tibarin című mutatóban volt alkalmazva. Mindenesetre furcsának tartjuk azt, hogy ez ellen ön nem nyilatkozott, ezt jóváhagyta. Drága művésznő, egy beérkezett színésznőe nézve sohasem szégyen az, ha kenyeresleányból lett színésznő, csak az szégyen, ha valaki színésznőből lesz kenyeresleány. Hát erre vigyázzon, mert az élet nagyon furcsa, nagyon szeszélyes és nem is hiszi, milyen könnyen csúszhatunk meg egy narancshéjon. Meg aztán lássa be kedves művésznő, hogy ezzel minden közpályán forgó embernek száltolnni kell, hogy talán kicsit többet írnak róla, mint kellene. Ez annak az oka, hogy az illető az érdeklődés központjában áll. Oscar Wilde — ez nem kollega volt — olyasfélét írt egyszer. Csak egy van rosszabb annál, ha az emberről írnak, az, ha nem írnak róla .■ Addig, amíg önről írnak kedves művésznők — bármit! — addig nincsen baj. Majd ha nem írnak — az lesz a baj. Mert az is megtörténhetik, még akkor is, ha az ember mint kenyereslány kezdte pályafutását. Az ESTI KURÍR az egyetlen harcos szabadelvű esti lap ^ w‘ELEq^^0. oSjOk 950.000-től Télikabát, városi bunda, mikádé, gyermek- és fiú öltöny, gyermek- és fiúkabát, bőrkabát fekete, bőrkabát barna Gutmann J. és Társa Budapest, Rákóczi út 16 t vilAcevényArijbál '•■■-iatwai t személyes porcellán Ifi1 ElZo Népszínház wcca 29 « személyes kristály kompótkészlet................. 24.800 G r. ,” tésztakészlet ” ’soooo Mielőtt máshol vásárolna, győződjön meg áruink kiváló minőségéről | fazirizvábis Fiaooo'ff in roo ifi ’la'lsío 6 pár „ teáscsésze „ 33.000 és olcsó árairól Szénkannal. ..... . 25.000