Esti Kurir, 1927. augusztus (5. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
4. oldal A világbajnok franciák szedáni vereséget szenvedtek az amszterdami olimpiász favorit magyar csapatától A viszálykodó franciák Dujardin és Padou nélkül még a magyaroknál is idegesebbek voltak — A reklamáló Delberghe, a hálátlan Perol és a ideges Cuvellier — Mennyi lesz?.... — Hát lesz egy-kettő... —■ Egy — két, — kilenc... Mindenki a magyarok győzelmét tippeli a zsúfolt tribünökön. Aki nagyon okos akar lenni, azt mondja: — No, én már megelégednék egy gól különbséggel is. Mire a válasz: — Egy az öthöz adom a magyarok két gólarányú győzelmét. De a higgadt úr nem mer fogadni. A meccs előtt a 800 méteres bajnokság folyik le nem minden izgalom nélkül, mert Fehér II. István jászapáti úszó ráver a budapestiekre, sőt utána is az egri Bicskey következik. Halassy harmadik helyre szorul, míg a folyambajnok Páhok az utolsó előtti helyen végez. Dujardin és Padou hiányzanak ... De ki törődik most ezzel. Még egy-két ifjúsági szám és a fürdőmesterek kiszedik a medencéből a köteleket és felállítják a fehér vizipóló kapukat. Mindenki a franciákat várja. Végre kihirdetik a két csapat összeállítását és kiderül, hogy a párizsi olimpiászon győztes világbajnok francia csapatból hiányzanak Dujardin és Padou . Mindenki tudja, hogy a francia válogatást nagy veszekedések előzték meg és tegnapelőtt még ők maguk sem tudták, hogyan állanak ki az Európa-bajnok magyar csapat ellen, amelynek tagjai most trikó nélkül piros-fehérzöld csíkkal diszített fehér sapkában jelennek meg az úszómedence partján. , ■ ' -ofi Tapsvihar. — Jönnek a franciák ! Jól megtermett ember valamennyi. Fekete trikóban vannak és kapitányuk, a hatalmas Delberghe, aki két órával ezelőtt érkezett csak meg repülőgépen, protestál az ellen, hogy a magyar csapat trikó nélkül játszan, de hosszas vita után végre is megnyugszanak a franciák. A jubiláns Homonnay Mártont üdvözlik, aki már huszonötödször került a válogatottak közé, majd a franciák beugranak a vízbe. A sajtótribün előtt megjelenik a biró, a bécsi Morberger, kezében a kék-fehér zászlóval. A fehér a magyaroké, a kék a franciáké. A biró hangja hallatszik, amint ünnepélyesen a két csapatra mutatva, bejelenti — La France—Hongrie I ütemes, dübörgő taps. — Tempó magyarokI * Az úszók közben felmásztak a műugró toronyba és onnan akarják a mérkőzést nézni, ami ellen a trambulin felé eső tribün közönsége élénken tiltakozik. Majd ismét csend lesz, mert a biró fütyül és a mérkőzés megkezdődik. „Le a gallokkal, gyerünk a gólokkal!" Fél perc sem telik el, itt a gyors siker. Keserű Ferenc kapufát dob, a visszapattanó labdátaz öccse kapja el, de ő sem szerencsésebb. Az ügyes Vértessy azonban résen van és a szép sárga, új labdát megsimogatja egy kicsit, úgyhogy az szép lassan egy félmétert „perdül — befelé". Nagy öröm, amely újra elcsendesedik és ezt valaki arra használja fel, hogy dörgő hangon lekiabáljon a tribünökről: — Le a gallokkal, gyerünk a gólokkal. Most egy kis ijedtség következik. A franciák támadnak, — Padou talán kiegyenlítene, — gondolja a kis francia kolónia a páholyban, de Cuvellier labdáját Bartha kivédi. Most az ügyes Brouet, a mindig mosolygó francia kapus kap néhány labdát és szépen ment. De hiába, csak két percig bírta az offenzívát, mert Wenk, aki az előbb hibázott, most óvatos és keserűnek adja át a labdát, aki szintén fél és nem akarja vállalni a kapura dobás ódiumát és ezért Vértessynek adja a labdát, aki a baloldalról az ellenkező felső sarokba vágja be a másodikat! — Remek! A könyvben sincs szebben megírva, — kiáltják. Most jobban belemelegednek a franciák és sűrűn hallatszik a hangjuk. — Voilál Voilál —1 lei, lei! — Vit, Vitt A jubiláns „Sunyi" azonban nemcsak a francia támadásokat rombolja szét a kitűnő Fazekassal együtt, hanem jubileuma alkalmából a félpályáról, sőt az uszoda túlsó végéről akar gólt dobni, mire az izgatottabb drukkolok hangosan megrójják könnyelműségéért. — Sunyi, ne jubilálj! „Szedán, Szedán!" Alig telik el azonban néhány másodperc, Vértessy ismét farkasszemet néz Brouete-val, majd rövid gondolkodás után rászánja magát a dobásra, amellyel megszerzi a magyarok harmadik gólját. A közönség tombol. — Tizenhármad — Szedán! Szedán! A biróv elúszásért kiállítja a két! KeserieftVért és a paritás kedvéért a franciák két hátvédjét: Péreit és Delberghe-et is.sCsak tíz ember van vízben. Vértessy háttal áll a francia kapunak. A labdát gyönyörű „svéd" csavarral küldi a ■háló felé, de pechje van: az ügyes kapus jól véd. Vértessy emiatt megharagszik, „ráuszik“ egy franciára, aki felkiált: — Ó! Hó, hó! — O-la-la! — kontráznak a többiek. A szabaddobást Cuvellier ügyesen elkapja és most ő csavar — sikeresebben, mint Vértessy, mert Bartha hiába veti magát a labdára. — Nagy Barna kivédte volnál — jegyzik meg a nézők között. Vége a félidőnek. Szünetben a magyarok játszanak egymás között, a franciák pihennek. Mosolyognak. Ki nem egyenlítenek, ezt tudják. Most már csak a „gloire" fiainak becsületét kell megmenteni... Kezdés után Vértessy leúszik a francia kapu elé, Ankó fütyül, Vértessy hallja is, nem is. Nem tudja mit csináljon. Valaki lekiált a tribünről: — Csak vágd be, ezzel is több lesz! „Pardon, elvesztettem a ruhám!" Erre azonban nincs szükség, mert a magyar csapat lendületbe jön és megindul a gólzápor. Közben az újságírók a franciák góllövőjének neve iránt érdeklődnek az egyik tartaléktól, aki azonban ártatlan arccal feleli: — Je ne le sais pas! Nem is csoda, különböző vidékről valók. Most a meccs megakad, mert Perol a következő meglepő bejelentést teszi, a vízből: — Pardon, j’ai perdu mon habit! A franciák nevetnek. — O-la-la! Perol kiúszik és izgatottan várja az új dresszt. Amikor bedobják neki a fekete trikót, nem tudja felvenni. Láthatóan isenkozza a hölgyközönség. Ide-oda forog, amíg végre a kis Keserű odaúszik és mint lovaglás ellenfélhez illik, felöltözteti. Perol ezt azzal hálálja meg, hogy a következő pillanatban irgalmatlanul a víz alá nyomja a nagy Keserűt, mire a bíró új dresszével együtt kiállítja és ráadásul „négy méterest“ ítél. A nagy Keserű bosszúból bevágja a negyediket. A jubiláns Sanyi nem nyugszik. A hátvéd védekező posztjáról állandóan támad és két perc múlva egy éles labdával azért is megszerzi a magyarok ötödik gólját és megünnepli jubileumát. A franciák veszélyesek, de hibáznak, kapkodnak. Még a magyaroknál is idegesebbek. A labda a kis Keserűhöz kerül, Delibreghe pedig védekezés helyet reklamál. — Monsieur juge! Off-side! A labda eközben becsúszik a léc alatt, mire Delberghe legyint és gúnyosan felkiált a bíróhoz. — Bravó, bravó! Perol hozódtt ismét a franciákra. Elúszik és a büntetődobást Vértessy értékesíti. A franciák most a magyar kapu előtt ta-t nyárnak, egymásnak adják a labdát és Tribushlet közelről, dob is egy „becsületgólt Még egy két jó helyzetük van a franciáknak, mert Fazekast elúszásért kiállítja a biró. A franciák örülnek. — Quatre! . Már mindenki a magyar kapuban látja a harmadik gólt, amikor az ideges Cuvellier meg sem várja a biró füttyét és máris dob. Nagyon' csodálkozik’, amikor a gólt érvénytelenítik. A második dobása egészen gyenge. A labda megáll a vizen. Néhány pillanat múlva szabaddobást ítél a bíró a franciák javára, amit azonban nem szabad a kapu felé dobni. Az ideges francia csatár azonban megint elveszti a fejét és még egy szabálytalan gólt szerez a két keserű fivérrel ellentétben, akik a következő percben egymásután két „jogerős"* gólt szereznek és amikor a bíró fütyüli a mérkőzés végét, ■ * • . . i 9:2 az eredmény. Amikor a fehér fürdőköpenyes Morberger elégedetten halad az öltöző felé, egy úr odalép hozzá és azt mondja: — Herr Schiedsrichter! In der nachstett Woche kommt die Reihe an die österreichet Ezzel a jövő heti osztrák-magyar válogatott vizipóló mérkőzésre célzott. Mert az osztrákok sem viszik el — szárazon - » t Somogyi Vilmos. fi kölcsönt folyósít ér* •""SS 1 " II / tékeire bármely M B w / összegre 1*1/ Püspöky a m. 1 / 0 bankház ■ / II V., Széchenyi ucca 10. _____________Telefon 128-70 tlixiKtimRL Kedd, 1927 augusztus 2 A bíróság kimondta egy részvénytársaságról, hogy összeomlását az igazgatóság mulasztásai okozták Érdekes és régóta húzódó polgári perben hozott ítéletet a budapesti királyi törvényszék. Az ítélet elvi jelentőségénél fogva is széles körökben, különösképen pedig a részvénytársaságoknál kelt majd nagy érdeklődést. A per tényállása az, hogy Géczi György részvénytársasági tisztviselő alkalmaztatásából kifolyólag járó munkabérköveteléséttudta behajtani a Terménykerzp^rfederzni Bitije rt.-pn,ptert. Jfied az intézet,tejesen töszkremérni. Több ezer pengőre rúgott a köövetelése, amelyet elveszteni nem akart és ép ezért dr. Pallos Gyula ügyvéd utján pert indított a részvénytársaság valamennyi igazgatósági tagja és felügyelőbizottsági tagja ellen is. így váltak alperessé e perben Szmrecsányi György, dr. Babochay Géza, Újhelyi Péter, Ceizler Lipót, Klein Jenő, Huszár Tibor, dr. Csáth Károly, Mihályffy Győző, dr. Antalffy Zsíros Aladár és dr. Endrei Rezső. A budapesti törvényszék elé kitűzött tárgyaláson az alperesek különböző irányú védekezéseket terjesztettek elő. Elsősorban azt adták elő, hogy az ő személyes felelősségük nem állapíható meg, mert a részvénytársaságnak még mindig vannak értékes ingóságai és egy száz millió koronás lejárt követelése, vezessen ezekre végrehajtást a felperes. A másik védekezésük pedig az volt, hogy ők a részvénytársaság üzleti életében egyáltalában nem vettek részt, úgy tudják, hogy az alaptőke befizetése sem történt meg, tulajdonképpen csak formai jellegű volt az ő tisztségük. A bíróság számos tanút hallgatott ki, de elrendelte az alperesek személyes meghallgatását is, hogy ezek révén tisztázza a tényállást. Ennek befejezése után a törvényszék meghozta az ítéletet, amely Csáth Károly dr. kivételével a perbe vont igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat saját személyükben is végrehajtás terhe mellett kötelezte a kereseti összeg megfizetésére és elmarasztalta őket a perköltség megfizetésére is. Az ítélet indokolása kiemeli, hogy tó igazolást nyert, miszerint a Terménykereskedelmi Bank Részvénytársaságnál az alaptőkét valóban nem fizették be az alperesként perbevont igazgatósági tagok, illetve ennek az alaptőkének a befizetését nem ellenőrizték, mérleget és számadást nem készítettek, a felügyelőbizottságok pedig a részvénytársaság ügyvezetését nem ellenőrizték, a társaság könyveit., ,iratait és pénztárát nem vizsgálták meg, .. . " ; mérleget, támadást nem követeltek és a fennálló mulasztásokról a közgyűlésnek jelentést nem tettek. Ilyen körülmények között nyilvánvaló az, hogy az igazgatóknak és felügyelőbizottsági tagoknak e mulasztásai logikus okozati öszszefüggésben vannak azzal, hogy a felperes a részvénytársaságon a követelését nem tudta. Az igazgatóknak és a felügyelőbizottsági tagoknak az eljárás során megállapított mulasztásai tulajdonképpen okozati összefüggésben vannak a részvénytársaság összeroppanásával és vagyonának gyors megsemmisülésével is és ilyen körülmények között meg kellett állapítani a perbevont alperesek személyes és egyetemleges kártérítési kötelezettségét. SALAMANDER CIPÓ IDÉNYVÁSÁRA CSAK MÉG NÉHÁNY NAPIG ÜZLETTELEPEK: yil., Erzsébet-körút 36, IV., Kecskeméti-utca 19. Szeged, Kárász-utca 6. yi., Andrássy-út 37, IV., Kossuth Lajos-utca 2- Debrecen, Ferenc József-utca 22. Napirend (Diószeghy Sámuel botanikus meghalt 1813- ban Debrecenben.) Róm. kat.: L. Alfonz, gör. kat.: István Vt., prot.: Lehel. A Nap kél 4 óra 37 perckor, nyugszik 19 óra 35 perckor. A Hold kél 9 óra 18 perckor, nyugszik 22 óra 1perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeumi régiségtár 9—2, Mezőgazdasági Múzeum (Széchenyi-sziget) 10—1, Szépművészeti Múzem (Aréna út 41—42) régi képtár, közép- és újkori szobor 10—V—2, Iparművészeti Múzeum (Üllőiút 33) textil, kerámia 9—A2, Kereskedelmi Iparcsarnok 8—6, Erzsébet királyné-emlékmű (Királyi palota) 9—1, Széchenyi-szoba (Akadémia) 10—12, Iparművészeti Társaság állandó kiállítás (Andrássy-út 69) 9—2, Földtani Múzuem (Stefánia-ut 14) 10—1, Fővárosi Múzeum (Stefánia-ut) 3—6, Aquincumi Múzeum (Szentendrei-ut 7) 9—7, Ráth György Múzeum (Vilma királyné-ut 42) 9—12. Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum (Andrássy-út 103) 10—1.