Esti Kurir, 1931. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
H' ' hj/j ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1.50 KM.. JUGOSZLÁVIÁBAN 2V1 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 20 GR.. ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY 10 fillér SZERKESZTŐSÉG: V.. VADÁSZ UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-28 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/K. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122-884- 254-0, IX. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1931 FEBRUÁR 1 VASÁRNAP 26. SZÁM •• GOMBOS ÉS A KÖZÜZEMEK Gömbös Gyula tegnapi beszéde mellett nem mehetünk el észrevétlenül, mert olyan kérdésekre is kiterjeszkedett, amelyek élénken érdeklik a magyar dolgozó társadalmat. A honvédelmi miniszter úr beszédét két részre lehet osztani. Az egyik része tiszta líra, a másik reális gazdaságpolitika. A lírai résszel nem kívánunk foglalkozni. Annál jobban érdekel azonban az, amit új gazdaságpolitikusi minőségében elmondott. A miniszter úr beszéde egy állami üzem munkásai és vezetői előtt hangzott el, ami azonban nem változtat a helyzeten és a lényegen, mert aligha befolyásolta őt az a körülmény bizonyos kérdések megvilágításában, hogy egy közüzem alkalmazottai rendeztek ünnepséget a miniszter úr tiszteletére. Ezek után pedig lássuk, mit is mondott a honvédelmi miniszter úr? Azt mondotta, hogy „Ilivé ugyan az egyéni vállalkozásnak, már csak azért is, mert önálló egzisztenciákat teremtve, öntudatos polgársághoz vezet, viszont bizonyos feladatok teljesítésére a magántőke nem tud vállalkozni, másrészt magasabb szempontok is vannak, amelyek azt kívánják, hogy az alkun tartsa rajta a kezéh ezen üzemek munkáján“. A miniszter úr az állami üzemek létjogosultságát akceptálja és legfeljebb azt a kikötést kockáztatja, hogy „legyen az üzem rentábilis, ne legyen bürokratikus és ne tartsák állami szervek fogva, mert akkor nem engedik az élet szabályait érvényesülni. Ahol az önzetlenségen és nem a mammálfizetéseken van a hangsúly, ahol kellő üzemi politikával támasztják alá, ahol modernizálják és modern berendezéssel látják el az üzemet, ott az állami üzemek is prosperálnak. S ha ezek az üzemek más közgazdasági szerepet, mint az árnivellálás szerepét nem töltik be, már akkor is megfelelnek hivatásuknak.“ A miniszter úr kétségkívül otthonosabban érezte és szerencsésebben fejezte ki magát beszédének lírai részében, mint ott, ahol a közüzemek létjogosultságát igyekszik demonstrálni. Mert ez a demonstráció nagyon gyengén sikerült. A miniszter úr aligha győzött meg valakit arról, hogy az állami üzemekre és általában a közüzemekre olyan nagy szükség van. A miniszter úrnak aligha fogják elhinni, hogy szükség van arra, hogy az állam bizonyos üzemekre, bizonyos termelési szervekre rátegye a kezét és azt rajta is tartsa. Ismertünk korszakokat, amikor kitűnően prosperáltak a gazdasági élet összes szervei és nem volt szükség közüzemekre, nem volt szükség látszólagos árnivellálásokra, amik tulajdonképen nincsenek és nem volt szükség arra, hogy a közüzemek rendszerét az állami élet minden vonatkozásában egyre jobban kiterejsszék. Amikor csupán arról volt szó, hogy közüzemek lássák el a legszükségesebb közszükségleteket, amikor legfeljebb az Államvasutak, az állami vasművek, a községi intézmények közül pedig a villany- és gázüzemek képviselték a közvállalkozásokat, egyáltalában nem hallottunk olyan kijelentéseket, aminekkel például Gömbös honvédelmi miniszter úr tegnapi beszédében találkozunk. Sőt, az újabb időkben éppen felelős oldalról kezdik tagadni a közüzemek szükségéttől kezdve a kereskedelmi minisztertől a népjóléti miniszterig egyre sűrűbben hangoztatják a kormány férfiak, hogy elérkezett ILLETÉKES NYILATKOZATOK AZ INFLUENZMEGBETEGEDÉSEKRŐL A vidéken számolni kell az influenzás megbetegedések terjedésével, de Budapesten a tisztifőorvos szerint nincs influenzajárvány Scholtz államtitkár és Csordás tisztifőorvos nyilatkozata . Tegnap vidéken duplájára emelkedett a betegek száma, de mára már csökkent Az influenzás megbetegedések számának állandó növekedésére való tekintettel felkerestük ma délben Scholtz Kornélt, a népjóléti minisztérium orvos-államtitkárát, aki előbb Ernszt népjóléti miniszternek tett jelentést, majd az influenza-ügyben ezeket mondta az Esti Kurír munkatársának be, de nem tették hozzá, hogy ez a nyolc megbetegedés szövődményes, nem bizonyos tehát, hogy itt komolyabb esetekről van szó. Tegnap egyébként Szegedről hat esetet jelentettek be. Hogy a mai megbetegedések száma összesen 11, az mindenesetre azt mutatja, hogy a helyzet nem fordul aggasztóra, ez azonban korántsem jelenti egyszersmind azt, hogy a közönségnek ne lenne szüksége a legmesszebbmenő óvatosságra az influenzás megbetegedések veszedelmével szemben. Az influenza terjedésére kell számítanunk • Az influenza-megbetegedések Budapesten kezdenek erősebb mértékben mutatkozni, de a megbetegedések száma vidéken is növekszik. Napról-napra beérkeznek hozzám a vidéki jelentések, amelyeknek alapján a következőképen tükröződik vissza a helyzet: a szövődményes, vagyis a komolyabb influenzás megbetegedések száma január 26-án tizenkettő volt, 27-én 19, 28-án 15, 29-én 14, 30-án pedig 28. A tegnapi helyzet tehát ugrást mutat, egy nap alatt éppen a duplájára nőtt a szövődményes megbetegedések száma. A tegnapi 28 eset még nem aggasztó ugyan, de mindenesetre arra következtethetünk ebből, hogy a baj terjedésére kell számítanunk. A közönségnek szóló általános figyelmeztetést már kiadtuk és nagy hálára kötelez bennünket a sajtó, amikor jól megírt cikkekben figyelmezteti a közönséget az egyéni védekezés szükségességére és módjaira. Különösen nagy szükség van az egyéni védekezésre a fővárosban, amelynek nagy a forgalma, ahol tehát a fertőzésnek is erősebben van kitéve mindenki. Éppen akkor, amikor Scholtz államtitkár idáig jutott a nyilatkozatában, futott be a legfrissebb jelentés a vidéki helyzetről. A jelentés meghallgatása után Scholtz államtitkár így folytatta nyilatkozatát: " Mindenképpen örvendetes, hogy míg a tegnapi szövődményes megbetegedések száma 28 volt, addig a mai megbetegedések száma mindössze tizenöt. Vagyis a helyzet a vidéken egyáltalán nem romlott. A tegnapi 28-as szám magasságát érthetővé teszi, hogy Szatmárból nyolc esetet jelentettek az üzemi gazdálkodások lebontásának ideje. Gömbös miniszter úr tehát magában állt tegnapi megállapításaival, igaz, hogy csupán a kijelentések tekintetében, mert ami a gyakorlatot illeti, ezen a téren a kormány többi tagjai sem cselekszenek mást, mint a honvédelmi miniszter, ő kissé későn fogott ugyan hozzá a közüzemi politika gyakorlati érvényesítéséhez, kissé későn jutott abba a helyzetbe, hogy megszerezze Hárost, hogy megvásárolja a Süss-gyárat, hogy megmentse az Országos Ruházati Intézetet. De el kell ismerni, hogy igen buzgón gyarapítja a miniszter úr a közüzemeket, ugyanakkor, amikor a kormánypolitikában éppen az üzemek revíziója és esetleges megszüntetése kezd programponttá emelkedni, amikor a kormány az új ipartörvényben kíván gondoskodni arról, hogy vizsgálat alá vegyék a közüzemek létjogosultságát és lehetővé tegyék az indokolatlan és létjogosultsággal egyáltalán nem bíró közüzemek megszüntetését. Mindenesetre kívánatos lenne a honvédelmi miniszter úr részéről tisztázni a közüzemi politika kérdését és az ő új ilyirányú politikáját összhangba hozni a kormány többi tagja részéről beígért közüzemellenes politikával. Nincs influenzajárvány Budapesten — mondja a tisztifőorvos Az Esti Kurír munkatársa kérdést intézett Csordás Elemér dr. tiszti főorvoshoz az influenza, illetve a náthás, hurutos megbetegedések számának növekedésére vonatkozóan. Az Esti Kurír munkatársa közölte Csordás Elemér dr. tisztifőorvossal Scholtz Kornél államtitkár nyilatkozatának azokat a részleteit, amelyek a megbetegedések számának növekedéséről szólnak. Csordás Elemér dr. erre vonatkozóan a következőket mondta: — Az államtitkár úr adatai kizárólag a vidékre vonatkoznak. A vidéken ugyanis kötelezővé tették a szövődményes megbetegedések bejelentését. A városok, járások és vármegyék, beküldik adataikat az Országos Közegészségügyi Intézetnek, amely az adatokat statisztikába foglaja. Az államtitkár úr ezekből a statisztikákból állapította meg, hogy a vidéken növekedőben van az influenzás megbetegedések száma Tény az, hogy számos vidéki városban több influenzás megbetegedés fordult elő. Ezek az adatok azonban semmiképen sem vonatkoznak a fővárosra. Éppen itt fekszik az íróasztalomon a Szent László járványkórház jelentése, amely szerint ott a legutóbbi három hónapban egyetlenegy influenzás haláleset sem fordult elő. Márpedig köztudomás szerint oda szállítják a legszegényebb sorsú és a legsúlyosabb betegeket. Ha Budapesten influenzajárvány volna, mást mutatna a Szent László-kórház statisztikája is. Influenzajárvány esetén a járvány kórházak statisztikája halottakról számol be. A valóság az, hogy Budapesten elszaportak a náthás, harutus megbetegedések , bár vannak influenzaesetek is, ezek nem számosak, még kevésbé tömegesek, járványról pedig egyáltalán nem lehet beszélni. Az igazság az, hogy náthás, hurutos megbetegedés több van, mint máskor. Ámde ebből a szempontból mindig január és február a legrosszabb hónap. Az nem jelent semit, hogy influenzás megbetegedések is előfordulnak, mert hiszen influenzamegbetegedés nálunk a kánikulában is akad. Éppen úgy, mint ahogy skarlát és diftéria megbetegedés is előfordul a fővárosban. Ha azt kérdik tőlem, hogy van-e Budapesten skarlát, diftéria vagy influenza, azt felelem, hogy van. De járvány, tömeges megbetegedés e betegségek egyikét tekintve, sem fordul elő. Mivel azonban a külföldön nagy influenzajárványok pusztítottak s nálunk a vidéken is több megbetegedés fordult elő, mint máskor, mi mindenestre mindenre felkészülünk. Dühöng a spanyoljárvány Görögországban Athén, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A spanyolnátha nem csökkenő erővel pusztít a görög fővárosban és a halottak szánta pénteken 28-ra emelkedett. Thesszáliában egyetlen nap leforgása alatt 5 ember halt meg spanyolnáthában. Venizelosz miniszterelnök, aki napok óta lázasan feküdt, már a javulás útján van, úgyhogy komplikációktól nem kell tartani.