Esti Kurir, 1932. március (10. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
Ma: 5000 frank vérdij! | 'S- FEB. S 9 ^J/iiA, 0^ Ma: Osztálysorsjáték ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V„ VADÁSZ UTCA tt 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK , TELEFONSZÁM: 261—41. 261—42. 261—43. 268-29 RIÁBAN 1.30 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR.O A CQ AV KÁPOLY KIADÓHIVATAL, VI.. TERÉZ-KÖRUT 24H. I. EM. AUSZTRIÁBAN 206R* ROMÁNIÁBAN « LEIA * * *■ ** **-V *» * TELEFON SZÁMOK: 122-8846 254 - 03 X. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1932 MÁRCIUS 1 KEDD ♦ 49. SZÁM NEMZETI ÖSSZEFOGÁS Mikor a Bethlen-kormány távozása után Károlyi Gyula gróf, az új miniszterelnök bemutatkozott a parlamentben, a beszéde felett megindult vitában Kassay Károly azzal a felszólítással fogadta, hogy dobja el magától a mankókat, melyeket az anakronizmussá lett egységes párt s a vele összeforrott párturalmi rendszer szorít a hóna alá, s kísérelje meg a nemzeti erők összefogásával olyan új keret megteremtését, mely a nemzet bizalmára érdemes és e bizalom felkeltésére alkalmas minden cselekvőkészséget, tudást, jellemet, jószándékot magába foglal. Rassay Károly gondolata azóta mély gyökeret vert a közvéleményben. A polgárság felfogta nagy jelentőségét s lassan-lassan a politikai élet tényezői is felismerték az erőt, mely e gondolatban rejlik. S ma már odáig érett, hogy nyilatkozatok egész sora bizonyítja : a szerteszakadozott polgári front minden posztján vannak hívei és hirdetői, politikusok, akiknek neve márka a polgárság egészének, vagy egy-egy rétegének szemében s kereszténypárti, szabadelvű, kormánypárti, konzervatív, pártonkívüli oldalon nem akad többé ellenzője, sőt csak propagálója azok közt, akik a magyar közéletet nem ugródeszkának, nem hatalmi törekvések csataterének érzik, hanem súlyos feladatnak az ott elfoglalt posztot, mely ma a lelkiismeret nehéz problémája elé állítja katonáit. Majdnem azt mondhatni: kivétel nélkül csak a mohóság és lelkiismeretlenség kivételével — a nemzeti összefogás gondolata mellé sorakozik a politikai élet. Csodát nyilván semmitől sem lehet ma várni. De lehet annyit mondani, hogy akik e gondolathoz cselekvően hozzájárulnak, megtesznek mindent, ami ma tehető. Annyi önzetlenséget a kivitelhez, amennyi lelkesedés a felajánlásban s akkor elmondhatja magáról e gondolat minden munkása, hogy válságos időkben önzetlenül, talán áldozattal is megcselekedte azt, ami erején telt, a nemzet érdekében.* KárolyiAzt kell tehát mondanunk s úgy érezzük, ezt gondolja az egész közvélemény: most Károlyi miniszterelnökön a sor. Mert a cselekvés az ő kezében van letéve, valóra váltani az általános kívánságot ő tudja. Az elmúlt hónapok eseményei és tapasztalatai meggyőzhették a kormányelnököt, hogy a halogatásnak, tétovázásnak politikája nemcsak hogy célhoz nem vezet, de folytonosan mélyebben taszít bele a válságba. A régi rendszerhez fűző szálak kímélése, akár érzelmi, akár taktikai okokból történik is, mindenre inkább alkalmas, minthogy felébressze a nemzetben a bizalomnak közérzését, amely nélkül pedig a gyógyulás utján el sem lehet indulni s amelyet az elmúlt tiz esztendő katasztrofálisan aláásott. Károlyi Gyula grófot, mikor körülbelül félévvel ezelőtt a kabinet élére állt, kétségtelen és általános jóindulat fogadta. Ezt a jóindulatot azonban nemcsak megőrizni kell, hanem bizalomra váltani, s a bizalmat csak a határozott cselekedet keltheti fel, mélyítek nyomában reménység kél. Ma letartóztatták Boros Istvánt, aki agyonlőtte sógorát,Eperjessy István fővárosi tanácsjegyzőt — .... i- i— .-M....... Boros azt állítja, hogy veszekedés hevében önkívületi állapotban lőtt rá sógorára . A tanúk szerint Boros és Eperjessy között sem anyagi, sem más ellentét nem volt Vasárnap délelőtt szűkszavú jelentést kapott a főkapitányság, hogy a Vaskapu utca 7. számú házban véletlen revolveres baleset történt. Eperjessy István dr. fővárosi tanácsjegyző, akia VII. kerületi elöljáróságnál teljesít szolgálatot, hasbalőtte magát. A sebesültet a Fasor-szanatóriumba szállították. A rendőrség megindította a vizsgálatot és rendőri bizottság szállt ki a szanatóriumba Zimmermann Endre rendőrkapitány vezetésével. A rendőrség értesítette a soros vizsgálóbírót is, mert az orvosok jelentése szerint Eperjessy állapota nagyon válságos volt. A bizottság ki akarta hallgatni Eperjessy dr.-t, aki, mikor a szokásos figyelmeztetést közölték vele, egészen halkan ezt mondta: — Rokonomról van szó, nem kívánok ebben az ügyben vallomást tenni. Ezek után a rendőrség nyomozást indított annak megállapítására, hogy tulajdonképpen mi történt. Megállapították, hogy a Vaskapuutca 7. számú ház valamikor Boros Soma bádogárugyáros tulajdona volt. Boros kereskedelmi tanácsos a főváros közismert személyisége volt, évtizedekig mint városatya is szerepelt. Házát két leánya és István nevű fia örökölte. A földszint háromszobás lakásában lakott a 28 éves Boros István, aki édesapja vállalatánál működött, de egyúttal leventeoktató is volt, mert nagy kedvteléssel foglalkozott sporttal. Halálos vita az orvos miatt A ház első emeletén lakott Boros sógora, Eperjessy István dr. székesfővárosi tanácsjegyző-Boros István gyengélkedett és ezért szombaton este korán lefeküdt. De beteg volt nővére, Eperjessyné is, aki kissé megviselt idegei miatt ugyancsak ágyban feküdt. Éjfél után 2 óra tájban Eperjessy dr. lesietett a földszintre, benyitott sógora lakásába, engedélyt kért tőle, hogy orvosért telefonáljon, mert felesége nem jól érzi magát Eperjessy a hálószobában levő hordozható telefonhoz lépett és azt mondta, hogy Török dr.-t kívánja felhívni. Már tárcsázott is, amikor Boros azt mondta, hgoy nővéréhez ne azt az orvost hívja, hanem egy másikat. Eperjessy dr. azzal válaszolt, hogy nem enged beleszólni az ő dolgába és azt hívja, akit akar. Boros erre kihajolt az ágyból és egy ujjmozdulattal lenyomta a telefon villáját, úgyhogy az áram megszakadt. Eperjessy indulatosan megfogta a készüléket és áttette egy kis asztalkára, hogy onnan telefonáljon. Alig kezdett el azonban tárcsázni, Boros felkelt az ágyból és a telefonkonnektorból kihúzta a dugaszt. Ezzel újra megszakadt az áram és Eperjessy dr. nem tudott telefonálni. Indulatosan hatalmasat lökött sógorán és visszataszította az ágyba, hogy végre telefonálhasson. Ez az inzultus a különben is ideges Borost kihozta sodrából és — mint később a rendőrségen elmondta — önkéntelen mozdulattal az éjjeli szekrényen heverő pisztolyához nyúlt, amelyet minden este ki szokott tenni. — A pisztolyt — mondta Boros —, magam sem tudtam miért, sógorom felé tartottam és elsütöttem. A revolverdörrenést senki sem hallotta. Eperjessy dr. összeesett és a vér átitatta ruháit. Sógorához fordult és igy szólt: — Orvost kérek, gyorsan, megsebesültem. Boros kisietett a házfelügyelőhöz, hogy sietve értesítse a mentőket, mert baleset történt. A házmester és több házbeli bement Boros lakásába, hogy elsősegélyben részesítse a sebesültet. Eperjessy csak ennyit mondott neki: — Nem én lőttem meg magamat. A rendőrség tegnap este házkutatást tartott Boros lakásán, ahol három forgópisztolyt találtak. Minthogy fegyverviselési engedélye nem volt, a fegyvereket lefoglalták. Szándékos emberölés A főkapitányságon haladéktalanul megkezdték a tanuk kihallgatását. Többen elmondták a két sógor közt lefolyt jelenet után történteket s a hozzátartozók közölték, hogy Eperjessy szájából hallották, hogy nem ő lőtte magát hasba. Ezek után kihallgatták Boros Istvánt. Részletesen elmondta, hogyan történt az összecsapás közte és sógora közt. — Lelőni nem akrtam — mondta azután — magam sem tudom, hogy a veszekedés hevében hogyan történt, hogy lelőttem. Bizonyéban önkívületi állapotban voltam. Eperjessy István dr.-t a Fasor-szanatóriumban Ádám egyetemi tanár és Kallós dr. sebészorvos megoperálták. Az ólomgolyót meg is találták. A tanácsjegyző állapota a déli órákban válságosra fordult és délután öt órára Eperjessy meghalt. A rendőrség nyomban őrizetbe vette Boros Istvánt. Ma délelőtt Szrubián Rezső dr. rendőr tanácsos, az intellektuális osztály vezetője elrendelte, hogy Boros és Eperjessy összes hozzátartozóit hallgassák ki, hogy a két férfi milyen viszonyban élt egymással, nem volt-e köztük elkeseredett haragra ok s azt is megállapítani kívánja, hogy milyen természetű volt a két férfi. Ma egész sor tanút hallgattak ki, akik Borosról azt vallották, hogy meglehetősen ingerlékeny, ideges természetű férfi, de sógorával aránylag jó viszonyban élt. Sem anyagi, sem más ellentét közük nem volt. Eperjessy István dr.-ról testvéröccse, az ismert úszóbajnok a főkapitányságon elmondta, hogy nagyon nyugodt, higgadt férfi volt, sógora soha nem panaszkodott. A főkapitányság Boros Istvánt szándékos emberölés bűntett címén előzetes letartóztatásba helyezte. A legfoglalt bűnjeleket és a nyomozati iratokat holnap délelőtt átküldik az ügyészségre, ahová magát Boros Istvánt is átszállítják. I Jön az illetékamnesztia Értesülésünk szerint a pénzügyminisztérium a közeli napokban kiadja a hátralékot illetékek amnesztiájára vonatkozó, régen várt rendeletét. Főbb rendelkezései szerint 30 napon belül teljesen kamatmentesen lehet megfizetni az illetéktartozásokat, míg a fölemelt illetékek és bírságtartozásokat 5 pengőig teljesen törlik, 20 pengőig 10 százalék, 500 pengőig 5 százalék s ezen felül 1 százalék befizetés ellenében elengedik.