Esti Ujság, 1938. szeptember (3. évfolyam, 197-221. szám)

1938-09-21 / 213. szám

Szerbia, 1999 szeptember 21 ISU íi Katonai zendülés tört ki az oremlázi cseh katonai gyűjtőtáborban , a Felvidékről menekülők előadása szerint Az Esti Újság kiküldői­ munkatársának jelentése a magyar-cseh határról Uttke, szeptember 20. (Az Esti Újság kiküldött tudósítójának jelentése) Felhőtlen, holdvilágos tiszta éjszaka járjuk a cseh-magyar határ Balassagyar­mat—Litke—Széchény—Somoskőújfalu kö­zötti szakaszát. A délutánt még Balassa­gyarmaton és az Ipoly mentén töltöttük és a csendes éjszaka beálltával folytattuk körutazásunkat, amelynek során cseh te­rületről átmenekült több emberrel beszél­tünk. A megszállott területről több me­nekült érkezett Balassagyarmatra is, akiknek az Ipoly sekélyes vizén sikerült keresztül vergődniük. A menekültek egy­öntetűen adták elő, hogy a Losoncra, Ipolyságra, Korompára és Oromlázra érkező szovjet oroszokat az ott állomásozó gyalogezredekbe osztották be, a cseh altiszteket és tisz­teket leváltották és szovjet-orosz pa­rancsnokokkal cserélték fel. Formális fű­harc magyar, lóz, szudita katonák és kommunista csapatok között Határjáró utunk során szem­ünkbe öt­­lik, hogy a Balassagyarmattal szemben lévő Csák-hegyláncon lövegek merednek fe­lénk az éjszakában. A lövegek elé deszkapalánkokat építettek, az átjáró hídfőhöz pedig pár nap alatt betonerődítményt állítottak. A leggyor­sabban a kiscsi­­omfai erődítményt építet­ték meg. Úgyszólván minden fa és bokor egy-egy újonnan épült erődítményt takar. A hétfő este legjelentősebb eseménye az, hogy Oremlázon a katonai gyűjtő­táborban nyílt katonai zendülés tört ki A zendülésről megszállott területről ér­kezett hiteles hírek szerint az oda beosz­tott to­ok, magyarok és szudétanémetek, valamint más részről a bevonult csehek és kommunista csapatok között előbb verekedések voltak, amelyek ké­sőbb harccá fejlődtek ki. A formális tűzharcban tizenheten megsebesültek, két szudéta­­­­német és három kommunista katonát agyonlőttek. Az éjszaka folyamán kéttagú magyar­nemzetiségű járőr szökött át az Ipolyon magyar területre. Mindketten gömöriek. Az általános zűrzavarban sikerült meg­szökniük az oremlázi katonai táborból, ők is megerősítették a zendülés hírét azzal, hogy egy magyar, három tót és hét szu­détanémet nemzetiségű katonát láza­dás címén rögtönítélő bíróság elé állí­tottak. Este nyolc óra tájban három asszonyt tettek át a csehek Balassagyarmatnál a határon. A három asszony: Kerekes Ferencné, Bojszán Pál­né és Harczos Jánosné, ma­gyar állampolgárok, csányi és szügyi lako­sok. Elmondották, hogy férjeiket kény­szermunkára osztották be a csehek. Az asszonyok kétségbeesve kérték a magyar hat­óságokat, szabadítsák ki férjeiket az embertelen csehek kezei közül. Harczosié elmondotta, hogy Kisbácsfalun (Bacovni­­cén) voltak szegődményes munkások mun­­kaválalási engedéllyel. A múlt hét szer­dáján f­legionista és kommunista csapatok törtek a falu magyar lakosaira és mindannyiukat bevitték a kaszár­nyákba, a férfiakat ott­artották, őket pedig dél­után áttették a határon, mivel a cseh katonák nem bizonyultak elég ébereknek, a határon kommunista és légionárius csapatokat állítottak fel, hogy a szö­késeket megakadályozzák. Magyarország területéről három gyanús alak igyekezett az éjszaka folyamán cseh területre átjutni, azonban mind a hármat sikerült a határőrségnek elfogni. Egyéb­ként magyar területen nem történt e­nlí­­tésre méltó esemény. Somoskőújfalutól Balassagyarmatig a magyar lakosság mindenütt a legna­gyobb nyugalommal várja a fejlemé­nyeket. A cseh határmenti katonaság kihívó vi­selkedése nem izgatja őket, rájuk sem ha­­derítenek. Ma reggel a csábi fafuvarosok is elma­radtak, mert nem engedték át őket a cseh határon. A határon túl valamilyen úton tudo­­mást szereztek arról, hogy a magyar ha­tár mentén francia és magyar újságírók járnak. A felhők közül előtörő napsugár­ban a mezőkön mindenfelé cseh szuronyok villogtak, messzelátók tömegét irányítják a határmentén járkáló újságírókra. Tört magyarsággal gúnyos szavak röpködnek felénk, amelyek túlharsogják gépkocsink búgását is. — No, mit sikerült újra megtudnotok! Nem sokáig fogtok spionkodni, — kiáltoz­ták az újságírók felé. CSATÁR ISTVÁN Hét magyar diák menekülése Ma reggel öt órakor értünk Szécsénybe, ahol nyoma sincs a nyugtalanságnak. Szécsény lakosai a legfegyelmezettebben viselkednek. A hídfőnél szinte csodálatos nyugalommal állt a két magyar határőr az éjszakában. Szemben velük, alig har­minc méternyire golyószórók, gépfegyve­rek és ágyúk csövei merednek át a ma­­gyar terület felé. A beépített fegyverek mögött pedig a csehek légiója leselkedik. Igen érdekes módon szaporodott meg Ipolytarnóc lakossága. Vasárnap a falu­ban búcsú volt és erre a megszállott terü­leten levő Torniciből mintegy negyven vá­­pari árus érkezett. Mind a mai napig nem tértek vissza cseh területre. A csehek már felszólították őket a vissza­térésre, azonban nem mernek hazamenni és kérik a magyar hatóságokat, hogy itt telepedhessenek le. Kedden reggel hét órakor Salgótarjérba érkezett hét gömöri fiatalember. Mind­­annyian ebben az évben tettek érettségit a cseh iskolákban. Tizennyolc- tizenkilenc­­éves végzett magyar diákok. Katonai szolgálatra kaptak behívót, azo­ban semmi kedvük ennek eleget tenni. A Szécsény—Little közti határszaka­szon sikerült átszökniök az Ipolyon. Jelentkeztek a magyar katonai hatósá­goknál. A csuromvizes fiúkat azonnal szá­raz ruhákkal látták el. A fiúk­­egyikével, Ostyár Jenővel beszél­gettünk. Elmondotta, hogy milyen kalan­dok között sikerült elmenekülniök magyar területre. Tulajdonképpen tizenegyen beszélték meg, hogy át­szöknek a határon, de Podlusányinál kettő elmaradt tőlük, ezeket minden valószínűség szerint elfogták. Ostyár rendkívül értelmesen és érdekesen világítja meg a Felvidéken az utóbbi na­pokban történt eseményeket. Kommunista agitátorok a Felvidéken A felvidéki magyarság zaklatása ponto­san egy hét előtt kezdődött. A városokat és falvakat kommunista agitátorok lepték el. Ugyanekkor cseh legionáriusok váltották fel a magyar­ tót és szudíta német csapato­kat. Szuronyok között hajtották a nemze­tiségi lakosságot az iskolákba, ahol a kom­munista agitátorok előadást tartottak ré­szükre. Akik nem voltak hajlandók a kom­munista párt belépési nyilatkozatát alá­­írjti, azokat azonnal letartóztatták és az ország belsejébe szállították. A tátrai üdülőhelyek zsúfolásig meg­teltek csehországi és felvidéki esdi beosztott tisztviselők családtagjaival. Prága környékéről érkeznek ezek a cseh tisztviselők és családjaik, akik valósággal megszállották az egész Tátrát. Mir a ma­gyar határmenti cseh megszállott közsé­gekből is elutaztak a cseh tisztviselők hozzátartozói az ország belsejébe. Ma reggel hat és nyolc óra között Litke és Szécsíny között robogott autónk. Az országút mindenütt közvetlenül a határ­szélén húzódik és az útról mindenfelé Kpten-nyelven cseh légionárius járőrök láthatók. Az egyenruhák között sűrűn fedezhetünk fel szovjetcsillagos cseh kato­nákat is. Az utóbbi két napon tömeges történek a csapatokból ég Tót katonák drámája a határon Horváth­járfalu, szeptember 20. A korareggeli órákban indultunk útnak a magyar határon levő Horvátjárfaluból a cseh­­német-magyar határra. Körülöttünk ködbe burkolt hegyek emelkednek az ég felé. Bal­ról az Alpok nyúlványa Dévény várával az ormán, jobbról pedig látni Pozsony városát ősi várával. Közvetlen előttünk Pozsonyliget­­falva ékeskedik. A kocsi dülőutakon halad, hogy közelebb juthassunk a hármashatárhoz. Figyeljük a határt, de semmi különöset nem lehet látni. Tovább hajtunk, hogy a cseh határt meg­közelíthessük. Percek alatt megérkeztünk a hármashatár­kőhöz, ahol meg kell állni. A kő és az or­­szágutat átvágó árok figyelmeztet bennün­ket, hogy odaát cseh terület van. Két méter magas márványoszlop emelkedik, melynek egyik oldalán a német, másikon a ma­gyar, a harmadik oldalon pedig a cseh címert látjuk. Hármashatár: balra két német határőr lép­ked, jobbra pedig cseh zsandárok leselkednek. Előttük pedig a magyar határőrök őrködnek. Pár kilométerre tőlünk gyárkémények emel­kednek, templomok tornyai hirdetik, hogy ott van a cseh uralom alatt lévő Pozsony- Ligetfalva. Távcsővel nézzük, fegyverek villognak, óriási készülődés, áll­ványokon felállított ágyúk merednek a magyar határ felé . Beszédbe keveredünk a német határőrökkel. Különös eset történt az éjszaka folyamán. Mintegy huszonöt főnyi csoport — magyarok és tótok — menekültek át Pozsonyligetfal­­váról magyar területre. Horvátjár falunál semmi bántódás nem érte őket, mert mire a cseh határőrök észrevet­ték a szökést, addigra már magyar területen voltak Sokkal nagyobb tragédia érte a cso­porttól elmaradt három tót legényt, akiknek nem sikerült a határon átjönni. A cseh határőrök utánuk kiáltottak. A tót legények nem álltak meg, mire mind a hármat agyonlőtték. Felkerestük a menekülteket, akik keserve­sen panaszkodtak a cseh állapotokról. El­mondták, hogy pár nappal ezelőtt behurcol­ták katonának, majd panaszkodtak, hogy Pozsonyi­­getfalván rengeteg orosz katona kémkedik polgári ruhában és közlik a lakossággal, ha háborúra kerül a sor, az egész községet fel fogják robbantani. Ezek után a kijelentések után a községben minden magyar és tót lakos költözködik. Ki német területre, ki pedig Magyarország felé. Elpanaszolják továbbá, hogy Pozsonyliget­­falván zsidó kommunista hadsereg veszé­lyezteti a lakosság életét. Jól jönnek. Megerősítik azt a hírt ezek a me­nekültek, hogy Beregszászon mintegy húsz magyart le-­­­tartóztattak és a letartóztatásokat még folytatják. A cse­hek szerint a letartóztatott magyarok össze­esküvést szőttek és állítólag titkos rádióállo­mást is tartottak üzemben. A sorozatos éjjeli­­házkutatások miatt legnagyobb rettegésben él a város és környéke, annál inkább, mert a csehek hangoztatják, hogy Beregszászt egy­szer már likvidálni kell. Ma éjszakára a Sátoraljaújhely környéki ha­társzélen teljesen lezárt teherkocsikból álló hosszú vonatok sorozata robogott át Ungvár fe­lől Kassa irányába. A salgótarjáni határszéli lakosságot cetén kint cseh fényszórók nyugtalanítják, amelyek a to­­ronyai hegyekből világítják be egész éjszaka a határt. A határszéli zónában iS—60 év között lévő férfiaktól a gazdasági határátlépési igazolvá­nyokat bevonták. A legszigorúbb határzár van, amit a Jelen­ig még elől lévő tiszta cseh katonaság nagy brutalitással hajt végre. Az egész vo­nalon ötméteres távolságban cseh katonák állnak és mintegy élő falat képeznek. En­nek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben a katonai szökések száma nem emelkedik. Miskolc, szeptember 20. A magyar-cseh határon lévő Hidasnémeti­ben és Bánrévénél az utasforgalom csaknem teljesen megszűnt. Az utasok elbeszélése szerint a cseh hatóságok terrorja miatt a meg­szállott terület magyarságával szemben egyre kegyetlenebbé válik a bánásmód. Kassán a nyilvános helyeken, vendéglőkben és kávéházakban hemzsegnek a besúgók. Fokozódik a cseh terror a Felvidéken Sátoraljaújhely, szeptember 20. A mai napon a közeli volt tőketerebesi és gálszicsi járásokból harminckét polgári me­nekült érkezett Sátoraljaújhelyre, akik elmon­dották, hogy a csehek egyre fenyegetőbb magatartása következtében voltak kénytelenek min­dent hátrahagyva azonnal átmenekülni. U­ngvár felől magyar területre érkezett nők felélegztve beválik, hogy a rémület országi­ II Turul hangversenyiroda megnyitnia az iat a magyar zene értékei elött A „Turul" Szépmíves Hangversenyzene­kar okt. 2-i díszhangversenyének műsorát a budapesti rádió is közvetíti. Az évad egyik legnagyobb művészi és társadalmi eseményé­nek ígérkező hangverseny iránt az egész nemzeti közvélemény részéről nagy érdeklő­dés nyilvánul meg. A „Turul" Hangverseny- Iroda már a mai naptól árulja elővételben a hangverseny jegyeit. A jegyek kaphatók a „Turul” jegyirodában (Múzeum-körút, 6—8. sz.) és telefon megrendelésre (335—312), a Hangversenyrendező iroda a megrendelt je­­gyeket díjtalanul házhoz küldi. A napokban hozza nyilvánosságra a „Turul" Hangver­senyiroda az évadban rendezendő hangver­senyeinek listáját. A Díszhangverseny-sorozatben neves ma­gyar, német, olasz vendégkarmesterek. A mi értékeink-sorozatban pedig kiváló magyar mű­vészek és fiatal tehetségek szerepelnek. Az operai sorozatban Budapesten még elő nem adott klasszikus ritkaságok és keresztény ma­gyar zeneszerzők műveit mutatja be a Szép­­míves-együttes. Az iroda a legmesszebbmenő szervezési munkát indította meg a vidéki zene­élet és hangversenyélet visszamagyarosítá­­sára. CsU Ufság-t

Next