Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

Vasárnap, 1958 február 23. II Szovjetunió vezette szocialista tábor olyan erő, amely biztosítani tudja a népek békéjét Díszünnepség a diósgyőri Művelődés Házában A szovjet vörös hadsereg születésének 40. évfordulója alkalmából szombaton este a Művelődés Házában — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság miskolci szervezete rendezésében — meleghangú, bensőséges ünnepségen emlékeztek meg Miskolc város lakói e nagymúltú hadsereg dicső harcairól Az ünnepségen részt vettek a párt-, az állami, a tömegszervezeti, a tömegmozgalmi és a gazdasági élet vezetői valamint kiváló dolgozók, pártmunkások, párttagok, pártonkívüliek, fizikai és értelmiségi dolgozók.. ünneplők között helyet foglalt a szovjet hadsereg több képviselője és a baráti Csehszlovákia küldöttei. A szovjet, majd a magyar Himnusz elhangzása után Gyárfás Imre elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság miskolci elnökének megnyit sze mű után, Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, melyet kivonatosan közlünk. Kukucska János elvtárs ünnepi beszéde 1917 október 25-én, amikor Petrovgrádban eldördültek ,az Auróra cirkáló ágyúi, a legjózanabb imperialista politikusok sem gondolták, hogy ez jeladása egy olyan világot rengető forradalmi áradatnak, amelyet legyőzni soha többé nem tud az imperializmus, sem cselszövés, sem jólkiképzett hadiigépezete segítségével. De a világ munkásosztálya és haladó emberei tudták, hogy ez az új korszak feladása. Megértették, mert amit az orosz nép 1917 november 7-én cselekedett, az a más országokban élő munkások, elnyomott dolgozó parasztok leghőbb vágyát és törekvését tükrözte. S valóban, az orosz munkásosztály élén a dicső bolsevik párttal,támaszkodva a szántóföldek megkínzott és elnyomott szegényparasztságára, támaszkodva a frontokon megnyomorított katonák forradalmiságára, kivívta a hatalmat, megdöntötte a burzsoázia rendjét, és új szocialista társadalmi rendet alkotott. Negyven esztendő alatt olyan változások mentek végbe a földkerekségen, amelyre a legmerészebb álmodozó sem gondolt. A kulturálatlan, ■technikailag elmaradott cári Oroszország helyén egy olyan szocialista állam épült fel, amely kiállta a 14 ország intervenciós csapatainak támadását, amely megbirkózott a hitleri fasizmus és .szövetségeseinek szörnyű hadigépezetével, amely 1957- ben és napjainkban az egész világnak példát..mutat a technikai haladás területén, és skivívta. magárnak, az .elsőbbséget a.technikában és atudományban . Dokumentuma ■ ez annak, hogy ikonunk egyetlen haladó társadalma a szocialista társadalom. Bizonyítéka eza marxizmus a leninizmus eszméi igazságánakés legyőzhetetelenségének. Az emberiség örökké hálás lesz annak a népnek, akiely 40 esztendővel ezelőtt hallatlan áldozatok árán, vérével öntözve nyitotta meg az emberi haladás és felemelkedés korszakát. Az orosz proletariátus megdöntötte azt a cári despotizmust, amely 1849- ben a magyar szabadságharc és forradalom elfojtására kényszerítette csapatait. De az elnyomók is megértették, hogy ütött az ő órájuk. A munkásosztály kizsákmányolásából elhájasodott, tőkés vezető koponyák is jól felfogták, hogy az orosz példa ragadós lehet, s dollármillióikat veszély fenyegeti. Ez a magyarázata, hogy 1918 telén, majd 1919-ben jelentkeznek és talpra ugranak Európa új csendőrei az imperialista hatalmak, amelyek ugyan az első világháborúban tépték egymást a nagyobb koncért, a Föld újrafelosztásáért, de 1918-ban és 1919-ben szent szövetségre lépnek a kommunizmus elfojtására. Ugyanazok, akik vérbefojtották 1848 forradalmi Párrizsát, akik vérbefojtották 1871-ben a párizsi kommünt, akik vérbefojtották 1843- ben Petőfi és Kossuthmagyar forradalmát, akink később vérbefojtották 1919 Magyar Tanácsköztársaságát és a hamburgi tanácsköztársaságot, öszszefogtak, hogy vérbefojtsák a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. 1918 és 1922-e között fegyverrel mindent megpróbáltak, hogy elűzzék fejük fölül a kommunizmus kísértetét. A fiatal szovjet köztársaságot életveszély fenyegette. A belső fehérgárdista s a külső intervenciós erők gyors úton akartak leszámolni a szocialista forradalommal, mert október hatása az ő országaikban, és hadseregükben is kezdett érződni. Ekkor hívja Lenin az egész népet fegyverbe a haza védelmére. Lénin hívó szavát megértették az orosz munkások, a parasztok, megértette az orosz nép. Szocialistahazájuk szeretete vitte a munkásokat, a szegényparasztokat, a frontok katonáit a forradalmi háborúba, a haza védelmére, függetlenségük megóvására. Bár a német imperialisták az angol, francia és amerikai imperialista körök azzal számoltak, hogy a fiatal szovjet köztársaságot napok, de legfeljebb hetek alatt le fogják győzni. Rövidesen bebizonyosodott, hogy az imperialista körök elszámolták magukat. A párt felhívása a néphez, a párt szervező munkája a hadsereg megteremtésére oda vezetett, hogy 1918 február 23-án a német hadsereg súlyos vereséget szenvedett Pszkovnál és Narvánál, megtizedelt, megfélemlített csapatai felszereléseik nagy részét hátrahagyva menekültek a szocialista forradalom dicső hadserege elől. Ez a nap a pszkovi és narvai győzelem napja, amely a vörös hadsereg első nagy győzelmének napja volt, lett a vörös hadsereg, majd a szovjet hadsereg születésének napja is. Ettől a naptól kezdve a vörös hadsereg csapást, csapás után mért a fehér bandákra. Ez egy olyan hadsereg volt, amely védte a földről szóló dekrétumban biztosított jogokat, vagyis azokból a parasztokból álló hadsereg, akik a földbirtokosok kisajátítása után földhöz jutottak,olyan gyári munkásokból álló hadsereg, akik felszabadultak az évtizedes kegyetlen kizsákmányolás alól, olyan igaz hazafiakból álló hadsereg, akiket a szocializmus eszméi a népek barátságának, függetlenségének és békéjének eszméi fűtöttek, akik igaz ügyért harcoltak, akiket a párt szervezett és vezetett s akiket támogatott Oroszország lakosságának kizárólagos többsége, akik tudták, hogy családjukért, gyermekükért, a napfényes holnapért harcolnak. Olyan hadsereg volt ez, amelyet a világ haladó emberei szimpátiával öveztek és támogattak, mert bennük látták a szocializmus, az emberi haladás, a béke és a népek egyenjogúságának és fürgeténség-Sték'^vérmezőjét. A szovjet hadsereg, melynek ma fennállása 40-ik évfordulóját ünnepeljük, a szocialista haza, a béke védelmében, harcokban született, harcokban és súlyos történelmi megpróbáltatásokon keresztül edződött legyőzhetetlen erővé. A nép magáénak érezte ezt a hadsereget, segítette és támogatta, mert tudta, hogy ennek a hadseregnek a győzelme egyenlő számára az élettel, a békével, a szabadsággal és a felemelkedéssel. Ez a népi támogatás tette ezt a hadsereget legyőzhetetlenné. Ragyogóan fejezi ki ezt a gondolatot Majakovszkij „10 éves évfordulóra« c. versében. A szovjet hadsereg harcaiban, melyet a szocialista haza védelméért vívott, maga mögött tudhatta a nemzetközi proletariátus legjobbjainak támogatását. Ez a hadsereg nemcsak szellemében, de összetételében is mélyen internacionalista hadsereg volt. Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy akkor, amikor Európa csendőrei intervenciós csapatokat küldtek a fiatal szovjet állam megfojtására, a magyar hadifoglyok közül mintegy százezren harcoltak a vörös hadsereg soraiban Ukrajna, Szibéria, az Ural, a Krím és Közép-Ázsia különböző harcterein. Sok magyar vörös katona kitörölhetetlenül beírta nevét a polgárháború történetébe. Az egész Szovjetunióban ismerik és elismeréssel beszélnek olyan elvtársainkról, mint Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Kun Béla, Münnich Ferenc, Ligeti Károly, Szamuelly Tibor, vagy Zalka Máté, a legendás hírű Lukács tábornok. A szovjet nép, a vörös hadsereg hősiessége, a nemzetközi proletariátus támogatása eredményeként 1921- re lényegében, de 1922-re végérvényesen megtisztították a szovjet szocialista állam területét az Intervenciós haderőktől, és szétzúzták a belső ellenforradalmi bandákat. Az imperialisták alapos leckét kaptak. Meggyőződhettek, hogy katonai szakemberek, akik megjósolták, hogy néhány nap, de legfeljebb néhány hét alatt elsöprik a szovjet szocialista államot, mélységesen tévedtek. Az imperialista haderők kénytelenek voltak kitakarodni a fiatal szovjet szocialista állam területéről. A szovjet vörös hadsereg a szocialista rend szülötte. A párt vezetésével a szovjet hatalom hívta életre a szocialista forradalom vívmányainak védelmére, a szovjet haza függetlenségének és békéjének megóvására, a békés alkotó munka biztosítására. A szovjet hadsereg tagjai, katonái és tisztjei híven teljesítették ezt a kötelességüket. A szovjet, hadseregnek jelentős szerepe volt és van abban, hogy a Szovjetunió a békés alkotó munka útján, az 5 éves tervek végrehajtásával gazdaságilag elmaradott országból hatalmas, szocialista iparral és szocialista mezőgazdasággal rendelkező országgá változott és a szocializmus megrendíthetetlen oszlopa lett. A szovjet nép 40 esztendő alatt az ipari fejlődés olyan ütemét tárta a népek elé, amilyet eddig nem ismert a világ. Néhány adatot ennek alátámasztására. A cári Oroszország 1913-ban öszszesen 4,2 millió tonna acélt termelt. 1957-ben acéltermelés elérte az 51 millió tonnát, avagy majdnem tizenkétszeresére növekedett. Az olajtermelés több mint tízszeresére növekedett. Széntermelése 29,1 millió tonnáról 462 millió tonnára, villamos energia termelése pedig 1,9 milliárd kw óráról 210 milliárd kw órára emelkedett Csak a kujbisevi erőmű önmagában ötször annyi villamosenergiát ad az országnak, mint a cári Oroszország 1913. évi termelése együttvéve volt. Rendkívül nagy fejlődésen ment át a Szovjetunió mezőgazdasága is. A második világháború megrázkódtatása dacára a kolhoz rendszer szilárd maradt és különösen az utóbbi esztendőkben óriási fejlődést ért el. A tudomány fejlesztése eredményeként a Szovjetunió olyan technikai és gazdasági alapot teremtett, amely biztos bázisa a kommunizmus építésének, a béke, a népek biztonsága védelmének is. A kapitalisták 40 esztendőn keresztül jósolgatták a szocialista rend pusztulását, a kommunizmus pusztulását, hirdetve, hogy a Szovjetunió tele van belső ellentmondással, hogy a Szovjetunió agyaglábon álló óriás, amely az első erősebb szélfúvásra összeomlik. Nos, az imperialisták a második világháború alatt, de a második világháború után is alapos leckét kaptak. Abban, hogy a Szovjetunió ma ilyen gazdasági, politikai és katonai erőt képvisel, jelentős szerepe volt és, van a Szovjetunió dicső vörös hadseregének. A szovjethadsereg rendkívül nagy küldetést teljesített a Nagy Honvédő Háború idején, a hitleri fasizmus leverésében. Csakhogy egészen más feltételek mellett és körülmények között már, mint a Szovjetunió elleni 1918—21-es intervenció időszakában. Az imperialisták neon csak álmodoztak a Szovjetunió megsemmisítéséről. Hitlert és fasiszta rendszerét igyekeztek felfegyverezni, ezért támogatták pénzzel, hadifelszereléssel és diplomáciai úton is, hogy a Szovjetunióra uszítsák. Hitler szövetségeseivel együtt 1941 június 22-én éjjel hitszegő módon, hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A szovjet hadsereg és az egész szovjet nép — amely nem volt felkészülve erre a hitszegő támadásra — az óriási fasiszta hadigépezet elől visszavonulni volt kénytelen. Jól emlékszünk arra, hogy nyugati politikusok akkor, hogy hencegtek azzal, hogy a német tankok úgy vágnak bele a szovjet állam testébe, mint a kés a vajba. De jól emlékszünk arra is, hogy 1941 decembere a moszkvai csata óta s különösen az 1942 őszi sztálingrádi csata, majd a voronyezsi ütközet után, ahol megsemmisítették, illetve szétszórták a magyar hadsereg gerincét is —, hogyan jelentek meg nap mint nap tudósítások a »tervszerű, elszakadó hadmozdulatokról«, amellyel leplezni voltak kénytelenek gyászos vereségüket, a szovjet hadsereg rendkívüli győzelmének tényeit. Addig voltak kénytelenek »tervszerűen állandóan elszakadni«, amíg a szovjet hadsereg ki nem verte őket a Szovjetunió egész területéről, fel nem szabadította Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Csehszlo-vákia, Lengyelország, Norvégia területeit és 1945 május 8-án ki nem tűzték a győzelmi zászlót a német Birodalmi Tanács berlini épületére. A vörös hadsereg győzelmei az egész világ számára meggyőző erővel bizonyították, hogy nincsen többé a földkerekségen olyan hatalom, amely lebírhatná a szocializmus erőit, a Szovjetunió hadseregét. Különösen vonatkozik ez napjainkra, amikor a Szovjetunió immár nincs egyedül, hanem erős, a szocialista építés útján járó szövetségesei vannak. A szovjet hadseregnek van egy olyan erős, október példája nyomán közel 20 éves forradalmi harcokban edzett fegyver barátja, mint a kínai népi hadsereg, amely hosszú forradalmi harcokban semmisítette meg az ellenforradalmi erőket ,és űzte ki hazája hatalmas területéről az idegen elnyomókat. Vannak olyan fegyverbarátai, mint a varsói szerződés tagállamainak új népi hadseregei, közöttük az újjászerveződő, sorait árulóktól megtisztító, népi hatalomhoz hű tagokból álló magyar néphadsereg. A világ népei, de különösen a magyar dolgozó nép sokat köszönhet aSzovjetunió vörös hadseregének, a szovjet hadsereg harcosainak, tiszthelyetteseinek, tisztjeinek és tábornokainak. A mi dolgozó népünk örök hálával gondol a szovjet hadsereg tagjaira, akik vérükkel öntötték hazánk földjét, fiatal életüket adták országunk, dolgozó népünk felszabadításáért, hogy lerázhassuk magunkról a fasiszta igát, hogy a magyar paraszt a saját kezébe vehesse a földet, amely földön egykor nagyapái és apái s ő maga izzadt vért és verejtéket az urak hasznának gyarapítására s az ő osztályrésze a nyomor, a nélkülözés, a jogtalanság volt. Hálával gondol a szovjet hadsereg tagjaira a magyar munkás, aki 45 után szabadult meg a gyárosok, a bankárok, a bányabárók kegyetlen elnyomásától és vette kezébe a hatalmat és teremthetett szocialista ipart. Hálával gondol a szovjet hadsereg tagjaira az egész dolgozó magyar nép. Hálával gondolunk rátok, kedves Elvtársak — fordult az előadó az ünnepségen résztvevő, Miskolcon tartózkodó szovjet elvtársak felé —, akik 1956 októberében és novemberében segítettetek megvédeni szocialista vívmányainkat, elűzni népünk feje felől a kapitalizmus és a fasizmus kegyetlen felhőit. "" Engedjék meg az itt jelenlévő szovjet elvtársak, hogy rajtuk keresztül a szovjet népnek, a szovjet hadsereg minden harcosának köszönhetünket fejezzük ki azért a segítségért, amelyet 1956 októberében és novemberében nekünk nyújtottak, amiért újból szilárd a népi hatalom s újból látható a gyermekmosoly gyermekeink arcán. Hogy országunk újból szilárdan önálló és független, nincs kiszolgáltatva az imperialisták kénye-kedvének. Ebben benne van a Ti proletárinternacionalista segítségetek is és ezt az eredményt megpecsételte azoknak a szovjet harcosoknak és magyar elvtársainknak a vére, akik Miskolcon, vagy az ország más területén életüket adták a népi hatalomért. A szovjet hadsereg 40-sk évfordulóján biztonsággal és nyugalommal töltheti el a becsületes emberek szívét az a tudat, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor olyan erő, ezen belül olyan védelmi erőt is képvisel, hogy biztosítani tudja a népek békéjét, biztonságát és országaink függetlenségét. Ezután Alexej Boriszovics Pavlov emelkedett szólásra. A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Budapest, 1958. évi február hó 23-án Honvédek, Tisztesek, Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! Elvtársak! Negyven esztendővel ezelőtt a Pszkov és Narva alatti győzelmes harcokban született meg a világ első proletárállamának hadserege, nagy fegyverbarátunk, a legyőzhetetlen szovjet hadsereg. Az első szocialista hodisereg létrejötte óta dicsőséges harci utat tett meg. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével győzelmeiért védelmezte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányait minden imperialista és ellenforradalmi támadással szemben. Az intervenciósok és fehér gárdisták elleni harcokban, ,a két világháború közötti fegyveres provokációk elhárításában és a dicsőséges Nagy Honvédő Háborúban a tömeges hősiesség ragyogó példáját szolgáltatta. A szocializmus ügyéért vívott igazságos háborúit a világ öntudatos dolgozóinak rokonszenve és támogatása kísérte. A marxizmus—leninizmus eszméi által vezérelt szovjet hadsereg küzdelmei során becsülettel teljesítette proletárinternacionalista kötelezettségeit. Nemcsak a szovjet haza földjét védte meg, hanem győzelmes harcaival 11 ország népének tette lehetővé, hogy megszabaduljanak az imperializmus, a kapitalizmus rabságából. A szovjet hadsereg ma is, a népek szabadságának fegyveres őre. Ereje a világbéke megőrzésének fontos biztosítéka. Üdvözöljük a szovjet hadsereget — felszabadítónkat, fegyverbarátunkat és példaképünket —, születésének 40. évfordulója alkalmával, örök hálát érzünk iránta a fasiszta rabságból történt felszabadításunkért, az ellenforradalom leverésében nyújtott segítségért és nagyértékű tapasztalatainak átadásáért, amellyel fejlődésünket megkönnyíti. A személyi állomány minden tagja érezze elsőrendű kötelességének, hogy tovább ápolja a szovjet—magyar fegyverbarátság nagy hagyományait, amelyeket a magyar internacionalisták, a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregének hős katonái, a második világháború magyar partizánjai és a velük testvérként együtt harcoló szovjet hősök vérük hullásával szenteltek meg. Fejlesszük tovább a szovjet hadseregnek és a magyar néphadseregnek a második világháború utolsó hónapjaiban és az ellenforradalmi lázadás leverése során kialakult közös harci hagyományait. Erősítsük tovább baráti kapcsolatainkat a hazánkban tartózkodó, szabadságunk és függetlenségünk védelméhez nagy segítséget nyújtó szovjet csapatokkal. Ápoljuk néphadseregünkben a proletárinternacionalizmus szellemét és a Szovjetunióval való szoros fegyverbarátságot, amely szabadságunk, függetlenségünk és szocialista fejlődésünk biztosítéka, hegyünk készen minden pillanatban arra, hogy maradéktalanul teljesíteni tudjuk a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeinket. Feladataink ellátásában lelkesítsen bennünket a szovjet—magyar fegyverbarátságot vérükkel megpecsételő közös hőseink példája. Éljen és erősödjék a magyar néphadsereg és a szovjet hadsereg széttéphetetlen fegyverbarátsága! RÉVÉSZ GÉZA altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterei (MTI) . Alexej Boriszovics Pavlov gárdaezredes felszólalása Alexej Boriszovics Pavlov gárdaezredes, a Miskolcon tartózkodó szovjet haderő parancsnoka meleg szeretettel köszöntötte az ünneplőket, majd a következőket mondotta: A Szovjetunió fegyveres erejét a kommunista párt, a nagy Lenin hozta létre. Szocialista forradalomban született, a szocialista haza védelmére. A szovjet hadsereget a kommunista párt nevelte égő hazaszeretet és a nemzetközi internacionalizmus szellemében. Soha sem használták fel más népek elnyomására, mindig tiszteletben tartotta és tartja minden nép szabadságát és függetlenségét. Ez érthető, hisz a szovjet hadsereg szocialista állam hadserege, amely fő külpolitikái feladatául tűzi ki a béke megvédését, a barátság és az együttműködés fejlesztését a népek között. A Szovjetunió fegyveres erőinek egész történelme szép példáját adta az önzetlenségnek, a nép szolgálatának. A Szovjetunió ellen irányuló imperialista támadásokból a szovjet fegyveres erők minden esetben győztesként kerültek ki. A szovjet nép segítségére támaszkodva, teljesen szétverték az egységes külföldi intervenciót és a belső ellenforradalmi erőket a polgárháború idején. A szovjet fegyveres erőik szemmel láthatóan bebizonyították fölényüket a német fegyvere® erőkkel szemben mind számban, mind pedig a felfegyverzés minőségében és harci készségében. A szovjet fegyveres erők betöltve a felszabadítási missziót, megnyitották a magyar nép előtt az újjászületés útját. A Szovjetunió által vezetett béketábor ereje, a varsói egyezmény, melyet megkötöttek Európa népei biztonságának, és a béke fenntartásának érdekében, az egyre szélesedő békemozgalom a reményteljes záloga a mii hazánk és a Magyar Népköztársaság biztonságának is Erősödik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek barátsága és erősödik a barátság a magyar és szovjet hadsereg között, mivel, nekünk közös a célunk. A mi baráti hadseregünk vigyázza népeink szabad, békés, szocialista fejlődését. Éljen a munkaszerető magyar nép! Éljen a Magyar Szocialista Munkásapárt! Éljen és erősödjön a szétszakíthatatlan szovjet—magyar barátság, — fejezte be beszédét Alexej Boriszovics Pavlov gárdaezred€. Az ünnepségen felszólalt Andrejcsik Péter, a kassai helyőrség parancsnoka, valamint Túri ezredes elvtárs, a miskolci helyőrség parancsnoka. Az ünnepség Gyárfás Imre elvtárs zárszavával, majd az Internacionálé eléneklésével ért véget. Az ünnepség befejeztével a diósgyőrvégyári művészegyüttes Szovjetunióban bemutatott műsorával addig méltó keretet az ünnepségnek.