Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Bumedien bejelentése Bumedien algériai elnök be­jelentette az ország földgáz­kincsének államosítását, va­lamint a francia olajtársasá­gok részvénytöbbségének át­vételét. Tyereskova Prágában Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök és fe­lesége csütörtökön, a prágai várban fogadta Valentyina Nyikolajeva Tyereskova szovjet űrhajósnőt, a Szovjet Nőbizottság elnökét. Imáim Caracasban Salvador Allende chilei köztársasági elnök Caracas­ban találkozott az országos paraszttanács képviselőivel, és megvitatta velük a falu társadalmi-gazdasági átala­kulásával kapcsolatos kérdé­seket. Allende hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tése rendkívül bonyolult probléma, és az országos pa­raszttanácsot tevékenységé­nek fokozására szólította fel. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Willi Stoph levele a nyugat-berlini főkormányzóhoz Berlinben csütörtökön nyil­vánosságra hozták annak a levélnek a szövegét, amelyet Willi Stoph, az NDK minisz­tertanácsának elnöke intézett Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármesterhez. Willi Stoph az NDK kor­mánya nevében javasolja, hogy az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus kezd­­­jen tárgyalásokat egymással nyugat-berlini lakosok NDK-beli utazásáról, ideért­ve az NDK fővárosának meglátogatását is. Az ebben a kérdésben kötött megálla­podás természetszerűleg csak abban az esetben valósítható majd meg, ha más nyugat­berlini kérdésekről szóló megállapodások — amelyek­ről megfelelő tárgyalások folynak — hatályba lépnek — hangoztatja a levél. A továbbiakban a levél megemlíti, ha húsvétig nem is fejezik be a nyugat-ber­­linnel kapcsolatos tárgyalá­sokat, az NDK kormánya mérlegelni fogja, hogy lehe­tővé teszi nyugat-berlini la­kosok számára, a húsvét al­kalmából a Német Demokra­tikus Köztársaság meglátoga­tását. Willi Stoph NDK-kor­­mányfőnek a nyugat-berlini főkormányzóhoz intézett le­velét Bonnban úgy fogadták, mint a legfontosabb kezde­ményezést, amelyet az NDK kormánya eddig Nyugat- Berlin irányába tett. A le­vél szövegét csütörtökön a kora délutáni órákban hoz­ták nyilvánosságra a nyugat­német fővárosban, Brandt kancellár azonban már csü­törtök reggel beszámolt róla a minisztertanácsban, s ez­zel párhuzamosan lázas tár­gyalások kezdődtek meg Bonn és Nyugat-Berlin, va­lamint Bonn és a három nyugati nagyhatalom között. fi VDK megtámadására készülnek Thieu nyilatkozata A saigomi rezsim elnöke, Nguyen Van Thieu állítólag úgy nyilatkozott szerdán Pleikuban, egy gyűlésen, hogy csak idő kérdése, mi­kor törnek be a dél-vietna­mi csapatok Észak-Vietnam területére is. A saigom­i kormány szóvi­vője tegnap nem volt haj­landó magyarázatot fűzni a sajtóban megjelent kijelen­téshez. Ugyanakkor a Párizsban folyó Vietnam-tárgyalásokon — melynek 104. ülését tar­tották tegnap — Xuan Thui, a VDK küldöttségének veze­tője bejelentette, hogy Nixon-kormány által gyako­­­rolt dél-vietnami katonai in­tézkedések konkrét, állandó veszélyt jelentenek a VDK- ra. Xuan Thui hozzátette, hogy ezek a katonai intézke­dések nemcsak Vietnam bé­kéjére jelentenek veszélyt hanem félő, hogy a háború ázsiai méretűvé válik. Egy­re biztosabbá válik az a megállapítás, hogy az ameri­kai kormány nem törekszik semmiféle békés megoldásra Indokínában, hanem a kato­nai győzelem kivívását szor­galmazza. Kormányhatározat a szénbányászat fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról) forgalom és áruszerkezet megfelel a IV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. Az új hosszú lejáratú ál­lamközi megállapodások korábbiakhoz képest mint­a­egy 68 százalékos növeke­dést irányoznak elő. A ki­vitel és a behozatal aránya és áruösszetétele egyaránt szolgálja termékeink kedve­ző elhelyezését, valamint a belföldi árukészlet bőví­tését és nyersanyagigényeink jelentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szere­ljel. Az árucsereforgalom-nö­­vekedésben kifejezésre jut­nak az országaink közötti két- és többoldalú együttmű­ködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsereforgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek át­lagosan 12 százalékos forga­lomnövekedést irányoznak elő. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21­ - 31. között sorra kerülő vá­sárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítók­kal pedig további öt ország jelentkezett. A kormányha­tározat értelmében a magyar­­rendező szerveknek és a ki­állító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a vásár új üzleti lehetősé­gek feltárásával tovább bő­vítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. A nehézipari miniszter je­lentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szén­igények kielégítése érdeké­ben szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatároza­tok végrehajtásáról szóló je­lentés tartalmazza az or­szággyűlés 1970 szeptemberi ülésszakán a szénbányászat­tal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a széndhidrogének aránya az energia felhasználásában 1960-tól 1970-ig a kétszeresé­re nőtt, hazánkban a szén­bányászat előtt nagy felada­tok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány ha­tározatot hozott. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a főál­láson kívüli foglalkoztatá­sok helyzetéről. A másodál­lások, a mellékfoglalkozá­sok, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megálla­pította, hogy a munkavál­lalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések elle­nére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és er­kölcsileg kifogásolható ese­tek, visszaélések. A Minisz­tertanács a jelentést elfogad­ta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkozta­tásokkal kapcsolatos jogsza­bályok felülvizsgálatára, il­letve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A magyarországi szlovákokról A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének országos választmánya csütörtökön a magyar nép­hadsereg központi klubjá­ban tanácskozott. Mint az ülésen beszámoltak róla, a szlovák ajkú dolgozók — akiknek többsége a mezőgaz­­daságban dolgozik — élet­­színvonala az elmúlt eszten­dőkben az átlagosnál is gyorsabb ütemben emelke­dett. A települések kulturá­lis ellátottsága megnőtt. Figyelemre méltó eredmé­nyek születtek a szlovák anyanyelvi oktatás terén. Több községben újra meg­kezdődött a szlovák nyelvok­tatás. A szövetség az idei fel­adatok homlokterébe a X. pártkongresszus határozatai­nak megismertetését állítot­ta a szlovák nemzetiségi dol­gozók körében. A képviselő és tanácstagi választások előkészítő munkájából is ak­tívan kiveszik részüket. 1971. febr. 26., péntek Altatás 65000 szóban R­ichard M. Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke tegnap — magyar idő szerint délben — ter­jesztette az amerikai törvényhozás elé szokásos évi külpolitikai jelentését. A jelentés címe: Az Egyesült Álla­mok külpolitikája a hetvenes években — a béke építése. Arany János örökbecsű verssora jut az ember eszébe, — „... mi szem, szájnak in­gere,...” — amikor a jelentés kivonatát olvassa. A hatvanötezer szó ugyanis nagyon kevés kirohanást tartalmaz a Kelet ellen — annak elle­nére, hogy ezt az utóbbi néhány amerikai elnöktől már megszoktuk. Kis túlzással azt is el lehetne erről a jelen­tésről mondani, hogy reálisan értékeli a világ pillanat­nyi politikai helyzetét. Jól felépített, majdnem mesteri­en formált áltatása a 200 millió amerikai polgárnak, az egész Föld lakóinak, akik konkrétumokat várnak ettől a februári naptól, és nem a jelen politika kozmetikázott eszközökkel való folytatását. Nixon többek között óva inti a Brandt-kormányt attól, nehogy tovább menjen Kelet felé az enyhülés ösvényén. Nem kíván olyan enyhülést, amely a Szovjetunió és né­hány, az USA-val szövetségben levő állam között alakul ki. Washingtonban ezek szerint még nem jutottak el ad­dig a gondolatig, hogy a világ békéje az egész világ la­kosságának kezében van. Nem átallja azt a kifejezést használni az elnök a viet­nami helyzettel kapcsolatban, hogy nagyon meg van elé­gedve a „vietnamizálással” és örül annak, hogy a saigoni bábrezsim csapatai a kambodzsai invázió után „önálló­an” törtek be Laoszba. A jelentés nem hagy kétséget afe­lől, hogy a Nixon-doktri­na célja ugyanaz, mint volt a Johnson-doktrináé: katonai győzelmet csikarni ki Indo­kínában — ázsiai emberanyaggal. Richard Milhouse Nixon jó nevő kaliforniai ügyvéd. A szavak embere — a jelentés nem is bizonyít egyebet. Ugyanaz az ember, aki bevallja a jelentésben, hogy a kö­zel-keleti helyzet igen veszélyes, és majdnem őszintén tárja honfitársai és a világ elé, hogy a Szovjetunió kato­nai erejével mindenütt és mindenkor számolni kell — semmiféle gyakorlati változtatást nem ígér a világ legag­­resszívabb imperialista hatalmának külpolitikájában. A jelentés: ál­tatás — 65 000 szóban. Hegyes Zoltán Az új lakásügyi rendelkezések és a tanács feladatai Az új lakásügyi rendelke­zések végrehajtása igen nagy feladatokat hárít a helyi ta­nácsokra. A tanácsi vezetők alaposan felkészülnek, s en­nek a felkészülésnek egyik kezdeti lépése volt az az ér­tekezlet, amelyet a Miskolci Járási Tanács tanácstermé­ben tartottak meg tegnap, csütörtökön délelőtt. Dr. Kardos Sándor, a megyei ta­nács vb-titkára összehívta a járási, városi és nagyközségi tanácsok vb-titkárait, az igazgatási és lakásügyekkel foglalkozó előadókat. A ta­nácskozáson dr. Bohács Gyu­la, a megyei tanács vb igaz­gatási osztályának vezetője ismertette az új lakásügyi rendelkezések végrehajtásá­val kapcsolatos feladatokat. Az új lakástörvény igazsá­gosabbá teszi a lakások el­osztását — mondotta tájékoz­tatójában dr. Bohács Gyula — s lehetővé teszi, hogy min­den munkaképes ember, anyagi erejéhez mérten részt vállaljon a lakás fenntartásá­ból. Ezt követően részletesen ismertette azokat a tenniva­lókat, amelyek a tanácsi dol­gozókra várnak. A tájékoztatóból kitűnt, hogy helyi tanácsainknál még meg kell hozni a szük­séges határozatokat, ki kell dolgozni a feladat- és intéz­kedési terveket, létre kell hozni a társadalmi bi­zottságokat és még sorolhat­nánk a tennivalókat. Az új lakásigénylő lap már nyom­dában van, s azokat rövide­sen árulni fogják. Miskol­con a dohányboltokban, vi­déken a tanácsok igazgatási előadóinál lehet beszerezni. Az új igénylőlap meglehe­tősen sok kérdésre kér majd választ az igénylőktől. Erre azért van szükség, hogy a tanácsnál, a lakáshivatalok­ban, a társadalmi bizottsá­goknál megfelelően mérlegel­ni tudják majd az igényeket. Számos kritériuma lesz ugyanis annak, hogy ki mi­lyen lakást igényelhet, ki­től fogadnak el bérlakásra, kitől csak szövetkezeti, vagy öröklakásra szóló kérelmet. Dr. Bohács Gyula végeze­tül felhívta a tanácsok szak­­igazgatási vezetőinek figyel­mét rá, hogy a folyamatban levő vitás lakásügyeket lehe­tőleg oldják meg az új ren­delet életbe lépése előtt, ne várjanak rá, hogy majd a la­káshivatalok intézkednek. Amit csak lehet, zárjanak le mielőbb. Még egy említésre méltó dolgot hallottunk a megbe­szélésen, nevezetesen azt, hogy előreláthatóan nem lesz sem Miskolcon, sem a me­gyében sehol olyan kiemelt övezet, amelyen belül 10 szá­zalékkal növelni lehetne a lakás használatbavételi díj összegét. Dr. Kardos Sándor megyei vb-titkár a választási előké­születekkel kapcsolatos fel­adatokról tájékoztatta az összehívott tanácsi vezetőket. Felhívta a figyelmet a jelölő gyűlések jó megszervezésé­nek fontosságára, elmondot­ta, hogy az országgyűlési képviselők jelölésére külön gyűlést kell összehívni, nem egyszerre lesz a tanácstagok jelölésével, mint az elmúlt választáskor. A megyei vb­­titkár részletesen ismertette a szavazás megváltozott, módját uj Nőaktívák ülése az I­lIíben megtermelt falvak ésszerű cél­bajuttatása. Bizonyos fe­szültség mutatkozik az igé­nyek és a lehetőségek kö­zött. Napjaink egyik problé­mája az óvodák, bölcsődék és napközi otthonok hiánya. Téves nézetet vallanak azok, akik a gyermekintézmények építésében csupán a nők helyzetét látják javítani. Ez nem csupán nőkérdés, ha­nem a munka magasabb szintű szervezésének, a ja­vak ésszerű elosztásának kérdése is. Amikor a nőkér­désről beszélünk, nem sza­bad elfelednünk, hogy az igények kielégítését csak a nők derekas helytállásával tudjuk elérni. A februári határozat, és az 1013-as rendelet a nők fog­lalkoztatásának növekedését írja elő. Ugyanakkor érdem­ben foglalkoznak a több gyermekes anyák helyzeté­nek javításával: gyermek­­gondozási segélyt, családi pótlékot folyósít államunk az anyáknak. Ezek az intéz­kedések, elvek jól megfér­nek egymás mellett. Mégis kialakultak olyan nézetek — sokszor téves újságcikkek, irodalmi művek nyomán —, amelyek a régi nőideál ké­pének visszaállítását vélik látni az anyák anyagi támo­gatásában. Turgonyi Júlia e maradi nézeteket egy sor konkrét utalással kérdőjelez­te meg. Előadásának másik részében arról beszélt, hogy miként kell helyesen érté­kelni a nőknek a politikai, közjogi egyenjogúságért ví­vott harcban megtett útját. Példákkal hívta fel a figyel­met a negatív jelenségre: sokszor éppen a nők igyekez­nek gátat vetni annak, hogy nőtársuk vezetői posztra jusson. Érdekes, figyelmet érdemlő módon jellemezte korunk ideális női vezető tí­pusát A sokoldalú, magasszintű előadás után a nőaktívák számos kérdést intéztek Tur­gonyi Júliához. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának nőbizott­sága nőaktívaülést tartott tegnap délután Miskolcon, az SZMT-székház tanácstermé­ben. Turgonyi Júlia, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Inté­zetének munkatársa a X. pártkongresszus állásfoglalá­sáról és az 1970. februári, a nők helyzetére vonatkozó ha­tározat végrehajtásáról be­szélt. Előadását nem a párt­­kongresszus nőkérdéssel kap­csolatos határozatára építet­te: a kongresszus egy-egy alapgondolatát igyekezett a nőaktívák tevékenységével összefüggésbe hozni. Hang­súlyozta, hogy az életszínvo­nal emelkedésének feltétele a jól szervezett mezőgazdasági és ipari termelőmunka, a

Next