Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

Magyar— indiai megállapodás A magyar—indiai gazda­sági tárgyalások befejezése­ként Budapesten kedden okmányt írt alá a két or­szág külkereskedelmi mi­nisztere, dr. Bíró József és L. N. Mishra. Az 1971-75- re korábban megkötött ma­gyar—indiai kereskedelmi és fizetési megállapodás végre­hajtását vizsgálva megálla­pították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai ked­vezően fejlődnek. Egyetértettek abban is, hogy még sok a kihaszná­latlan lehetőség. Ezért 1972 januárjában az Új-Delhi-i vegyesbizottsági tárgyaláso­kon kicserélik az exportra felajánlott újabb cikkek lis­táját. Elhatározták, hogy a ma­gyar, illetve az indiai vál­lalatokat kapcsolataik elmé­lyítésére ösztönzik, ily mó­don is elősegítve a hagyo­mányos kereskedelmi kap­csolatokon túlmenően az ipa­ri és műszaki kooperáció szélesítését. A két külkeres­kedelmi miniszter azzal szá­mol, hogy 1970-hez képest 1975 végéig ötven százalék­kal, tehát jóval nagyobb mértékben nő a két ország külkereskedelmi forgalma, mint az előző öt évben. Az indiai külkereskedelmi miniszter dr. Bíró Józsefet indiai látogatásra hívta meg. A magyar külkereskedelmi miniszter a meghívást elfo­gadta, az időpontról később döntenek. L. N. Mishra miniszter és kísérete kedd délután ha­zánkból tovább utazott Frankfurtba. Kormányalakítási tárgyalások Egyiptomban Mahmud Favzi kijelölt egyiptomi miniszterelnök in­tenzív kormányalakítási tár­gyalásokat folytat, egyelőre azonban nem közölték azok­nak a nevét, akikkel ez ügy­ben találkozott. Az új kormány megala­kítását — a korábbi hírek­kel szemben — valószínű­leg csak szombaton jelentik be. Feltehetően a kormány­­átalakítás elhúzódásával függ össze az is, hogy Mah­mud Riad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter nem e hét végén, hanem a jövő hét keddjén utazik New Yorkba, az ENSZ-köz­­gyűlés aznap kezdődő ülés­szakára. Mahmud Riad egyébként Douglas­ Home brit külügy­miniszterrel tárgyalva is­mételten leszögezte, hogy Egyiptom támogatja a békés megoldást de csak úgy, hogy az összes megszállt arab te­rületekről visszavonják az izraeli csapatokat, s helyre­állítják a Palesztinai nép jogait. Egyiptom elveti az olyan részleges megoldást, amely nincs összekötve megszállt területek teljes ki­­ ürítésével — hangoztatta a tárgyalások során Riad. „Szudán 1972-ben csatla­kozik Egyiptom, Líbia és Szíria államszövetségéhez” — közölte kedden Abu Bakr Abdallah, szudáni mi­niszterelnök-helyettes. Mint rádióbeszédében mondotta, Nimeri vezérőrnagynak el­nökké választása után az lesz az első feladata, hogy megtegye a szükséges lépé­seket Szudánnak az állam­­szövetségbe való felvételére. Család- és ifjúságvédelem az üzemekben Jól bevált, több esztendős hagyomány: Miskolc város Tanácsa félévenként megbe­szélésre hívja össze a gyer­mek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó hatóságok és a tár­­sadalmi szervek képviselőit. Az elmúlt hónapokban egy rendkívül fontos felmérést végeztek Miskolcon. Huszon­egy üzemet és vállalatot ke­restek fel az felügyelők és ifjúságvédelmi a társadalmi­­ aktívák, s arra kerestek vá­laszt: van-e a vállalatnál „gazdája” az ifjúság- és csa­ládvédelemnek, ismerik-e dolgozóik ilyen irányú prob­lémáit, s ha igen, megfelelő intézkedések születnek-e a helyzet javítására. A kiala­kult tapasztalatok igen ve­gyesek. Akad — sajnos még csak elvétve — olyan válla­lat, ahol egy hosszas felmé­rés alapján konkrét ismere­tekhez jutottak a vállalat ve­zetői, s kellőképpen mérle­gelve a helyzetét, intézkedé­sek születtek az ifjúság, a fiatal szakemberek érdeké­ben. Nehézséget jelent a leg­több helyen az, hogy a meg­alakított ifjúságvédelmi bi­zottság nem látja igazán kör­­vonalazottan feladatait, nem ismerik a család- és ifjúság­védelemmel foglalkozó ható­sági szerveket sem. Amint azt a tegnap megtartott vá­rosi munkaértekezlet elé ter­jesztett írásos jelentés is megállapította: az üzemek­ben a korrekcióra manapság még több figyelmet fordíta­nak, mint a megelőzésre. Amint erre Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyette­se tegnap utalt a vita össze­foglalásakor — éppen ezért előzi meg nagy várakozás — azt a kiadványt, amely az SZMT pártfogásával jelenik majd meg a közeljövőben. Ez az útmutató minden olyan elvi, módszertani és gyakor­lati tudnivalót összegez, ami a család- és gyermekvéde­lemhez segítséget nyújthat. Gy. K, Felhívás A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bi­zottsága 1971. szeptember 19- én rendezi a Csanyikban a középfokú iskolák tanulói, valamint az iparban és me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok részére a KISZ VIII. kongresszusi túrát. A prog­ram a következő: 9 órakor találkozás a Csanyikban, kommunista mártírok emlék­a műve előtt, 9 óra 10 perc­kor az emlékmű megkoszorú­zása, 9 óra 30 perckor indulás a túrára. Az útvonal: Csa­­nyik — Fehérkőlápa — Lil­lafüred. Fehérkőlápán baráti találkozó lesz, majd megem­lékezés a KISZ-kongresszusok történetéről. A legtöbb fiatalt mozgósító iskolák, üzemek elnyerik a KISZ megyei bizottságának kongresszusi kupáját, okleve­lét és emlékplakettjét. Fiatalok, vegyetek részt a KISZ VIII. kongresszusi tú­rán! A KISZ Borsod megyei Bizottsága Eseményekről RÖVIDEN SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Moszkvá­ban folyó plénumán elhatá­rozta, hogy 1972. március 20- ra összehívják a szovjet szakszervezetek XV. kong­resszusát. A több mint 93 millió munkást és alkalma­zottat tömörítő szakszerveze­tek minden negyvenezer tag­ja küld egy delegátust a kongresszusra. VENDÉG AZ NDK-BÓL Dr. Várkonyi Péter állam­titkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnö­kének meghívására tegnap délelőtt Budapestre érkezett Kurt Blecha, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa sajtóhivatalá­nak elnöke. TITKOS ZSOLDOSHADSEREG Az Egyesült Államok kor­mánya — a központi hírszer­ző hivatal (CIA) ügynökeinek irányításával — egy 30.000 fős titkos zsoldoshadsereget tart fenn Laoszban — tűnik ki az amerikai szenátus hét­főn nyilvánosságra hozott je­lentéséből. A kormányzat ebben az évben a Laoszban folyó hadműveletek finanszí­rozására 490 millió dolláros költségvetést irányzott elő. KOLERA FRANCIAORSZÁGBAN A francia kormány tegnap hivatalosan Egészségügyi bejelentette az Világszervezet­nek, hogy Franciaországban két kolerás megbetegedést fedeztek fel. Az Egészség­­ügyi Minisztérium közlése szerint mindkét esetben „importálták” a betegséget. Moszkva kéri az 1980-as olimpiát A TASZSZ és valamennyi külföldi hírügynökség ked­den délután közölte, hogy Moszkva kéri az 1980. évi XXII. nyári olimpiai játékok rendezését. A jelentések szerint a Szovjet Olimpiai Bizottság ülésén közölte ezt Moszkva városi Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, s a kérést az Olimpiai Bizottság támogat­ja. 1971. szept. 15., szerda . A brüsszeli három pont rüsszelben, amely immár nemcsak a Belga Király­­ság, hanem a Közös Piac „fővárosa” is, tizennégy órán keresztül tárgyaltak az EGK pénzügyminisz­terei. A téma enyhén szólva adva volt: a hatoknak el kellett dönteniök, hogyan reagáljanak Nixon emlékeze­tes gazdasági-pénzügyi döntéseire. Óriási túlzás lenne ezt a fontos brüsszeli tanácskozást a résztvevő hatalmak látványos egység-demonstrációjá­nak nevezni — semmiképpen nem volt az: a határozaton még a kevéssé rutinos megfigyelő is észreveheti a ko­moly nézeteltérések jeleit. Volt azonban három lényeges pont, amelyben egyetértettek, a Közös Piac országai ezt deklarálták is: 1. Valamennyien a dollár leértékelése mellett szálltak síkra. 2. Azt követelték, hogy szűnjék meg a dollár tartalék­­valuta szerepe és 3. hogy az Egyesült Államok elnöke mielőbb szüntesse meg a nemrég bejelentett tízszázalékos importvámot, amely gyakorlatilag lehetetlenné tesz csaknem minden, az USA-ba irányuló exportot. Az ilyen horderejű gazdasági követeléseknek politikai jelentőségük is van. Először fordult elő, hogy a hatok ilyen súlyos kérdésekben egyértelműen fellépnek az Egyesült Államokkal szemben és követeléseiket csaknem ultimátumszerűen szedik pontokba. ANDRZEJ ZBYCH: KAPITÁNY 19. VON VORMANNT meg­lepte Kloss korai és várat­lan látogatása. — Ó, hát te vagy az — kapta fel köntösét pizsamá­jára. — Érezd magad ott­hon. — Bútorokkal telezsú­folt, szentképekkel teleag­gatott szobába vezette. A szoba meglehetősen sötét, barátságtalan volt, agyon­használt bútorzattal. Felha­sadt huzatú díványra ültet­te Klosst. A lyukon át itt is, ott is kikandikált az af­rik. — Mi járatban vagy? — tette fel monokliját. Pózol, vagy csakugyan rö­vidlátó? — tűnődött Kloss. Szó nélkül egy szürke, jól kitömött borítékot nyújtott át Vormannak. — Máris? — csodálkozott Vormann. A boríték tartal­mát az asztalra öntötte. Hosszú ujjai fürgén dolgoz­tak. Befejezte a számolást, és az utolsó bankjegyet dü­hösen az asztalra csapta. — Mondd, Kloss, te tu­lajdonképpen mit gondolsz? Itt csak háromezer van, és én tízet mondtam. — Egyelőre nem sikerült többet szereznem. Az — Még négy napod van, egész összeget kérem, vagy... — a köteg dollár bankjegyet Kloss elé tolta. — Vidd. Kloss alig tudta leplezni örömét. Éppen így gondol­ta ő is. Jól számított. A gőg legyőzte a kapzsiságot. A von Vormannok nem al­kusznak. Ha Vormann el­vette volna a pénzt, akkor nem maradt volna más hát­ra, mint azonnal megölni, így azonban még lehet ját­szani kissé. Csakhogy Vor­mann nem tudja, hogy eb­ben a játékban ő lesz az egér, és Kloss a macska. — Ahogy parancsolod — mondta közönnyel. Kesztyű­jét le sem húzva a bankje­gyeket visszarakosgatrba a borítékba. — Ne feledd — szólalt meg von Vormann —, hogy a megadott határidő az utol­só és meg nem hosszabbít­ható. — Majd szokásos, ud­­variaskodó stílusában hozzá­tette: — Iszol valamit? — Örömmel — válaszolta Kloss. Kihasználta a pilla­natot, s amíg amaz elfor­dult, hogy a szekrényből elő­vegye az üveget, a dollárral degeszre bélelt borítékot a diványhuzat alá nyomta, jó mélyre, ahogy csak tudta. * Elért ezredes az íróasztal­ra terített hatalmas, vezér­kari térkép fölé hajolva Anglia és Wales déli part­jait tanulmányozta. A legjobbkor — gondolta Kloss. A térkép még segít is fantáziája megmozgatásá­ban. — Jöjjön csak, Kloss, ép­pen hívatni akartam. Már kijelöltem az átdobás idő­pontját. A parancsot majd Vormann-mal együtt dolgoz­za ki. — Attól tartok, ezredes úr, hogy az időpontot meg kell változtatni. — Elért kérdő pillantására, hozzátet­te: — Azért jöttem, hogy jelentést tegyek egy fontos ügyben, ezredes úr. Ezért szivarra gyújtott, tisztjének arcát nézegette. — Hallom, hogy gyakori vendége a „Le Trou” pan­ziónak. Sikere lehet a nők­nél. — Éppen ebben az ügy­ben zavarok. — Ugyan! Szívügyeiben talán bizalmasának akar fo­gadni? — Elért hangjában érezni lehetett a leplezetlen gúnyt. Kloss szó nélkül benyúlt tárcájába, és egy selyempa­pírba csavart mikrofilm­darabkát vett elő. Átadta Elértnek. — Mi ez? — Az ezredes úr előtt ki­terített térkép egy részlete, az Angliába indítandó né­met csapatok átdobási pont­jainak bejelölésével. — Ezt honnan vette? — kérdezte suttogva. Arca vér­vörös lett. — Szívügyeim eredménye — felelte Kloss nyugodtan. — A „Le Trou” panzió tu­lajdonosának, bizonyos Jeanne Malénak a pú­der do­bozában találtam. — Akkor hát mégis... — lassan leereszkedett íróasz­talánál a székre. — Természetesen csak ezt a kis darabkát szakítottam le. — Tudom — mondta Elért —, azaz sejtem. Maga szakember, Kloss főhadnagy. Bárcsak előbb kaptam vol­na meg magát... Ezt a höl­­­gyet nem tévesztjük szem elől. — Dühösen lökte le a térképet az íróasztalról. — Most már semmi értelme. — Tudja, hogy kik férhettek hozzá a térképhez? Csak én, maga és Vormann. Ez azt jelenti, hogy egyikünk ... Van valami elképzelése? mi — Úgy kell tenni, mintha sem történt volna. Az átdobási pontokat természe­tesen meg kell változtatni. Vormann-nal közölni az időpontot, persze a hamisat, és várni, amíg több adat gyűl össze. — Helyes. De azt hiszem, érdemes volna beszélgetni ezzel a mademoiselle Molelal is. Ha jól tudom, Vormann nem jár oda. Másként tart­hatja vele a kapcsolatot. — Ezredes úr nagyszerűen tájékozott. — VORMANNRA nem gondoltam, de a panziót rég­óta figyelem. Akár indulha­tunk is. (Folytatjuk} KLOSS A Koreai­ ­ Grafit • Vaskohászat patok segítségével ellenőrzé­se alá kívánta vonni az or­szágot. A népi Korea azon­ban a kínai önkéntesek se­gítségével megvédelmezte ön­állóságát. A háború a hatal­mas emberáldozatokon kí­vül az ország egész gazdasá­gát elpusztította, amelyet a szocialista világ támogatásá­val rövid idő alatt helyreál­lítottak. A KNDK jelenleg a leg­gyorsabban fejlődő országok közé tartozik. Ásványi kin­csekben igen gazdag. Legfon­tosabb a színesfém termelés: a wolfram (a világtermelés­ben ötödik), ólom, cink, réz, antimon, horgany és ónérc. Ezek az ércek jelentősek az ország külkereskedelmi for­galmában is. A széntermelés 25 millió tonna (1968-ban), az elektromosenergia-termelés 17 milliárd kilowattóra. A három évvel meghosszabbí­tott hétéves terv végére az acélból, 2,2, műtrágyából 1,5, cementből 4,2, mészből 27,5 millió tonnás eredményt ér­tek el.* 1970-ben külkereskedelmi forgalmának 83%-át az ország a Szovjetunióval és­ a szocialis­ta országokkal bonyolította le, ahova az érceken kívül szerszámgépeket, villanymo­torokat szállított, ipari fel­szerelések és berendezések el­lenében. Legfontosabb tőkés kereskedelmi partnere Japán, de igyekeznek kereskedelmi kapcsolataikat a nyugat­európai tőkés országok felé is kiépíteni. Az új hatéves terv (1971— 76) legfontosabb célkitűzései: az ország iparosításában elért eredmények megszilárdítása, a szocializmus anyagi-műsza­ki bázisának szélesítése, dolgozók jövedelmének a szo­­­ciális és kulturális célokra fordított összegek és a keres­kedelmi forgalom növelése. ‘Forrás: Világgazdaság 1970/3 melléklet és a Világ­­gazdaság 1971. július 12-i száma. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke hivatalos ba­ráti látogatásra a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságba utazott. A KNDK a Koreai-félsziget északi részét elfoglaló 121193 km2 területű, válto­zatos felszínű ország, 13,9 millió lakosságának 99 szá­zaléka koreai, a többi kínai. Az ország 1945. augusztus 15-én szabadult fel az 1904 óta tartó japán uralom alól, amelynek nyersanyagforrása és árupiaca volt. A jaltai szerződés alapján a 38 ° Észa­ki szélességtől északra szov­jet, délre pedig amerikai megszállás alá került az or­szág. 1948-ban a dél-koreai — a baloldal kizárásával megtartott — nemzetgyűlési választások után­­ m­­ega­lakí­­tották az úgynevezett Koreai Köztársaságot. Az északon és délen megválasztott Legfel­sőbb Népi Gyűlés tagjai Phenjanban kikiáltották a KNDK-t. Dél-Korea (Koreai Köztársaság) 1950-től 3 évig tartó háborúban, ENSZ-zász­­ló alatt harcoló amerikai csa­­ k Szén ® Gépipar ▲ Vasérc ®$ Vegyipar A Rézérc ® Építőanyag-ipar A Cloraérc ® Textilipar A Wolframérc @ Papíripar ® Vízerőmű

Next