Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Megkezdte tanácskozását az országgyűlés 1971. évi költségvetés teljesítéséről Napirenden az Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Acél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson ha Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. Mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő céljainak életszínvonalpolitikai megvalósulásához. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem , az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be. beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. A jövedelem emelkedett A lakosság jövedelme tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5,6 százalékkal nőtt. A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerőtrabilit as, ránkban tartózkodó miniszterelnökét. Világszerte közismert az az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi miniszterelnök-asszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a népek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. A Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszantartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének A Minisztertanács rendszeresen foglalkozik a kereseti arányok elemzésével és szabályozásával. Megvizsgáltuk például, hogy milyenek és hogy változnak az iparon belüli bérarányok? A tények azt mutatják, hogy 5001 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlagjövedelme 5—10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét A munkások között is vannak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, nagyobb teljesítményből következett, de voltak aránytalanságok is, mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dolgozók a jövedelemnövelés kiemelkedő lehetőségeivel rendelkeztek Az állami szervek erre is figyelmet fordítottak. Szabályoztuk a termelőszövetkezeti almódosítását. Bejelentette, hogy módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. halmazottak bérezését, és munkaidejét, valamint a melléküzemági tevékenységet. A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkás és szellemi dolgozókét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészen azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon. A nem termelő ágazatokban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22 000 orvos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük. 10 000 bölcsődei gondozónő és védőnő 15 százalékos, mintegy 50 000 egészségügyi középkáder pedig 5—10 százalékos szóló jelentős béremelést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus bére átlagosan 20 százalékkal, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, több mint 50 000 dolgozó fizetése átlagosan 10 százalékkal növekedett. Béremelés történt a népművelési intézményeknél is. Az idén a korábbinál hatékonyabb adórendszert alkalmazunk, amely erőteljesebben mérsékli a magas jövedelmeket, különösen azokat, amelyek nincsenek arányban a végzett munka társadalmi értékével. Az óvodai elhelyezésről szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támogatást és az öregek társadalmi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat, amelyek alapján — több más intézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal felemeltük a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapított nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása céljából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. A 3—6 éves gyermekek 59 százalékát helyezzük el óvodában. Ennek ellenére csaknem 40 000 felvételi kérelmet nem sikerült teljesíteni. Ha ezt az igényt az idén akarnánk kielégíteni, az mintegy 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükségessé. Ez annyi, mint az egész általános iskolai oktatás félévi költsége. Ilyen összeget csak folyamatosan és szoros társadalmi összefogással lehet előteremteni. 1971-ben 41 000 gyermeket helyezhettünk el bölcsődében, személyenként 12 000 forint állami költséggel. A gyermekgondozási segély igénybevételével 180 000 anya nevelte otthon kisgyermekét, erre kereken 1,3 milliárd forintot fizettünk ki. A családtámogatás rendszerét tovább kívánjuk fejleszteni. Az egészségügy és oktatás területén tovább bővítettük az intézmények hálózatát, emeltük ezek szakmai színvonalát. Megalapozott volt A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is meghaladta a 7 százalékot. Ma már elmondhatjuk, hogy majdnem minden családban van rádió, televízió, minden második munkáscsaládban van hűtőszekrény és porszívó, minden ötödikben motorkerékpár és minden huszadikban személygépkocsi. A családi kiadásokból mind nagyobb hányadot fordítanak a dolgozók lakásépítés(Folytatás a 2. oldalon) Faluvégi Lajos expozéja Indira Gandhi a Parlamentben Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön vidékre látogatott el. A vendégeket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Balatonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fogadták az indiai kormányfőt. Ezt követően a sétányon színpompás virágcsokrot helyezett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnök-asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvetlen szomszédságában annak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968., illetve 1970. évi látogatása alkalmával ültetett el a füredi Tagore sétányon. Balatonfüredről Székesfehérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács elnöke, s a közös gazdaság vezetői fogadták. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön vacsorát adott Pock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége tiszteletére a Duna Intercontinental szállóban. A vacsorán Indira Gandhi és Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke — az Indiában élő, magyar származású, nagykanizsai születésű Sass-Brunner Erzsébet ajándékaként — csütörtökön délelőtt négy festményt adott át a Magyar Nemzeti Galéria és a Nagykanizsai Thury György Múzeum részére. A festmények közül kettőt maga Sass- Brunner Erzsébet, kettőt pedig korábban elhunyt, szintén festőművész édesanyja festett. Az országgyűlés nyári ülésszakán rövid ideig megjelent Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke is • • Ülést tartott az SZMT elnöksége A szakszervezetek a beruházásokról A közgazdászok a megmondhatói, mennyire nem közömbös, milyen körülmények között realizálódnak a beruházásokra fordított milliók, milliárdok. Az elmúlt években igen sok gondot okoztak a megalapozatlan építkezések. Ráadásul elhúzódtak a határidők is, hiszen egy-egy beruházás addig készült, amíg menet közben — néha évek alatt — összejött a létesítmény felépítéséhez szükséges összeg. Nem véletlenül tűzte napirendre tegnap a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége az építkezések ütemének alakulását. Az elnökség többek között megállapította, hogy az országos átlaghoz képest Borsodban kedvezőbb a helyzet, hiszen a tavalyi országosan beruházott 100 milliárdból megyénkben mindössze 6 milliárdot használtak fel, és mindössze néhány építkezésnél mutatkoznak figyelmeztető jelenségek. Lényeges határidő- és költségelcsúszásról beszélhetünk HCM rekonstrukciójánál és a húskombinát építésénél. A késések egyik okaként a sajátos tervezői szemléletet jelölték meg a tanácskozáson. A lépcsőzetes tervszolgáltatás egyáltalán nem kedvez a kivitelezőknek, sőt sokszor megnehezíti a munkaszervezést. Érthető viszont az a törekvés, hogy igyekeznek a felépülő gyárakba a legkorszerűbb gépeket, berendezéseket beállítani, ami azzal jár, hogy „menet közben” is változtatni kell az eredeti elképzeléseken. Mindez persze nem menti az építőket az alól a felelősség alól, hogy egyik-másik létesítmény valóban Luca székéhez hasonló lassasággal épül. Felvetődött az elnökségi ülésen, hogy az elmúlt félévben már sok hasznos törekvésnek is tanúi lehettünk. Szinte példamutatóan dolgoznak az olefin-programban részt vevő vállalatok. Hozzájárult a beruházások ütemének meggyorsításához az is, hogy egyik-másik igazgató a vállalat erejét meghaladó beruházások megkezdése miatt fegyelmi büntetést kapott. A munkásszállók helyzete is felvetődött a beruházások kapcsán. A barakkok, hiába magas színvonalú a felszereltségük, nem felelnek meg úgy a szállói követelményeknek, mint a nagy építővállalatok munkásszállói. Az SZMT elnöksége többek között a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás helyzetéről, a megye orvosellátásáról tárgyalt. Elfogadták az elnökség második félévre szóló munkatervét is. N. J.