Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-13 / 10. szám
1998. Január 13.. Kidd városházi hírek Jóváhagyott koncepció Putnok (ÉM) - A képviselőtestület tagjaiból, valamint szakemberekből alakult közoktatási koncepciót előkészítő különbizottság javaslatára az önkormányzat elfogadta azt a többször tárgyalt és módosított anyagot, amely tartalmazza a putnoki demográfiai helyzet és a helyi pedagógusok számának alakulását és a tárgyi feltételrendszer állapotát. Elrendelte egyben, hogy az általános iskolák január 31-ig terjesszék elő a helyi tantervet is tartalmazó pedagógiai programjukat. Honorálták a lakbérfizetést Kazincbarcika (ÉM) Tavaly decemberben arról hozott döntést az önkormányzat, hogy a vegyes tulajdonú lakótömbök még önkormányzati lakásait is értékesíteni kell, mert nehézkes a fenntartás költségeinekmegosztása. Ugyanakkor a teljesen önkormányzati tulajdonú lakások - 8 épülettömb, 152 lakás zömmel - külső-belső felújítását is elkezdték. Elsőként a 16 lakásos, Hámán Kató út 11. szám alatti épületet tették rendbe mintegy 6,5 millió forintból. Az önkormányzat ezzel honorálta azt is, hogy e lépcsőház lakói fizetnek legnagyobb arányban rendszeresen lakbért az ingatlan kezelőjének. Polgárőröket keresnek Edelény (ÉM) - Az idén újjászerveződő polgárőrség a szervezet feladataiban segíteni szándékozó emberek jelentkezését várja a városvezetés. A jelentkezéseket - amelyekben a nevet, lakcímet és az életkort kell feltüntetni - zárt borítékban kell leadni a polgármesteri hivatalban Lukovich László alpolgármester nevére január 30-ig. Patikakomfort Hangony (ÉM) Korábban több vállalkozó érdeklődött a Hangony központjában üresen álló, volt határőrlaktanya épülete iránt, az önkormányzat mégis úgy foglalt állást: az ingatlant megtartja magának, s megpróbálja átalakítás után olyan termelő és szolgáltató vállalkozásoknak kiadni, amelyek a település és a szomszédos Szentsimon, Kissikátor, vagy Domaháza ellátottságát növelik. A területfejlesztési tanács pályázatának segítségével felújítandó laktanya egy részébe a Roberto bútorgyártó üzem költözött, amely a jövőben az épület 60-70 százalékát használná ki, valamint egy, a gyógyszertári privatizáció után bővítési lehetőséget kereső ózdi vállalkozás. A múlt hét szerdán átadott, naponta délelőtt fél 11-től délután fél 2-ig nyitva tartó fiókgyógyszertár a helyiek régi problémáját oldotta meg. Hangony és környéke patikája Fotó: Vajda J. ■ÜtAtYARORSZÁft A gyűjtemény darabjai együtt értékesek A „cserepes doktor" sok padlást lepókhálózott, de sohasem alkudott Dédestapolcsány (ÉM —SZN) - Negyven éve körzeti állatorvos a nyugdíjasán is aktív Kiss Miklós. Ebből harmincötöt töltött egy helyen. Húsz évig tevékenykedett a községi tanácsban, az első önkormányzati ciklusban a dédesi testület tagja volt, most a megyei közgyűlésé. Bár tavaly a szíve már „megnyomta a vészcsengőt”, továbbra is református presbiter, vezeti a helyi honismereti kört, sportköri és vadásztársasági elnök. Amikor Kiss Miklós tavaly a megyegyűlés alkotói díját átvette, „egészen kis fiúnak” érezte magát a többi kitüntetett között, pedig nem először ismerték el munkáját. A házában berendezett egyedülálló cserépedény és keménycserép kiállítás vendégkönyvében pedig szerepel egy bejegyzés: ha semmi mással nem foglalkozott volna, csak a gyűjteménnyel, már akkor is elmondhatná, életében olyan maradandót alkotott, ami csak keveseknek adatik meg. - Harminc éve kezdtem a gyűjtést - meséli Kiss István. - Mezőcsátra rendeltek ki állatoltáshoz, s az ottani főállatorvos, Molnár István irodájában láttam először úgy 50-60 szép régi eszközt, edényt, díszítőtárgyat, akkor határoztam el, hogy én is gyűjtő leszek. A házamat 1969-ben már úgy építettem fel: legyen helye az edényeknek. Az akkor néhány száz darabból álló kollekció mára kétezerre bővült. A gyűjtemény létrehozásához három dolog szükségeltetett: időben kellett elkezdeni, amikor még sok volt a házaknál a régi eszköz, szívesen és olcsón is adták. Emellett kellett az ő elhivatott szándéka, s az a tény, hogy sohasem alkudott. Számtalan padlást „lepókhálózott” maga is, mert amikor már tudott volt szenvedélye, gyakran üzentek érte. Később „beszervezte” a kéményseprőket, azok ismerték az igazi „kincsesbányákat”. Harmadszor pedig az is fontos volt, hogy állatorvosként állandóan a falusi környezetet, hagyományőrző portákat járhatta. A kiállítás első helyiségében kizárólag a valamikori bélapátfalvai gyárban megrendelésre készült edények - tányérok, korsók, kulacsok, fűszertartók és cserép dísztárgyak láthatók. Közöttük a nagyapámé, rajta a felirat: Kis József Dédes 1896. Mondhatom, az összes közül ehhez tudtam a legnehezebben hozzájutni, a nővérem igen nehezen adta. Nem a legszebbek közé tartozik, de érthetően a legbecsesebb. A másik két helyiségben mindenféle alföldi fazekas mesterek, a felvidék, szlovákiai magyar területek edényei láthatók, különleges mosdótál kancsóval, egészen kecses kispoharak és nagyobb bögrék, köcsögök, de büszkeségem a tíz szépen festett tulipános láda is, valamennyi 100 évnél idősebb. Egyetlen darab sincs, amely ne egyedi kézimunka volna. - Régen gyakran tapasztaltam, hogy igyekeztek túladni a hagyományos népi edényeken, szégyellték a használatukat, de nem telt modernebbre. Sima fehér, kőbányai tányérokból — darabja 5 forint 60 volt - alaposan bevásároltam és azokat cseréltem el a régi festettekre. Eleinte többször előfordult, ha találtam egy piszkos, poros kancsót, kértem, mossák le, mire visszafelé jövök, s mikor mentem érte, nem adták mégsem: megtisztítva olyan szép volt, hogy meggondolták. No, többet nem kértem a takarítást, megoldottam inkább otthon. Rézcsengők, szenes vasalók, faragott asztali tükrök a sokszáz edény kiegészítői, de becsesek a gyűjtő orvos régi könyvei is: mintegy tízféle 200-250 éves darab, valamint egy 1661-es, Károli-féle bőrkötéses, fatáblás biblia, s egy 1847-es Petőfi-kötet is található a hatalmas saját könyvtárban. Kiss Miklós tizenéves korában még elcserélte a bélyeggyűjteményét egy napszemüvegért, gimnazistaként pedig 180-féle madártollal dicsekedhetett. Ma úgy gondolja, egy-egy festett tányér önmagában nem sokat érne, így együtt azonban már nehéz felbecsülni a gyűjtemény értékét. Budapesten kétszer, Ózdon háromszor, Bélapátfalván és Miskolcon is kiállították cserepeit. A Herman Ottó Múzeumban az eredetileg tervezett 3 helyett 9 hónapig tartották; olyan látogatottsága volt, mint korábban még egy kiállításnak sem. Az állatorvos családi házában a gyűjteményt ingyen lehet megtekinteni, a nyitvatartás pedig igencsak rugalmas: mindig van otthon valaki, így aztán rengeteg a betelt vendégkönyv. A dédesi cserépmúzeumot megtalálni pedig igazán nem nagy kunszt: a falu központjában, éppen a polgármesteri hivatallal szemben kell keresni. A nyugdíjas állatorvos gyűjteményét a Herman Ottó Múzeum is bemutatta Fotó: archív EZT LÁTNI KELL! A király nem sejtette, hogy pihenéséért kápolnát kap Járdánháza (ÉMSZN) A néphagyomány szerint a tatár elől menekülő IV. Béla király Észak-Borsodban több erdős-hegyes részen megpihent. A járdánháziak igen komolyan vették az ezzel kapcsolatos történelmi feltevéseket, hiszen az aranybullás uralkodó nevét azóta a főutca és az új, modern oktatási komplexum is viseli. Az iránta való tisztelet megnyilvánulása volt 124 évvel ezelőtt egy kápolna építése, a jelen kor azonban megcsúfolja a nagy ősök emlékét: nyáron feltörték és kifosztották a járdánházi kegyhelyet. Az 1864-es Pesty-féle gyűjtésben a község jegyzője úgy fogalmazott: a vesztes Muhi-csata után a tatár elől menekülő IV. Béla „az erdők és hegyek között kísértetre szállásolt” egyebek között Járdánháza határában is. Mindezt Lehoczki Alfréd 1996-os helytörténeti kiadványában lehet fellelni. A monda kapcsán az uralkodó tiszteletére a község egyik jómódú, őshonos családja emeltetett 1874-ben kápolnát. A Szent Mária nevét viselő kegyhely falán szintén kőből faragott kereszten ez áll .A tatárfurásból menekülő IV. Béla király pihenőhelyére épült kápolna, 1874. Csomós Lajos által”. A kedves kis építményt ma az önkormányzat gondozza, kezeli, gyakorlatilag nem funkcionál, sokkal inkább látványosságként, a történelmi emlék ápolására szolgál. A helyi önkormányzat évente kétszer, ősszel és tavasszal rendbe teszi, kitakarítja kívül-belül a rá maradt műemléket. Lépcsőt építtetett, s felügyelettel kérésre bármikor megtekinthető a 124 éve felszentelt kápolna belseje. Tavaly nyáron ismeretlen vandálok sajnos nem kértek engedélyt. A rácsot feltörték, a lakatot leverték és ellopták a Mária-szobrot, amely leginkább a helyiek számára képviselt jelentős történelmi és egyházi értéket. A IV. Bélára emlékező járdánházai kápolnaFotó: Vajda J. FALURÓL FALURA ORMOSBÁNYA Újabb támogatást igénylők Az már nem újdonság a volt bányásztelepüléseken, hogy fejlesztésre a költségvetés összeállításakor nem mernek gondolni. Mégis könnyebben menne a gazdálkodás, ha nem sújtaná az önkormányzatokat a gyermekvédelmi támogatás törvényben előírt terhe. Ormosbányán ez okoz fejtörést a büdzsét készítő szakembereknek, hiszen havonta közel 600 ezer forint a kifizetendő szociális támogatás, amelynek 30 százalékát a településnek kell finanszírozni, és megelőlegezni. NAGYBARCA Alapítvány az emlékekért - Az önkormányzat képviselő-testülete a múlt héten létrehozta a Kecskési Tollas Tibor emlékére Alapítványt. Az öt tagú kuratórium elnökévé Bencs Lajost választották. Az alapítvány legfőbb célja a község két nagynevű szülöttének - Almási Balogh Pál múlt századi akadémikus orvosnak és a tavaly elhunyt Tollas Tibor költőnek emlékét és hagyatékát méltó módon ápolni. BÓDVASZILAS Akácos út... - A jól gazdálkodó, forráshiány nélkül működő szilasi önkormányzat az idei költségvetésébe két beruházást már mindenképpen betervezhet. Útfelújításra és építésre nyert 4,5 millió forintos támogatást a megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán a község: az Akácos út aszfaltozása, szélesítése, az útpadkák és csapadékárkok kiépítése a tervek szerint tavasszal valósulna meg. Ugyancsak a tanácstól kaptak támogatást az évek óta jól működő szociális földprogram fejlesztésére. Az idén az ehhez szüksége gépparkot bővítik több eszközzel. DEDESTAPOLCSANY A folyószámla biztonságos é 4 olcsó Ritka eredményt könyvelhet el a dédestapolcsányi önkormányzat: minden dolgozója lakossági folyószámlát nyitott, amelyre munkabérét közvetlenül utalják át. A településvezetők szerint ez az eljárás nem csak korszerű, de munkaerőt takaríthatnak meg vele, s ma már nem okoz gondot a viszonylag nagy összegek szállítási biztonsága sem. Fényáras ünnepi nosztalgia A felvétel még az óév végi ünnepi hangulatot idézi: Sajógalgóc több portájára is betört a Nyugaton divatos fényár. A Szent István téri parasztház 440 égőjével azonban egyik sem vetekedhetett.