Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-30 / 150. szám
1999. június 30., szerda HÍRCSOKOR • Hungária Biztosító: 600 milliós kár A Hungária Biztostó Rt.-hez (HB) eddig nyolcezer bejelentés érkezett az elmúlt hetek okozta időjárási károkkal kapcsolatban, s ezek becsült értéke több mint 600 millió forint. A károk 82 százaléka a lakossági vagyont érték. Ezen belül a károk 70 százaléka lakásokban, 30 százaléka pedig nyaralókban keletkezett. • Új elnök a VOSZ élén. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöki tisztségét július 1-től fél évig Zalán Barnabás, a Rába Rt. vezérigazgatója tölti be. • öt százalékkal nőtt a GDP. A bruttó hazai termék (GDP) mintegy 5-5 százalékkal nőtt 1997-ben és 1998-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 1998 című kiadványából. Ebben olvasható többek között, hogy Magyarországon 1997-ben az egy főre jutó GDP 10 300 dollár volt, ami az EU átlagának csak 49 százaléka. Magyar csatlakozás az űrkutatási tanácshoz Budapest (MTI) - Magyarország - elsőként a középkelet-európai országok közül - hamarosan tagja lehet az Európai Űrkutatási Tanácsnak (ESA), ami újabb lépést jelent a kutatásfejlesztésben - jelentette ki Manninger Jenő közlekedéspolitikai államtitkár kedden, Budapesten. Manninger Jenő az ESA képviselőivel folytatott megbeszélés után elmondta: Magyarországnak az ESA egyezményéhez való csatlakozásáról, annak jogi és pénzügyi vonzatairól két napig tárgyalnak az űrkutatási tanács képviselőivel Budapesten. Both Előd, a Magyar űrkutatási Iroda igazgatója elmondta: Magyarország 1991-ben kötött együttműködési megállapodást az ESA tudományos kísérletek fejlesztését szolgáló Prodex-programjában való részvételről. E projekthez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tavaly 65 millió forinttal, az idén a KHVM 75 millió forinttal járult hozzá és folyamatban van egy újabb 100 millió forintos OMFB-támogatás is. A turizmus a GM-nél marad Budapest (MTI) A kormányzaton belül lezárult az idegenforgalom szakmai felügyeletével kapcsolatos vita, s a terület irányítása továbbra is a gazdasági tárcánál marad - erről Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára beszélt az Idegenforgalmi Koordinációs Testület (IKT) keddi ülésén. Meszter László, az IKT elnöke az ülést követően szólt arról is, hogy a helyettes államtitkár kifejtette: a belföldi turizmus bevételeinek növelése érdekében mindenképpen szükséges az utazási csekk adómentes összegének emelése. Számítások szerint, ha a határt 30-50 ezer forint közötti szintre növelnék, akkor 5 milliárd forinttal több bevétel keletkezne. Az amerikai befektetők és Kelet-Magyarország Budapest (MTI) Az amerikai befektetések növelését segíti elő a kelet-magyarországi régióban az a megállapodás, amelyet Peter Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Melega Tibor, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) vezérigazgatója kedden írt alá Budapesten. Az amerikai nagykövet tavaly ősszel indította útjára az USA-Kelet-Magyarország Partnerségi Programot, melynek célja a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése az ország keleti térségében. A megállapodás értelmében a nagykövetség képviseleti irodákat működtet Debrecenben, Miskolcon, valamint Nyíregyházán. A három iroda munkáját koordináló amerikai vezetők és magyar munkatársaik a jövőben közvetlen kapcsolatot tartanak fenn az érintett megyék és a budapesti külképviselet között. Az amerikai cégek eddig mintegy 7 milliárd dollárt fektettek be különböző magyarországi beruházásokba. Gazdaság 7 Egy megszállott álljon az ügy élére! Összefogást terveznek Miskolctapolca szállodásai, panziósai Kornya István Miskolc (ÉM) - Csak a telt házas szálloda szép, az üres csúnya - mondta tegnap Szegedi István, a Juno szálló igazgatója tömören és velősen. Tette ezt abból az alkalomból, hogy hétfőn este baráti beszélgetésre hívta mindazokat, akik Tapolca idegenforgalmából élnek, vagy ahhoz közük lehet. Csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakmai telefonkönyvét, az Arany oldalakat lapozgatva a panzió, hotel, szálloda címszó alatt tizenkét tapolcai címet találtam. A hozzáértők szerint azonban legalább húszon felül van ezen intézmények száma. Névsorolvasás Mindannyiukat meghívták, de öten ha jelen voltak. A Juno igazgatója, Szegedi István meginvitálta ezen kívül Miskolctapolca önkormányzati képviselőjét, Miskolc, illetve a megye idegenforgalmi illetékeseit. De közülük is csak az utóbbi volt jelen munkatársával. Ültünk tehát hétfőn este a Juno szálló egyik kissé kopottas matyóba oltott SZOT-üdülő dizájnos termében - a pincéreket és rokonokat is beleszámítva - összesen tizenöten, kevesen. Pedig Szegedi István azért hívta (volna) a fent említetteket össze, hogy Tapolca, azaz az idegenforgalmi terep, azaz az üzlet jövőjéről, a lehetőségekről és a teendőkről cseréljenek eszmét. Igen, de hogyan A résztvevők elmondták, amit józan ésszel mindenki tud: a megyeszékhely egyik legfrekventáltabb pontja Miskolctapolca. Sőt, turisztikai bázis, ahonnan csillagtúraszerűen tekinthetők meg a megye nevezetességei. Továbbá: az utóbbi évek presztízsvesztesége ellenére is tény, hogy a Juno itt az egyetlen szó szerint vehető, igazi szálloda. A kérdés csupán az, miként lehet e kettőből megint az, amit mindenki jónak, helyesnek, megkérdőjelezhetetlennek tart: színvonalas turisztikai célpont. Merthogy ma nem az. Megoldani pedig azt az egyszerűen látszó problémát kellene mindössze, hogy a valóság végre egybe essen azzal, amit a józan ész - másként: az idegenforgalmi üzlet érdeke - diktál. Az ügy A kevés számú résztvevő elmondta az idegenforgalmi marketing alapvetéseit - például azt, hogy Tapolca egyedül nem elég jó az üdülésre, a vendéget mozgatni kell, programot szervezni neki, napi izgalmat biztosítani tokaji borkóstolással, aggteleki barlanghűvössel, hogy a megkopott nimbuszú Barlangfürdőt valódi gyöngyszemmé kellene végre tenni. Aztán arra a felismerésre jutottak, hogy valakinek az ügy élére kellene állni. Egy megszállottnak hangzott nem kevés pátosszal a kiegészítés. Valakinek, aki például egy prospektus kiadását összefogná, felmérné, hogy az ebben szerepelni akaró szállodások, panziósok hány férőhellyel rendelkeznek, s annak arányában állnák a prospektus költségeit. - Nem ártana bizony - vetette fel egy panziós, aki a próba kedvéért tavasszal a budapesti idegenforgalmi vásáron Tapolcáról érdeklődött Észak-Magyarország standjánál. Egy fénymásolt A4- es lapot kapott ajánlóként és az előző év prospektusát a következő használati utasítással, úgysem változott azóta semmi. Némi vita folyt még arról, hogy alapítvány, egyesület, klub, kerekasztal formájában kellene az összefogásnak kicsúcsosodni. Szegedi István ki is jelentette: konzultál egy jogásszal, mik a lehetőségek. Aztán végül - mielőtt a svédasztal köré csoportosultunk volna - megállapíttatott: az üzleti önérdek is az együttműködést kívánja meg. Ha pedig a vendégek majd tömegével lesznek itt, akkor lehet konkurálni a színvonallal. Pénzügyek - megosztott kockázattal Budapest (MTI - Szí) - Rossz idők járnak a kisbefektetőkre. A sorozatos bankcsődök és peres ügyek hallatán a befektetni vágyók többsége elbizonytalanodott. Manapság szinte nem múlik el egy hét anélkül, hogy pórul járt kisbefektetők ne szerepelnének a híradásokban. Legutóbb a WVM Lízing-per néven elhíresült jogvita váltott ki hatalmas visszhangot a kisbefektetők körében, függetlenül attól, hogy érintettek voltak-e az ügyben vagy nem. Szakértők szerint e perben hozott jogerős ítélet (mely szerint a csődbe jutott társaság által kötött kötvényszerződéseket érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság) precedens értékű, hiszen ennek alapján a más brókercégek avagy pénzintézetek jóvoltából kárt szenvedett kisbefektetők a jövőben joggal reménykedhetnek a kártérítésben. Tájékozottság - A legfontosabb, hogy megtakarított pénzünket ne fektessük bizonytalan vállalkozásba - mondja Molnár István, az Állami Pénz-és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) főcsoportvezetője. - Befektetés előtt ajánlatos pontosan tájékozódni arról, hogy mit veszünk. A törvény előírja, hogy a kibocsátóknak minden esetben (vagyis részvénynél és kötvénynél egyaránt) csatolniuk kell a szerződéshez egy tájékoztatót és ebben - lehetőleg - közérthető formában leírniuk a vásárolandó papírra és a kibocsátóra vonatkozó kockázati elemeket. Ha a tájékoztatóban esetleg nincs feltüntetve, első lépésként érdemes megtudni, hogy a társaság, amellyel szerződni kívánunk, mekkora (és milyen) múlttal rendelkezik. Molnár István úgy véli, az újonnan induló, jogelőd nélküli cégekkel legyünk óvatosak, lehetőség szerint inkább a nagy múltú kibocsátóknál helyezzük el pénzünket, ez kevesebb kockázattal jár. Mindamellett, hogy tájékozódunk a kibocsátó felől, a befektetés előtt saját kockázatvállalási lehetőségeinket is fel kell mérni. A szakember figyelmeztetése: ha csak kisebb összeget tudunk invesztálni, akkor főként alacsony, de biztos hozammal kecsegtető állampapírokat vásároljunk, mivel ezeknél nemigen kell fizetésképtelenségtől tartani. Abban az esetben, ha komolyabb összeget kívánunk befektetni, ajánlatos különféle kockázattípusokat választani, azaz a pénzt bankbetétek, állampapírok és határidős ügyletek között megosztani. Át kell gondolni, hogy az összegnek mekkora hányadát tudjuk olyan ügyletbe fektetni, amely - a többihez képest - nagy hozammal kecsegtet, ámde fokozott kockázattal jár. Kérjünk tanácsot! Molnár István a jövendőbeli befektetők számára azt javasolja, minden esetben vegyék igénybe a befektetői tanácsadók, illetve az értékpapírt kibocsátó és forgalmazó cégek által kínált szolgáltatásokat, és folyamatosan kísérjék figyelemmel befektetésük sorsát. Bár a szakértő úgy véli, ildomos volna a szerződő társaság felől is időközönként érdeklődni (hiszen a jelenlegi, kiszámíthatatlannak tűnő piaci körülmények között a legsikeresebbnek tetsző cég is egyik napról a másikra csődöt jelenthet), ám erre a laikusok többségének nem sok lehetősége van. Jóllehet, kötvénykibocsátáskor például a szerződés mellé kötelező egy olyan - közjegyző által hitelesített - tájékoztatót csatolni, mely részletes üzleti információkat tartalmaz, ám manapság nem ritka, hogy a cég (önös érdektől vezérelve) nem a valós adatokat tárja az üzleti mérleget készítő könyvvizsgáló elé. E visszaélésekkel és félrevezetésekkel szemben a befektetésben járatlanok nemigen tudnak védekezni. Legfeljebb utólag, jogi úton tudnak fellépni. A fentiekben leírtakkal ellentétben némi reményre adhat okot egy újítás. Egyre több értékpapírügyletekkel foglalkozó cég áll elő úgynevezett modellportfólióval. Ez hathatós segítséget nyújthat azoknak, akik nem tudják eldönteni, milyen arányban osszák meg pénzeszközüket. A modellben megkísérlik pontosan feltüntetni, az éppen aktuális piaci helyzetben milyen arányban fektessünk részvénybe, kötvénybe, illetve pénzpiaci eszközökbe. (A legutóbbi javaslat szerint a részvény 40, a pénzpiac 15, a kötvény 15 százalékot képvisel.) Gyakorlati képzés - gyakorlati segítséggel Miskolc (ÉM) A Miskolci Egyetem és a multinacionális Festő cég együttműködéseként májustól új oktatólaboratórium működik a felsőoktatási intézményben. A Miskolci Egyetem (ME) tanszékei és a Festő Automatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közötti jó kapcsolat közel 20 éves múltra tekint vissza. E kapcsolat kifejleteként ez év májusában a jelenkor kritériumait kielégítő pneumatikus, gyakorlati laboratórium kezdte meg működését a ME szerszámgépek tanszékén Lukács János egyetemi docens és Bíró Ferenc, a Festő területi képviselő előkészítő munkája révén. Az új oktatási objektum teljes felszerelését az automatizálási tevékenységéről világszerte ismert Festő biztosította, beleértve a közel 50 országban meghonosított és bevált oktatási tananyagot is. A korszerű pneumatikus elektropneumatikus és elektronikus elemek alkalmazása nélkül manapság nagy termelékenységű gyártósorok elképzelhetetlenek. Segítségükkel munkaerő, energia takarítható meg, a minőség és a gyártási biztonság pedig fokozható. A gyakorlati ismeretek iránti egy növekvő érdeklődést példázza, hogy 1999. május/júniusában (tanterven kívül) önként jelentkezők, közel 40 hallgató kapott pneumatikus alapképzést és a tanfolyam elvégzéséről Festo-Didactic oklevelet. (A gyakorlatokat ME Szerszámgépek Tanszék szakoktatói Barna Balázs és Kollányi Tibor vezették). A további elképzelésekről Lukács János docens elmondta, hogy szeptembertől a Festő és Vickers cégek támogatásával elektropneumatikus és hidraulikus laborokat is szeretnének kialakítani, melynek tananyagát az 1999/2000 oktatási tervükbe is integrálni kívánják. Az új laboratóriumban (jobbról balra) Patkó Gyula rektorhelyettes, Bíró Ferenc, a Festő képviselője és Pál Albert IV. éves gépészmérnök hallgató