Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 16., kedd KAMARAI HÍREK Pályázati lehetőségek 2002 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK) a B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökséggel közösen előadás-sorozatot szervez a megyei területfejlesztési tanács idei vállalkozás-fejlesztési pályázatairól. Az első két előadást április 22-én tartják 10.30 órától Tiszaújvárosban, a Városi Könyvtárban, majd 13.30- tól Mezőkövesden, a polgármesteri hivatal B épületében. Az előadásokat a megyei fejlesztési ügynökség munkatársai tartják, a részvétel ingyenes. További információt a BÖKIK ügyfélszolgálati irodáin adnak. Társadalombiztosítási változások A BÖKIK ingyenes tájékoztató előadást rendez a 2002. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályváltozásokról. A rendezvényen ismertetik a biztosítási jogviszony megállapítására, az adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségre, az igényérvényesítés szabályaira vonatkozó változásokat. Az előadásokat április 23-án 10 órától Encsen, a Vállalkozók Házában és április 26-án 10 órától Ózdon, az Inkubátor Házban tartják. Tagsági kártyák postázása A BÖKIK áprilisban megkezdi a tagsági kártyák postázását. A kártyarendszer egyrészt a kamarai tagok gyorsabb ügyintézését hivatott szolgálni, másrészt egy kedvezményt nyújtó „kártyaklub” eszköze is lesz. A kamara várja a klubhoz csatlakozni kívánó vállalkozások jelentkezését. További információt Koleszár Péter ad a 46/506-733-as telefonszámon. Kézművespályázatok Miskolc (KM) - „Kossuth és kora”, illetve „Magyar Kézművesség - 2002” címmel kettős pályázatot hirdet A Magyar Kézművességért Alapítvány. A „Kossuth és kora” című pályázattal a 200 éve született Kossuth Lajos emléke előtt kívánnak tisztelegni azzal, hogy korának kézműves tárgykultúráját elevenítik fel. A pályázatra nem kizárólag Kossuth portrékat, hanem a kort felidéző használati eszközöket, dísztárgyakat, viseleteket, ékszereket, fegyvereket stb. várnak. A „Magyar Kézművesség 2002” című pályázat célja a mai magyar kézművesség teljes keresztmetszetének (kézműves, iparművészeti és népművészeti alkotások, használati eszközök és dísztárgyak, lakberendezési, lakásfelszerelési eszközök, fegyverek, viseletek, ékszerek stb.) bemutatása. Cél az is, hogy ráirányítsák a figyelmet a ritka vagy kihalófélben lévő, illetve hugarikumnak számító kézműves mesterségekre. Gépipar az Európai Unióban Miskolc (ÉM - M.V.Zs.) - A magyar gépipar számára nagy lehetőségek vannak az Európai Unió infrastrukturális fejlesztésében - mondta dr. Hegyháti József, a Ganz Gépgyár Holding Rt. vezérigazgató-helyettese a BÖKIK minapi rendezvényén. - A csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs előkészítések jól haladnak az iparág területén, de ismerni kell a gyártmányokhoz kötődő származási- és minőségtanúsítványok szabályait is - tájékoztatta az érdeklődőket Hegyháti József. Az uniós csatlakozáskor sokszereplőssé válik a piac, és nagyobb lesz a kínálat is. Mint elmondta: a hazai gépgyártás szerkezete némileg eltérő az uniós országokban működő ágazatétól, ám több lényeges elemét tekintve már megegyezik a magas szintű elvárásokkal. Ennek egyik oka, hogy a hazánkba betelepült külföldi társaságok jelentős része a gépiparban hozott létre vállalkozásokat, illetve ezen a területen fejlesztették piacaikat. Ezzel együtt új technológiákat hoztak az országba és erősítették a kutatás-fejlesztési tevékenységet is. Hangsúlyozta, a hazai gépiparnak rendelkeznie kell majd referenciatermékekkel, amelyek bemutatják, mire képes az ágazat. Iparvédelemre is szükség van, ez azonban nem lehet ellentétes az EU-s szabályozással. A gépipar részaránya az ipari termelésben 2000-ben 42,3 százalék, 2001-ben 40,4 százalék volt. Jelentős termelésbővülést értek el például a villamos gépek és készülékek gyártásában, valamint a világítóeszközök előállításában. Hasonló mértékű fejlődés tapasztalható a közútijármű-gyártás területén, ahol az exporteredmények is növekedtek. GAZDASÁG / HIRDETÉS / 7 SIKERPORTRÉ „Számomra fontos a munka...” Beszélgetés Holló Lászlóval, a tiszaújvárosi Tisza-Form Kft. ügyvezető igazgatójával Faragó Lajos Tiszaújváros (ÉM) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szűkebb pátriánkban, olyanokat, akik ahhoz is hozzájárultak, hogy a térségnek, amelyben dolgoznak, híve legyen. - Mi kell ahhoz, hogy egy kis faluból elindulva eljusson valaki a sikerhez? - Szerencsés vagyok, mert mindig olyan dolgokkal foglalkozhattam, amelyek érdekeltek. Pályafutásom indulására nagy hatással voltak tanáraim, a pályaválasztás tekintetében főleg a kémia tanárnőm volt a meghatározó. Az akkoriban nagy ütemben fejlődő városban, Leninvárosban, a Kun Béla Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában tanultam tovább, ahol magas fokon folyt a vegyész szakma tanítása. Ezt rögtön munkában akartam hasznosítani, de tanáraim rábeszéltek a továbbtanulásra. - A családi háttér, a szülei mit jelentettek az élet kezdésében? - Édesapámtól és édesanyámtól a tisztességesen végzett munka szeretetét tanultam meg. S azt, hogy nem szabad félni a munkától és nem szabad szégyellni, legyen az bármilyen. A munka mindig fontos volt az életemben. Ma, egy kicsit idősebb fejjel azt mondhatom, talán fontosabb is, mint kellene. Ma már tudom, hogy a családra több időt kell szentelni. - Önnek több beosztásban kellett bizonyítania. A váltások sorát, az újabb erőpróbákat természetes dolognak tartja napjainkban? - Tizennyolc éven keresztül egy társaságnál dolgoztam. Egy nagy cégnél a folyamatosan változó igényekhez alkalmazkodva sok lehetőség van a különböző területeken tapasztalatokat szerezni, illetve megvalósítani az egyéni elképzeléseket. Bár én nem vagyok vándorló típus, azt tanácsolom a pályakezdőknek és idősebbeknek egyaránt, hogy próbálják ki magukat új területeken is és alakítsák bátran jövőjüket. Az ember, ha nem akar megállni azon a szinten, hogy csak a pénzt keresse, muszáj váltania elsősorban azért, hogy a szakmai kihívásoknak megfelelve valósíthassa meg önmagát. - Jól értem, hogy Ön szerint nem a pénz a legfontosabb? - Természetesen szeretném a szakmámban, a cégünknél megtalálni azt az anyagi biztonságot, ami a családomnak a megfelelő életvitelhez szükséges. Egyben komoly a felelősség a tekintetben, hogy közel száz embernek biztosítunk munkát, és több mint száz üzleti partnerrel van kapcsolatunk. Jó tudni, hogy a magyar Suzukiban az általunk gyártott alkatrészek működnek, a gyerekek görkorcsolya- és sícipőihez is mi gyártunk alkatrészeket, a mi kannáinkba, hordóinkba csomagolják az élelmiszereket, vegyszereket. Azt hiszem, egy jól működő céget vezetni, az emberek megelégedettségét kivívni ugyanolyan fontos lehet, mint az anyagiak. - Egy 40 éves „befutott” ember mit tanácsol a sikerre vágyóknak? - Én kicsit mértéktartóbban fogalmaznék a jelzőkkel. Nagyon sok sikeresebb, befutottabb embert ismerek, nekem még bőven vannak tennivalóim, céljaim az életben. Egyébként a véleményem az, hogy a jó pap is holtig tanul. Ezt soha nem lehet abbahagyni, tanulni érdemes és kell. Manapság talán túl nagy divat gyorsan kihasználni a különböző munkahelyek által kínált lehetőségeket, de én türelemre inteném az embereket. Szerezzék meg azokat a tapasztalatokat, amelyek komoly elmélyülést jelentenek a szakmában, és ezek birtokában lehetnek biztosak abban, hogy később megtalálják munkájuk gyümölcsét. Holló László NÉVJEGY: HOLLÓ LÁSZLÓ Mezőcsáton született 1962- ben, gyermekéveit Hejőpapin töltötte. A helyi általános iskola elvégzése után Leninvárosban - ma Tiszaújváros - érettségizett 1980-ban. A Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karán, Kazincbarcikán végzett 1983-ban. Később munka mellett, a kecskeméti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolán műanyag-feldolgozó szaküzemmérnöki, majd Szolnokon, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola külgazdasági szakán közgazdász diplomát szerzett. Németül beszél. A középiskolában és a főiskolán is a TVK ösztöndíjasaként tanult, s 1983-ban itt kezdett dolgozni. A műanyaggyárban termelésirányító üzemmérnök, művezető, majd alkalmazástechnikai, később kereskedelmi és vevőszolgálati osztályvezető. 1996-tól üzletág vezető, 2000-től a TVK egyik műanyagfeldolgozó leányvállatának igazgatója. 2001 márciusában megvált a TVK-tól és az új tulajdonosok megbízásából a Tisza-Form Kft. ügyvezető igazgatója lett. A napokban jelölték a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagjának. Nős, két fiúgyermekük közül egyik négy és fél, a másik tizenegy éves. Egyre népszerűbb itthon a bankkártya Folyószámlával a felnőttek többsége rendelkezik, értékpapírt viszont kevesen vásárolnak Miskolc (ÉM) - Tovább erősödik a bankok pozíciója - vonta le a következtetést a GfK Piackutató Intézet a négy alkalommal végzett, személyes megkérdezésen alapuló felméréséből. A felnőtt lakosság egyharmada szándékozik igénybe venni valamilyen új banki szolgáltatást a következő egy-két évben. A legtöbben forint alapú folyószámlát szeretnének nyitni vagy bankkártyát igényelni. Többek között ezt is megállapította a GfK Piackutató Intézet a bankok ügyfeleiről végzett kutatása során. Legnépszerűbb banki szolgáltatás a folyószámla, amivel a válaszadó 14 éven felüliek 54 százaléka rendelkezett tavaly, szemben az előző évi 43 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a bankkapcsolattal rendelkezők 80 százaléka beletartozik ebbe a körbe. Szociodemográfiai szempontból elmondható róluk, hogy jellemzően 20-39 évesek, többségük legalább középfokú végzettségű, havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban él és 20 ezer lakosúnál nagyobb városban, illetve Budapesten lakik. Legdinamikusabb a bankkártya térhódítása, hiszen 1998-ban a megkérdezettek teljes körén belül csak 14 százalék rendelkezett, rá egy évvel 21, tavalyelőtt 32, a múlt évben pedig már 44 százalék. Hitel- vagy kölcsönszerződést lakásra, áruvásárlásra, személyi célokra a bankkapcsolatokkal rendelkezők 13 százaléka kötött a múlt évben. Az átlagosnál nagyobb arányban a 30-49 évesek, szakmunkás végzettségűek és vidéken élők. Lekötött forint- vagy devizabetétet a bankkapcsolatokkal rendelkezők 12 százaléka mondhat magáénak. Ennél a szolgáltatásnál felülreprezentáltak az 50 évesnél idősebbek, legalább középfokú végzettségűek, akik 20 ezer lakosúnál nagyobb vidéki városban, havi nettó 140 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élnek. Valamilyen értékpapírt a válaszadók közül bankkapcsolatokkal rendelkezők 7 százaléka vásárolt tavaly. Közöttük felülreprezentáltak az egyetemet vagy főiskolát végzettek, a vidéken, havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők. Ugyanakkor némileg átrendeződött a pénzintézetek ügyfélszerkezete. A megkérdezettek 13 százaléka lett ügyfele valamelyik pénzintézetnek az elmúlt év során. Döntő többségük, 70 százalékuk bankkártyás forint alapú folyószámlára kötött szerződést. Második helyen a bankkártya nélküli folyószámla szerepel, majd a takarékbetétkönyv és lekötött forintbetét. Szintén 2001-ben a válaszadók 7 százaléka megszakította vagy csökkentette kapcsolatát valamelyik pénzintézettel. Nagy többségük azonban jelenleg is rendelkezik valamilyen bankkapcsolattal, így valószínűsíthető, hogy sokan több bank ügyfélköréhez is tartoztak korábban és egy részüket megszüntették vagy egyik pénzintézettől átpártoltak a másikhoz. Évszakváltás Nem hiába tartja a népi hagyomány szeszélyesnek áprilist. Sőt, az ideiből kiindulva pedig még csak a hónap felénél járunk, s már volt részünk húsz fok feletti melegben, talajmenti fagyokban, mínuszokban és heves hózáporban is hatványozottan megerősödik bennünk ez a nézet. Csoda, ha szegény növények lassan nem tudják, hogy fejlődésüknek éppen melyik időszakban kellene lenniük? Ennek ellenére rendben teszik a „dolgukat”, növekednek, bimbóznak és gyönyörű virágokat növesztenek. Sokak bánatára kicsit ugyanis mostanában nagyon kevés csapadékot kapott a föld és kereset, ennek ellenére a piacokon viszonylag bőséges a kínálat. Fotó: Vajda János