Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)

1921-01-22 / 9. szám

ESZTERGOM P­OLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. AC CZQm ár*Sk * hétköznap 80 fillér, CO orídlll dl CL • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. A dorogi sztrájkról. Városunkban vasárnap folyamán izgatott hangon beszélték, hogy Dorogon a kőszénbánya­munkások sztrájkba léptek. A hír valónak bizo­­­nyult, a sztrájk oka felől azonban megoszlottak nézetek és hivatalos információ hiányában meglehetős tág tere nyílt az egyéni vélemények­nek, találgatásoknak. Most, hogy a mozgalom véget ért, abban a helyzetben vagyunk, hogy a sztrájk lefolyá­sáról illetékes helyen nyert felvilágosítások alapján írhatunk. F. hó 15.-én, szombaton délután jött érte­sítés az alispáni hivatalba, hogy Dorogon a bá­nyászok szociáldemokrata szakszervezetük újjá­alakítása végett gyűlést akarnak tartani. A gyű­lést a hatóság a községben és környékén ural­kodó járványos betegségre való tekintettel nem engedélyezhette, a szervezők azonban a tilalom dacára is nagyban készülődtek a gyűlésre és azt híresztelték, hogy ezen Batta budapesti szociál­demokrata vezériőrfiú is beszélni fog. A hatóság, hogy tilalmának érvényt sze­rezzen, a karcagi gyalogezred két századával je­lent meg a helyszínen. Megérkezett Dorogra Riedl Lajos tábornok, a szénügyek katonai fel­ügyelője is. A hatósági közegek a helyszínen megállapították, hogy az egész mozgalmat négy, internálásból hazaérkezett kommunista, név sze­rint Magács, Eberle, Szalczinger és Volner Mi­hály erőszakolta, kiket természetesen őrizetbe vettek. Kitudódott az is, hogy a készülő moz­galom a bécsi és jugoszláv kommunista mozgal­makkal volt összefüggésben és felkészülésül akart szolgálni azon időre, midőn a szomszédos államokban a kommunizmus diadalra jut. „Ha­csak egy órára is kezünkben lehet majd­­ a ha­talom, tudni fogjuk, mit csináljunk" mondották. Az őrizetbe vétel hírére a dorogi „Tömed­ék­akna" munkásai sztrájkba léptek és kimondot­ták, hogy addig nem termelnek, míg az őrizetbe vett kommunistákat szabadon nem engedik. Teleki Pál miniszterelnök Palkovics László alispánt teljhatalommal ruházta fel azon célból, hogy a sztrájkot megszüntesse és így a további termelést biztosítsa. Palkovics alispán csakis úgy vállalta a felelősséget, ha intézkedéseibe más faktorok nem folynak bele. Az alispán ezen jog­körében a karcagi gyalogezred kiküldött kato­náinak lelkes, hazafias buzgalmára és vitéz el­szántságára támaszkodott. Bennük nem is csaló­dott. A karcagiak teljes odaadással, a nagy cél szem előtt tartásával teljesítettek minden paran­csot s bár a kellemetlen idő miatt szenvedtek is, lelkes hangulatuk egy pillanatra sem csökkent. Palkovics a sztrájkoló munkásokkal szemé­lyesen lépett érintkezésbe és határozott fellépé­sének oly sikere volt, hogy a Tömedék-akna munkásai a kitűzött határidőre valamennyien munkába állottak. Majd a Reimann-akna mun­kásai kezdték meg a sztrájkot, de az alispán erélyes fellépése az előbbihez hasonlóan itt is sikerrel járt. Csütörtök reggelre már teljes rend volt s a napi széntermelés ismét 100 vagont tett ki, pénteken pedig már Palkovics azt je­lenthette az érdeklődő minisztériumba, hogy a napi termelés 116 vagon. Az alispánt, ki a lefolyt nehéz napokban felelősségteljes nagy munkáját ily szép sikerrel végezte, a miniszterelnök meleg elismerésben részesítette. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Hat zsupánságra osztják a Felvidéket. A felvidéki magyar újságok közlik a Slo­vensky Dennik egy cikkét, amely a Felvidék új közigazgatási beosztását ismerteti. Eszerint a Felvidék hat közigazgatási ke­rületből, zsupánságból fog állani az eddigi megye­rendszer helyett. A zsupánságok a következők: Pozsonyi zsupánság, amely a régi magyar Pozsony vármegyéből, Nyitra vármegye egyes já­rásaiból és Komárom vármegye egy részéből fog állani. Nyitrai zsupánság, amely Nyitravármegye magvából, a párkányi járásból és az aranyos­maróti zsupánsági kirendeltségből alakul, egészen a Vágig. . . / Vágvölgyi zsupánság, melyek alkotórészei a trencséni, turóci és árvai zsupánsági kirendelt­ségek. A zólyomi zsupánság részei Zólyom vár­megye és a lévai és losonci zsupánsági kiren­deltségek. A tátrai zsupánság területe a rimaszombati zsupánsági kirendeltségre szorítkozik. Végül a kassai zsupánsághoz tartozik Abauj-Torna vármegye magva és az eperjesi és nagy­mihályi zsupánkirendeltség. tetik Az új zsupánsági beosztást fokozatosan lép­életbe, úgy, hogy 1922. január 1.-re tel­jesen át akarják alakítani a Felvidék közigaz­gatását. H­ÍREK. * Értékpapírok nosztrifikálása. A magyar ál­lam lebélyegezteti azon magyar államkölcsön köt­vényeket, melyek magyar kerületen, magyar állam­polgárok birtokában vannak és amelyek kamat­fizetéséről és biztonságáról gondoskodni óhajt. A háború előtti kötvényeket az adóhivatalban, a hadikölcsönöket pedig a pénzintézeteknél kell bemutatni, utóbbira nézve az Esztergomi Taka­rékpénztár mai hirdetménye ad bővebb felvilá­gosítást. * Altiszti bál. Az esztergomi helyőrség hi­vatásos altisztjei f. évi febr. 6.-án, farsang va­sárnapján a „Magyar Király" összes termeiben kabaréval, szépségversennyel és confettivel egybe­kötött zártkörű táncestélyt rendeznek. Meghívók legközelebb szót küldetnek. Belépti díj személyen­kint 20 korona. * A beszerzési csoport vezetősége értesíti az összes nem helyben lakó közszolgálati alkal­mazottakat, hogy 1921. év január hó 1.-től kez­dődőleg a kedvezményes árakat Esztergomban nem válthatják ki. „A „Hangya" központtal tör­tént megállapodás értelmében ugyanis a kedvez­ményes árak elosztását a községekben lakó igény­jogosultak részére a községekben fennálló szö­vetkezetek végzik. Felhívatnak ennélfogva az összes vidéken lakó közszolgálati alkalmazottak, hogy a lakóhelyükön levő vagy ahhoz legköze­lebb eső „Hangya" szövetkezetnél jelentkezze­nek, ahol az ellátási jegyeik ellenében az előírt kedvezményes árakat kiválthatják. (Bk.) * Káka és maffiamunkához tanulóleányokat napi 30 korona munkadíjjal felvesz a munkásnő­egyesület. (Német-utca 22/a.) * Elveszett csütörtökön délután 3—4 óra között a Ferenc József­ úton a vizivárosi tem­plomig terjedő úton 3 lap — egyenként 100 K értékű — 1 koronás postabélyeg. A becsületes meg­találó 100 korona jutalomban részesül, ha szer­kesztőségünkbe behozza. A Sumurunt, minden idők legbájosabb film­jét mutatja be a Kultur-mozgó szombaton és vasárnap. Lubitsch Ernő világhírű rendező mes­terműve ez a film, melynek főszerepét Pola Negri a legművésziesebben játsza. A bűbájos Kelet csodás miszticizmusa elevenedik fel a néző előtt a ragyogó, színdús Perzsiában. Esztergom város közélelmezési hivatalától. 51/1921. k. é. sz. Közélelmezés. Lisztkiosztás. Értesítem a város közönségét, hogy f. hó 22.-én az 57-ik számú lisztjegyre személyenkint 1 kilogramm kenyérliszt és fél kilogramm főző­liszt adatik ki. Felhívom az összes kereskedőket, hogy f. hó 22.-én reggel 8 órára a lisztutalványok át­vétele végett a közélelmezési hivatalban (Káp­talan-ház) okvetlen jelenjenek meg és egyben hozzák magukkal az összes liszt- és cukor-utal­ványokat is elszámolás végett. Esztergom, 1921. január 21. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Az esztergomi m. kir. állampénztártól. Hirdetmény. A­ háború előtt felvett magyar államadóssági köt­vények megjelölése (nosztrifikálása) tárgyában. A m. kir. pénzügyminisztérium 6050/1920. O. M. számú rendelete folytán az alább felsorolt kötvények kötvénynemenként elkülönítve és ér­tékfokozatok szerint számtani sorrendben jegy­zékbe foglalva és aláírva folyó évi február 15.-ig okvetlenül bemutatandók fenti hivatalnál a „Ma­gyarország" feliratú bélyegző ráillesztése végett. 1, 4 °/o aranyjáradék. 2. 4% korona járadék. 3. 3V2 °/o magyar járadék. 4. 41­2% magyar já­radék. 5. 4 °/o magyar járadék. 6. 472% magyar törlesztéses járadék. 7. 4 °/o földtehermentesitési kölcsön. 8. 4 °/o tisza-szegedi nyer. kölcsön. 9. 1870. évi nyeremény kölcsön. 10. 572% magyar pénztárjegyek. 11. 5 °/o márka ért. áll. pénztár­jegyek. 12. Budapest-pécsi 4% elsőbbségi köl­csön. 13. 472% Városok és községeknek kiadott névreszóló kötvények. Megjegyeztetik, hogy a bemutatóra szóló kötvényekkel a szelvényivek, a névreszóló köt­vényekkel pedig a fizetési ívek is bemutatandók. A kötvények megjelölése további intézkedésig január 24.-től minden páros napon reggel 8 órá­tól délután 1 óráig történik a szombat, vasár és ünnepnapokat kivéve. A nosztrifikálás napjain a rendes ügykezelés az állampénztárban szünetel. Végül megjegyeztetik még, hogy a kitűzött ha­táridőig be nem mutatott kötvényeket a kincstár a magáénak el nem ismeri, az esedékes kamato­kat ilyen kötvények után nem fizeti. A nosztrifi­kálás az állampénztárnál díjmentesen történik. Esztergom, 1921. január 17.-én. Kottler s. k., főtanácsos. 7/eln. 1921. Hirdetmény. Az „Akarat", magyar munkások beszerző, takarók és lakásépítő szövetkezete (Budapest, II. Margit­ körút 7.) országszerte agitációt folytat és nagyszámú tagokat toboroz össze azzal az ígé­rettel, hogy tagjainak házhelyeket és földet fog szerezni, részükre 18 évi letörlesztés ellenében lakóházat fog építeni s a tagokként felvett egyé-

Next