Esztergom és Vidéke, 1904 (26. évfolyam, 1-101. szám)
1904-05-29 / 43. szám
szentelést tartott. Zászlóanya lett Hartmann Péterné, főparancsnok pedig Riedl János. A zászlószentelés után nagy népmulatság volt a „Marton kútnál", az egész környék inteligencciája részvétele mellett. — Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara május 31-én délután fél 3 órakor a kamara tanácstermében Győrött rendes közgyűlést tart, melynek huszonhat pontból álló tárgysorozata között sok, igen fontos ügy kerül napirendre. a, — Fegyelmi feljelentés. Bártfay Géza, „Szabadság" szerkesztője Wimmer Imre polgármester ellen az alispánnál fegyelmi feljelentést adott be, hivatalos éra be nem tartása miatt. — Merénylő ügyvéd. Dombosy Gábor komáromi ügyvéd, kinek apósa ellen Párkányban elkövetett merényletéről és zavargásáról lapunkban részletesen referáltunk, szabadlábra helyeztetett. — A bűnügyi eljárás ugyanis nem kivánja további folyamata a letartóztatását és így az mellőztetett. A végtárgyalást legközelebb kitűzik. — Tömeges névmagyarosítás. A főgimnázium 16 növendéke idegen vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel magyarrá változtatta még pedig : Brannenstein János, IV. o. t. Hajósra, Daubner Géza, VIII. o. t. Darvasra, Finke Kálmán, VIII. o. t. Fenyvesre, Galbicsek Béla, VIII. o. t. Galambosra, Ibermasszer Károly, I. o. t. Feledire, Pahola Lajos, VII. o. t. Petőre, Pauncz Imre, IL. Sándor, IIL. és Zoltán, VII o. t. Pártosra, Schlesinger József, II. és Jenő, IV. o. t. Szegőre, Schwartz Sándor, IV. o. t. Sebestényre, Tevesz Lajos, VI. o. t. Tarkanyira, Tindler Ödön, VII. o. t. Szentiványira, Uhlár Vilmos, VII o. t. Újhelyire, Viczing Rezső, VI. o. t. Vidorra. Ezeken kivül legújabban még Hirsch István, II. és Endre, III. o. tanulók folyamodtak min. engedélyért, hogy nevüket Hamvasra változtathassák. névmagyarosítás terjesztése Hollósy Rubpert igazgató érdeme, aki erre körlevélben hivta fel az ifjak figyelmét. — Gazdákat és iparosokat érdeklő elvi határozatok. A közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a mezőgazdasági szálból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok és az azok hajtására szükséges egyének vámmentessége azon a határon belül, melyhez tartoznak, a kompokra és révekre is vonatkozik, ellenben mezőgazdasági oélból a komppal gyalog átkelőknek vámmentességre igényük nincsen. A belügyminiszter legutóbb úgy határozott, hogy vasárnapi munkaszüneti időben kizárólag azok a kisiparosok dolgozhatnak, akik iparukat állandóan segédek, tanoncok alkalm nélkül gyakorolják. Az üzleti segédszemélyzetist dolgozó önálló kisiparosok azonban saját személyükben se végezhetnek ipari munkát. — Szocialisták gyűlése. A szocialista elveket valló munkások a pünkösd hétfőre egybehívott, de részvétlenség miatt meghiúsult népgyűlést mára tervezték ismét megtartani. A város polgármestere azonban a bejelentést tudomásul nem vette s így a gyűlés ismét fiaskónak néz elébe. — Baleset. Kökény György kisujfalusi lakos a héten egy kocsi szénát vitt egy komárommegyei gazda szénás szekér tetején községbe. A elaludt és ebbeli vigyázatlansága folytán a lovak közé bukott. A lovak hirtelen megálltak ugyan, de annyira összetaposták, hogy haldokolva vitték Komáromba. A tudományegyetem klinikája gyógycélokra elfogadta és használja a Kolozsvári (Heinrich J.) Ásvány- és Gyógyszappangyár B. T. gyártmányait. Kiváló gyártmányaink: kénszappan, kénkátrány-, kátrány-, borax-, benzoe-, ereolin-, lanolin-, iehtyol-, fehérkátrány-, kénes fehérkátrány-, epe-, salicyl-, neutral-, gyermekszappan a bőr mindennemű rendellenességei ellen a legnagyobb sikerrel használhatók. Különlegességünk a Szt.László szappan az egyedüli tényleg dezinficiáló és egyúttal a legideálisabb toilette-szappan. Egyedüli gyártói a szab. ásvány-, hygiea , iroda-szappanoknak, melyek festéket, zsírt, olajat vagy bárminemű foltot hideg vízben is azonnal eltávolítanak a kézről. Kapható minden gyógytárban, továbbá : Brucsy Gyula, Kecserkeméthy János, Vörös József és Kuhn j Gábor üzletében Esztergomban. Doktor Bogoly módszere. — Nem! nem, uram! . . . Minden hasztalan. Nem adom Önhöz a lányomat! És ezután az operett- mondat után Bögöly doktor összefonta mellén a karjait, mint akit lehetetlen elhatározásában megingatni. — De miért ? Miért! Nagy Isten ! — kiabált kétségbeesetten Diós, — legalább magyarázza meg! — Ugyan menjen! Úgyse értené meg, — szólt megvetőleg a doktor. Gyáván (mint minden szerelmes,) mondta a fiatalember: — Mégis, megpróbálom . . . Tisztességes embert nem dobnak ki igy ok nélkül! Minden ok nélkül . . . Bögöly keserű nevetésben tört ki: — Tisztességes ember! tisztességes ember . . . egyre csak ezt mondja . . . nos, jó. Hát éppen ez az ok. Ön azért nem kapja meg a lányomat, mert tisztességes ember! Hallgasson ide. Legelőször is, ha valaki nőül akar venni egy leányt, tudakozódik felőle, a rokonai, a környezete felől. Az én Rózsiról semmi olyat nem lányomról, tudhatott meg, amit anélkül is ki ne talált volna. Szép, mint a nap, jó, mint az angyalok, tele van erénnyel, gráciával . . . — Brávó! — kiáltott lelkesülten Diós. Bögöly doktor vállat vont, aztán folytatta : — Várjon! Rózsinak keleti szeme van, hófehér a bőre, imádandók a vonalai . . . — Oh! — vágott közbe meghatottan a fiatalember. — Csak várjon még — folytatta a doktor. — A szegényeknek adja a pénzét, mert jótékony ; nem ismeri a gőgöt, az irigységet, a gyűlöletet. Nem nyalánk, tiszteli az apját, amiben igaza van, és sokáig fog élni; művésznő és gazdasszony, minden! Ő a csodák csodája ! Ő az én lányom! Íme, ha tudakozódott volna, ezt mondták volna róla önnek, uram! — Én már úgyis tudtam mindezt, — mondta egyszerűen Dis. Bögöly hallgatott egy ideig, aztán folytatta:• — Igen, de mást is mondtak volna önnek, mert sok irigyem és rosszakaróm van — azt mondták volna: Ki az apja ? Bögöly ? Bögöly doktor ? Doktor? Milyen doktor ? Orvos ? Nem. — Hát jogi doktor ? Nem. Talán filozófiai doktor ? Az sem. Hanem doktora az emberszeretetnek, uram! Ezt én mondom önnek. Igen, doctor philantropiae vagyok, érti ? Diós nyugtalankodott. j Bögöly lelkesülten folytatta: Meghajlott. — Doktora az emberszeretetnek, ami azt jelenti, hogy az első vagyok a filantrópok közt, támogatója szegény megcsalt, nyomorult, dekadens, bűnös, gyönge fajunk gyógyításának! Megesküdtem, hogy meggyógyítom az emberiséget, amely gyöngül, vérszegény lesz... mondjuk ki: neuraszténussá válik. Meg van elégedve ? Megesküdtem, hogy egészségessé teszem, erőssé, hosszú életűvé, a jövőben bízóvá. És meg is találtam a módszert, amellyel álmomat megvalósíthatom. Megvan! Itt lenn, a földön minden a képességek egyensúlyán alapszik, írás, hát én egyensúlyozok. Itt hirtelen abbahagyta a beszédet Bögöly a rémüldöző Diós elé ugrott, megállt előtte és közel hajolva az arcához ordított: — Lopott Ön ? — Uram ! . . — Vétkezett a nők iránt köteles tisztek ellen ? — Oh!!! — Gyilkolt? — Ah !!! — Jólkövetett valami gazságot ? . . . nég ezt sem ? Semmit, semmit ? ! Hát hogy merészel arra gondolni, hogy önhöz adom leányomat, Rózsit, a gyöngyök gyöngyét, a virágok virágját, minden koronák legtisztább gyémántját? Éppen ez a tökéletessége predesztinálja arra, hogy a legnyomorultabb gazemberhez menjen nőül; ebből a házasságból aztán középszerű gyermekek származnának, egyszerű derék emberek. Közvetlen befolyásából megváltoztatná ezeknek a teremtéseknek a lelkét, akik, ha tolvaj nő, utcai lány lett volna az anyjuk, egyenesen szörnyetegek lettek volna. Igen, én a huncut gazemberekhez adom a tiszta leányokat; a tisztességes fiúkhoz az elveszet perszonákat; és merem mondani, hogy ebből a keverékből középszerű nemzedék származik, egyensúlyozott, éppoly távolságban a bűntől, mint az erénytől, mint a rossztól, mint a jótól. Másképpen, nélkülem az emberiség lassankint tönkremenne. Mert a gazemberek, ha egymásközt házasodnának, kétszer annyi lenne a gazember, másrészről a tökéletes erényű férfi és nő gyermeke fönséges lélek lenne — mely sohasem ér semmit. Ime, Uram! a Sőt ami több, keresem, futamon a fizikai külömbségeket . . . Ha ön legalább borzasztó csúnya volna, legalább ragyás, púpos, félszemű, sánta nyomorék . . . talán beszélhetnénk a leányomról . . . Ez legalább enyhítő körülmény volna . . . De ha Rózsi szép, ön is szép , hízelgés nélkül legyen mondva, ne mosolyogjon. Mint ő, ön is szép termetű . . . ő nagy, barna, erős ... ön nagy, robusztus, barna . . . Egyformák. Ami önöket illeti, gyermekeik nevetségesen szépek, egészségesek és okosak lennének, önök nem egészítenék ki, hanem megkétszereznék egymást; Íme két elveszett erő a leendő nemzedékre nézve . . . Nézve, ön érdekel engem, s ezt be is bizonyítom. Ismerek egy nőt, borzasztó kövér, alaktalan, erkölcstelen állat. Most férjet keres . . . akarja ? Önnek adom. Ez áldozat tőlem, mert magam akartam nőül venni . . . — Köszönöm szépen — kiáltott rémülten Diós, ön igazán nagyon is jó hozzám . . . De engedjen meg egy kérdést. Talált már az ön izlése való férjet Rózsi kisasszonynak ? szerint Bögöly fölsóhajtott. — Óh . . . volt egy . . . — Ah! — szólt szomorúan a fiatal ember — és mi lett vele ? Bögöly az égre emelte szemeit, egy könycseppet törült szét arcán, és halkan felelt : — Felakasztották. Rövid, meghatott Csönd után így végezte a doktor: — Ugy látszik, hogy ön megértett engem. Most legalább tudja, hogy miért nem kapja meg Rózsit . . . Isten önnel, uram, azért jó barátok maradunk . . . visszaadom a szabadságát. Munkálataim hívnak ... A viszontlátásra ... ha valami más ügyben szüksége lesz rám ... — Diós mély szomorúsággal távozott. Az utcán arra gondolt, hogy valami gaztettet követ el, csakhogy a doktor rokonszenvét megnyerje, amikor véletlenül egyszerre csak kisasszonnyal találta magát szemközt. Csak látásból ismerte, sohasem beszélt még vele, mert a nőkkel szemben félénk volt. De kétségbeesésében megszólította a leányt: " Kisasszony, szeretem, imádom, bálványozom. Gazdag vagyok, előkelő, fiatal, csinos, amint látja." Éppen most kértem meg a kezét édesapjától. . . aki azt felelte, hogy valami gazembernek szánta önt. Belenyugszik ebbe a sorsba ? Rózsi édes mosollyal nézte nem most látta először. Aztán sokáig csengő hangon szólt: — Oh, ha az a gazember egy kissé hasonlítana önre . . . Diós megremegett és kezét nyújtotta a lány felé, aki szívesen fogadta. Aztán komoly hangon szólt a fiúkhoz: — Tudja, az akadály az én erényem. Ha ez eltűnik, csak rajtunk áll, hogy egymásé legyünk. Diós eleinte nem akarta megérteni. Aztán a szép lány hirtelen otthagyta, a fülébe súgva : — Jöjjön el este tíz órakor . . . várom . . . És aznap este, egynegyed tizenegykor Diós és Rózsi a jövőről beszélgettek egy napon bezárt szobában. Aztán egyszerre kopogtattak az ajtón. Diós megijedt. — Ki az ? — Az apám mondta a lány. — El vagyunk veszve — kiáltott kiáltott a fiú. — A legkevésbbé sem — felelt nyugodtan a lány — minden este ilyenkor bejön a szobámba, jó éjszakát kívánni. Én tudtam hogy ma is jön. Mondta és hozzátette : — Szabad! Bögöly doktor belépett, gondolatokba merülve, mindig. Hirtelen észrevette Dióst. — Uram ön ! itt, ebben az időben ? Es te, Rózsi Óh, egek! Nyomorult leányzó! Minden összedől! Isten álmaim, a te erényedről! veletek, szép Isten veled egyensúly! Természetes, sőt szükséges most az én módszerem szerint, hogy nőül menj ehhez az ostoba becsületes fiatal emberhez . . . Így nem vagy elveszve. Nőül mégy hozzá ! Akarom! Parancsolom ! — Ámen! — mondták a szerelmesek, — áldj meg bennünket, atyánk ! M. M. IRODALOM. f Házinyúl tenyésztés és értékesítés irta: Andrássovich Géza m. kir. gazd. intéző. Ezen munka valóban hézagpótló, s a mai drága husviszonyokat tekintve megbecsülhetetlen tanácsokkal szolgál, amennyiben a nemesitett házinyúl husa mind egészségesség, mind izletesség, mind táperő tekintetében fogyasztási cikket képez, mely elsőrendű külföldön már rég kiállotta a kritika kereszttüzét s a legelőkelőbb éttermek menüjében helyet szerzett magának. És ennek dacára oly igénytelen állat, hogy husát a tenyésztő 20—24 krajcárért adhatja kilónként, mert a húson kivül értékesítheti annak még bundáját is. Továbbá tenyésztésével a legkisebb exisztencia is foglalkozhatok, mert egy faládája és egy kis padlás szöglete a legtöbb embernek van. Így az általános jólét, színvonalának emelésére sem képzelheti egyhamar célravezetőbb gazdasági ágazat. Végül a házinyúl közmondásos szaporodó képessége arra a reményre is följogosít, hogy a közélelmezésben mutatkozó mostani szomorú jelenségek hamarosan és állandóan orvosolja. A munka kapható a szerzőnél Budapest, II. Erőd u. 8. Ára 2 korona.