Esztergom és Vidéke, 1921 (43. évfolyam, 1-149. szám)
1921-04-12 / 41. szám
XLIII. évfolyam 41. szám. Keresztes magyar sajtó. Kedd, 1921. április 12. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 2L, nova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. j~ Telefon.Távirat. p A görög-török háború. Páris. A Petit Journal konstantinápolyi táviratot közöl, mely szerint a görögök kiürítették Ismili félszigetét. A kemalista sereg folytatja az előnyomulását. A cél: Szmirna. A kínai köztársaság elnöke. Peking. Magánjelentés szerint a katonai törvényhozó gyűlés egyhangúlag Szunjanzsent választotta meg a köztársaság elnökévé. A német kommunisták aknamunkája. München. A rendőrigazgatóság kimerítő jelentést adott ki azokról az intézkedésekről, amiket a kommunisták készítettek elő erőszakos zavargások szítására. A legutóbbi két hétben igen sok kommunistát tartóztattak le Münchenben és a környékén és ezeknél találtak kompromittáló adatokat. Rendkívül sok robbanóanyagot és muníciót is talált a rendőrség. A kommunisták fel akarták robbantani az Augsburg és Regensburg mellett levő vasúti hidakat, meg akarták akadályozni a vasúti forgalmat és a csapatszállításokat. Ezenkívül el akarták távolítani a népőrség egyes vezetőit és rendőrök meggyilkolását is tervezték, aminek végrehajtására kiszemelt embereik voltak. Thomas birodalmi gyűlési képviselőt, akit a napokban hazaárulói nyilatkozat miatt két évi fogságra ítéltek, tartja a rendőrség a bajorországi propaganda vezetőjének. Lenin helyett Rakovszky? Bukarest. Diplomáciai uton érkezett hír szerint a moszkvai szovjet kongresszus Rakovszky román szocialista vezért nevezte ki az orosz s szovjet állam fejévé Lenin helyébe. A római konferencia. Páris. A Temps kommentárt fűzve ia az utódállamok római konferenciájáról beszóló tanácskozáshoz, Nemess grófinak az értekezlet alelnökévé történt ívválasztását jó jelnek mondja a konferencia sikerére nézve. íiHiszek egy Istenben, hiszek egy hazában híiszek az isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. A hivatalom rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre , 120 K. félévre . , 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra , 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fl., vasárnap 1 kor. kéziratot nem adunk vissza. Kommunista-per. Hu közlemény. Szombaton délelőtt tárgyalta a kir. törvényszék Győri János és lapunk legutóbbi számában közölt társainak izgalmas gyilkossági perét. Győri János, ez a szerencsétlen megtévelyedett egyszerű, két elemi osztályt végzett földmives ember, megtagadva magyarságát, a magyar parasztot jellemző hazafiasságot, odadobta lelkét a nemzetköziségnek. Forradalmi mámortól megkótyagosodva olyan hivatalt vállalt, melyhez teljes felelősség tudata, alapos jogi ismereteken nyugvó lelkiismeretesség szükségeltetik. A forradalmi törvényszék elnöke lett. Ítélt élet és halál felett, minden korlátozó törvény nélkül, pusztán egyéni meggyőződése alapján. Halálos ítéleteket hozott, hogy szolgálatot tegyen a jogtalan uralomnak és ezzel erősítette azt, elősegítette annak fennállását. Olyan uralmat szolgált ítéleteivel, melynek vezetői közönséges gonosztevők voltak, akik gazságaik leplezésére használták fel a proletáriátusság állítólagos felszabadítás hangzatos igéjét, de valójában azonban gazságaik rabságban tartották a becsületes magyar munkásságot és elnyomták, meg akarták semmisíteni a magyar társadalom többi rétegét. És most amikor az igazság és jog győzedelmeskedett a gazság felett, ez az öles, edzett ember lelkiismereti furdalása az igazság pörölycsapásai alatt megroppanva áll bírái előtt, a nagyszámú hallgatóság minden részvéte nélkül. Ez a nappala és vájjon ki tudja, hogy álmában is pihen-e ? Nem vonulnak-e az éj sötétjében véres árnyak el előtte, engedi-e őt pihenni a kiontott vér borzasztó szaga? Ilyen rettenetes lelki állapotban hallgatja a földi igazságszolgáltatás vádlójának irtózatos vádjait és az ítéletet hozó bírák elnökének kemény tekintete, vas logikával felállított kérdéseinek súlya alatt lassan törik, fogy lelkének ellenálló képessége. Mintegy bevezetőül gyilkossági kísérletért emel vádat a kir. ügyész, mert Horváth Józsefné párkányi lakos nőt, amiért állítólag két Párkányban rekedt vörösőrt a csehek kezére juttatott, halálra ítélt, de kegyelemből 5 évi börtönre változtatta át az ítéletet. Győri elismeri, hogy ő és szavazó bírái hozták az ítéletet, de bűnösnek nem érzi magát, mert a közvélemény nyomása alatt hozta meg az ítéletet, sőt még szolgálatot is tett neki, mert különben a felbőszült polgárság (?) agyonverte volna a nőt. Dr. Török védőügyvéd azon kérdésére, tudta-e, hogy jogtalanul cselekedett , nemmel felelt. Miklósi f. törvényszéki szavazó bíró szintén nem érzi magát bűnösnek és az ítéletet csak formainak minősíti. A gyilkosság vádjával nem terhelt vádlottakat visszakísérik a járásbírósághoz és csak azok maradnak a teremben, akik Varga Dezső István és Berlicai Aladár meggyilkoltatásának részesei. A vád elhangzása után a törvényszéki elnök intézkedésére csak Győri marad egy csendőrrel a teremben és dr. Surgott elnök megkezdi a vádlott kihallgatását. Győri az elnök asztala elé lép és az elnök kérdéseire felel elmondja, hogy a katona és munkás tanács egyik ülésén, amelyen ő jelen nem volt, megválasztották a törvényszék elnökéül, de ő másnap lemondott tisztségéről, mert nem érzett magában megfelelő erőt (?), azonban Lantos politikai megbízott terrorizálta őt és így maradt meg elnöknek. Az elnök azon kérdésére, hogy volt-e valamilyen zsinórmértékük az ítélethozatalra, azt válaszolta Győri, hogy az 1, 2 és 3 számú népbiztosi rendelet. Most az elnök több keresztkérdést intéz Győrihez, melyek alatt a vádlott eddigi határozottsága ingadozni kezd, de csakhamar észretér és elmondja, hogy Fasler vádbiztos egy gépírásos levelet mutatott fel neki az igazságügyi népbiztosságtól amelyben feltétlenül 4 halálos ítéletet követelnek hozni a megszökött Szabó István városparancsnok itt maradt és elfogott társaira. Az elnök a legnagyobb részletezésre szólítja fel Győrit, mire az elmondja, hogy Szabó István,át akarta adni a cseheknek a várost és hiába akarta őt erről Szentét lebeszélni Szabó nem tágított Szentet és Feigl éberségén múlott csupán az árulás (?) sikertelensége. Most az elnök ismét több kérdést intéz Győrihez, melyekre többé kevésbé kielégítő feleleteket ad a vádlott. Elmondja, hogy Bancsó csoport jött meg Budapestről és az is azzal az utasítással jött, hogy 4 halálos ítéletet kell hozni. Csodálatosan nem akar ráismerni Bancsóra pedig már négy nap ülnek együtt a vádlottak padján. A tárgyalást nem tartották meg azonnal mert az akkori vádbiztos nem készítette el a vádiratot amiért azután a népbiztosság felmentette a vádbiztosi teendők alól és Faslert nevezte ki teljhatalmú vádbiztossá. Fa»l«r megdorgálta ők«t amiért olyan lágyak, kijelenti hogy az ítélet már készen is van és pedig Varga Dezső István és Berlicai Aladárt kötél a másik kettőt pedig golyó általi halálra a többit 20 évi fegyházra ítélte el az előre hozott „népítélet“. Győri előadja továbbá, hogy ő az ítéletet kihirdetni nem akarta és abban állapodtak meg maguk között, hogy felküldik az egész ügyet Budapestre az igazságügyi népbiztossághoz. Minden intézkedést Fasierra hárít. Fasier gondoskodott a terembelépő jegyek, orvos és védőről. Azt azonban elhallgatta, hogy a védőnek alig volt szabad beszélnie, de a tárgyalás folyamán az elnök ezt is kiugrasztotta belőle. Ezután részletesen mondja el Feigl és Csiszár tanúvallomásait. A sok kérdéstől kifáradva szünetet kér, mire az elnök néhány percre felfüggeszti a tárgyalást. Szünet után ismét az Ítélethozatal felől kérdezte az elnök és akkor még azt tette hozzá Győri, hogy a terror hatása alatt olvasta fel az ítéletet. Azt nem akarja beismerni, hogy előzőleg mondta volna: „mind fel fogom akasztatni“, sőt az ítéletet is azért nem akarta meghozni, mert félt Varga Dezső István családjának boszújától. Mikor Budapestről visszajött az ítélet, Faszler vette kezébe az ügyet és ő intézkedett a kivégzés felől. A kivégzésnél csak mint magánfelek jelentek meg a t. törvényszéki bírák, de a tárgyalás végén rábizonyította az ügyész, hogy a kivégzésről szóló jegyzőkönyvet is alakja tehát hivatalos minőségben volt ott. Az elnök azon kérdésére, hogy bűnösnek tartotta-e a halálraítélt és kivégzett Varga Dezső István és Berlicai Aladárt, Győri igennel felelt, de azzal enyhít magán, hogy a büntetés fokával nem volt tisztában. Ugyancsak az elnök kérdésére állította, hogy hazaárulásért voltak bűnösök. És most az elnök rajongó magyar lelkétől áthatott fejtegető kérdései következtek a Hazáról, melynek során kimutatta, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság nem ismerte ezt a fogalmat : Haza és ha nem volt haza nem lehetett hazaárulásról sem beszélni. Nos, fordult hirtelen Győrihez, bűnösök lehettek tehát a kivégzettek ? És Győri nem tudott felelni. Dr. Rótt bíró intézett néhány kérdést a vádlotthoz, majd az ügyész kezdi faggatni Győrit. A vádlott nem akar arra visszaemlékezni, hogy Szentei és Kartali ott voltak-e a kivégzésnél. Ha sem az első, sem a