Esztergom és Vidéke, 1921 (43. évfolyam, 1-149. szám)
1921-05-08 / 52. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1921. május 8 XLIII. évfolyam 52. szám. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs : VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAJSZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. A bűncselekmények indító okai. A bűncselekmény társadalmi jelenség, de a társadalomnak bizonyos mértékéig nem betegsége, hanem normális életnyilvánításának Bizonyos tényezők befolyással vana bűncselekmény létrejöttére, minéműségére, szaporodására és kedveskedésére. Nem lesz tehát hálátlan dolog, ha vizsgálódunk a deliktumok körül, már csak azért sem, mert Esztergom város közönsége bizonyára érdeklődéssel nézte azt a küzdelmet, harcot, melyet a m. kir. államrendőrség helybeli kapitánysága vívott az elmúlt télen a bűnözőkkel. A város látta azt, hogy az ősz beálltával a bűnesetek száma napról-napra szaporodott, mig a tavasz felé hirtelen a minimumra apadt. Bátran mondhatjuk, tehát, hogy a bűncselekmény ma Esztergomban nem társadalmi betegség, hanem természetes, normális társadalmi életnyilvánulás. A minimumra csökkenés visszavezethető a először arra, hogy a tél végeztével vagyon elleni delictumok száma consequenter csökkenni szokott, másodszor oka a megkereskedésnek az, hogy a kapitányság detektívcsoportja az elmúlt télen naponta átlag 18 óra hosszat volt munkában. E megfeszített munka azt eredményezte, hogy a vagyon és magántulajdon elleni bűncseleményért tett feljelentések 80%-a lett eredményesen kinyomozva. Ez a példa mutatja azt, hogy az évszakok befolyással vannak a delictumokra. Statisztikailag bebizonyított tény az is, hogy a hideg évszakok a vagyon elleni, a meleg évszakok a személy elleni bűncselekmények számát növelik. E megállapítás helyes akkor is, ha az államok földrajzi fekvését és éghajlati viszonyait vesszük tekintetbe. A bűnözésre befolyást gyakorolnak a fent említett tényezőkön kívül az életviszonyok is. A vagyontalanok között tízszerte több a bűnöző, mint a vagyonosok között. És miért ? Azért, mert a vagyontalan ember kevésbé, a vagyonos jobban bírja a drágaságot, így természetesen a vagyontalan táplálkozása qualitás és quantitás tekintetében jóval mögötte marad a vagyonosabb táplálkozásának. Nagy városokban több, kisebbekben kevesebb a bűncselekmények száma. A falvakban szórványos. Az életmód és élethivatás emeli a bűncselekmények számát és befolyásolja azoknak minőségét. Bizonyos vagyon elleni bűncselekményeknek, a leánykereskedésnek, kerítésnek kétségtelenül a prostitutio teremti meg a legtöbb alkalmat. Az alkoholizmus pedig a bűnözés egyik leghatalmasabb tényezője. A bűncselekmények 35— 40% ittas állapotban követtetett el. Sajnos, törvényeink az ittasságot igen sok esetben enyhítő körülménynek veszik, pedig nem egy esetben a bűnöző az alkoholból merít bátorságot a tett elkövetéséhez. A bűnözés külön világában számba veendő a foglalkozás is s ezzel kapcsolatban a műveltség. Az ipari munkásság körében nagyobb a vagyon elleni delictumok száma, mint a földmukások között. Oka ennek az, hogy az iparosnak több képessége és eszköze van egy bűncselekmény elkövetésére s az eszközt jobban meg is tudja választani. Egy iparos, ki néha-néha a kasszafurásban gyakorolja magát, ahol mindenesetre alkalmasabb eszközt választ, mint egy földmunkás s nem fejszével próbál egy vershemszekrényt felnyitni, mint tenné azt egy földmives. (Vége köv.) Málnási István, fi. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 877/1921. szám. Tárgy közutakon lévő eperfák (szederfák) tisztogatása és csonkítása. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. Utalással a 83959/1912. sz. B. M. rendeletre felhívom Címet, hogy a községi közutakon levő eperfák tisztogatását és csonkítását mindenkor a selyemtenyésztési felügyelőség közbenjötte mellett eszközöltesse és a szakszerű közreműködés iránt közvetlenül oda forduljon. Esztergom, 1921. március 14. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 952/1921. szám. Tárgy : Papp István rendőri felügyelet alá helyezése. székesfehérvári államrendőrkapitányságot táviratilag értesítse. Személyleirása: termete középmagas növésben, arca alakja ovális, haja szine barna, bajusza szakálla nincs, szeme sötét barna, egyenes orral, felfelé álló orrlap, duzzadt ajkak, kiálló felső ajak, ismertető jele a normálisnál valamivel nagyobb szeme fehérek, beszél magyarul, tótul. Esztergom, 1921. március 30. Reviczky s. k. főszolgabiró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1256/1921. szám. Tárgy : Goldschmiedt János elveszett munkakönyve. Körözvény. Goldschmiedt János nyergesujfalui lakos hivatalomtól 214/1901. szám alatt kapott munkakönyvét elvesztette. Körözését és feltalálás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1921. április 25-én. Reviczky s. k. főszolgabiró. Ára 1 korona. 60 K. 10 K Előfizetési árak: egy évre . 120 K. félévre , negyedévre 30 K., egy hóra Egyes számára: hétköznap 80 fl., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Körözvén. Az 1901. évben Kassán született Papp István, ref. vallásu, nőtlen magánhivatalnok, ki a m. kir. belügyminiszter ur 21234/1920. int. számú rendeletével internálásának megszüntetése mellett Székesfehérváron leendő jelentkezés kötelezettsége mellett rendőri felügyelet alá helyeztetett, ismeretlen helyen tartózkodik, miért is országos körözése elrendeltetett. Felhívom az elöljáróságokat és csendőrőrsöket, hogy hol tartózkodására nézve a puhatolást ejtse meg, feltalálás esetén vegye őrizetbe és eredmény esetén hivatalomat s a A szentatya ajándéka. Kedves ajándékban részesítette a szentatya XV. benedek pápa Csonkamagyarország szegény kis didergő gyermekeit. Sok gyermekruhácska érkezett Olaszországból, amelyekből 100 drb. fiúruhát a budapesti nuncius kegyelmes főpásztorunknak is küldött, hogy Esztergom város 100 kis fia is örülhessen, némelyik talán életében először uj ruhának. Kegyelmes Urunk a Szociális Missziótársulat vezetőséségét hivatta magához, s meleg szavakkal és jó szivének igaz örömével bízta meg a kiosztással. A kiosztásnál különös tekintettel volt a Szociális Misziótársulat az első áldozó gyermekekre. Legyen nekik a nagy lelki kincs mellett — amelyet még úgyis alig tudnak felfogni*— ez a nap így is felejthetetlen. A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve ma vasárnap f. hó 8-án d. e. 11 órakor tartja XI. évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Felhívjuk városunk keresztény társadalmának figyelmét ezen igazán nagy jótékonyságot gyakorló egyesület közgyűlésére és kérjük, hogy azon minél számosabban jelenjenek meg. Eljegyzés: Weisz Elzuskát eljegyezte Szabados István Szentmártonkátáról. A Szent Imre Kör esztergomi vándorgyűlését közbejött technikai akadályok miatt nem pünkösd vasárnapján, hanem a rá következő vasárnapon, május 22.-én fogja rendezni. A rendező bizottság már megalakult és a vándorgyűlés részletes programmját legközelebb fogja lapunk útján a nagyközönség tudomására hozni. A budapesti piarista főgimnázium cserkészei Esztergomban. Áldozó csütörtökön a budapesti piarista főgimnázium cserkészcsapatának egy kisebb különítménye Sztrilich Pál tiszt vezetése mellett járt Esztergomban, hogy a Budapest-Esztergomi távjelzés dolgait a helybeli cserkész-csapattal megbeszélje. A Holló-Cserkészeink látták őket szives vendégekül s velük mentek ki tereptanulmányra a pilisi hegyek felé, ahonnan délután visszatérve a hajó indulásáig rövid csónakkirándulásra hívták meg őket. A távjelzés pünkösd hétfőjén a déli órákban fog végbemenni. Alakuló gyűlés: Szentgyörgymezői földmives kisgazdák és földmives munkások f. hó 5-én az Olvasókör nagytermében a Földmives Szövetség megalakulása céljából alakuló gyűlést tartottak. Mindvégig komoly higgadsággal és az ügy fontossága érdekében páratlan egyöntetűséggel mondották ki, hogy a földmivességet magyar nemzeti szellemben és vallásos érzületben tömöríteni kell. Határozatilag kimondották, hogy az „Országos Földmives Szövetség“ kebelében megalakítják a fiókszövetséget. F. hó 16-án a budapesti központból egy kiküldött fogja a földmivesek egyesületének célját ismertetni. Mint halljuk a belvárosi földmivesek is a Szövetség megalakulása érdekében buzgólkodnak. Ifj. Büchner Antal cserkészindulója. Amint értesülünk, a bencés főgimnázium Holló-Cserkész-Csapatának pünkösdi ünnepélyére a mi országos hirű karnagyunk, ifj. Büchner Antal kiválóan szép cserkészindulót szerzett Homor Imre költeményére, melyet az esztergomi bemutató előadás után Budapesten fogják bemutatni és egy országos cég fogja kiadásában az egész ország közkincsévé tenni. Ezzel ifj. Büchner Antal csak fokozza már így is országos hírnevét, hiszen már nem egy darabját játszák és éneklik az egész országban. Felhívás a helybeli Egyesületekhez! Nagybányai Horthy Miklósné Őfőméltósága alatt álló katonatiszti és polgári köztisztviselői özvegyek és leányárvák „Országos Erzsébet Otthon Egyesülete“ által akár a kimondhatatlan szűk özvegyi nyugdíjra utalt és a még ennél is törpébb kegydíjra szorított többnyire élemedett és munkaképtelen katonatiszti és tisztviselői leányárvákon, kik már évek óta várják a mentsváruknak tekintet