Esztergom és Vidéke, 2002 (17. évfolyam, 1-52. szám)

2002-10-03 / 40. szám

UJ GYAR ÉPÜL AZ IPARI PARKBAN - ÚJABB, KEZDETBEN 200, MAJD 500 MUNKAHELY! POLGÁRI HETILAP Szeptember 27-én délben a Városháza nagytermében ingatlan adásvételi szerződést írt alá Meggyes Tamás, Eszter­gom város polgármestere és a VIFON cég vezérigazgatója. A Lootus Foods Kft. az esztergomi Ipari Parkban lévő, a Strigonium Rt. tulajdonában álló, több mint 25 ezer négyzetméter területű ingatlant vásárolta meg. A cég egy szingapú­ri és vietnámi anyavállalat, a VIFON által alapított gazdasági társaság. Az ingatlanon japán technológiájú élelmiszer-fel­dolgozó gyárat építenek, amely eredeti ázsiai ízű és jellegű termékeket állít elő. A beruházást jövő júliusra kívánja a kft. befejezni, ekkor veszi kezdetét a termelés - egyelőre mintegy 200 fővel, de a későbbi fejlesztés során a cég 500 fővel fog majd működni. A tervek szerint a termékek 70-80 %-a exportra készül. Hídünnep (Szánthó) A Mária Valéria híd át­adásának egyéves jubileumára ren­dezett Hídünnep első napján, pénte­ken a Szabadidőközpont adott ott­hont a színes programoknak. Megnyitóként délután öt órakor Meggyes Tamás, Esztergom pol­gármestere mondott ünnepi köszön­tőt, majd megtekintettük a Petrovics János önkormányzati képviselő öt­lete alapján született, a nyár jeles napjairól, az esztergomi fesztiválok­ról, az ünnepi Szent István napokról és­ a Várszínház eseményeiről ké­szült fotók tárlatát. 19 órától­­ a Carmen Táncegyüt­tes műsora után - Horányi László, a Várszínház művészeti vezetője, va­lamint Újvári Kinga és Melegh Vil­mos erdélyi színművészek adtak színvonalas műsort a színházterem­ben - emlékezve a nyár legsikere­sebb színházi előadásaira. A nap zá­róakkordjaként három együttes - az Amorf Ördögök, a Ladánybene 27 és a Tequila and Chicken Brass - adott hangulatos koncertet. Bár a szombati, Erzsébet-parki, színes, látványos programokhoz nem volt kegyes az időjárás, így a résztvevők is kevesen voltak, de az esti tűzijátékot már az egész város élvezhette. Vasárnap aztán kisütött a Nap, benépesült az Erzsébet-park, a Bojtorján, majd a Bóbita együttes főleg az ifjabb korosztálynak szóló műsorai, a Tücsök együttes népze­néje, a L'art pour l'art társulat so­kak által várt fellépése, végül a Bon-Bon együttes koncertje kelle­mes szórakozást nyújtott az eszter­gomiaknak és az idelátogatóknak. Hasonlóan színes programokkal várta látogatóit Párkány városa is. Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVII. évfolyam 40. szám 2002. október 3. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu A Szent István-díj első kitüntetettje: Orbán Viktor (Pálos) Szeptember 29-én dél­előtt hívők és érdeklődők ezrei töl­tötték meg a Bazilikát és az osz­lopcsarnok előtti teret. A rende­zők előrelátóak voltak, hiszen minden, ami a templomban tör­tént, hangosítással kint is hallható volt. Hatalmas taps köszöntötte a szentélybe belépő Orbán Viktort és feleségét, valamint a szertartás­ra érkezett országgyűlési képvise­lőket, megyei elöljárókat és váro­sunk, valamint a térség polgár­mestereit. Az ünnepi nagymisét Beer Mik­lós püspök celebrálta (szentbeszé­dét külön közöljük), közreműkö­dött a Városi Szimfonikus Zene­kar és a Balassa Vegyeskar Remé­nyi Károly vezetésével, Ferencz Éva operaénekes, orgonán kísért Baróti István főzeneigazgató elő­adóművész. Elhangzott a liturgia közben Haydn Kis orgonás miséje, valamint Altenburg kürtre és két trombitára. Fantárya Miklós püspök szentbeszédét, illetve az egyházi szertartást köve­tően került sor az esztergomi be­jegyzésű Szent István-díj Alapít­vány elismerésének átadására. A díj Melocco Miklós szobrászmű­vész alkotása. Prokopp Mária egyetemi tanár, művészettörté­nész elmondta, hogy a díjat min­den évben olyan személy kapja, aki Európáért vagy az összma­gyarságért kiemelkedőt teljesített, aki napjainkban is folytatja Szent István országépítő tevékenységét. A kisplasztikát Bihari Antal kuratóriumi tag adta át az alapí­­tás óta első alkalommal Orbán Viktor korábbi miniszterelnök­nek, akit Tóth Sándor főiskolai tanszékvezető tanár, József Atti­la-díjas költő köszöntött. Orbán Viktor a Szent Ist­ván-díjjal a kezében meghatódot­tan köszönte meg az elismerést. Utalt néhai Antall Józsefre, Ma­gyarország első szabadon válasz­tott miniszterelnökére, akihez a következő mondás kötődik: „Ke­resztény Magyarországot akartam, mert ennek van jövője". Orbán Viktor szerint, ha napjainkban Antall József még élne, ő lenne méltó igazán a Szent István-díjra. A Himnusz eléneklése után ko­szorúzásra vonult ki a tömeg a Ba­zilika északi tornya melletti Szent István szoborhoz, mely a várhegyi ünnepségek végét jelezte. Dr. Beer Miklós püspök ünnnepi szentbeszéde Amikor egy év elteltével ismét összegyűltünk itt, Esztergomban, hogy ünnepeljünk, együtt örül­jünk az újjáépült Mária Valéria hídnak, hálát adunk Istennek, mert isteni ajándékként éljük meg, hogy képes volt két nép, két ország egyetérteni abban, hogy ez a híd újra megépül­hessen. Ahogy Pál apostollal mi is valljuk, hogy a krisztusi lelkü­let az egyetértésben, az egy közös akaratban nyilvánul meg, úgy ezt a szép hidat a békés jövő jelké­pének is tekintjük. Egy év telt el. Nem csökken a párkányiak és esztergomiak örö­me, büszkesége, hogy ennek a cso­dának részesei lehetünk. Az el­múlt hónapokban hányszor, de hányszor vittük át vendégeinket a hídon, dicsekedve, mutogatva a várat, a kivilágított bazilikát. Szinte minden alkalommal új­ra éljük az összekötött élet örö­mét (...) Valamikor a római császárokat nevezték pontifex maximus-nak, vagyis nagy híd-építőknek. Ké­sőbb a pápáknak lett ez a megkü­lönböztető címük. Mögötte Krisz­tus titka rejlik: ő a szó legigazibb értelmében híd-építő Isten és em­ber, ember és ember között. Természetesnek tartjuk, hogy itt, Esztergomban ezt az isteni ajándékot, a szeretetből fakadó egyetértést annak a személyén keresztül szemléljük, akit viszont Széchenyi tartott a legnagyobb magyarnak, aki ezer évvel ezelőtt ugyanitt fogadta be a keresztség­gel a krisztusi lelkületet és képes volt a honfoglaló magyarságnak békés otthont és hazát biztosítani. A krisztusi lelkületet elsősorban a legközvetlenebb hozzátartozóival élte meg: feleségével, Gizellával és gyermekeivel, köztük Imrével. A családi egység, a szeretet köte­léke az első szent magyar család­nak mindmáig ható példája, ahogy ezt Bazilikánk jobboldali oltárképén a festő elképzelte. Meggyőződéssel valljuk, hogy je­lenkori társadalmunk megújulá­sának, megjobbulásának is elsőd­leges feltétele a szép családi élet. Ez az a híd, amelyen át az új nemzedék reményteli és ígére­tes jövőbe léphet. Nem véletlen, hogy 2000 szil­veszter estéjén mi, esztergomiak megilletődve fedeztünk fel itt, a Bazilikában egy ismerős csalá­dot. A fiatal édesapa, karján új­szülött gyermekével, a felesége mellett ült a hátsó padok egyiké­­­ben. A hálaadó szentmise végén Bakócz-kápolnában áldást kértek gyermekükre a bíboros úrtól. Ez­t a jelenetet mi, itt Esz­tergomban nem felejtettük el. Úgy gondolom, hogy ma, a Szent István-díj átadásával elsősorban ezt a példaadást szeretnénk megköszönni, amire hitünk sze­rint a magyarságnak legna­gyobb szükség­e van. Nem a te­hetséges politikusnak, a betöl­tött magas közéleti tisztségnek szól ez a közvéleményben meg­fogalmazódott szeretet, hanem annak a közéletből jól ismert családfőnek, aki maga is híd­em­berként jár Szent István nyomá­ban.

Next