Esztergom és Vidéke, 2005 (20. évfolyam, 1-52. szám)
2005-01-27 / 4. szám
4 Emlékezés Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára Valószínűleg a jó barát Sándorffy dr. fogta le a sokat szenvedett költő szemét Debrecenben, 1805. január 28-án. Édesanyja is ott sírdogált szerencsétlen sorsú fia halálos ágya mellett. Csokonai Vitéz Mihály az előző év november 17-én múlt 31 éves. 2003-ban emlékeztünk meg születésének 230. évforduljáról. Az alig elkezdődött XIX. század, és vele az éledező, útjait kereső magyar irodalom el is veszette első csillagát, hogy ezután, míg csak lesz magyar nyelv, ott ragyogjon a halhatatlanok között. Szinte semmi sem sikerült neki abból, amit elkezdett. Nem fejezte be iskoláit, nem lett megbecsült hivatása, nem tudott tartósan mecénásokat szerezni, ezért csak igen kevés munkája jelent meg életében. Szerelme beteljesületlen maradt, az erről írt dalait se tudta pénz hiányában megjelentetni, így megelőzte őt Kisfaludy Sándor Himfy-dalaival, aki ezzel a magyar irodalom első nagy, közönségsikerét érte el. Már húsz évesen azt írta egyik színművének, a Méla Tempefőinek alcímeként: „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban!" Mégis azzá lett, mert költőnek született. Járta az országot, többnyire gyalogosan Debrecentől Pozsonyig, Csurgótól Komáromig. Megírta jártában-keltében, amit látott, hallott, sőt azt is, amit hiányolt. (Magyar! Hajnal hasad!; Az estve; Jövendölés az első oskoláról, a Somogyban). Plebejus öntudatú, nagyon művelt poéta volt, aki a francia felvilágosodás szellemében próbált meg "ember és polgár" lenni az elmaradott Hunniában. Az utakat járva leírja a természetet (Az ősz; A tél), sőt a természettel örökké elégedetlenkedő embert is (A békétlenkedő). Ahol vándorlásai közben befogadják, jó cimborára akadnak lantosunkban. Nagy mulató és mulattató. Bordalai az elsők irodalmunk e műfajában. A mulatozó figurájának végletét is megrajzolta a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz" című versében. Korának görbe tükröt tartó vígjátékokat is írt (Tempefői, Karnyóné). "Farsányi" elbeszélő költeménye a „Dorottya". Pozsonyban mecénásokat remélve folyóiratot indít „Diétás Magyar Múzsa" címmel. Komáromban végzetes szerelem halójába kerül. A garabonciás lantos nem volt jó parti a gazdag neszmélyi polgár, Vajda uram számára. Elutasítása megadta azt a fájdalmas indíttatást, amely a Vajda Júliához írt versciklust, vagyis a Lilla-dalokat a világirodalom legszebb szerelmes versei közé emelte. A szenvedés, a gyötrődés segített Csokonainak a kései rokokó könnyedségét, a népdalok tömörségét és a klasszikus mintákat egységbe olvasztani: „Földiekkel játszó / Égi tünemény, / Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! / Kit teremt magának / A boldogtalan, S mint védangyalának, / Bókol untalan.Sima száddal mit kecsegtetsz1? S Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz / Még most is belém ? Csak maradj magadnak! / Biztatóm valál; / Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalás." (A Reményhez) Emlékezzünk hát csodálatos lantosunkra, Csokonai Vitéz Mihályra! Ha egy kis biztatásra várunk lelkünk örök ingadozásai közt, örömforrásul forduljunk verseihez! Czirok Ferenc Kilencen nyertek MAOE tagságot Premier a Duna Galériában Festőnek lenni életforma. „Festeni kunszt, eladni művészet" mondta Scheiber Hugó. Különösen fontos ez azoknál a művészeknél, akik nem automatikusan kerülnek a Képzőművészeti Egyetem elvégzése után a MAOE Tagjai közé, hanem el kell jutniuk odáig, meg kell küzdeniük a bejutásért. A Duna Galéria mostani kiállítása azokat a frissen felvett művészeket mutatja be, akik így kerültek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe. Czirok Ferenc, Csík Gabriella, Csorba Anita, Dömötör László, Farkas Ottó, Herczku András, Illés Márta, Manyák Mariola, Orsós Renáta a 2004-ben felvett új Egyesületi tagok. In medias res... színvonalas kiállítással mutatkoztak be. Különösen szépek Czirok Ferenc festményei. Színeinek gazdagsága és bravúros festői technikája, az érzelmek, hangulatok, érzékletes kifejezői képein. A szomorkás barnák, elhaló sárgák az elmúlás hordozói, míg a Bűnök Kertjében című képének mély vöröse - narancsos, élő sárga színekkel - a tartalom kifejezője, ahol csak a női arc, a szem és az ívelt idomok dominálnak. Férfias festői ábrázolás: Csík Gabriella antik oszlopai, ódon falai a színes csíkok mesteri manipulációi. Meleg narancs, vörös, benne a sárga mint elválasztó, néhol a kék, kékeszöld, naranccsal megtörve, vagy bordával csíkozott sárga színei. Formai és témaválasztásában, a klasszikustól a modernig ível művészete. Merczuk András maszk-szerű fejeket, portrékat fest, azonos méretű négyzetekre. A háttér hol okker, hol barna, hol fekete. Eszerint változik a fej is rajta, amely tökéletes festői mű. Illés Márta két óriás spirálja, a drapp és fehér valamint a barnák és bújtatott bordók ölelkezései. Tréfás képeket is láthatunk, mint Csorba Anita kecskéi, tyúkjai, malacai Kettős értelmezést hordoznak, Dömötör László gyufaszálakból épített alkotásai, amelyek a gyufaszál piros és fekete végeinek kompozíció. Az üvegre írt velős és tartalomdús filozófiai gondolatai, kettős tartalommal töltik meg, a vizuális és verbális memóriánkat. Gondolkodásra késztetve minket, nézőket. A többi kiállító művész is magasra tette a mércét. Nem véletlen, hogy a tagokat a pártatlan zsűri, egyöntetően választotta ki a legjobb kilenc művésznek. A megnyitó után jön csak a neheze, megélni a művészetből - mondta a szintén festő Varga Amár László megnyitóbeszédében. Vajda Ildikó ArtNet Czirok Ferenc: A bűnök kertjében eszreimw vip6%6 2005. január 27. Temesvári Pelbártra emlékeztek az egykori és a mai ferences diákok (Ps) Szombaton Temesvári Pelbártra, a ferences gimnázium névadójára emlékeztek a halálának 500. évfordulója tiszteletére rendezett emlékév ünnepi bezárásaként. A meghívottak, az öregdiákok, a mai gimnazisták már kora reggel gyülekeztek az Alma Materban. A hagyományos diákmisén Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált, a rend számos szerzetese asszisztált. A mise kezdetén Tokár Imre János atya, gimnáziumi igazgató köszöntötte az ünnepi emlékezésre érkezetteket. Seregély érsek szentbeszédében leginkább mai ifjúsághoz szólt. Kiemelte, a hogy a gimnázium névadója erőt, bátorítást kell adjon a mai fiatalságnak. Temesvári Pelbárt a keresztény magyarság képviselője volt, hála és megbecsülés övezi őt. Az érsek kiemelte, hogy itt, Esztergomban is, a ferences gimnáziumban az új magyar értelmiség tagjai tanulnak. A jövő a fiataloké. Szentbeszédében bátorította a fiatalokat, hogy álljanak ki és keljenek versenyre a világgal. Nem korcsosult el a magyar jellem és szellem. Ez az ország otthont ad mindannyiunknak, az életet, a családot jelenti valamennyiünknek. Szentbeszéde végén küzdésre, építésre buzdította a hallgatóságot, és kérte, hogy jól gazdálkodjunk a ránk bízott keresztény örökséggel. A szentmisét követően a gimnázium tornatermében berendezett színházban folytatódott az emlékezés. Szánthó Barna: Páter Pelbárt című színművének előadására került sor. A rendező tanár Pásztó András volt, a szereplők a gimnázium, valamint az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola tanulóiból kerültek ki. A színjátékból valamennyien megismerhettük az félezreddel ezelőtt élt szerzetes pályáját. Megtudtuk, hogy életében meghatározóak voltak az esztergomi rendház élén eltöltött évek. Ezt követően a résztvevők meghallgatták Borda Lajos szakíró Temesvári Pelbárt alakja tükrében című előadását. írásai * Az ünnepség zárásaként kiosztották a Temesvári Pelbárt Emlékév alkalmából meghirdetett tudományos verseny pályamunkáinak díjait. Müller László tanár méltatta a két kategóriában helyezést elértek pályamunkáit. A díjakat Seregély István érsek adta át. A középiskolás kategóriában (díjazottak: Péter Veronika az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola 10. c osztályos tanulója Égi küldetés című szépirodalmi írásával. Magyar Barbara és Hengán Kristóf ugyancsak az említett középiskola tanulói, képzőművészeti kategóriába sorolható fotó és grafikus pályaműveikkel érték el a sikert. Kiss Zsófia és Marton Zsuzsanna közös dolgozata Árpád-házi szentek Temesvári Pelbárt ábrázolásában címmel került díjazásra. Mindketten a fővárosi Szent Gellért gimnázium diákjai. Az egyetemista és főiskolás kategóriában a díjazottak: Sápi Nóra és Ádám Edina, mindketten az ELTE BTK magyar szakos, illetve művészettörténet és amerikanisztika szakos hallgatói, továbbá Pap Zoltán, az egri Esterházy Károly Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója. * Az ünnepséget követően a vendégek díszebéden és baráti találkozón vettek részt, míg az iskola diákjai boldogan utaztak haza a megérdemelt félévi szünetre. A Magyar Kultúra ünnepe a Budai Várban A Budavári Önkormányzat szíves meghívást küldött a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület esztergomi tagjainak a Magyar Kultúra Napját köszöntő rendezvényeire. Egyesületünk tagjának, Hagymás István Lendván élő író, fotóművész kiállításának megnyitójára szép számban gyűlt össze a rangos közönség a Budavári Városháza aulájában. A művész személyét Buda Gábor, egyesületi vezetőségi tag mutatta be. Az ismertség egy lendvai utazáshoz és az egyik esztergomi fotóbiennáléhoz kapcsolódik. Ezután alapították meg 1997-ben az egyesületet, amely kezdetben csupán tizenegy, ma már százötven főt számlál. A Muravidék című folyóiratunk 2001-től jelenik meg. Az egyesület könyvkiadói tevékenységet is folytat, melyben Hagymás István filmesztétikai tanulmányköteteit is fellelhetjük. A kiállítást dr. Nagy Gábor Tamás polgármester nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a Magyar Kultúra ünnepének jelentőségét, örökségünk, nyelvünk nemzeti egységét. Ezért választott az önkormányzat kiállítót a határon túli, szlovéniai magyar közösségből. Klebesberg Kúnót idézve - „nem a kard, hanem a kultúra teheti naggyá nemzetünket" - ezért kell összefogással felmutatnunk ezeréves kultúránk termékeit. Magyar közösségekben és nem kisebbségekben kell gondolkodnunk, és egymást megtalálnunk. Hagymás István alkotásai már „körbejárták" Magyarországot: számos egyéni és csoportos kiállítása volt a Vajdaságban, Szlovéniában, Szlovákiában, Ausztriában. De művei eljutottak Bulgáriába, Svédországban és Németországba is. Hazánkban is voltak kiállításai: Esztergomban, első ízben, 1994-ben a IX. Fotogram-Biennálén, majd későbbi biennálékon is részt vett. 2004 májusában korszakhatárjelző kiállításán közel kétszáz művét mutatta be a föld-víz-levegőtűz - az Élet alapelemei - témakörében. Jelen tárlat a Muraszombatban kiállított anyag szeletét képezi. A tárlat az I. kerületi Városháza aulájában tekinthető meg február végéig (Kapucinus tér 1.). A rendezvény második részében Jancsó Adrienn előadóművészt köszöntötte a „Fél évszázad a vers szolgálatában" című irodalmi est. Közreműködött Kovács P. József tévébemondó és Faragó Laura énekes. A művésznő pedig a hét és fél órányi magyar verset tartalmazó új kiadványát, annak keletkezési történetét mutatta be a közönségnek az életrajzi beszélgetés keretében. Horváth Gáborné dr., MBKKE-tag