Ethnographia • 1. évfolyam (1890)
III. VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Folyóiratok és lapok repertoriuma - 4
TARTALOM. I. Ifj. Mathko Bertalan: Egy szepességi népmondáról....... 261 II. Dr. Wlislocki Henriktől: Szerelmi jóslás és szerelmi varázslás az erdélyi sátoros czigányoknál 273 III. Lázár Béla: A garaboncziás diákról 277 IV. Dr. Munkácsi Bernát: A «magyar» név eredete 285 V. Weber Samu: A szepesi szászok ruházata 291 VI. Istvánffy Gyula: Egy kis adalék a palócznép babonáihoz .. . 295 VII. Harmatti Lujza: Népnyelvi adalékok. VII. Mihály Páli! — VIII. Tollas Erzsi 299 VIII. Társasági értesítések 300 IX. Magyarországi spanyol telepek 304 X. Irodalom 305 XI. Vegyes közlemények 306 XII. Néprajzi könyvtár 308 XIII. Folyóiratok s lapok repertóriuma 308 Az „Ethnographia' közöl hirdetéseket is. Egy egész oldalnyi hirdetés díja 12 frt, féloldal 6 frt, negyedoldal 3 frt, nyolczadoldal 1 frt 50 fr. Többszöri hirdetésnél kedvezmény. A hirdetések és az előlegesen fizetendő dijak a kiadóhivatalba küldendők (Hornyánszky Viktor könyvnyomdája a Magyar Tud. Akadémia bérházában.) A MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI TÁRSASÁG VIII. (a nyári szünet előtt utolsó) felolvasó ülését 1890. június hó 14-én, szombaton d. u. 5 órakor tartja meg a 31. Tud. A. It ít .1 .§ini .i palotájában. Tárgyai: 1. Dr. Patrubány Lukács jelentése Alisán Leo örmény ethnographus velenczei jubileumáról. 2. Dr. Kunoss Ignácz jelentése kisázsiai tanulmányútjáról. 3. Thury József, Halas népéről. 4. Dr. Versényi György. A bányarémről. 5. Baróti Lajos: A délvidéki német telepekről. Felolvasás után választmányi ülés. Vendégeket szívesen látunk. Néprajzi dolgozatok szerzőit és kiadóit kérjük, legyenek segítségünkre a hazai néprajz minél teljesebb bibliographiájának összeállításában (folyóiratunk egyik feladatában) és küldjékmeg az „Ethnographiai" szerkesztőségének vagy társaságunk könyvtárának néprajzi érdekű régebbi és ujóbbi kiadványaikat (könyveket, czikkeket stb.), amelyeket lapunkban megemlíteni és ismertetni fogunk. Különösen a vidéki időszaki sajtó számos értékes czikkét lehetne így a végleges elfeledéstől a tudomány számára megmenteni.