Ethnographia • 10. évfolyam (1899)

III. Irodalom - A Magyar Néprajzi Múzeum néprajzi gyűjteményei 132

írta az izengár nép történetét (1847) és a mormonok történetét 1858. (40 írott ív­­) ; de ezek is kéziratban maradtak. Nyomtatásban később csak a keletázsiai néprajzi tárgyak leíró sorozata (1871. Német nyelven is.) és a M. N. Múzeum népismei gyűj­teményének Vezetője (1874) jelent meg. A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményei. I. E címen a M. N. Múzeum néprajzi osztálya kiadta Biró Lajos német-új-guineai (berlinhafeni) néprajzi gyűjtéseinek leíró jegyzékét. A M. Tud. Akadémia és a M. N. Múzeum költségén kiadott magyar és német nyelvű kötettel a m. n. múzeumi néprajzi gyűj­temények várva-várt szakkatalógusainak publikálása indult meg. Bővebb ismertetése folyóiratunk következő füzetében fog megjelenni. Néprajzi könyvészet 1898-ból. (Folytatás.) Kolumban Samu: Beköltözött és törzsökös családok Lozsádon. Hunyadm. tört. társ. 1896/98. Évkönyve. 83—88. 1. Konz Ákos. Verses katonai Miatyánk a Zrinyi-család levéltárából. Pesti Napló 26. sz. és P. Hirl. 26. sz. Körösy József dr. Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozás befolyása a halálokokra. Budapest, 1898. Grill. (8-r. 91­­.) 1 fzt. Körösi József. A felvidék eltótosodása. Budapest, 1898. Ism. B. J. Magy. Kritika 24. sz. — Közgazd. Szemle 614—617. 1. Kovács Alajos. A magyarság száma 1897. végén. Közgazd. Szemle 418—429. 1. Kovács Gyula dr. A nép női kézimunkái. Nőnevelés 54—61. 1. Kunos Ignácz. Magyar-oszmán nyelvi érintkezések. (Kivonat.). Akad. Értés. 57—64. 1. Kuun Géza gr. Erdély s a néprajz. Erdély népei 1. 1. Lánczy Gy. A magyarság az Árpádok korában. Ism. dr Ferenczy Fr. Erd. Múz. 528. 1. — Irod. tört. Közlem. 236. 1. Lani. Gottfriedt. Unglűckstage im Jahre. Korresp. Bl. d. Ver. f. sieb. Landeskunde 1. sz. Lat­óczy Mihály. Magyar szentegyházak regéi. Budapest, 1898. Sz.­Istv.-Társ. (8-r. 245 l.) 1 frt 20 kr. Lázár B. Über d. Fortunatus-Märchen. Lps. 1897. Ism. Jantzen H. Arch. f. Stud. d. Neuer. Spr. 163 — 166. 1. Lehiczky Tivadar. Őskori őrlőkövekről. Arch. Értés. 89—93. 1. Lengyel Const. Mihály. Ruthénekről, Sztavna község múltja és jelene. Karczolat, Ungvár, 1898. Jäger В. (16-г. 99 l.)

Next