Ezredvég, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 5. szám - Mahler Gábor: Bioweekend - Csontos Gábor: Ki a bátor?

CSONTOS GÁBOR Ki a bátor? Napok óta esett az eső, a felhők alacsonyan jártak. Nyúlós pára csapódott be az ajtón, ha bejött valaki a kazánházba. Meg sem száradhatott rajtuk a nedves gönc, mert hiába volt a kazánok forrósága, a víz, az olaj és a pakura gőzeit nem szívták el a mindig nyitott szellőzőablakok. Doromboltak, sisteregtek a gépek, párállott nagy fényes hátuk, a korlátok hideg vasára pedig nagy cseppekben csapódott ki a nedvesség. Solti valamit reszelt a satupadnál, keze hátával próbálta lecsapni homlokáról a verejtéket, mert a keze olajmocskos volt. Szitkozódott egy sort, aztán odament a vezérlőpulthoz, valamit mondott Kovácsnak, aki csak a vállát vonta meg fele­letül. Ekkor jelent meg az ajtóban Rudi. A párával együtt maga elé engedett egy cingár alakot, néhányat toppantott sáros gumicsizmájával. - Itt van maguknak az új ember­­ lépett oda Soltihoz, nyújtotta a kezét, majd Kováccsal is kezet rázott. - Vizsgázott? - fúrta fürkésző tekintetét Solti az új ember arcába, aki meg­­rebbentette színtelen szempilláit, s válasz helyett a mérnökre irányította tétova pillantását. - Fenét vizsgázott! Még csak nem is fűtő - mondta Rudi. - Tanítsák be a legszü­kségesebbre! - Az öreg Karakas fűtő volt - mordult fel Kovács. - Mit kezdjünk valakivel, aki még csak... MAHLER GÁBOR Bioweekend Jeszenyin a kulcsosházban Kékesfekete bársony varjak kémények füstcsíkján hasalnak, a felhők is mind drótra fűzve oszlanak a tűztelen tűzbe. Mohaszőnyeg a háztetőkön. Fényképbe fagytak a mezőkön orrukkal fagyot túró őzek. Vasreszelék a bomló tőzeg. Halott magvakon ül a szántás. Unottan fekszik a kiáltás. Ma sem érkezik meg a vendég. Nincs még mindjárt és nincs már nemrég. 11

Next