Ezredvég, 2007 (17. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 3. szám - Bene Zoltán: Nagy Sándor
BENE ZOLTÁN Nagy Sándor Alexandrosz 1970. május 8-án született Szegeden, atyja, a kereskedő Philipposz elsőszülött fiaként. Philipposz akkoriban már három saját üzlettel bírt a város három forgalmas pontján, s mint ügyes, a gyér lehetőségeket szemtelenül kihasználó maszek úgy élt, mint hal a vízben. Alexandrosz gyermekkora ezért gondtalanul, felhőtlenül telt. Ötéves korában apja elhivatta az óhazából, Görögországból a jeles Arisztotelészt, hogy fiának a lehető legkiválóbb és nemzeti karakterének leginkább megfelelő nevelést biztosítsa. Egy évre rá a legkitűnőbb iskolába íratta, amint azonban elérte a tizedik életévét, kivette onnan, hogy magántanulóként folytassa tanulmányait. A fiú nőtt-növekedett, s közben Arisztotelésztől a bölcsességet, magántanáraitól a tananyagot, atyjától pedig az életrevalóságot szívta magába. Alexandrosz növekedésével egyenes arányban Philipposz egyre újabb s újabb üzleteket nyitott, saját varrodát alapított, betársult mások vállalkozásaiba, pénzét okosan forgatva mind nagyobb befolyásra és hatalomra tett szert város, megye- s lassan országszerte. Alexandroszt közben mindenbe beavatta, türelmesen elmagyarázott neki ezernyi üzleti fortélyt, milliónyi ügyes fogást, s boldogan tapasztalta, hogy Alexandrosz hallatlan tehetségről tesz tanúbizonyságot a pénzcsinálás terén, Így aztán, amikor 1990- ben két külön-külön is megrendítő változás következett be az életében, a húszéves ifjú nem roppant össze, hanem kiválóan megállta a helyét az új körülmények között. 1990-ben, rögvest az esztendő elején meghalt Philipposz, ezáltal vagyona s annak kezelése Alexandroszra maradt. Ugyanakkor elérkezett a rendszerváltozás ideje, ami által a nagy lehetőségek időszaka köszöntött az országra. Alexandrosz nem hozott szégyent az atyjára, éppen ellenkezőleg: túlnőtt rajta, dicsőséget szerzett a családjának. Üzleteit, vállalkozásait erős kézzel irányította, a kárpótlási folyamatokban pedig ügyesen gyarapította egyébként is számottevő örökségét. Egyik legeszesebb húzásaként azt emlegetik, hogy ravaszul felvásárolt nagy mennyiségű keletnémet márkát, majd a két német állam egyesítése után (nyugat)német márkára váltotta az így szerzett pénzt, ezáltal szemérmetlen extraprofitra tett szert. A délszláv háborúk idején bekapcsolódott a délvidéki benzincsempészetbe, s egyesek szerint nem maradt ki a fegyverkereskedelemből sem. Következő lépésként a cigarettacsempészet, majd a borhamisítás, végül az éktelen haszonnal kecsegtető drogüzlet következett. Ekkoriban már mindennaposak voltak nézeteltérései nevelőjével, Arisztotelésszel, akit végül hazazavart Görögországba. Alig telt el tíz esztendő, mire Alexandrosz már egy valódi birodalmat irányított, olyat, amilyenről atyja, az ügyes maszek annak idején nem is álmodhatott, de talán nem is akart még álmodni sem, ilyesmiről. Kapcsolatai Ukrajnától Lengyelországig, Hollandiától Szicíliáig, Oroszországtól Horvátországig terjedtek, s természetesen Görögországig, az óhazáig. Miniszterekkel ebédelt és államtitkárokkal vacsorázott, saját testőrséget és válogatott lányokból álló háremet tartott; saját futballcsapata volt és számos lóistálló tulajdonosának mondhatta magát; luxusautóinak, villáinak, nyaralóinak, erdőinek, tavainak számát maga sem tudta pontosan. Király lett, egyike a legnagyobbaknak. Sikereinek azonban nem mindenki örült. Miközben ugyanis felépített egy világot 27