Bihari Napló, 1995. április (6. évfolyam, 65-84. szám)

1995-04-01 / 65. szám

napi POLITIKA Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet leg­főbb irányító testülete Prágában ülésezett. A vezetőtanács soros el­nöke, Gyarmati István nagykövet vázolta a kétnapos tanácskozás té­máit. Eszerint az EBESZ elnöké­nek, Kovács László magyar kül­ügyminiszternek a jelentése alapján áttekintik a szervezet hatáskörébe tartozó régiókban kialakult vál­sághelyzeteket, vagyis a délszláv, a csecsenföldi és a karabahi konf­liktust. A vezetőtanács feladata, hogy ezekkel kapcsolatban politi­kai útmutatást adjon az Állandó Tanácsnak és az elnöknek a követ­kező hat hónapra, a testület követ­kező üléséig terjedő időszakra. Az EBESZ a munka haté­konyabbá tételét szorgalmazza, s arra törekszik, hogy a nemzetközi politikai színtéren nagyobb tekin­télyt szerezzen. Ezt bizonyítja az a most zajló belső átalakulás, mely­nek eredményeképpen a korábbi, vezető tisztségviselőkből álló tár­gyalócsoport helyét magasabb ran­gú külügyi tisztségviselőkből álló vezetőtanács vette át. A prágai ta­nácskozáson megvitatják az euró­pai biztonsági modellről szóló ja­vaslatokat is. A válságkezelésben konkrét kezdeményezésnek számít a Csecsenföldön létesítendő állan­dó megfigyelői misszió, melyről a múlt héten a helyszínen és Moszk­vában is tárgyalt már az EBESZ­ küldöttsége. Hegyi-Karabahba bé­kefenntartó egységeket szándé­koznak telepíteni, ez a javaslat azonban még csak elméleti szinten létezik, ugyanis a kontingens felál­lításához a tagállamok anyagi hoz­zájárulása­ szükséges. (Új javaslatok a válságkezelésre Boszniában sem az ENSZ, sem annak faládái nem jelentenek védelmet a gyermekek számára. Az EBESZ-re nem is beszélve, hiszen a páneurópai szervezetnek végképp nincs eszköze a délszláv válság békéjének megteremtéséhez meghívó Jelcinnek A Bukarestben több napot töl­tött orosz kormányküldöttséget végül fogadta Iliescu elnök is. A Szergej Filatov által vezetett dele­gáció a román elnökkel a kétoldalú kapcsolatok jellegét vitatta meg, s amint az esemény után Titian Chebeleu szóvivő a sajtó képvise­lőivel közölte, a legtöbb szó a gaz­dasági együttműködés fejlesztésé­nek szükségességéről esett. Azt már Filatov mondta el, hogy ezen a téren még sok a régi rendszertől visszamaradt elem, s ezeket az új piaci mechanizmusok figyelem­­bevételével kell kiiktatni vagy áta­lakítani. A felek a politikai kap­csolatok erősítését is szorgalmaz­ták, itt viszont már érezhető kü­lönbségek voltak fölfedezhetőek. Amíg például Chebeleu arról be­szélt, hogy a találkozót kihasznál­va Ion Iliescu megismételte meg­hívását Borisz Jelcinnek, s úgy vé­lekedett, az orosz elnök bukaresti látogatását nem kell feltétlenül a kétoldalú alapszerződés aláírásá­nak dátumához kötni, a moszkvai küldöttség vezetője szerint erre a vizitre más alkalomból nem kerül­het sor. Filatov különben az alap­­szerződés ügyével kapcsolatban elmondta, hogy van még egy ko­moly elvi nézeteltérés a felek kö­zött, azt azonban nem árulta el, hogy minek a kapcsán. Ő inkább Csernomirgyin kormányfő esedé­kes bukaresti látogatásának fon­tosságát emelte ki, megpróbálván meggyőzni a román felet arról, hogy ez is jó esély lenne a kapcso­latok további fejlesztésére, kü­lönös tekintettel a gazdaságiakra. A titokzatos oroszok különben fontos európai küldetést teljesít­hetnek, ugyanis Bukarestből Bonnba utaznak, ahol fogadja őket Kohl kancellár és Kinkel külügy­miniszter is. (­ner) ROMÁNIA MINDEN HA­TÁRSZAKASZÁNAK ugyan­akkora ügyelmet szentelünk, s így nem lehet azt állítani, hogy egy bizonyos határrész (különös tekintettel Ukrajnára) prioritást nyert volna — jelentette ki Gheorghe Tinea védelmi mi­niszter egy Suceava megyei láto­gatása után. Tinea elmondta, hogy a környéken átszervezett katonai egységeket az általános hazai katonai reformprogram keretében alakították át. A ROMÁN NEMZETI EGY­SÉGPÁRT ELNÖKE, Funar kije­lentette, hogy pártjának az RTDP- vel kötött frigye nem lesz hosszú életű. A kolozsvári polgármester úgy érzi, hogy a vezető kormány­párt nem szentel elég figyelmet az általa vezetett koalíciós part­nerének. Szerinte újra kell gondol­ni a két politikai csoport közötti viszonyt. Kérdés, hogy Funar ko­molyan mondta-e a fentieket, avagy újra csak pillanatnyi felin­dulásában nyilatkozgatott. SZOLZSENYICIN SZE­RINT Besszarábiát újra Romá­niához kellene csatolni. A híres disszidens mindezt egy új köny­váron, Az orosz kérdés a XX. század végén címűben úja. A könyv hamarosan megjelenik román fordításban, de sokat mond az országról, hogy Szol­­zsenyicinnek ez lesz az első je­lentős könyve, amit románra le­fordítanak és kiadnak. LEZUHANT EGY KATO­NAI REPÜLŐGÉP a Braila me­gyei Ianca mellett, öt perccel a fel­szállás után. Az IAR-99 típusú gépet itthon gyártották, s a gyakor­lórepülés során a hibajelzést köve­tően az azt vezető alezredes és őrnagy katapultált. A gép a becsa­pódáskor teljesen tönkrement, s a két tiszt is komoly sérüléseket szenvedett a katapultálás követ­keztében Kire szavazunk? A hazai IRSOP közvéle­mény-kutató intézet az Ade­va­rul című kiadvány felkérésére arra próbált választ találni, hogy a hazai átlagválasztó pár­tokra-e, avagy inkább megne­vezett személyekre szeretné le­adni a voksát. Az ügy rész­ét képezi annak a kampánynak, ami mostanában folyik, és a választási törvény esetleges megváltoztatásának lehetősé­gét boncolgatja. Noha az IRSOP semlegességével, pár­tatlanságával kapcsolatban fel­merülnek bizonyos kételyek, a közvélemény-kutatás eredmé­nye egyértelmű: a megkérde­zettek 80 százaléka szeretne személyekre, s csupán 19 szá­zaléka pártlistákra szavazni. Attól függetlenül azonban, hogy milyen lesz (vagy ugyan­olyan marad) a választási tör­vény, a megkérdezettek 54 szá­zaléka mindenképpen elmegy szavazni, s csak 11 százaléka marad otthon, ha a pártlistás változat marad érvényben. Bihari Napló AZ IRAKI hadsereg is tá­madást intézett az ország északi részén levő kurd biztonsági öve­zet­b­en, ahová a múlt héten tö­rök csapatok hatoltak be. A hírt a Kurdisztáni Hazafias Unió, az iraki kurd­ok egyik fő szervezete közölte, hozzátéve: Ankara és Bagdad összeesküdött ellenük, hiszen északról a törökök, dél­ről az irakiak támadják telepü­léseiket. Az Irak északi részén lévő biztonsági övezetet az ENSZ hozta létre az Öböl-há­ború után, a kurdok védelmére. SZUDÁN fővárosában teg­nap megkezdődött a III. Iszlám és Arab Népi Konferencia. A tanács­kozás nyitóbeszédének központi témája az iszlám elleni nyugati fe­nyegetés volt. A fundamentalista szervezeteket felszólították, hogy tömörüljenek egységbe a Nyugat ellen. A kartúmi konferencia kez­detekor a 80 országot képviselő 300 küldött tisztelgett a csecsenek és a boszniai muzulmánok előtt. SZAÚD-ARÁBIÁBAN 10-60 százalékos áremelést tett szükségessé az utóbbi időben tapasztalható pénzügyi válság. Az olajnagyhatalomként szá­mon tartott országban drágult a víz, az elektromos áram, az üzemanyag, emelkedett a postai és légi közlekedési díjszabás. FELROBBANT egy lőszer­­raktár az orosz Távol-Keleten 200 vagonnyi hadianyag szóró­dott szét mintegy 10 kilométeres körzetben. A jelentés szerint a robbanás nem követelt áldoza­tokat. Osztrák kormányválság Franz Vranitzky osztrák kan­cellár tegnap a déli órákban saj­tótájékoztatón jelentette be, hogy változások lesznek egyes minisz­teri tárcák élén. Az alig több mint három hónapja alakult bécsi kabi­netből távozik Franz Löschnak belügyminiszter, a szociális és munkaügyi, valamint a nőügyekért felelős miniszter. Vranitzky éles bírálatok kereszttüzébe került a nemzetközileg is elismert Lacina pénzügyminiszter szerdai lekö­szönése miatt. A most távozó poli­tikusok a kancellár szociáldemok­rata pártjának tagjai, helyettesíté­sükbe a koalíció kisebbik pártja, a Konzervatív Néppárt nem szólhat bele. A lehetséges jelöltekről egyelőre nincs hír. Fejetlen a tévé Továbbra sincs vezetőtanácsa a román televíziónak, pedig a törvény­hozás két háza csütörtökön kifejezetten azzal a céllal ült össze, hogy ha­tározzon a kérdésben. A honatyák reggeltől délutánig vitáztak, hallgat­ták egymás felszólalásait, aztán hazatértek. A végső szavazásra ugyanis megfelelő létszám hiányában nem került sor, így hétfő délutánra megint közös ülést hívtak össze, hogy a csütörtökön megfogalmazott három ja­vaslatról döntsenek. A szenátus és a képviselőház kulturális bizottságai együttesen terjesztették elő azt a tervezetet, melynek értelmében vagy jóváhagyják a március 15-i ülésen véglegesített vezetőtanácsi listát, vagy újrakezdődik a jelölési és meghallgatási procedúra a tévés szakemberek számára fenntartott négy helyért. Az előterjesztést hallva az ellenzék az­zal fenyegetőzött, hogy azonnal elhagyja a termet, ha a két javaslat vala­melyikét szavazásra bocsátják. Ők az egyetlen törvényes megoldásként azt ajánlották, hogy nyilvánítsák betöltetlennek a jelenleg Paul §oloc által elfoglalt, eredetileg Gabriel Liiceanunak szánt vezetőtanácsi helyet. A posztra állítsanak új jelölteket - legfeljebb kettőt -, s őket újra hallgas­sa meg az illetékes bizottság. Talán a h&rói ülésnapig eszükbe jut a hon­atyáknak, hogy Dumitru Iuga tévés szakszervezeti vezető egy hónapja éhségsztrájkol­­ miattuk is. növekvő elégedetlenség Hetek, hónapok óta hol itt, hol ott lobban fel a munkáselé­gedetlenség parazsa. A tűrhetetlen, a minősíthetetlenül alacsony élet­­színvonal, az éhbérrel felérő fize­tések, a munkanélküliség és az ebből adódó gondok, a növekvő árak, az infláció és mindezek mel­lett egy beképzelt, tehetségtelen kormánycsapat demagógiája és hazudozásai borzolják a kedélye­ket, váltják ki a jogos társadalmi elégedetlenséget. Szinte sablonszerűen ismétlőd­nek a történések. Lehet Resica, Déva, Ploiești, Fogjani, Báliad vagy akár Várad a színhely: spon­tán tüntetések után szervezett ak­ció következik, figyelmeztető sztrájk után általános munkabe­szüntetés az események menet­rendje: jobbik esetben kormányde­legáció érkezik és tesz felelőtlen ígéreteket, előbb vagy utóbb bíró­ság nyilvánítja törvénytelennek a sztrájkot - s a munkás visszakény­­szerül munkapadja mellé. A hata­lom, a bürokrácia, a rendszernek elkötelezett “igazságszolgáltatás” és az anyagi kényszer (a kevés is több a semminél elve) motiválja vereségét. A helyi, vállalati szakszervezet így maradt hatástalan eszköz, de fölöttese, a szövetség sem lépett eddig eléggé határozottan. Most ezen a téren pozitív változás jelei mutatkoznak. A helyi elégedetlen­ségek láttán cselekvésre kénysze­rültek a mindmáig csak egymás közt hadakozó kartellek (az Alfa, a Fiá­la és a többiek), s a közös ér­dek zászlaja alatt folytatódik jelen­leg az érdek- és bérküzdelem. Minap az áruk­ vezért, Miron Mit­­reát “mozgósította” csití­tásuk ér­dekében a hatalom, majd régi el­lenfele, Victor Ciorbea is megszó­lalt, s érvelni próbált a kabinet gazdasági és szociális politikájával szemben. A pillanat mozgalmai (a metró dolgozóinak spontán sztrájkja, Dumitru Zuga már negyedik hetébe lépő éhségsztrájkja az RTV-nél, a szinte elfelejtett Bajgyik László elkeseredett és megismételt hason­ló akciói egészségügyi téren, a Re­­sica—1711 szakszervezet harca csak néhány feltűnőbb csepp a tengerben, erjesztői, katalizátorai a felhalmozódó elégedetlenségnek, amely elsöpörheti ezt a tehetetlen és korrupt kormányt. Jönnek az 1996. évi választá­sok. A korábbi elnöki és kormány­párti ígéretek teljesítetlenek ma­radtak, most ez is oka az elégedet­lenségeknek. Elképzelhető, hogy kampánycélok érdekében, újabb demagógiával látszatengedménye­ket tesz a Hatalom. Ad majd tes­­sék-lássék béremelést, ígér ismét fűt-fát. Ha megint hisz majd neki a szavazópolgár, készítheti magának otthon a koldustarisznyát. I­rútig Ottó

Next