Bihari Napló, 1997. március (8. évfolyam, 41-61. szám)

1997-03-01 / 41. szám

V I napi pol­itika VISSZATÉRT A CADA­­ tékozló atya Hosszú idő telt el azóta, hogy az Iliescu-rezsimnek sikerült el­hallgattatnia a román fegyveres erők korszerűsítéséért - egyben a hadsereg nagyobb transzparenci­­ájáért - küzdő tisztek csoportját. Ez a megfélemlítési sorozat volt a posztkommunista rendszer egyik legdurvább akciója (melyhez e­­gyébként alapvető érdeke is fűző­dött, hiszen máig senki sem cáfol­ta hitelt érdemlően, hogy a fegyve­res erők részt vehettek a ’89-es puccsisták hatalomra juttatásá­ban), s kvázi illegalitásba kénysze­rítése után kis híján sikerült is fel­oszlatni a Hadsereg Demokratizá­lásáért Küzdő Akciócsoportot (a CADA-t). A szervezet legemléke­zetesebb megmozdulása a megala­kulását követő azon nyilatkozatá­nak megfogalmazása volt, melyet az akkori hadügyminiszter, Victor Atanasie Stanculescu, valamint a Nemzeti Egység Tanácsát vezető Ion Iliescu asztalára tettek le. A dokumentum 13 pontban foglalta össze azokat a halaszthatatlan re­formintézkedéseket, melyeknek azonnali gyakorlatba ültetése ese­tén a román hadsereg nem küsz­ködne még ma is saját - a diktatúra éveire visszavezethető­­ állam az államban szerepével. A közelgő nyári madridi NATO- csúcs előtt egészen új szerepkör­ben tűnt fel újra a CADA. Volt vezetői, akik a nyomásgyakorlás elől nyugállományba menekültek, a szervezet teljes rehabilitációját követelik, ám a jelek szerint még mindig nem jött el az az idő, hogy a közvélemény pontos informáci­ókhoz juthasson legalább az intéz­mény tevékenységével kapcsolatos alapvető kérdésekről. Éppen a CADA lehetne az a szervezet, a­­mely biztosíthatná a NATO-csatla­­kozás egyik alapfeltételeként szá­mon tartott belső struktúraváltást, hiszen a román hadsereg minden hivatalos nyilatkozattal ellentét­ben még ma is csak földrajzi érte­lemben számít európai fegyveres erőnek. Az új hatalom azonban elzárkózik a tömörülés rehabilitá­ciójától, csak személyenkénti jog­orvoslást támogat, ami egyáltalán nem biztosítaná azt, hogy a DADA végre kiléphet az illegalitásból. Mindössze annyit ismernek el az illetékes tisztségviselők, hogy „a hadseregben is történtek politikai alapú visszélések”, ám a nemzet­közi közvélemény is joggal ütköz­het meg a tényen: az atlanti integ­rációra törekvő Bukarest még most sem hajlandó igazán megszüntet­ni további hasonló atrocitások le­hetőségét. Rehabilitációról ugyan­is csak akkor beszélhetünk, ha az országban egyedülálló szervezet szabadon, jogaiba visszahelyezve működhet. Mi a fontosabb, mi jut­tathat közelebb a célhoz: az Albán Polgárőrök Ligája támogatásának megnyerése, vagy a huszonnegye­dik órában is halasztást szenvedő belső struktúraváltás elősegítése? Ennyire nehéz a kérdés?! Szeghalmi NATO-CSATLAKOZÁS Megszámlált pártfogók Amint közeledik az Észak-at­lanti Szerződés Szervezetének bő­vítéséről hozandó végső döntés időpontja, egyre többet számolnak az érintettek. A tagországokat leg­inkább az foglalkoztatja, hogy mennyibe fog kerülni a folyamat. Szakértők évi hárommilliárd dol­lárra becsülték a katonai tömb szerkezeti átalakításának költsé­gét, ennek 65 százalékát a jelenle­gi tagok fizetik, a fennmaradó összeg pedig a belépésre jogosult államok költségvetését terheli majd. A csatlakozásra váró tizenegy közép- és kelet-európai államban a belépésüket támogató NATO-tago­­kat számolgatják, hiszen egy új or­szág felvételéhez a szervezet ti­zenhat tagjának egyöntetű jóváha­gyása szükséges. Bukarest leg­utóbb hat pártfogót tudott elő­számlálni. Franciaország, Kanada, Spanyolország, Törökország és Görögország mellett most Olasz­ország is belépett a támogatók­ba-Victor Babiuc védelmi miniszter szerint Románia megérdemli, hogy a NATO-bővítés első szakaszába kerüljön. Erről viszont meg kell még győzni tíz tagállamot. Korába azzal, hogy hivatalosan is kijelentette: ha rajta múlik, Ro­mánia bekerül a bővítés első sza­kaszába. A kedvező álláspontot Beniamino Andreatta védelmi mi­niszter ismertette a román kollé­gájával, Victor Babiuckal közösen tartott római sajtóértekezleten. Az olasz tárcavezető szerint kívána­tos, hogy a katonai tömb bővítése­kor ne csak a közép-európai orszá­gokat vegyék számításba. _­­ M. Zs. ÚJABB DOKUMENTUM aláírá­sával próbálja biztosítani saját működőképességét a kormánykoa­líció. A Román Demokrata Konven­ció, a Szociáldemokrata Unió és a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség képviselői csütörtökön pa­­rafálták a formációk parlamenti együttműködését szentesítő e­­gyezményt, melyet a múlt hét fo­lyamán dolgoztak ki. Az okmányt nem írta alá a legerősebb koalíciós tömörülés, a Kereszténydemok­rata Nemzeti Parasztpárt. Az együttműködési szerződés ötlete egyébként az RMDSZ-é volt, mivel a Szövetség úgy vélte, szükséges a kormányzati teendők és a parla­menti döntéshozó munka össze­hangolása. NEM VESZ RÉSZT a Mihály ki­rály romániai látogatásával kap­csolatos egyetlen rendezvényen sem a Demokrata Párt. Ezt Cristian Dumitrescu szóvivő és szenátor jelentette be, hozzátéve, hogy nem is ismeri a programot, illetve arról sincs tudomása, hogy pártjának valamelyik tagját hivatalosan meg­hívták volna. Mint ismeretes, a DP támogatta őfelsége román állam­­polgárságának visszaadását, ám a pártvezér Petre Roman kormány­fői ténykedésének idején kavart nagyobb botrányt, hogy az akkori kabinet kiutasította az országból az uralkodót, röviddel azután, hogy az Bukarestbe érkezve elin­dult felkeresni ősei­­ sírhelyét. SZABOTÁLJA a leváltásáról ho­zott előzetes döntést Gheorghe Fu­­nar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. A tömörülés vezető testü­lete írásban szólította fel Funart arra, hogy adja át Valeriu Tabara ideiglenes elnöknek a párt vezető­bizottság-elnöki pecsétjét, ám a címzett ezt megtagadta. A közle­mény kijelenti: „Funarban nem volt annyi férfiasság, hogy elfogadja le­váltását”. Jelcin bírál Felgyógyulása utáni máso­dik rádióbeszédében az orosz államfő a kormányt és a tör­vényhozás alsóházát is meg­dorgálta az idei költségvetés­­összeállítása, illetve elfogadása miatt. Borisz Jelcin kétségbe vonta, hogy teljesíteni lehetne a büdzsé előírásait, ugyanakkor Csernomirgyin miniszterelnök­re hivatkozva kijelentette, hogy elő tudják teremteni a bér- és nyugdíjhátralékok törlesztésé­hez szükséges hatalmas össze­get. A várható kormányátalakí­tást illetően az elnök közölte, hogy várja a kabinet javaslatait a személycserékre. Állítólag Igor Rogyionov védelmi minisz­ter is a menesztendők között szerepel. Jelcin egyébként csü­törtökön este telefonon tár­gyalt Clinton amerikai el­nökkel, s megbeszélték a márci­us 20-án Helsinkiben esedékes találkozójuk napirendjét. / Bihari Napló HEVES VITÁK után fogadta el a francia törvényhozás alsóháza az új idegenrendészeti törvényt. A szenátus a jövő héten tűzi napi­rendjére a jogszabálytervezetet. A fajüldözés ellen küzdő szerveze­tek a vita előestéjére, március 9-re tömegtüntetéseket hirdettek. Véle­ményük szerint az illegális beván­dorlás elleni harc ürügyén az új törvény valódi célja a Franciaor­szágban élő bevándorlók beillesz­kedésének megakadályozása. JACQUES KLEIN, a kelet-szla­vóniai, baranyai és nyugat-szerém­­ségi átmeneti ENSZ-kormányzat vezetője egyike azoknak, akik fel­válthatják Carl Bildtet, a nemzet­közi közösség boszniai főképvi­selőjét. A nyugalmazott amerikai tábornok jelentős politikai tőkével rendelkezik ahhoz, hogy felváltsa a nyáron távozó svéd politikust. „Klein katonai tapasztalatai továb­bi érvekkel szolgálnak ahhoz, hogy Vukovárról Szarajevóba tegye át székhelyét” - írta a lap. Bildt azért tér vissza hazájába, hogy pártját felkészítse a közelgő választásokra. AZ ENSZ-RE GYAKOROLT PÉNZÜGYI ZSAROLÁS beszünteté­sére szólította fel az USA-t szer­dán a világszervezet Közgyűlésé­nek elnöke. A malajziai nemzetisé­gű Razali Iszmail az amerikai tör­vényhozás külpolitikai tanácsában mondott beszédében azzal vádol­ta a Kongresszust, hogy túszként tartja fogva a világszervezetet. Föld-szinten Semmi értelme egyszerű indítványok benyújtásával rabolni az időt, ezeknek a Romániában egyedülálló dokumentumoknak úgy sincs jelentő­ségük, és csak azt bizonyítják, hogy az ellenzék kizárólag destruktív lé­pésekre képes. Még a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kormány­zati tevékenysége idején nyilatkozta ezt Adrian Nastase, illetve a formá­ció helyi elnöksége is. A törvényhozási választások óta eltelt hónapok során az RTDP-nek bőven volt ideje leltárt készíteni a mindenkori ellenzék fegyvertáráról, s ott rátalált az egyszerű indítványra is. Ez ugyan valóban nem több a kabi­net munkájával való egyet nem értés drasztikus, ám hatástalan bi­zonyításánál, s a világ parlamentjeiben megszokott gyakorlatot figyelem­be véve tényleg Románia vezet ezen indítványok benyújtásának gyako­riságában, de Iliescu pártja - története során most először - ehhez az esz­közhöz folyamodik. Eddigi státusánál fogva nyilván nem volt rá szük­sége. Tehát szükségtelennek ítélte, sőt egy adott pillanatban megszün­tetését is felvetette. Most azonban az RTDP elkészítette első egyszerű indítványát, melyet a parlament mindkét házához benyújtani szándékozik a jövő hét fo­lyamán. A legnagyobb ellenzéki tömörülés a Ciorbea-kormány agrárpoli­tikájával elégedetlen; pontosan még nem tudni, mit kifogásolnak a tár­sadalmi demokraták. Ezt annál is érdekesebb lesz majd megfigyelni, hogy­ a kabinet hivatalba­ lépése óta még nem is hozott sorsdöntő határo­zatokat a katasztrofális helyzetben lévő mezőgazdaság kérdéskörében, így­ arra gondolhatnánk, nincs is mit kifogásolni. Itt érünk vissza az em­lékezetes Nastase-nyilatkozathoz, mely destruktív ellenzéki tevékeny­ségről, fölös törvényhozási időtöltésről szólt. A dokumentum benyújtása egyébként nem jelent semmiféle kockáza­tot: jogi ereje nincs, egyetlen következménye, hogy a honatyáknak meg kell vitatniuk az agrárágazattal kapcsolatos kérdéseket. (így zárójelben azért hozzátehetjük: ez elvben nem is baj, mivel a tavaszi munkálatokat éppen ezekben a napokban lehetett volna megkezdeni, szerte az ország­ban nagyon kevesen láthatták azonban a rozsdásodó traktorokat a felengedett földeken.) Sz. Ö. Tőkés László A Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata sajtóközleményt adott ki Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a legutóbbi látogatásairól. Előbb Michel Ebnernek, az Európa Par­lament képviselőjének és Chris­toph Pannak, az Európai Kisebbsé­gi Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) volt elnökének meghívására az olaszországi Dél-Tirolban járt, majd az Európa Parlament Kisebb­ségi Nyelvek Frakcióközi Bizott­ságának meghívására Strasbourg­­ba utazott.­­ Február 17-én Bolzanóban, a provincia központjában tartott előadást a romániai társadalmi és egyházi helyzetről, az RMDSZ au­tonómiatörekvéseiről, valamint a kisebbségi egyházak nemzetiségi szerepéről és küzdelmeiről. A te­rületi önkormányzati közigazga­tás és a törvényhozás vezetőinél, az olasz kormányfőbiztosnál és az egyházmegye római katolikus püs­pökénél tett látogatása során Tő­kés László a dél-tiroli területi auto­nómia intézményrendszerével és működésével ismerkedett, vala­mint tanulmányozta a „dél-tiroli Bnlzanóban és modell"­ alkalmazhatóságának le­hetőségét a romániai magyar nem­zeti közösség helyzetének meg­oldásával kapcsolatosan. Február 20-án Strasbourgban az RMDSZ tiszteletbeli elnökét fo­gadta Jeroen Schokkenbroek, az Európa Tanács Emberi Jogok Igaz­gatósága Kisebbségi Osztályának igazgatója, valamint Klaus Schu­mann, az Európa Tanács Főtitkári Hivatalának igazgatója. Tőkés László elégtétellel számolt be ar­ról, hogy legutóbbi, Tempfli József megyés püspökkel tett strasbourgi látogatása óta kedvező változások következtek be Romániában­. Bizal­mát fejezte ki az új demokratikus kormány és Emil Constantinescu elnök iránt. Ugyanakkor szorgal­mazta az 1993/176-os számú ET­­Véleményezés azon előírásainak megvalósítását és számonkérését, melyek betartására Románia köte­lezettséget vállalt az Európa Ta­nácsba való felvételekor. Tőkés László véleménye sze­rint a monitorizálásra mindaddig szükség lesz, amíg a kormány nem tesz eleget e követelményeknek. Az ország további integrációjához a „megelőlegezett bizalom” mer­ Strasbourgban lett bizonyítható tettekre is szük­ség van, példának okáért a hatalmi ágazatok szétválasztása, a kisebb­ségi oktatás helyreállítása, avagy a kommunizmus idején elkobzott­ egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása tekintetében. Ugyanazon nap délutánján tar­totta rendes havi ülését a Kisebb­ségi Nyelvek Frakcióközi Bizottsá­ga Berndt Posselt elnök vezetésé­vel. A fórum meghívottjaként dr. Józef Staniek a határon túli lengyel kisebbség, Tőkés László pedig a romániai magyarság helyzetét mu­tatta be. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott: a romániai ma­gyarság kormányzati részvételével is azt bizonyítja, hogy nemzeti identitása és politikai önállósága védelmével nem szeparatizmusra, hanem társadalmi integrációra törekszik, s a novemberi választá­sokon a román-magyar megbéké­lésre szavazott. Az autonómia­rendszerek a stabilizáció irányába mutatnak, a többségi és­­ kisebbségi érdekek jól összeilleszthetők. Ép­pen ezért az ET tagországainak a kisebbségvédelmi normák mini­­malizmusával szemben a jól bevált autonómiaformák elfogadását kel­lene szorgalmazniuk.

Next