Bihari Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

2001-01-04 / 1. szám

2napi politika_ FRISS KORMÁNYINTÉZKEDÉSEK Meg kell győzni a Nyugatot A hónap közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldási módjáról. Amint arról korábban beszámoltunk, az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében próbaidőre feltétel nélkül jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. Ennek megfelelően a különbizottságban helyet kapott Mircea Geoana külügy-, Hildegard Puwak integrációs, Ioan Rus belügy- és Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter. A rendeleti kormányzást egyébként elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. A jogszabály kimondja, hogy a vállalkozók vámmentesen hozhatnak be nyersanyagot, gépeket, felszereléseket és technológiát, nem kell profitadót fizetniük, ha a teljes bruttó nyereséget újra befektetik, illetve 20 százalékos adókedvezményben részesülnek, ha az előző évihez képest egytizedével növelik az alkalmazottaik számát. A kormányrendelet szerint a kis- és közepes vállalkozások elsőbbséget élveznek a közbeszerzési pályázatokon. §erban Mihailescu kormányfőtitkár kijelentette, hogy ezek a kedvezmények hozzájárulnak a kormányprogramban kitűzött 5 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez. Mint mondta, nem tartja valószínűnek, hogy a nemzetközi pénzintézetek kifogásolhatnák az intézkedést, mivel ennek hatására élénkülni fog a román külkereskedelem, és erről meg fogják győzni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tárgyalóküldöttségét is. M. Zs. Brüsszeli levél Bukarestre Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke üdvözlő táviratot küldött Adrian Nastasénak, amelyben gratulál kormányfői kinevezéséhez, ezenkívül üdvözli az új román kormány „elkötelezettségét" az ország európai integrációs csatlakozási folyamatának folytatása iránt. ,Az elkövetkező időszak fontos és eseményekben gazdag lesz, a román előcsatlakozási folyamat fejleményeivel együtt", írta Prodi a román kormányfőhöz címzett üzenetében. ,A Bizottság üdvözli az e Önök kormányának az ország európai integrációs csatlakozási folyamatának folytatása iránti elkötelezettségét", üzente Bukarestbe az Európai Unió végrehajtó testületének elnöke. Az AFP hírügynökség emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság november végén közzétett országjelentése igen szigorúan vélekedett Románia tekintetében. A jelentés kiemelte, hogy Románia képtelen megbirkózni a konkurencia nyomásával és az uniós piaci erőkkel. A VÁLTOZÁS VÁLTOZTATÁSA A fetase-kormány esélye Négy esztendeje a kormányprogram alapigéje a változás volt szakítás a kozmetikázott múlttal és visszatérés a hiteles demokrácia értékeihez. Hogy ez miért nem, vagy miért csak részlegesen valósult meg, annak elemzésén már igen sok hírlapíró és politikus köszörülte a tollát (és a torkát), úgyhogy most inkább arra vesztegetnék némi tintát, hogy górcső alá vegyem, mennyiben változtat a Nastase-kormány a „változás” programján, illetve mekkorák az esélyei elképzeléseinek megvalósítására. A több mint 120 oldalas kormányprogram meghirdetett célkitűzései nemhogy eltérnének a Ciorbea-kormány törekvéseitől, de bizonyos vonatkozásban még túl is licitálják azokat: jogharmonizáció az EU-szabályozásokkal, decentralizáció, adócsökkentés, a kis- és középvállalatok támogatása, az euroatlanti integráció feltételeinek teljesítése. A program alaposabb tanulmányozása viszont legalábbis kételyeket ébreszt a végrehajtás reform-elkötelezettségét illetően Amíg ugyanis a stratégiai célok tetszetősek, addig a megvalósításuk módjaiból egészen más következtetések vonhatók le Kiderül ugyanis, hogy az állam továbbra sem akar kivonulni a gazdaságból (ami egyszersmind azt is jelenti, hogy az állami tulajdon részarányán sem kíván sokat változtatni), igényt tart a mezőgazdasági termékek árainak rögzítésére, bizalmatlan a magánnyugdíjpénztárakkal szemben (melyeket a miniszterelnök beiktatási beszédében a látványosan csődbe jutott Országos Befektetési Alaphoz hasonlított), központosítani igyekszik a művelődési intézményeket, az igazságszolgáltatás szervezésében pedig egyenesen a szovjet modell híve. A kormányprogram szövegelemzői lehetnének a megmondhatói, hogy a dokumentum bővelkedik a túlzottan általános megfogalmazásokban, a helyes értelmezéshez meglehetősen kreatív gondolkodást igénylő definíciókban, homályos utalásokban, elnagyolt vagy vázlatosan bemutatott tervekben. Ezzel szemben alig találni benne határidőket, kézzelfogható és számon kérhető ígéreteket. Megítélésem szerint e kettősség magyarázata abban rejlik, hogy a kormány egyszerre két ellentétes igényt kénytelen kielégíteni. Nastase - Goldoni két úr szolgájának szerepében - egyszerre akar jó fiú” lenni a nemzetközi integrációs és pénzügyi szervezetek (EU, NATO, IVA Világbank) és tulajdon választói bázisa, a reform sikerében ellenérdekelt szakszervezetek, illetve állami menedzserréteg szemében. Az általános célkitűzések az előbbieknek, míg a „végrehajtási utasítások” az utóbbiaknak szólnak. Olyan programja van tehát a múlt héten beiktatott kabinetnek, amelyikből éppúgy lehet mélyenszántó gazdasági és társadalmi reform, mint annak az ellenkezője is. A kérdés eldöntését a kormányfő és csapata - úgy tűnik - a jövőben kialakuló erőviszonyokra bízta. Ha a következetesen és határozottan képviselt nyugati elvárások bának nagyobb erővel, akkor lesz szerkezetátalakítás, veszteséges vállalatok bezárása, piacgazdaság-orientált törvénykezés, sírás és fogakmak csikorgatása a szakszervezetek részéről, ha viszont ez utóbbiak képviselnek nagyobb erőt, akkor folytatódik a helyben topogás, nő a távolság Románia és a térség többi országa között. Esélylatolgatásokba bocsátkozni ma még korai lenne. Viszont a kormányt harapófogóba szorító erők számbavétele máris támpontokat adhat a jövendöléshez. Egyfelől (mondjuk jobbról) állnak a nemzetközi pénzügyi szervezetek, amelyek nem hajlandóak tovább finanszírozni az alacsony hatékonyságú, energiafaló és túlméretezett román állami nagyipart. Itt áll még az Európai Unió és a NATO, amelyik politikai stabilitást, a szomszédos országokhoz fűződő rendezett viszonyt és prosperáló piacgazdaságot kér csatlakozási feltételként, és ugyancsak itt található meg a demokratikus parlamenti ellenzék (beleértve az RMDSZ-t), amelyik csak akkor támogatja a kisebbségi kormányt, ha a fenti célkitűzéseket megvalósítja. A másik oldalon (mondjuk balról) állnak azok a szakszervezetek, amelyek aktívan támogatták az RTDP-t abban a reményben, hogy az továbbra is hajlandó lesz költségvetési támogatással fenntartani azt a nagyipart, amelyhez ők nemcsak politikailag, érzelmileg, de egzisztenciálisan is kötődnek. Ugyancsak őket erősíti az az állami menedzser-réteg, amelyik szintén a szocialista gazdaságszervezés fenntartásában érdekelt, s amelyik kiterjedt kapcsolatai révén behálózza a kormány majdnem teljes apparátusát. Szintén ezen az oldalon leledzik a Nagy-Románia Párt több mint 25 százalékos parlamenti frakciója (mondanom sem kell, hogy miért) és az RTDP konzervatív szárnya, amelyik viszont Ion Iliescu államfő egyértelmű támogatását élvezi Ha a fentiekhez hozzávesszük azt, hogy a kormányprogram nagyívű stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása gazdasági, társadalmi mobilitást, mélyreható változásokat és örökös konfliktusokat feltételez, a konzervatív erők győzelméhez viszont a semmittevés is elég, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a reform, a változás esélyei minimálisak. Székely Ervin EURÓPAI UNIÓ, EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERVEZET Elsején váltották egymást a soros elnökök Az új évezred első napjától Svédország lett az Európai Unió soros elnöke, Franciaországtól véve át a fél évre szóló megbízatást. A skandináv ország 1995-ös csatlakozása óta első alkalommal tölti be ezt a tisztséget. Stockholmban hivatalosan semmiféle bejelentésre nem került sor az eseménnyel kapcsolatban. Vasárnap este Hubert Védrine francia külügyminiszter telefonon felhívta svéd kolléganőjét, Anna Lindhet, hogy átadja neki a képzeletbeli stafétabotot, és sok sikert kívánjon az elkövetkező hat hónapra. Január 9-én Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és az unió biztosai az ilyenkor szokásos protokolláris látogatásra a svéd fővárosba utaznak. Nyolc nappal később, január 17-én Göran Persson svéd kormányfő Strasbourgba látogat, ahol beszédet mond az Európai Parlament képviselői előtt. A tervek szerint 2001 első hat hónapjában közel 80 miniszteri tanácskozást tartanak majd, a svéd elnökség idején esedékes két csúcstalálkozót pedig március 23-24-én és június 15-16-án rendezik majd Stockholmban, illetve Göteborgban. Július elsejétől az Európai Unió soros elnöki tisztét Svédországtól Belgium veszi át. Hétfőn Ausztria az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökségét adta át Romániának. Az EBESZ-t, amelynek 55 európai, északamerikai, valamint közép-ázsiai tagországa van, a konfliktusok megelőzésére, a válságok megoldására és az emberi jogok tiszteletben tartása feletti őrködés céljára hozták létre. Tavaly november 27-én tért vissza tagjai sorába Jugoszlávia, amelynek tagságát 1992-ben, a bosznia-hercegovinai konfliktus idején függesztették fel. Az EBESZ elődje az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet volt, amely 1975. augusztus 1-jén „született”, amikor Helsinkiben 35 részt vevő ország (33 európai állam, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és Kanada) állam- és kormányfői aláírták a Helsinki Záróokmányt. Ez nem egy szerződés vagy egyezmény, hanem úgynevezett magatartási normákat tartalmazó állásfoglalás volt, és hosszú ideig szolgált tárgyalási keretként a kelet-nyugati párbeszédhez. Röviden a nagyvilágú TÖRVÉNYJAVASLATTAL igyekszik megakadályozni a cseh kormány, hogy a közszolgálati televízió új vezetősége és a hírszerkesztők közötti munkakonfliktus társadalmi válsággá alakuljon, amely esetleg a koalíciós kabinet bukásához vezethetne. Az igazságügyi tárcavezető, kormányfőhelyettes elmondta, hogy módosítanák a tévé vezetőtanácsának megválasztási módját, egyúttal a mostani testületet felmentenék. A művelődési tárca által kidolgozott javaslat szerint a vezetőtanács tagjainak egyharmadát a képviselőház, egyharmadát a szenátus, egyharmadát pedig az államfő jelölné a szakmai és civil szervezetek, érdekképviseletek ajánlása alapján. A tervezet vitáját holnap tűzi napirendre a prágai alsóház. ÚJABB KORMÁNYTAGOKAT nevezett meg a napokban George Bush. Rod Paige houstoni tanügyi főfelügyelőt kérte fel az oktatásügyi tárca átvételére, Gale Nortont, Colorado állam volt igazságügyi miniszterét a belügyi, Tommy Thompson wisconsini kormányzót az egészségügyi, Anthony Principit pedig a háborús veteránok ügyeivel foglalkozó tárca élére jelölte. A demokrata Norman Michetát, eddigi kereskedelmi tárcavezetőt a közlekedési, Linda Chavezt a munkaügyi, Spencer Abrahamet pedig az energiaügyi miniszteri tisztségre nevezte meg az új elnök. Bihari Napló TILTAKOZNAK A MAGYAR EGYHÁZFŐK Megszűnt a Vallásügyi Államtitkárság A romániai magyar történelmi egyházak vezetői még a kormány beiktatása előtt külön-külön beadványban fordultak Adrian Nastase miniszterelnökhöz. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Vallásügyi Államtitkárságot beolvasztották a Kulturális Minisztériumba. A főpapok szerint ez az intézkedés károsan hathat ki a Romániában működő egyházak tevékenységére, és árthat az ökumenikus kapcsolatoknak. A tiltakozás szövege szerint a Vallásügyi Államtitkárság hatékonyan működött. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök lapunknak elmondta: az erdélyimagyar egyházak vezetőinek nem tetszik az, hogy megszüntették a Vallásügyi Államtitkárságot. A főpapok telefonon egyeztettek egymással, mielőtt elküldték volna tiltakozásukat a kormányfőnek. „Tartok tőle, hogy a Kulturális és Egyházügyi Minisztérium kevésbé veszi majd figyelembe igényeinket, mint annak előtte az államtitkárság” - nyilatkozta Tempfli József. R L SZÁZADVÉGI ÉRTÉKELÉS ROMÁNIÁRÓL A Freedom House is tudja A New York-i székhelyű intézet évente készít felmérést a világ országairól a demokrácia és az egyéni szabadságjogok érvényesülése szempontjából. A Freedom House általános értékelése szerint a 20. század utolsó esztendeje jó év volt a demokrácia számára: a világ népességének 40 százaléka szabad országban élt, 47 százaléka pedig olyan államban, ahol az alapvető szabadságjogokat tiszteletben tartják. Kiemelt fontosságot tulajdonít a Freedom House annak, hogy az elmúlt évben megteremtődött a tartós béke esélye a Balkánon. Romániát illetően felemás a kép. A jelentés értékeli a demokratikus államrendet, ám megállapítja, hogy általánosnak mondható a korrupció, a szegénység, és 2000-ben rengeteg politikai botrány okozott nyugtalanságot.