Bihari Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-203. szám)

2001-08-01 / 177. szám

2 PARASZTPÁRTI KALEIDOSZKÓP Az uborkaszezon forró napjai Hálával tartozik a sajtó az osztódással szaporodó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak, hiszen mialatt mindenki, aki manapság számít a politikában, a hasát sütteti valahol, a Ciorbea-szárny meg a Lupu-Marga-szárny jobb, parlamenten belül töltött napokhoz méltó ügybuzgósággal cibálja egymás amúgy is megtépázott tollait. A párt Lupuékhoz húzó, volt Prahova megyei elnöke, Dumitru Leon bírósághoz fordult avégett, hogy mondassék ki: Victor Ciorbea jogtalanul vált a párt ideiglenes elnökévé, és nyilváníttassék semmisnek minden, folyó év július 6. után kibocsátott központi intézkedés, a prahovai fiókszervezet vezetőbizottságának feloszlatásával egyetemben. Előbb a prahovai filiálé zárta ki Remus Oprist, Ciorbea emberét azzal az indokkal, hogy nem dolgozik és nem lakik a megyében, két nap múlva Oprisék pedig Leont tiltották ki a pártból. Calin Catalin Chirita volt pártfőtitkár elárulta, hogy eddig 5 pert indítottak Ciorbea csoportja ellen, s újabb 18 patvart kezdeményeznek, egyebek mellett az agusztus 14-i kongresszus legitimitása ügyében. Ők ugyanis nem ezen a napon, hanem augusztus 17-én kezdenek kongresszusozni. Chirita arra is emlékeztetett, hogy Ciorbea úgy egyesült újból a Parasztpárttal, és úgy lett annak ideiglenes vezetője, hogy a saját, előző pártját, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetséget nem töröltette a politikai pártok sorából, s továbbra is annak az elnöke maradt. Jászvásárott valóságos pankrációs csata zajlott le „Lupu betolakodói” és az ottani székházat megszállva tartó „ciorbisták" között. Az előbbiek megpróbálták csellel bevenni az épületet, de az utóbbiak ébersége még az ostromlók egyikének férfiasságát is veszélybe sodorta, egy jól irányzott rúgás formájában. Végül Lupuék a szabad ég alatt tanácskoztak, méghozzá Corneliu Coposu szobránál, és azzal vigasztalódtak, hogy „a nagy előd szelleme jelen volt a gyűlésükön”. Sz. A. .napi POLITIKA M // Min Tudor borújára Valósággal győzelmi ünnepet ült a Nagy-Románia Párt vezére. Levelet kapott Strasbourgból, méghozzá az Európai Emberjogi Bíróságtól! Igaz, hogy a kiértesítést egy imilyen-amolyan írnokocska fogalmazta meg, s látta el kézjegyével, de a levélpapíron ott szerepel ama legmagasabb igazságosztó fórum jelzette s alatta a pár soros visszajelzés, mely szerint az EEB helyt ad Corneliu Vadim Tudor román állampolgár panasza kivizsgálásának. C. V. Tudort szemernyit sem zavarja, hogy a számára diadalom forrását képező levél merő formalitás, nem több egyfajta „tértivevénynél", mellyel a strasbourgi nemzetközi testület éppen szolgálatos, postabontó funkcionáriusa értesíti a tisztelt folyamodót, hogy... beadványát megkapták, és foglalkoznak vele. A kiértesítés formális jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy első lépésként bármely boldog-boldogtalan hasonló választ kap, minden ebből származó következmény nélkül. Akár „igaza van”, akár nincs, ügye bekerül a gépezet rostájába. De miért is fordult az NRP elnöke az általa nemrégiben még annyit ócsárolt európai fórumhoz? Azért, mert megígérte... Annak idején, amikor tavaly ősszel, az elnökválasztás második fordulójában az urnák elé járulók kétharmada a kisebbik rosszra, Iliescura adta szavazatát, a nagyobbik rossz, Vadim ország-világ előtt megfogadta, hogy óvást emel a voksosdi eredménye ellen. Mivel Románia Legfelsőbb Bírósága visszautasította az államfőségről lemaradt vesztes panaszát, az február 25-én Strasbourgban perelte be a győztesek pártját „törvénykezési, közigazgatási, jogi, anyagi és sajtóbeli csalás" címén. Jogsérelem elleni küzdelmében az sem szegte kedvét, hogy a csupán július 17-én, öthavi késedelemmel iktatott levél visszaigazolását mostanság kézbesítették a számára, és menten szétkürtölte, hogy a „demokrácia eszméjének diadalát" látja benne. Csakhogy az emberjogiak rostájára kerülés még nem jelenti azt, hogy Vadim panasza be is kerül az igazságosztók malmának hengerei közé, s abból az ő igazának lisztje pereghet alá máról holnapra. A helyi adás formális gesztusát egy másik lépés követi: a testület bekéri mindazokat a dokumentumokat, információkat és kiegészítő magyarázatokat, amelyek bizonyítékként alátámaszthatják a panasztevő vélt igazát. Harmadik lépésként az ügyet bonyolító hivatalnok elküldi az emberjogi felperesnek az űrlapokat tartalmazó iratcsomót, s annak visszatérte után a testület kinevez egy raportőrt, aki alaposan utánajár az esetnek, s a magas bíróság az ő jelentése alapján dönti el, hogy érdemben foglalkozik-e a kérdéssel, vagy sem. A panaszos számára ekkor, a procedúra végén válik ajánlatossá egy emberjogi kérdésekben járatos ügyvéd felfogadása. Vadim Tudor viszont annyira vérszemet kapott, hogy igyekszik elébe menni a dolgoknak. A hajdani liberális politikus, Niculae Cerveni mellé most egy francia meg egy amerikai prókátort szerződtetett, és kijelentette: bármit jelent is a raportőr, ő viszont egy koffelnyi dokumentumot küld rövidesen Strasbourgba! Ráadásul az összes Bukarestbe akkreditált nagykövetet is levélben értesítette arról, hogy visszanyerte a nemzetközi igazságosztó fórumokba vetett bizodalmát. Ezt cselekedte, holott degeszre tömött perzsákját még csak a fentebb emlegetett rostára ürítették. Ha kiderül, hogy csupa ocsút tartalmaz, az bizony fennakad, és C. V. Tudornak arra kell ocsúdnia, hogy „mégsincsen igazság Európában!" Szilágyi Aladár MACEDÓNIAI BÉKETÁRGYALÁSOK Román módszer hoz megoldást A vitatott kérdések 95 százalékában már egyetértésre jutottak a felek - állították a napokban a macedón hatalom és az ottani albán kisebbség politikai képviselői között közvetítő nyugati diplomaták. Az amerikai James Pardew és az Európai Unió által megbízott Francois Léotard közölte, hogy már „csak” az albán nyelv hivatalossá tételéről és a rendfenntartó erők etnikai összetételéről kell megállapodni. Ebben a két pontban azonban a felek alig értenek szót. Az albánok ragaszkodnak hozzá, hogy alkotmánymódosítás révén Macedóniában államalkotóként ismerjék el a lakosság legalább egyharmadát kitevő albán közösséget, és tegyék hivatalos nyelvvé az albánt, továbbá arányosan részt kívánnak venni a rendvédelmi alakulatokban. A szkopjei hivatalos álláspont szerint a szláv többségű lakosság számára elfogadhatatlan követelés a második hivatalos nyelv elismerése, a Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ljubcso Georgievszki miniszterelnök szerint ez egyenesen az ország feldarabolásához vezető első lépés lenne. A mi számunkra is ismerős ez a többségi balkáni mentalitás, és még inkább ismerős a kompromisszumot kínáló javaslat: nem második államnyelvként, hanem csak a közigazgatás terén használható hivatalos nyelvként ismernék el az albánt abban a térségben, ahol az albán népesség aránya legalább 20 százalékos... Miközben a politikusok - a fegyverropogástól hangos Tetovo helyett - az Ohrid-tó partján fekvő nyugalmas kormányrezidencián tárgyalnak, a macedón hadsereg és az albán gerillahad, az UCK csoportjai időről időre összecsapnak, bár elvileg érvényben van közöttük a NATO közbenjárásával kialkudott fegyverszünet. Az öt hónapja tartó harcok miatt tízezerszám menekült el a lakosság a koszovói határvidőkéről és a Tetovo környéki falvakból. Két napja a főváros, Szkopje közelében egyelőre ismeretlenek a macedón belügyminiszter gépkocsioszlopára is tüzet nyitottak. M. Zs. Aracsinovo falu albán lakóinak mindegy, hogy a jogaikért harcoló UCK aknavetői vagy a macedón hadsereg ágyúi lőtték rommá otthonukat VÁDAT EMELTEK Prágában Lubomír Strougal volt csehszlovák kommunista kormányfő ellen. A főügyész szerint Strougal belügyminisztersége alatt - 1961 és 1965 között - visszaélt hatalmával, amikor leállította a volt Állambiztonsági Hivatal (STB) ügynökei által 1948-ban elkövetett súlyos visszaélések kivizsgálását. Állítólag annak ellenére adott ki ilyen parancsot, hogy a belügyi ellenőrzés is megállapította a jogsértést, és az akkori főügyész is a tettesek megbüntetését követelte Az STB három személyt letartóztatott és megkínzott, majd miután kiderült ártatlanságuk, „szökési kísérlet közben” mindhármukat agyonlőtték. Strougal szerint nincs tanú, aki azt állítaná, hogy el akarta volna tussolni az ügyet, a vizsgálatot pedig azért állíttatta le, mert csak az atrocitások végrehajtóit vonhatták volna felelősségre, az őket utasító felettesek bűnösségét senki sem vizsgálta. ENSZ-BIZOTTSÁG utazhat a közeljövőben az Afganisztánnal szomszédos államokba, hogy ellenőrizze a kabuli iszlám fundamentalista tálib vezetés ellen hozott nemzetközi büntetőintézkedések betartását. A világszervezet Biztonsági Tanácsa tegnap egyhangúlag elfogadta a 15 fős szakértői testület létrehozásáról szóló határozatot. A szankciók repülési és fegyverszállítási tilalmat, a tálib vezetők nemzetközi utazásának tiltását, valamint a tálibok külföldi képviseleteinek bezárását írják elő. IZRAELI TÁMADÁS érte a palesztin rendőrség gázai, illetve a Hamasz palesztin gerillamozgalom ciszjordániai állásait. Gázában hétfőn harci helikopterekből nyitottak tüzet a palesztin önkormányzat alatt álló város rendőrkapitányságára, Nabluszban pedig tegnap gránátokkal rombolták le az Izrael ellen harcoló szervezet néhány épületét. Közben az Arab Liga után Libanon, Szaúd- Arábia és Tunézia is elítélte hétfőn a zsidó államot, amiért engedélyezte egy új templom alapkövének elhelyezését a jeruzsálemi arab szent hely közelében. Bihari Napló KIVÁLÓAK az albán-román kapcsolatok - állapította meg a két ország külügyminisztere. Mircea Geoana és Paskal Milo a kétoldalú együttműködés további bővítésének lehetőségei mellett a térségbeli válsághelyzetet is elemezte. A román politikus felvetette, hogy a Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény következő, Bukarestben tartandó konferenciáján a régió államai közösen szorgalmazzák, tisztázzák a balkáni fejlesztés finanszírozását is. Geoana és Milo előkészületeket tett a román miniszterelnök közeljövőbeni tiranai látogatására is. EGYMILLIÓ DOLLÁRRAL finanszírozná az Egyesült Államok a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés nevű szervezet bukaresti központjának létrehozását Az erről szóló határozatot a napokban hagyta jóvá a washingtoni felsőház. Az Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Macedóniát, Magyarországot, Moldovát, Romániát, Szlovéniát és Törökországot tömörítő szervezet a térségbeli szervezett bűnözés visszaszorítása, illetve a kedvező befektetői légkör kialakítása érdekében vállalt közös felelősséget. A kezdeményezést az USA, Olaszország, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Vámszövetség és az Interpol is támogatja. A DELTÁBAN NYARAL Adrian Nastase. Egyes bukaresti sajtóhíreket cáfolandó, a kormányszóvivő tegnap leszögezte, hogy a miniszterelnök szabadságának első hetét nem a Ceausescu volt tengerparti villájában tölti, hanem egy másik neptuni kormányüdülőben. A jövő héten pedig a Duna-deltában fog pihenni. ROMÁN-MAGYAR HÚSVITA Visszaállítják a vámkedvezményt Az MTI jelentése szerint román illetékesek közölték, hogy augusztus közepén kerül a kormány napirendjére a magyar sertéshúsra kivetett védővám felfüggesztésének kérdése. Mihai Lungu, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára hétfői sajtóértekezletén ismertette a legújabb variációt. Mint mondta, a múlt héten dolgozták ki a rendelet tervezetét, s ez várhatóan a következő ülések valamelyikén kerül a kormány elé. Az elkészült tervezet szerint azt csak a sertéshús esetében szüntetnék meg, a sertéshúskészítmények, a baromfi és a baromfihús-termékek megemelt vámja továbbra is érvényben marad. A bukaresti illetékesek egyébként június eleje óta minden héten bejelentették, hogy hamarosan megszüntetik a magyar sertéshúsra kivetett 45 százalékos vámot. Románia 1999. július elsejétől függesztette fel egyoldalúan a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében alkalmazott kedvezményes, 25 százalékos vámot Magyarországgal szemben. Ezt azzal indokolták, hogy az említett magyar termékek importja súlyos zavarokat okoz a román piacon. Az intézkedés eredetileg egy évre szólt, de lejártakor minden különösebb indoklás nélkül meghatározatlan időre meghosszabbították hatályát. A magyar és román illetékesek idén május végén megállapodtak arról, hogy a sertéshúsra és sertéshústermékekre visszaállítják a CEFTA keretében alkalmazott vámot, a baromfihús esetében pedig később meghatározandó mennyiség élvezi majd ezt a kedvezményt. Mihai Lungu július közepén egyébként már úgy tájékoztatott, hogy a döntés már meg is született, csak azt kell megvárni, hogy az elfogadott rendelet megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Az államtitkár most azt is közölte, hogy a sertéshús és -belsőségek vámja az év végére egységesen 20 százalék lesz. A román sertéstenyésztők a hazai igényeknek estk 30 százalékát képesek kielégíteni.