Bihari Napló, 2002. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-01 / 26. szám
Kit félt és kit büntetni ■ A Képviselőházban sokadszorra elővett, átgyűrt, de teljes egészében még el nem fogadott, titkosnak minősített információk törvényéről van szó, amely sokadik alkalommal is viszályt keltett az éppen soros kormánypárt és ellenzéke között. A parttalan vita miatt a jogszabálytervezet 44 paragrafusa közül csak 19 jutott át a törvényalkotás gépezetén, az olyan alapvető fogalmak meghatározásával bezárólag, mint a titkosított információ, az államtitok és a szolgálati titok. Bár az sem érdektelen, hogy milyen információk, kik által, melyik kategóriába soroltatnak, az sem, hogy kiké a titkos információk őrzésének felelőssége, de annál „érdekesebb”, hogy a titoktörvény komoly büntetőjogi felelősséget ró mindazokra - az átlagpolgároktól az újságírókig -, akik akár véletlenül/vétlenül, vagy sem, ilyen jellegű kisebb-nagyobb titkok birtokába jutnak, s azokat - amennyiben dokumentum jellegűek - nem juttatják vissza az illetékesekhez, és a továbbiakban nem tesznek lakatot a szájukra. Aki „nem ismeri fel”, hogy balszerencséjére, véletlenül ilyen jellegű irat került hozzá, és késlekedik azt visszaszolgáltatni, az magára vessen. A törvény nem ismerete nem mentesít senkit annak hatálya alól... Az eddig átgyűrt paragrafusok közül a visszaélések lehetőségét tálcán kínálja az, amelyik tiltja ugyan, hogy korrupciós ügyek, egyéb törvényszegések leplezése érdekében azok titkosíttassanak, de még utalásszerűen sem tartalmaz szankciókat az ilyen törvényszegőkre nézvést. Magyarán: a törvény tiltja, hogy X bankvezér, avagy Y cégvezető bizonyos kétes ügyleteit szolgálati titoknak minősítse üzelmei elrejtése végett, de a törvénytelen titkosítás miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre, legfeljebb megvesztegetésért, sikkasztásért, ha... az kiderül. Amennyiben törvényalkotóink így haladnak tovább a kidolgozással, lassan kiürül, már-már értelmét veszti a közvélemény tájékoztatásának kötelezettségét előíró, a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát meghatározó jogszabály. Valahogy úgy fest ez az újból felélénkült titokmánia, mintha két részre szakadt volna az ország az egyik oldalon néhány ezer, tízezer, legfeljebb százezer smilyen-amolyan titokbirtokos, a másikon meg hozzávetőleg 22 millió „lehetséges leselkedő/hallgatózó ”, aki előbb-utóbb megszegheti a titoktörvény előírásait. Szilágyi Aladár Szalontán marad a patthelyzet Folytatás az 1. oldalról már nem az ő vétke. Végezetül kijelentette: ha a Tanács nem megalapozott döntést hoz a hiányos előterjesztés tükrében, kénytelen lesz a közigazgatási bírósághoz fordulni, s ha tovább folytatódik a lejáratása, akkor bírósági úton fog elégtételt kérni. A szavazás előtt Sala liberális tanácsos kifejtette: hasznosabb volna, ha jelöltet is ajánlanának, nem csupán az alpolgármester - vagy a városban folyó aláírásgyűjtésre utalva - a polgármester leváltását indítványoznák. Tódor Albert ismételten kérte a „rossz házasság" felbontását, vagyis Török László lecserélését. Mikló Ferenc RMDSZ-es tanácsos arra figyelmeztetett, hogy a házasságban is sok vitát, gondot eltűrnek a család érdekében.A város kedvéért kérjük, próbáljon meg együtt dolgozni Török Lászlóval, mert az RMDSZ kiáll eredeti döntése, az alpolgármester személye mellett” - mondta Mikló. A titkos szavazáson öt tanácsos kérte az elöljáró leváltását, három a maradása mellett voksolt, heten érvénytelenítették a szavazólapot, négyen nem foglaltak állást. Török László továbbra is Nagyszalonta alpolgármestere. ___NAPI POLITIKA Bihari Napló Az RMDSZ-elnök a politikai üzenetekről Tegnapi számunkban helyszíni tudósítást olvashattak arról a sajtóbeszélgetésről, amelyre Markó Béla hívta meg az erdélyi magyar szerkesztőségek és rádió-, illetve tévéstúdiók vezetőit, munkatársait. Az alábbiakban a megbeszélés más részleteit, elsősorban a politikai témájú hozzászólásokat közöljük. A vásárhelyi találkozón a szövetségi elnök a kedvezménytörvény romániai alkalmazása, illetve az azt lehetővé tévő Orbán-Nastase-megállapodás kapcsán elmondta: fontos politikai üzenete volt annak, hogy az RMDSZ tevőlegesen hozzájárulhatott a két kormányfő által aláírt dokumentum kialakításához, tehát annak, hogy a román fél elfogadta a magyar érdekvédelmi szervezet ilyen jellegű fellépését. Hasznos volt az ügy szempontjából, hogy a bukaresti kabinet vezetőjével ki lehetett alakítani egy olyan beszélgetést, amelyen a román fenntartások konkrétan megfogalmazódtak. Az RMDSZ elnöke Orbán Viktor magyar kormányfővel közösen jutott arra a következtetésre, hogy a budapesti kabinet a munkavállalás kérdéskörében kialakíthatja az ismert kompromisszumot. Markó fontosnak nevezte, hogy a román kormány elfogadta azt, hogy az RMDSZ reprezentánsai Budapesten tárgyaltak az ügyről (Frunda György szenátorról és Kelemen Attila képviselőről volt szó), sőt a miniszterelnökök találkozójára maga Nastase invitálta meg a Szövetség képviselőit. Elhangzott, hogy mindemellett a kérdés még nem zárult le sem Magyarországon, sem Romániában. Ismeretes, hogy itthon néhány megyei prefektus túlbuzgólkodta az információs irodák ellenőrzését, Magyarországon pedig váratlan módon éppen a munkavállalással kapcsolatos vonzatok váltak kampánytémává, noha korábban senkinek sem tűnt úgy, hogy ez egy igazán fontos része lenne az egész kérdéskörnek. A szövetségi elnök értékelte, hogy a romániai magyar sajtó úgymond higgadtan fogadta „az odaát zajló vitát, noha annak nem is reális a tétje”. Nem LESZNEK MEGLEPETÉS-TERVEZETEK Az elnök által a tegnapelőtti vásárhelyi találkozón taglalt másik témakör - az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött újabb protokollum - ott kapcsolódik az elsőhöz, hogy a dokumentumban szerepel az az elv, amely szerint a magyar érdekvédelmi szervezet képviselői is benne lesznek azokban a bizottságokban, amelyek a kedvezménytörvény alkalmazását figyelik majd Romániában. Markó ismételten leszögezte, hogy az RMDSZ nem végez semmilyen olyan vonatkozó tevékenységet, amely ellenkezne a két miniszterelnök által aláírt megállapodásban foglaltakkal vagy a Velencei Bizottság ajánlásaival. A protokollum kapcsán elhangzott: aláírása pozitív politikai üzenetet hordoz, és minden remény szerint tényekre váltható lesz az, ami célkitűzésként szerepel benne. Fontos új eleme a dokumentumnak, hogy minden olyan törvénytervezet kapcsán, amelyet a két alakulat nem egyformán ítél meg, a Szociáldemokrata Pártnak kötelező lesz az RMDSZ-szel egyeztetnie, a közös álláspontot kialakítandó, így remélhetőleg elkerülhetőek lesznek olyan esetek, amelyek tavaly a törvényhozás szintjén előfordultak, és kellemetlenül vagy felkészületlenül érintették a Szövetség honatyáit. Elvi előrelépésnek nevezte Markó Béla azt is, hogy a protokollum első alkalommal írja le tételesen a kisebbségek arányos képviseletének szükségességét a közintézményekben. ~ „Ne kotorásszunk AZ EMBEREK ZSEBÉBEN” A magyar igazolvány igénylése vagy nem igénylése is felmerült a megbeszélésen. Egy kolléga azt hozta fel, hogy Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, udvarhelyszéki területi RMDSZ-elnök korábban kijelentette: ő nem fogja kérni saját maga számára a magyar igazolványt. Az ügy kapcsán a székelyföldi városban aláírásgyűjtés is indult Verestóy ellen, mivel ő a Területi Felügyelő Testület elnöke is. Markó Béla a felvetésre elmondta: ő maga ki fogja váltani a magyar igazolványt, elsősorban annak „szimbolikus üzenete miatt”, de ugyanakkor mindenki egyéni döntésének tartja, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, avagy sem A szövetségi elnök kijelentette, hogy nem ért egyet azokkal, akik ilyen ügyben aláírásgyűjtésbe kezdenek, a kérdéskör ilyetén megközelítése ugyanis szerinte nem vezet jóra „Ne kezdjünk el magyar igazolvány után kotorászni az emberek zsebében” - javasolta Markó. Wagner István Markó Béla szövetségi elnök az erdélyi magyar újságírókkal való vásárhelyi találkozóján (A szerző felvétele) Viták a bővítés költségeiről Éles nézetkülönbségek merültek fel az EU-tagországok között a bővítés finanszírozásával kapcsolatban - írta tegnap a Financial Times. A szerdán nyilvánosságra hozott bizottsági javaslatok elfogadása - ami csak egyhangúlag történhet - jórészt azon múlik majd, milyen eredményeket hoz a közös agrárpolitika várhatóan júniusban kezdődő felülvizsgálata. Az esélyes tagjelölteket mindenesetre hideg zuhanyként érte a hír, miszerint a legfrissebb tervek szerint kevesebb pénz jutna az újonnan belépőknek. Az év végére közben le kellene zárni a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel .- emlékeztet a Financial Times, amely szerint azonban kevés uniós diplomata bízik abban, hogy gyorsan megállapodásra lehetne jutni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap már bírálta is az Európai Bizottság friss javaslatát. Ketten azok közül, akiknek szava nagy súllyal esik a latba: Javier Solana, az Unió első számú külpolitikai felelőse (jobboldalt) Chris Patten főbiztossal az EU-központban MIDESZ-irodák Munkamegbeszélést tartott néhány nappal ezelőtt a MIDESZ. Az esemény lényeges elemeiről Kis Gábor számolt be lapunknak. A tanácskozáson képviseltette magát Nagyszalonta, Belényes, Érmihályfalva, Érkörtvélyes, Székelyhíd, Margitta, Érkeserű, Kereki, Csatár és Bors is. Sok adminisztratív kérdés mellett megtárgyalták a magyar kedvezménytörvény által kínált lehetőségeket, valamint azt, hogy miként lehet előmozdítani a jogszabály gyakorlatba ültetését. Ennek nyomán úgy döntöttek, maguk is nyitnak irodákat megyeszerte, ahol régi és új tagjaik kérhetnek majd igazolást tagsági mivoltukról. Egyúttal felújítják nyilvántartásaikat, és új tagkönyveket bocsátanak ki. Az érdekeltek hétfőtől kereshetik fel ezen helyszíneket. Ahol a következőkben nincs külön megjelölve a helyszín, ott a FIDESZ-székházban lesz az iroda. Már ismert az irodák nyitva tartása: Bors - hétfőn és szerdán 13-19 óra között, szombaton 10-12 óra között; Székelyhíd - hétfő-péntek 10-12, valamint 15-20 óra között (szombaton és vasárnap 15-20 óra között a Zólyom Dávid utca 10. szám alatt lehet jelentkezni); megyeszerte Hegyközcsatár - szerdán 9-13, szombaton 18-23 óra között. Líterben február 7-én lehet jelentkezni 9-13 óra között, Tótteleken ugyanaznap 13-17 óra között, február 9- én pedig az ottani lakossági fórum ideje alatt. Érkeserűben hétfőn, kedden és szerdán, valamint pénteken 15-17 óra között, Érmihályfalván szerdán 18-20 óra között, pénteken 17-20 óra között a Republicii utca 16. szám alatt. Érkörtvélyesen pénteken 18-20, szombaton 18-21 óra között a református imaterem ad otthont az ügyintézésnek. Margittán szombaton 9-15 óra között az RMDSZ-székházban várják az érdekelteket, Nagyszalontán hétfőn, kedden és csütörtökön 10-13, valamint 15-16 óra között a Magyar Házban. Belényesben szombaton 10-13 óra között, Nagyváradon pedig hétfőtől péntekig 11-14 óra között lehet jelentkezni. Kis Gábor hozzátette, hogy szerinte igazából idén fog megtelni tartalommal a kedvezménytörvény, eddig inkább csak a kerete volt adott. Úgy véli, a fiatalok többsége igényelni fogja a magyar igazolványt, mert lehetőséget lát benne. Sz. ö. Adrian Nastase miniszterelnök a prefektusokkal tartott tegnapi távértekezletén kijelentette: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt által megkötött együttműködési egyezménynek az a szerepe, hogy más tényezőkkel együtt hozzájáruljon a politikai, a kormányzati és a parlamenti stabilitás biztosításához, és nem jelenti azt, hogy az SZDP egyik vagy másik párttal alkudozni kezdett volna a kormányzati célokról.