Bihari Napló, 2002. május (13. évfolyam, 100-124. szám)

2002-05-03 / 100. szám

1 POLITIKA ...........küüió.......... A jövőben bővülhetnek az eddigi támogatások A szerdai politikai fórumon a kormányzásra készülő Magyar Szocialista Párt képviselője ismertette a határon túli magyar közösségek további támogatására vonatkozó elképzeléseket. Wagner István Az RMDSZ, illetve a többi ha­táron túli magyar szervezet ve­zető képviselője alapjában véve a folytonosságot kérte az új ma­gyar kormánytól a leszakadt nem­zetrészek ügyeinek kezelésében. Markó Béla szövetségi elnök ehhez hozzátette azt, hogy az összes eddig kialakult támoga­tási rendszer megőrzése, tovább­vitele mellett „tovább kell lép­ni, többet kell nyújtani, elsősor­ban a gazdasági kapcsolatépítés terén”. Kollégáihoz hasonlóan kifejezte azt az elvárást is, hogy a magyar kormány a továbbiak­ban is konzultáljon a határon túli magyar szervezetekkel, ami­kor az általuk képviselt közössé­gekkel kapcsolatban hoz döntést. Erre jó keretet biztosít a mosta­­nig kialakult, intézményesített párbeszédforma, a Magyar Állan­dó Értekezlet (MÁÉRT). A hatá­ron túli magyar politikusok kife­jezték abbéli reményüket, hogy stabilizálódik a magyarországi belpolitikai helyzet, és a válasz­tási kampány indulatainak el­múltával konszenzusos alapon születnek majd a bennünket é­­rintő döntések. „Távlatilag egye­dül az a hasznos nekünk, ha Ma­gyarország konszenzusosan for­dul felénk” - mondta Markó. Nagy Zsolt országos ügyvezető alelnök azt emelte ki, hogy létre kell hoz­ni végre a határokon átnyúló tá­mogatási rendszerek koordinálá­sával foglalkozó intézményt, a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében. „A következő magyar kor­mány 15 millió magyarért vállal­ja a törődést és a felelősséget, mivel ez a felelősség történelmi, akkor is, ha Medgyessy Péter közjogilag 10 millió magyar mi­niszterelnöke lesz” - közölte vá­laszában Szabó Vilmos. A Ma­gyar Szocialista Párt képviselője, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának alelnöke leszögezte, hogy az új magyar kormány fenn kí­vánja tartani az 1990 óta elért összes eredményt, az elmúlt 12 évben kialakult támogatási rend­szereket. Úgy ítélte meg, hogy le­hetőség lesz a további fejleszté­sekre is, különös tekintettel a magyar közösségek gazdasági helyzetének javítására, hiszen az egyértelműen a szülőföldön való megmaradást és boldogulást se­gíti elő. A politikus közölte, hogy a kedvezménytörvény megma­rad, az ajánló irodák úgyszintén, és a magyar igazolvány iránt ér­deklődőknek azt tanácsolta, hogy a jövőben is nyugodtan igényel­jék a dokumentumot. Leszögezte, hogy Budapest nem fog beleszól­ni a határon túli magyar szer­vezetek belső ügyeibe, vélemé­nyüket viszont figyelembe veszi majd, és a MÁÉRT-ban minden ilyen jellegű legitim szervezet­nek helyet biztosít. Brenzovics László, Józsa László, Szabó Vilmos, Markó Béla, Nagy Zsolt, Mézes Rudolf és Lakatos Péter a váradi “összmagyar” fórumon Kérdések jutalma A politikai fórum meghí­­vottainak lapunk közvetítésé­vel vagy helyben feltett kér­déseket a válaszadók „pon­tozták” is a rendezvény folya­mán­­ azért, hogy a legjobba­kat a szervezők, illetve a Biha­ri Naplót kiadó Inform Media Kft. díjazni tudják. Lakatos Péter megyei RMDSZ-elnök a fórum végén elmondta, hogy az összesítés eredményét, te­hát a nyertes kérdezők nevét és a nyeremények mibenlétét ma ismerteti szerkesztősé­günkkel, tehát a listát holnapi számunkban közöljük. A Bihari Napló mint a Kár­pát-medencei politikai fórum médiatámogatója egy egy évre szóló előfizetést ajánlott fel a fenti célra, másrészt megfo­galmazta saját körkérdését is a meghívottaknak. Az arra adott válaszok ismertetésére külön cikkben térünk majd vissza. Lakatos Péter területi RMDSZ- el­nök, a fórum egyik moderátora Egyházi ingatlanok restitúciójáról A fórumon Markó Béla vázolta a fejleményeket az egyházi ingatlanok visszaszol­gáltatása ügyében, amely kimozdulni látszik a holtpontról: az eddigi „kormány­­rendeletesdi” helyett végre törvény születhet a restitutio in integrum elve alapján. A szövetségi elnök elmondta: ez a kérdés lesz a következő idő­szak fő vitatémája, ütközési pont­ja az RMDSZ és a román politi­kum viszonyában. A kormány­párttal kötött megállapodás le­szögezte, hogy április 30-ig a ha­talmi alakulat részéről megszü­letik a törvénytervezet, és szep­tember 30-ig azt elfogadja a par­lament. Az első része a megálla­podásnak teljesült, vagyis van egy törvénytervezet, amelyet az RMDSZ reprezentánsai a kor­mány szakembereivel együtt dol­goztak ki, s azt a Szociáldemok­rata Párt szenátorai módosító ja­vaslatként letették a felsőházban. A Képviselőházban már áttár­gyaltak egy sürgősségi kormány­rendeletet, amely eredetileg konk­rét ingatlanokra vonatkozott. Ez átkerült a szenátusba, ahol most oly módon egészítik ki, hogy tel­jes, átfogó törvénnyé válik. En­nek Markó szerint az is az elő­nye, hogy az alsóházban még egyszer már nem kell megtár­gyalni, tehát másfél-két hónapos időnyereségre lehet szert tenni. Mivel a két szöveg jelentősen kü­lönbözni fog, a két ház között e­­gyeztetni kell, de így is van e­­sély arra, hogy ne szeptember végére, hanem június végére megszülessen a törvény. A készülő jogszabály a restitu­tio in integrum, a természetben való visszajuttatás elvén alapul. A kárpótlás csak akkor kerül szóba, ha az illető ingatlan már nem létezik. A visszajuttatásnak két része van. Az egyik a tulaj­donba vétel, vagyis az azonnali visszajuttatás, miután a jogosult­ság már bizonyított. A tervezet szerint rögtön vissza kellene ad­ni az egyházaknak az elvett épü­leteket. Emellett szabályozásra szorul, hogy az adott ingatlano­kat jelenleg használó közintéz­mények mennyi ideig maradhat­nak még az épületekben. A be­nyújtott módosító javaslat a jog­cím nélkül elvett ingatlanok ese­tében legtöbb öt évet ír elő, a jogcímmel államosított épületek­nél pedig legtöbb tíz évet. Miu­tán az épületek egyházi tulajdon­ba kerültek vissza, az azokat használó közintézmények a leg­több öt, illetve tíz év alatt bérle­ti díjat fognak fizetni az illető egyháznak. Befejezésképpen Mar­kó Béla közölte, hogy a kérdés­ről az egyházak képviselőivel is egyeztettek, és az RMDSZ meg­ítélése szerint ez egy jó rende­zési megoldás. Ugyanakkor hoz­zátette: tisztában vannak azzal, hogy még sok buktatója lesz az ügynek, mivel az ördög a rész­letekben rejlik. Jasszer Arafat hívei körében, szabadon. Az izraeli csapatok szerda este feloldották a palesztin elnök rámalláhi főhadiszállása köré vont ostromgyű­rűt. Arafat, aki egy hónapi házi őrizet után nyerte vissza mozgási szabadságát, ismét elkötelezte magát a békefolyamat mellett. Markó Béla RMDSZ-elnök Nyakkendőtől, ingtől élő halig Szeghalmi Örs Félig elkomolytalankodta leg­utóbbi sajtóbeszélgetését a pre­fektus. Florian Serac bevallotta, hogy egy nyakkendőt meg egy inget kapott feleségétől a név­napjára. Úgymond az ortodox húsvét közeledtével vált nyíltab­bá. „Na, most akkor én is gyó­nok erről-arról” - viccelődött, viszont nyomban megtagadta sa­ját fogadalmát, amikor kénye­sebb ügyekre kellett volna rátér­ni, így nem akarta elmondani, miért kért négyszemközti meg­beszélést Octav Cozmánca közi­gazgatási minisztertől a legutób­bi videokonferencia után. „Épp azért tárgyaltunk kettesben, hogy maguk, újságírók ne sza­golhassák ki, miről volt szó.” Később annyit mégis közölt, hogy a Bihar megyei Földhivatal ügyét is átbeszélték. A tájékozta­tó másik témájaként meg­erősítette, hogy átfogó ellenőrzés zajlott az élőhal-kereskedelem­ben tapasztalható visszaélések felderítése végett. A szakjelen­tésből kiderült: összesen három cég foglalkozik élőhal-forgal­mazással a megyében. Megál­lapították, hogy az árut számos esetben nem tárolják megfelelő hőmérsékleten. Ezenfelül a cséf­­fai Proacva váradi üzletében - a vár mellett - olyan termékeket találtak, amelyeken nem volt feltüntetve a szavatossági idő. Az üzlethelyiség nem alkalmas élő­hal-árusításra, a céget mindazo­náltal csak kétmillió lejre bün­tették. 2002. május 3., péntek Kommentár A csángómagyar is magyar Szilágyi Aladár Április 29-én úgynevezett nemzetközi csángó-szimpóziumot tartottak Bukarestben, a Parlament épületében, a tájékoztatási minisztérium égisze alatt. Mint az az előzetesen kiadott tájékoztatóból kiderült, a rendezvény célja a csángók román erede­tének bizonyítása volt. A dokumentum bi­zonyos meghatározást is tartalmaz. Eszerint a csángó nyelv „egy hagyományos román nyelvjárás, melynek bizonyos erdélyi övezetekre jellemző hangtani és szókészlet­ben sajátosságai vannak”. Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő politikai nyilatkoza­tot tett az alsóházban, az értekezletet kez­deményező tárca vezetőjéhez fordult a csán­gókérdés ilyetén jellegű kezelésének tár­gyában. Miután kijelentette, hogy ő maga nemcsak hogy „érti és beszéli” azt a nyel­vet, amelyet a csángók használnak, hanem odahaza magyar anyanyelveként tanulta meg annak huszadik századi változatát, em­lékeztetett arra, hogy az Európa Tanács ál­tal kiküldött raportőr jelentése alapján kü­lön határozat született a csángó nyelv, a csángó kultúra védelméről. Ez a mostani rendezvény - nyilatkozta a képviselő - nem csupán a Románia iránti nemzetközi elvá­rásoknak mond ellent, hanem az európai in­tegrációval is ellenkező balkáni törekvés, lévén hogy veszélyt lát egy kisebbség iden­titásának megőrzésében. Szilágyi Zsolt kü­lön kitért arra is, hogy a szervezők szándé­kaira és viszonyulására jellemzően a Román Hírszerző Szolgálat reprezentánsait is meg­hívták az értekezletre. A képviselő nyo­matékosan felszólította a tanügyminisztert: szüntessék be azt a törvényszéki keresetet, melyet a Bákó megyei Tanfelügyelőség kez­deményezett két csángó szervezet betiltása érdekében. Amúgy ez a témakör is megért volna egy tárgyalási fordulót az országos RMDSZ-ve­­zetés részéről, tehát hogy igényelje a kér­déskör beillesztését a kormánypárttal meg­kötött protokollumba. Mert hát ki tartsa napirenden a csángómagyarok ügyét, ha nem a hazai magyarság érdekképviselete? Röviden innen-onnan Információs irodák nyitva tartása Ma, május 3-án Nagyváradon és szerte a megyében zárva vannak a ked­vezménytörvény végrehajtását elősegítő információs irodák, de hétfőn, május 6- án a korábban ismertetett rendes órarend szerint fogadják az ügyfeleket. Iliescu elnök szerint elődje fantáziái Ion Iliescu tegnap közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács ki fogja vizsgálni Emil Constantinescu azon panaszát, miszerint lehallgatják tele­fonbeszélgetéseit. A korábbi államfő ja­nuárban kérte a főügyészt és a Román Hírszerző Szolgálatot, hogy közöljék vele, lehallgatják-e az ő, a családtagjai és a munkatársai beszélgetéseit. Iliescu nem vitatta a kérés jogosságát, de a maga részéről azt fűzte hozzá az ügy­höz, hogy az szerinte egy „kitaláció”. Május 15-én ül össze az új magyar parlament Higgadt és megfontolt hangnemet kért a parlamenti munkában és a politikai közbeszédben Mádl Ferenc köztársasági elnök az új Országgyűlésbe bekerült pártok elnökeitől azon a tegnapi meg­beszélésen, amelyen május 15-ére hívta össze az új törvényhozás alakuló ülését. A választások országosan összesített és hivatalos eredményének kihirdetését követően Mádl a parlamenti pártok el­nökeivel külön-külön is megbeszéléseket kíván folytatni, hogy a miniszterelnök személyére javaslatot tudjon tenni.

Next