Bihari Napló, 2004. május (15. évfolyam, 100-125. szám)

2004-05-01 / 100. szám

2 TÁRSADALOM .............................****...............*.....................................................*...........................*.................»Hi*8**............********......................* Medgyessy-exkluzív az EU-csatlakozásról A magyar EU-csatlakozás kapcsán a Bihari Naplót is kiadó Inform Média nemzetközi lapcsoport­nak exkluzív interjút adott Medgyessy Péter magyar miniszterelnök. Ebben a romániai magyar­ságra vonatkozó konkrétumokról is beszámol olvasóinknak, továbbá más vonatkozásokat elemez. - Létezik-e optimista vagy pes­­­szimista forgatókönyv arra, mi történik a csatlakozás utáni első öt évben Magyarországon? - Az Európa terv kitűzi azt a négy célt, amelyet el akarunk ér­ni. Az uniós pénzforrások teljes körű kiaknázására tudatosan ké­szülünk. Az autópálya-építéssel elérjük, hogy az ország minden térségébe eljuthasson a tőke. A felnőttoktatás fejlesztése számunk­ra pedig nemcsak azért lényeges, mert az állandó tanulás tesz min­ket igazán versenyképessé. Ugyan­ennyire fontos, hogy az állam az oktatással segítséget nyújtson a­­zoknak, akiknek a csatlakozás­sal a képzettségük leértékelődik, avagy nincs is elegendő képzett­ségük. - Amíg Románia nem lesz az EU tagja, könnyíthetünk-e a schen­­geni elég szigorú követelmény­­rendszeren határainkon? - Nincs választási lehetősé­günk, meg kell felelnünk EU-kö­zösségi tagként ennek a köve­telményrendszernek is. Ehhez je­lentős támogatást kaptunk a kö­zösségtől, és nem kevés erőfeszí­tésünkbe került, hogy határőri­zeti munkánkat az EU mára meg­felelőnek minősítse. Az erdélyi magyarság számára az a megol­dás, ha Románia is a közösség része lesz - ezt mi minden erőnk­kel segítjük, támogatjuk. Azt is el kell mondanom: a schengeni elvek betartása feltétele annak, hogy a magyar polgárok teljes jogú EU-polgárokként szabadon utazhassanak a közösségben.­­ A fejletlenebb, elmaradott északkeleti, észak-alföldi régiók tartanak attól, hogy a keletre tartó tőke „átugorja” őket, azaz nem oda mennek, hanem rögtön tovább Romániába, Ukrajnába...­­ Az EU az együttműködésről szól. Ha Nagyváradon létesül egy üzem, de ahhoz rajtunk keresz­tül kell szállítani, az nekünk is üzlet, a fejlődés összekapcsol min­ket. De valóban igaz az, hogy az a tőke, amelyik csak az olcsó munkaerőt keresi, ma és holnap oda megy. Nekünk nem lehet más célunk, mint az: megfizethe­tő és jól képzett munkaerőt nyúj­tani. A sikerhez azonban nagy léptékben ki kell építenünk az egyetemek köré a kutató-fejlesztő központokat. Az innovációs tör­vényt azért terjesztettük a par­lament elé, hogy ennek az anya­gi alapjait megteremtsük. - A csatlakozás utáni első é­­vekben süllyed, vagy emelkedik az életszínvonal? - A csatlakozásra való felké­szülés nehézségein túl vagyunk, de nem lenne korrekt most azt mondani, hogy a csatlakozás u­­tán minden egy csapásra meg­változik, többet keres és költhet mindenki. A csatlakozással meg­nyílik számtalan lehetőség, pénz­forrás, de rajtunk is múlik, men­­nyit és milyen gyorsan tudunk elérni belőle. Olyan esély ez, ami Medgyessy diplomatikusan válaszolt eddig soha nem adatott meg en­nek az országnak. tuzes. Rengeteg magyar varrodában ilyen munka folyik mostanában. Most már ugyanis teljes joggal tűzhetik ki anyaországunkban is az uniós­­ lobogót, s nagyon sok ilyen zászlóra van szükség, ij A képviselő a módosításokról Székely Ervin, az RMDSZ parlamenti képviselője tájékoztatóján ismertette a politikai pártok tör­vényének általa beterjesztett módosító javaslatát. Albert Ferenc A politikai pártokra vonatko­zó 2003/14-es számú törvénynek van egy hiányossága, amit ki kellett igazítani, mondta Székely Ervin a sajtótájékoztatón. Előír­ja ugyanis, hogy egy román állam­polgár nem lehet egyazon időben két vagy több politikai pártnak is a tagja, mert mihelyt beirat­kozik egy másik pártba, elveszíti az előző párttagságát, de az ere­deti törvény szerint a nemzeti kisebbségek azon szervezeteihez tartozók, mellék­jelölteket indí­tanak a választásokon, egy má­sik párt tagjai is lehetnek. A mó­dosító javaslat lényege, hogy a­­zok a személyek is, akik több ki­sebbségi szervezet vagy párt tag­jai, csak egyetlen szervezet szí­neiben jelöltethetik magukat a választásokon, és egy román ál­lampolgár ugyanabban az időben nem lehet tagja ugyanazon nem­zeti kisebbség két vagy több o­­lyan szervezetének, mely jelölte­ket indít a választásokon. Székely Ervin szerint ez erkölcsi kérdés is, mert nem lehet egyszerre két gazdát szolgálni, vagy két csapat­ban játszani: az egyik félidőben az egyik kapujába, a másikban pedig a másik kapujába rúgni a gólt. A módosító javaslat jelenleg a szenátus asztalán van. Ha 45 na­pon belül nem tárgyalják meg, akkor elfogadottnak minősítik, s utána a képviselőház elé kerül. Megeshet, hogy a helyi választá­sokig nem lép hatályba, de így szükség van rá, mondta Székely Ervin. Székely Ervin Az Európai Unió hosszú történetének igazi sarokkövei Május 1-jén, azaz ma tíz európai ország, köztük Magyarország, az Európai Unió tagjává vált. A döntés egyesek szerint sok negatívumot is hozhat ugyan a pozitívumok mellett, ezzel együtt azonban két­ségtelenül történelminek számít. Magyarország ismét az öreg kontinens civilizáltabb feléhez tartozik. Szeghalmi Örs A rendkívül lényeges momen­tum, az Unió bővítése kapcsán a következőkben az EU-t magát ismertetjük. Az Unió bővítés e­­lőtti 15 tagállamának együttes területe: 3.154.120 négyzetkilomé­ter, népessége összesen: 380,80 millió fő. Hivatalos nyelv: fran­cia, angol, holland, görög, dán, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, finn. Hivatalos pénznem: euró (­ 100 eurócent) 2002. janu­ár 1-je óta. 1951. április 18-án Párizsban írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olasz­­­ország az Európai Szén- és A­­célközösségről szóló Szerződést, amely a szén- és acélipar közös piacának megteremtését célozta. A Montánunió egyezmény 1952. július 25-én lépett hatályba. 1957. március 25-én Rómában e hat ország döntött az általános közös piacot célzó Európai Gaz­dasági Közösség (EGK), valamint az atomenergiai együttműködés­ről szóló Európai Atomenergia­közösség (Euratom) létrehozásá­ról. 1965. április 8-án szerződést ír­tak alá az Európai Gazdasági Kö­zösség (EGK), a Montánunió és az Euratom egyesítéséről. Az Eu­rópai Közösségekhez 1973-ban csat­lakozott Dánia, Nagy-Britannia és Írország, 1981-ben Görögor­szág, 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország. Sokan jelentkeztek Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződéssel a tagál­lamok létrehozták az Európai U­­niót (EU), ezzel a névvel jelezve, hogy céljuk már a gazdasági és po­litikai unió fokozatos kiépítése. 1995-ben a szervezetbe belé­pett Ausztria, Finnország és Svéd­ország is, az EU tagállamainak száma ezzel 15-re nőtt. 1999. janu­ár 1-jén az EU 11 tagállama a Maastrichti Szerződésnek megfe­lelően bevezette a közös valutát, az eurót. Görögország 2001. janu­ár 1-jén csatlakozott az eurózó­­nához. 2002. január 1-je óta az euró a készpénzforgalomban is átvette az addig még érvényben lévő nemzeti valuták szerepét. Az Európai Unióhoz a kilenc­venes években csatlakozási ké­relmet nyújtott be Bulgária, Cip­rus, Csehország, Észtország, Lett­ország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökor­szág is, melyek közül az EU az utóbbi kivételével mindegyikkel csatlakozási tárgyalásokat kez­­dett. A 2004. május 1-jétől 25 tagú EU területe 3.890.888 négyzetki­lométerre, népessége 454,9 millió főre bővült. A magyarok is megünneplik az Unióhoz való csatlakozást 2004. május 1., szombat Röviden □ Perelnek! Az emberi jogok európai bíróságánál indít pert a Magyar Polgári Szövetség a román állam ellen, miután a legfel­sőbb bíróság elutasította a szervezet központi választási iroda ellen beadott keresetét. Az MPSZ azt nehezményezte, hogy a választási iroda megakadályozta indulását a helyhatósági választásokon. Az Európai Néppárt frak­cióvezetője és Szájer József ugyanakkor közös közleményben bírálta Romániát, amiért megakadályozta az MPSZ indulását a hely­­hatósági választásokon. A Fidesz politikusa és Hans-Gert Pöttering szerint Románia nem tel­jesíti megfelelően az uniós taggá válás politikai feltételeinek számító koppenhágai kritériumokat. □ Felkérés: A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kéri az RMDSZ vezetőit, hogy mond­janak le azokról a vezető tisztségekről, ame­lyeket a romániai magyarságnak szánt pénzeket kezelő nem kormányzati szervezetek élén töltenék be. Sándor Krisztina, a MIT el­nöke Kolozsváron kijelentette, hogy a kérést továbbították Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének és Kovács Péter ügyvezető alelnöknek. A dokumentum aláírói azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy nem átlátható módon osztja le a magyar közösségnek a román államtól kapott pénzalapokat. Az aláírók szerint a helyzetért az RMDSZ vezetőit - köztük Markó Bélát - terheli felelősség, akik tagjai a Communitas Alapítvány kura­tóriumának. Európa a hídon. Javában dí­szítették még tegnap késő délután is a buda­pesti hidakat. Az Erzsébet hídon gigantikus posztereken egy csinos fotómodell, egy charme­­os vízipólós hirdeti május elsején az uniós tagságot. Az Európát megtestesítő hölgy Kor­sós Anita, az egyik férfimagazin felfedezettje. DP-autonómiavita a Continentalban A Demokrata Párt (DP) Bihar megyei szer­vezete által a Continental Szállóban szervezett autonómiavitán, szerintük szemináriu­mon, mintegy 60-70 személy vett részt, s úgy tűnt, hogy minden hozzászóló másképp értelmezi a témát. A vitavezető Cristian Pârvulescu egyetemi tanár, a Pro Democratia elnöke volt. Szerinte manapság az a fő kérdés, hogy Románia miért nincs az EU-hoz csat­lakozó nyolc állam között. A választ is megad­ta: mert a helyi közigazgatás autonómiája, melyről sokat beszélnek ugyan, de csak keveset tesznek érte, nem valósult meg igazán. Dacian Palladi már szinte veszekedésbe menő vitába bonyolódott, mondván, hogy hagyják már a politikát. „Adjanak elfogadható megoldást a helyi autonómia megteremtésére, mert míg a helyhatóságokat pártvonalon pol­gármesteri funkcióhoz jutott emberek irányítják, addig itt nem lesz helyi autonómia” - mondta. A témáról a legfrappánsabban Petru Filip pol­gármester, a DP megyei elnöke fogalmazta meg a véleményét. Petru Filip szerint a pénzügyi autonómia még nem jelent igazi autonómiát. Igaz, hogy a szubszidiaritás annyit hangozta­tott elve az EU-országokban sem működik igazán, de az olaszországi autonómiagyakorla­tot kellene szem előtt tartanunk, ahol 2001-ben ezt a kérdést alkotmányosa­n szabályozták, így nincs rá lehetőség, hogy különböző színezetű kormányok rendeletekkel és kormányhatároza­tokkal mindent a feje tetejére állítsanak, mint manapság nálunk.

Next