Bihari Napló, 2004. május (15. évfolyam, 100-125. szám)
2004-05-01 / 100. szám
2 TÁRSADALOM .............................****...............*.....................................................*...........................*.................»Hi*8**............********......................* Medgyessy-exkluzív az EU-csatlakozásról A magyar EU-csatlakozás kapcsán a Bihari Naplót is kiadó Inform Média nemzetközi lapcsoportnak exkluzív interjút adott Medgyessy Péter magyar miniszterelnök. Ebben a romániai magyarságra vonatkozó konkrétumokról is beszámol olvasóinknak, továbbá más vonatkozásokat elemez. - Létezik-e optimista vagy pesszimista forgatókönyv arra, mi történik a csatlakozás utáni első öt évben Magyarországon? - Az Európa terv kitűzi azt a négy célt, amelyet el akarunk érni. Az uniós pénzforrások teljes körű kiaknázására tudatosan készülünk. Az autópálya-építéssel elérjük, hogy az ország minden térségébe eljuthasson a tőke. A felnőttoktatás fejlesztése számunkra pedig nemcsak azért lényeges, mert az állandó tanulás tesz minket igazán versenyképessé. Ugyanennyire fontos, hogy az állam az oktatással segítséget nyújtson azoknak, akiknek a csatlakozással a képzettségük leértékelődik, avagy nincs is elegendő képzettségük. - Amíg Románia nem lesz az EU tagja, könnyíthetünk-e a schengeni elég szigorú követelményrendszeren határainkon? - Nincs választási lehetőségünk, meg kell felelnünk EU-közösségi tagként ennek a követelményrendszernek is. Ehhez jelentős támogatást kaptunk a közösségtől, és nem kevés erőfeszítésünkbe került, hogy határőrizeti munkánkat az EU mára megfelelőnek minősítse. Az erdélyi magyarság számára az a megoldás, ha Románia is a közösség része lesz - ezt mi minden erőnkkel segítjük, támogatjuk. Azt is el kell mondanom: a schengeni elvek betartása feltétele annak, hogy a magyar polgárok teljes jogú EU-polgárokként szabadon utazhassanak a közösségben. A fejletlenebb, elmaradott északkeleti, észak-alföldi régiók tartanak attól, hogy a keletre tartó tőke „átugorja” őket, azaz nem oda mennek, hanem rögtön tovább Romániába, Ukrajnába... Az EU az együttműködésről szól. Ha Nagyváradon létesül egy üzem, de ahhoz rajtunk keresztül kell szállítani, az nekünk is üzlet, a fejlődés összekapcsol minket. De valóban igaz az, hogy az a tőke, amelyik csak az olcsó munkaerőt keresi, ma és holnap oda megy. Nekünk nem lehet más célunk, mint az: megfizethető és jól képzett munkaerőt nyújtani. A sikerhez azonban nagy léptékben ki kell építenünk az egyetemek köré a kutató-fejlesztő központokat. Az innovációs törvényt azért terjesztettük a parlament elé, hogy ennek az anyagi alapjait megteremtsük. - A csatlakozás utáni első években süllyed, vagy emelkedik az életszínvonal? - A csatlakozásra való felkészülés nehézségein túl vagyunk, de nem lenne korrekt most azt mondani, hogy a csatlakozás után minden egy csapásra megváltozik, többet keres és költhet mindenki. A csatlakozással megnyílik számtalan lehetőség, pénzforrás, de rajtunk is múlik, mennyit és milyen gyorsan tudunk elérni belőle. Olyan esély ez, ami Medgyessy diplomatikusan válaszolt eddig soha nem adatott meg ennek az országnak. tuzes. Rengeteg magyar varrodában ilyen munka folyik mostanában. Most már ugyanis teljes joggal tűzhetik ki anyaországunkban is az uniós lobogót, s nagyon sok ilyen zászlóra van szükség, ij A képviselő a módosításokról Székely Ervin, az RMDSZ parlamenti képviselője tájékoztatóján ismertette a politikai pártok törvényének általa beterjesztett módosító javaslatát. Albert Ferenc A politikai pártokra vonatkozó 2003/14-es számú törvénynek van egy hiányossága, amit ki kellett igazítani, mondta Székely Ervin a sajtótájékoztatón. Előírja ugyanis, hogy egy román állampolgár nem lehet egyazon időben két vagy több politikai pártnak is a tagja, mert mihelyt beiratkozik egy másik pártba, elveszíti az előző párttagságát, de az eredeti törvény szerint a nemzeti kisebbségek azon szervezeteihez tartozók, mellékjelölteket indítanak a választásokon, egy másik párt tagjai is lehetnek. A módosító javaslat lényege, hogy azok a személyek is, akik több kisebbségi szervezet vagy párt tagjai, csak egyetlen szervezet színeiben jelöltethetik magukat a választásokon, és egy román állampolgár ugyanabban az időben nem lehet tagja ugyanazon nemzeti kisebbség két vagy több olyan szervezetének, mely jelölteket indít a választásokon. Székely Ervin szerint ez erkölcsi kérdés is, mert nem lehet egyszerre két gazdát szolgálni, vagy két csapatban játszani: az egyik félidőben az egyik kapujába, a másikban pedig a másik kapujába rúgni a gólt. A módosító javaslat jelenleg a szenátus asztalán van. Ha 45 napon belül nem tárgyalják meg, akkor elfogadottnak minősítik, s utána a képviselőház elé kerül. Megeshet, hogy a helyi választásokig nem lép hatályba, de így szükség van rá, mondta Székely Ervin. Székely Ervin Az Európai Unió hosszú történetének igazi sarokkövei Május 1-jén, azaz ma tíz európai ország, köztük Magyarország, az Európai Unió tagjává vált. A döntés egyesek szerint sok negatívumot is hozhat ugyan a pozitívumok mellett, ezzel együtt azonban kétségtelenül történelminek számít. Magyarország ismét az öreg kontinens civilizáltabb feléhez tartozik. Szeghalmi Örs A rendkívül lényeges momentum, az Unió bővítése kapcsán a következőkben az EU-t magát ismertetjük. Az Unió bővítés előtti 15 tagállamának együttes területe: 3.154.120 négyzetkilométer, népessége összesen: 380,80 millió fő. Hivatalos nyelv: francia, angol, holland, görög, dán, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, finn. Hivatalos pénznem: euró ( 100 eurócent) 2002. január 1-je óta. 1951. április 18-án Párizsban írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország az Európai Szén- és Acélközösségről szóló Szerződést, amely a szén- és acélipar közös piacának megteremtését célozta. A Montánunió egyezmény 1952. július 25-én lépett hatályba. 1957. március 25-én Rómában e hat ország döntött az általános közös piacot célzó Európai Gazdasági Közösség (EGK), valamint az atomenergiai együttműködésről szóló Európai Atomenergiaközösség (Euratom) létrehozásáról. 1965. április 8-án szerződést írtak alá az Európai Gazdasági Közösség (EGK), a Montánunió és az Euratom egyesítéséről. Az Európai Közösségekhez 1973-ban csatlakozott Dánia, Nagy-Britannia és Írország, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország. Sokan jelentkeztek Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződéssel a tagállamok létrehozták az Európai Uniót (EU), ezzel a névvel jelezve, hogy céljuk már a gazdasági és politikai unió fokozatos kiépítése. 1995-ben a szervezetbe belépett Ausztria, Finnország és Svédország is, az EU tagállamainak száma ezzel 15-re nőtt. 1999. január 1-jén az EU 11 tagállama a Maastrichti Szerződésnek megfelelően bevezette a közös valutát, az eurót. Görögország 2001. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. 2002. január 1-je óta az euró a készpénzforgalomban is átvette az addig még érvényben lévő nemzeti valuták szerepét. Az Európai Unióhoz a kilencvenes években csatlakozási kérelmet nyújtott be Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország is, melyek közül az EU az utóbbi kivételével mindegyikkel csatlakozási tárgyalásokat kezdett. A 2004. május 1-jétől 25 tagú EU területe 3.890.888 négyzetkilométerre, népessége 454,9 millió főre bővült. A magyarok is megünneplik az Unióhoz való csatlakozást 2004. május 1., szombat Röviden □ Perelnek! Az emberi jogok európai bíróságánál indít pert a Magyar Polgári Szövetség a román állam ellen, miután a legfelsőbb bíróság elutasította a szervezet központi választási iroda ellen beadott keresetét. Az MPSZ azt nehezményezte, hogy a választási iroda megakadályozta indulását a helyhatósági választásokon. Az Európai Néppárt frakcióvezetője és Szájer József ugyanakkor közös közleményben bírálta Romániát, amiért megakadályozta az MPSZ indulását a helyhatósági választásokon. A Fidesz politikusa és Hans-Gert Pöttering szerint Románia nem teljesíti megfelelően az uniós taggá válás politikai feltételeinek számító koppenhágai kritériumokat. □ Felkérés: A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kéri az RMDSZ vezetőit, hogy mondjanak le azokról a vezető tisztségekről, amelyeket a romániai magyarságnak szánt pénzeket kezelő nem kormányzati szervezetek élén töltenék be. Sándor Krisztina, a MIT elnöke Kolozsváron kijelentette, hogy a kérést továbbították Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének és Kovács Péter ügyvezető alelnöknek. A dokumentum aláírói azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy nem átlátható módon osztja le a magyar közösségnek a román államtól kapott pénzalapokat. Az aláírók szerint a helyzetért az RMDSZ vezetőit - köztük Markó Bélát - terheli felelősség, akik tagjai a Communitas Alapítvány kuratóriumának. Európa a hídon. Javában díszítették még tegnap késő délután is a budapesti hidakat. Az Erzsébet hídon gigantikus posztereken egy csinos fotómodell, egy charmeos vízipólós hirdeti május elsején az uniós tagságot. Az Európát megtestesítő hölgy Korsós Anita, az egyik férfimagazin felfedezettje. DP-autonómiavita a Continentalban A Demokrata Párt (DP) Bihar megyei szervezete által a Continental Szállóban szervezett autonómiavitán, szerintük szemináriumon, mintegy 60-70 személy vett részt, s úgy tűnt, hogy minden hozzászóló másképp értelmezi a témát. A vitavezető Cristian Pârvulescu egyetemi tanár, a Pro Democratia elnöke volt. Szerinte manapság az a fő kérdés, hogy Románia miért nincs az EU-hoz csatlakozó nyolc állam között. A választ is megadta: mert a helyi közigazgatás autonómiája, melyről sokat beszélnek ugyan, de csak keveset tesznek érte, nem valósult meg igazán. Dacian Palladi már szinte veszekedésbe menő vitába bonyolódott, mondván, hogy hagyják már a politikát. „Adjanak elfogadható megoldást a helyi autonómia megteremtésére, mert míg a helyhatóságokat pártvonalon polgármesteri funkcióhoz jutott emberek irányítják, addig itt nem lesz helyi autonómia” - mondta. A témáról a legfrappánsabban Petru Filip polgármester, a DP megyei elnöke fogalmazta meg a véleményét. Petru Filip szerint a pénzügyi autonómia még nem jelent igazi autonómiát. Igaz, hogy a szubszidiaritás annyit hangoztatott elve az EU-országokban sem működik igazán, de az olaszországi autonómiagyakorlatot kellene szem előtt tartanunk, ahol 2001-ben ezt a kérdést alkotmányosan szabályozták, így nincs rá lehetőség, hogy különböző színezetű kormányok rendeletekkel és kormányhatározatokkal mindent a feje tetejére állítsanak, mint manapság nálunk.