Bihari Napló, 2004. november (15. évfolyam, 257-282. szám)

2004-11-12 / 267. szám

SZENT AIXMIAS HAVA »it***--- m •**­ ^ Búcsúzóban a harmadik „embertől” az őszről, ezen belül is november hónapról szól oldalas összeállításunk, képekben idézve fel az évszak tarka­barka szépségét, de szomorú, ködös, szürke „oldalát” is. Wass Albert szavaival: „Valahol már az ősz dalol­­gat, / és hullanak a gesztenyék, / vad szél-fiuk lom­bot karolnak, / s kacagva hintik szerte­szét, / valaki jár a szürkületben, / s szívében őszi dal fak­ad. Szent András hava November latinul kilencediket jelent. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe volt, a­­kikről a naptár név szerint nem emlékezett meg. Az időpont, a tűzgyújtás és a halottak visszajárásával kapcso­latos hiedelem már a régi, ókori népek kultúrájában is megvolt, sőt a halál hónapjának is tekin­tették. Csillagászati neve Skorpió, a néphagyomány Szent András havának nevezi. Nevezték még Ősz­utó havának, Enyészet havának is. Ez a hónap az ősz utolja, nem sok kell hozzá, és „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló és a var­jú is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket élelem után ku­tatva. Még szép idő is lehet, vagyis mint Baranyában emlegetik, Szent Márton nyara még megör­vendeztetheti a szegény em­bereket. A kiforró új bor a nagy lakodalmak idejét is jelzi. „Eljött már november didergő hónapja, / hideg szele a fák ágait meg­csapja, / meghalva elhullnak a sárga levelek, / játszadoznak vélek a kegyetlen szelek” - a­míg októbert búcsúztató Csokonai Vitéz Mihályt hangolta e ko­­morabb sorokra 1794-ben a zöld ligeteket s a mezőinket megnyúzó őszutó, mely­nek megérkezése, kezdeti napjai korunkban is az elhunytakra vonják az élők töprengő, fájdal­mas emlékezetét. A novemberi jeles napok a ködös és esős idő­szakkal köszöntenek be. A táj le­­csupaszodása, a borongós idő is az elmúlás gondolatát ébreszti az emberekben. Fontos a sok vitamint .Sárgul már a kukoricaszár” Derűs őszi nap, puha levélszőnyeg Szép hölgy, tarka levelek - hangulatos kompozíció Katalin tiltja, András zárja a mulatságokat! November utolsó teljes hete lassan-lassan már a karácsonyi ünnepkört megelőző adventi böjt­időszak kezdetének nyitányát hozza magával, a legtöbb helyen Katalin napján, november 25- én tartották az utolsó bált, táncmulatságot, hogy aztán újévig szüneteljen a hangos ingadozás. Másutt a hagyomány néhány nappal későbbre, András napjára (november 30.) teszi ugyanezt. November 22-én van Cecília nap­ja, akinek nem annyira az élete fontos néphagyományaink szem­pontjából, hanem azok az ősi kozmogóniai vonatkozások, ame­lyek mifelénk is nevéhez, népie­sen Cicelléhez, kapcsolódnak. Ha a néprajzkutató errefelé felteszi a kérdést tradicionális kultúrájú közösségben, hogy mi látszik a Holdban, általában azt a választ szokta kapni, hogy Dávid és Ci­­celle, Dávid hegedül, Cicelle pedig táncol. Katalin napja no­vember 25-én van. Szent Kata­lint a nagylányok védőszentjük­nek tekintették, s ezen a napon számos házasságjósló praktiká­hoz folyamodtak. Ezek a házas­ságjósló műveletek helyenként Borbála napjához, de más napok­hoz is kötődhettek a hagyomány­ban. A legáltalánosabban is­mert a Katalin-ág. A nagylány Katalin napján meggyfagallyat vagy más gyümölcsfagallyat vá­gott, s üveg vízbe helyezve me­leg helyre tette. Ha a gally ka­rácsonyra kivirágzott, akkor a nagylány a következő eszten­dőben férjhez ment. A szokásnak számos nemzetközi párhuzama van: a kutatás megállapította, hogy ismert a szlovákoknál, cse­heknél, morváknál, románoknál stb. A népi meteorológiai megfi­gyelések szerint ha Katalin nap­ján a kacsák és libák a jeget ta­possák, karácsonyra is jég lesz, ha nem tapossák, nem lesz jég; ha Katalin napjára fagy, jó ter­més várható a kukoricára; ha Katalin kopog, karácsony locsog; ha Katalin locsog, karácsony ko­pog. S említsük meg a hertelen­­di magvas mondást, amely idő­szakunk átmeneti jellegére utal: Katalin tiltja, András zárja a mulatságokat. 2004. november 12., péntek Jeles Napok □ November 1. Mindenszentek napja. Szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a meghaltak. □ November 2. Halottak napja. Váro­son és falun egyaránt a halottakra való emlé­kezés ünnepe. A növényzetisten halálának és temetésének emléke él abban a szokásban, hogy ezen a napon tartjuk a halottak napját. Ilyenkor már más virág nem nyílik a kertek­ben, csak az indiai eredetű krizantém; vele díszítjük szeretteink sírját, és gyertyagyújtással emlékezünk rájuk. Ezen a napon megvendége­lik a szegényeket és a koldusokat. □ November 3: Hubertus, a vadászok védőszentje. Az ő napján indult a vadászidény, hegyen-völgyön ropogtak a fegyverek, s ina­­szakadtáig menekült a vad. A vadászok a zsák­mányból estére lakomát készítettek, folyt a bor és a vngadozás. □ November 11. Tours-i Szent Már­ton ünnepe. Szent Márton a középkorban a leg­népszerűbb szentek közé tartozott. Ezen a napon meg kellett ajándékozni azokat, akik a községtől vagy a várostól húzták a jövedelmüket: a papot és a tanítót. Az új bort is ekkor próbálták ki a borosgazdák, s boruk­nak „Márton volt a bírája”. Azt tartották, ha Márton fehér lovon jön (vagyis havazik), kemény tél várható, ha barna lovon jön (nem havazik), enyhe lesz a tél. Régen a gazdasági év kiemelkedő zárónapja volt. A Márton-napi lakomán felszolgált liba csontjából is időjárást jósoltak: „Márton tudja, mellcsontja ha veres, nagy hidegtől ember orra lesz veres.” „Sok hó lészen, hogyha e csont szép fehér, ha fekete, sok eső és viharos tél.” (Bővebben a 8. oldalon.) □ November 25. Alexandriai Szent Katalin vértanú szűz ünnepe. A diákok, tudó­sok, egyetemek védőszentje, de ő a fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok, fazekasok és szövőlányok patrónusa is. A naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. Katalin napján a lányok jóslásokból következtettek ar­ra, ki lesz a férjük. E napról az a vélemény jár­ja: „Ha Katalin kopog, karácsony tocsog.” Vagyis ha Katalinkor hideg, fagyos az idő, eny­he lesz a karácsony. □ November 30. András napja: And­rás-napon kezdődnek általában a disznóölések, de ezekben a napokban, a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnap kezdődik az advent, a karácsony előtti négyhetes időszak. Az advent név latinul várakozást jelent, s a Krisztus születésére való várakozásra utal. A középkorban ilyentájt szigorú böjtöt tartottak, így készülődtek testileg-lelkileg a karácsonyra, s egészen vízkeresztig nem tartottak táncmulat­ságot. A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Gyermekeink egészsége Benne vagyunk az őszben, már jó néhány hete óvodába, iskolába járnak a gyermekek, és meg­érkeztek az erre az időszakra jellemző beteg­ségek is. És nagyon gyakran felmerül a kérdés is: vajon tudom-e valamivel védeni a frissen közösségbe került gyereket, tudom-e immunizál­ni? Jó néhány lehetőség létezik - különösen azoknak a gyerekeknek, akik először kerülnek közösségbe -, amikkel fokozni lehet egy kicsit az ellenálló képességüket. Gyermekorvosok sze­rint október végén már nem követünk el hibát, hogyha a normális vegyes táplálkozás mellé egy kis pótvitamin-adagolást adunk a kicsik­­­­nek. Hogyha egy gyerek bekerül a bölcsődébe, és egy vagy két hét múlva megbetegszik, az, mondhatni, teljesen „normális”. Ha egy hét gyógyulás után a következő héten újra meg­betegszik, az elfogadható. Szakemberek körülbe­lül három hónapban szabják meg a türelmi időt. Hogyha ez három hónapig permanensen ismétlődik, rendszeresen újra és újra, akkor azt javasolják az anyukáknak, hogy legalább egy, másfél hónapig nem menjen közösségbe a gye­rek, ez alatt az idő alatt regenerálódjon, és csak ezután tegyen újra kísérletet arra, hogy a kicsi Az iskolák, óvodák ,veszélyesek” lehetnek

Next