Fáklya, 1956. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-03 / 1. szám
I. 1956. I. 3. kedd. !■ szám. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT SZERVEZETI SZABÁLYZATA A Román Munkáspárt a Román Népköztársaság munkásosztályának szervezett élcsapata, a nép vezető ereje. A párt a munkásosztály legfelsőbb szervezeti formája. A párt a munkásosztály a dolgozó parasztság és az értelmiség legöntudatosabb, leghaladóbb elemeit egyesíti soraiban. A Román Munkáspárt a városi és falusi dolgozó nép érdekeit testesíti meg és azon az úton vezeti a dolgozó népet, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott meg az emberiség előtt. A Román Munkáspártot a munkásosztály forradalmi harcának történelmi fejlődése hozta létre s letéteményese a szabadságért, nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért küzdő román nép legjobb harci hagyományainak. A párt folytatja a múlt század második felében kialakult romániai szocialista mozgalom legnemesebb hagyományait. A Román Munkáspárt folytatója annak a hős harcnak, amelyet a Kommunisták Romániai Pártja vívott a reakció és a fasizmus ellen, a tőkésföldesúri kizsákmányolás megszüntetéséért, a szocialista társadalom megvalósításért. A fasiszta diktatúra és a hitleri háború idején a Kommunisták Romániai Pártja megszervezte a nép forradalmi harcát a fasiszta iga alól való felszabadulásért. Amikor a dicsőséges szovjet hadsereg megsemmisítő vereséget mért a hitlerista csapatokra és a fasiszta román kormány csapataira, s amikor a szovjet hadsereg országunk területén megindította felszabadító offenzíváját, a Kommunisták Romániai Pártja, az így kialakult feltételek között, maga köré tömörítve a hazafias népi erőket megszervezte a fegyveres felkelést, amely 1944 augusztus 23-án megdöntötte a katonai-fasiszta diktatúrát. A Kommunisták Romániai Pártja megvalósította a hazafias népi erők és a hadsereg hazaszerető katonáinak, tisztjeinek és tábornokainak egybehangolt akcióját, amelynek eredményeképpen Románia kilépett a hitleri háborúból. A román hadsereg a szovjet hadsereg oldalán aktív részt vett a hitleri csapatoknak az ország területéről való kiűzésében és a hadműveletekben, egészen a Szovjetuniónak a fasizmuson aratott történelmi győzelméig. A román nép a kommunista párt vezetésével kezébe vette sorsa irányítását; a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a többi dolgozóval örökre lerázta magáról az imperialista igát, kiragadta a hatalmat a kizsákmányoló osztályok kezéből, megdöntötte a monarchiát és létrehozta a Román Népköztársaságot, a népi demokratikus államot, amelyben minden hatalom a városi és falusi dolgozóké. A Román Munkáspárt — a munkásosztály marxi-lenini pártja — annak a következetes harcnak eredményeként jött létre, amelyet a Román Kommunista Párt vívott a munkásmozgalmon belüli szakadás felszámolásáért, a munkásosztály politikai és szervezeti egységének helyreállításáért. Az RKP-nek és az SZDP-nek a munkásegységfront keretében kialakult hosszas és sikeres együttműködése folytán, s annak a harcnak eredményeképpen, amelyet a Román Kommunista Párt együtt vívott meg a Szociáldemokrata Párt tagságának nagy többségét kitevő balszárnnyal a jobboldali szociáldemokraták elenyésző kisebbsége, a munkásosztály egységének ellensége ellen, végetért a munkásosztály csaknem 30 évig tartó kettészakítottsága. A Kommunista és a Szociáldemokrata Párt egyesítése az 1948 februári kongresszuson és a Román Munkáspárt létrehozása a marxizmus-leninizmus politikai, ideológiai és szervezeti alapjain, a marxizmus-leninizmus végleges győzelmét jelentette a reformizmus fölött a romániai munkásmozgalomban. Ily módon gyarapodott a munkásosztály ereje és növekedett vezető szerepe abban a harcban, amelyet a dolgozó nép a népi demokratikus állam megszilárdításáért, a szocializmus felépítéséért vív. A Román Munkáspártnak a jelenlegi szakaszban alapvető feladata, hogy teljesen megszüntesse az ember emberekét, kizsákmányolását, s hogy biztosítsa a nép eelőbiek fellendülését a szocialista társadalom felépítéséért és a nép anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséért, a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“ elv alapján. A Román Munkáspárt mozgósítja a dolgozók minden erejét a népgazdaságnak a szocializmus útján való szakadatlan fejlesztéséért, amelynek alapja a nehézipar. A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét — a népi demokratikus rendszer gránitalapját —; politikai szervezőmunkát fejt ki a dolgozó parasztok körében, hogy önkéntes elhatározásuk alapján megvalósuljon a mezőgazdaság szocialista átalakítása; vezeti a dolgozó parasztság harcát a kulák-kizsákmányolás ellen, ennek teljes megszüntetéséig. A Román Munkáspárt arra buzdítja az értelmiséget, hogy vegyen tevékenyen részt a szocializmus építésében, a tudomány és a kultúra fejlesztésében és ezeknek terjesztésében a néptömegek között. A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a román nép és országunk nemzetiségeinek barátságát és testvériségét abban a közös munkában és harcban, amelyet a Román Népköztársaságnak, városi és falusi dolgozóink hazájának felvirágoztatásáért, a nép anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emeléséért, a szocializmus építéséért vívnak. A Román Munkáspárt állandóan erősíti a népi demokratikus államot, a szocializmus építésének és az osztályellenség ellenállása szétzúzásának fő eszközét. A párt a szocialista hazafiság szellemében, a szocialista haza iránti végtelen szeretetre és odaadásra neveli a dolgozókat és gondoskodik a Román Népköztársaság védelmi képességének 1. A Román Munkáspártnak tagja lehet a Román Népköztársaság minden dolgozó állampolgára, aki magáévá teszi a párt programját és szervezeti szabályzatát s tevékenyen előmozdítja megvalósításukat, tevékenységet fejt ki a párt valamelyik szervezetében, végrehajtja a párt minden határozatát s fizeti a tagsági díjat. Nem lehet a Román Munkáspárt tagja az, aki kizsákmányolja mások munkáját. 2. A párttag kötelessége hogy a) tevékenyen részt vegyen a szocializmus felépítéséért, s a dolgozó nép ellenségei ellen folyó harcban, hűségesen szolgálja hazáját , a Román Népköztársaságot; b) őrködjék a párt sorainak egysége és tisztasága fölött, mert ez fő feltétele a párt erejének és szilárdságának. A párt nem tűr meg soraiban semmiféle frakciót. A frakciós tevékenység bűn a párt ellen és összeférhetetlen a párthoz való tartozással; c) tevékenyen harcoljon a párt politikájának és a vezető szervek határozatainak valóra váltásáért. Nem elegendő, ha a párttag csupán, egyetért a párt határozataival. A párttagnak kötelessége harcolni is a határozatok megvalósításáért. A párttagok passzív és formális magatartása a párthatározatokkal szemben gyengíti a párt harcképességét és akadályozza politikájának megvalósítását; d) élen járjon a munkában, állandóan fejlessze szakmai képzetségét és példamutatásával harcra mozgósítsa a pártonkívülieket a munka termelékenységének szüntelen növeléséért és a munkafegyelem megszilárdításáért; óvja és minden erejével erősítse a szocialista tulajdont, amely szent és sérthetetlen alapja a népi demokratikus rendszernek; e) állandóan erősítse kapcsolatait a dolgozókkal, fordítson nagy gondot a városi és falusi dolgozók igényeinek és szükségleteinek haladéktalan kielégítésére, kíméletlenül harcoljon a bürokrácia ellen, magyarázza meg a pártonkívüli dolgozóknak a párt politikáját és határozatait, szervezze és mozgósítsa harcra a tömegeket a párt által kijelölt feladatok teljesítéséért, erősítéséről. A proletár nemzetköziség, a román nép és a nagy szovjet nép közti rendíthetetlen barátság és testvéri együttműködés s a népi demokratikus országok népeivel való barátság és testvériség szellemében neveli a dolgozó népet, a szocialista tábor erősítésében való tevékeny részvételre mozgósítja a dolgozó tömegeket. A párt a világ valamennyi dolgozójával való nemzetközi szolidaritás szellemében neveli a népet. A Román Munkáspárt, a népek közti békén és barátságon alapuló politikájához híven, szorosan egybekapcsolja a román népnek a szocialista építésért és a Román Népköztársaság megerősítéséért végzett munkáját a román nép tevékeny részvételével abban a harcban, amelyet a világ összes békeerői, élen a Szovjetunióval, az imperialista reakciós körök agresszív politikája ellen, a tartós békéért vívnak. A Román Munkáspárt egész tevékenységében rendületlenül követi Marx, Engels, Lenin és Sztálin mindent legyőző tanítását, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi tapasztalatait, és alkotó módon alkalmazza e tapasztalatokat. Pártunk tanulmányozza és általánosítja saját tapasztalatait, hogy szüntelenül javítsa munkáját. A párt állandóan szilárdítja sorainak rendíthetetlen egységét, a párt, a munkásosztály, a nép és a haza összes ellenségei elleni harcban, bővíti és szüntelenül erősíti tömegkapcsolatait. Politikája a nép létérdekeit és törekvéseit fejezi ki. Ebben rejlik a Román Munkáspárt ereje és legyőzhetetlensége. A párt végcélja az osztálynélküli társadalom , a kommunista társadalom felépítése, amelynek alapelve: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint; f) igyekezzék állandóan fejleszteni öntudatát, elsajátítani a marxizmusleninizmus alapjait; g) szigorúan tartsa be a pártfegyelmet és az állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden egyes párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem — más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártnak egy a fegyelme, egy a törvénye valamennyi párttag számára — tekintet nélkül tisztségére és érdemeire. A pártfegyelem és az állami fegyelem megszegése súlyosan sérti a párt és az állam érdekeit s ezért szigorú büntetést von maga után; h) egész tevékenységében gyakorolja és tényekkel ösztönözze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel a munkában észlelt hibákat és fogyatékosságokat és küzdjön ellenük, harcoljon a hiányosságok takargatása, az önelégültség és a munkasikerektől való megrészegülés ellen, harcoljon a bírálat elfojtására irányuló kísérletek ellen. A bírálat elfojtása súlyosan sérti a párt, a nép és az állam érdekeit s ezért nem tűrhető meg a párttag tevékenységében; i) hívja fel a párt vezető szerveinek figyelmét — beleértve a párt Központi Vezetőségét is a munkában észlelt hibákra és hiányosságokra, személyekre való tekintet nélkül. A párttagnak nem szabad eltitkolnia a rendellenességeket, nem szabad közömbösen néznie a párt, a nép és az állam érdekeit sértő hibákat, hiányosságokat és vétségeket. Szigorúan meg kell büntetni mindazokat, akik akadályozzák a párttagot e kötelességének teljesítésében; j) legyen őszinte és becsületes a párt iránt, ne tűrje az igazság eltitkolását vagy elferdítését. Aki nem őszinte a párthoz, aki megtéveszi a pártot, rendkívül súlyos vétket követ el, ami összeférhetetlen a párthoz való tartozással; k) őrizze meg a párttitkokat és az államtitkokat, magyarázza meg a tömegeknek a fokozott politikai éberség szükségességét s minden munkaterületen, minden körülmények között maga is tettekkel bizonyítsa be politikai éberségét. A párt- és az államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben és összeférhetetlen párthoz való tartozással. 1) bármilyen funkciót tölt is be, következetesen hajtsa végre a káderek helyes, politikai és szakmai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó pártutasításokat. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a személyes rokonszenv, baráti kapcsolatok vagy rokoni kötelékek alapján történő káderkiválasztás súlyosan sérti a párt és az állam érdekeit, ezért az ilyesmit gyökerestől ki kell irtani. 3. A párttag joga, hogy: a) részt vegyen a pártpolitika kérdéseinek a pártgyüléseken és a pártsajtóban való szabad és konkrét megvitatásában; b) megbíráljon a pártgyüléseken bármilyen párttagot, tisztségére való tekintet nélkül; c) részt vehet a pártszervek megválasztásában mint választó és választható; d) személyes részvételét követelje mindazokban az esetekben, amikor tevékenységéről vagy magatartásáról döntenek; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal a párt bármely szervéhez forduljon, beleértve a Román Munkáspárt Központi Vezetőségét is. 4. A párt kizárólag egyénenként veszi fel tagjait a tagjelöltek közül, a szervezeti szabályzatban előírt jelöltségi idejük kitöltése után. A pártba a szocializmus ügyéhez hű, legöntudatosabb, legtevékenyebb munkásokat, dolgozó parasztokat és értelmiségieket veszik fel. A párt tagja csak az lehet, aki betöltötte 18. életévét. Húsz éven aluli ifjak csak az Ifjúmunkás Szövetség tagjai közül vehetők fel a pártba. A tagfelvétel a jelöltek közül a következőképpen történik: a) Három csoportot kell e tekintetben megkülönböztetni: I. Ipari munkások, akik legalább öt év óta közvetlenül a termelésben dolgoznak; II. Más ipari munkások, GTA-k és állami gazdaságok munkásai, kollektív gazdaságok tagjai, közvetlenül a vállalatok műhelyeiben és üzemosztályain dolgozó mérnökök és technikusok; III. A többi dolgozó paraszt, tisztviselők és más dolgozók. b) A pártba való belépéshez az I. csoportba tartozó személyek számára két olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább három éve párttag; a II. csoportba tartozó személyek számára három olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább négy éve párttag; a III. csoportba tartozó személyek számára négy olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább hat éve párttag; c) IMSZ-tagoknak a pártba való felvételéhez az egyik ajánlás* az IMSZ rajoni vagy városi bizottsága kell hogy adja; ez az ajánlás megfelel egy párttag ajánlásának. Megjegyzés: a Központi Vezetőség tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól d) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet közgyűlése vitatja meg és dönti el, a tagjelölt jelenlétében. Az alapszervezet határozata a r ni vagy a városi pártbizottság jóváhagyása után válik érvényessé. Az ajánlók részt vehetnek az ajánlott személy felvételének megvitatásában. e) Ha egy vállalatban, intézményben vagy faluban nincs pártalapszervezet, a felvételi kérvényt a rajoni vagy a városi bizottsághoz kell benyújtani, amely dönt a tagfelvétel kérdésében. f) Más pártok volt tagjai, csupán kivételes esetekben vehetők fel a pártba, öt olyan párttag ajánlására, akik közül hárman legalább nyolc éve, ketten pedig legalább 1944 óta párttagok. Ilyen esetekben a felvételt csak a pártalapszervezet végezheti s véglegesen a Román Munkáspárt Központi Vezetősége hagyja jóvá. A párttagok csak olyan jelöltet ajánlhatnak felvételre, akit legalább egy évig együtt dolgozva ismertek meg, ajánlásukért pedig felelősséggel tartoznak a pártnak. 6. A tagjelöltek sorából felvett párttagok tagsága attól a naptól számít, amikor az alapszervezet közgyűlése kimondja, hogy tagként felvette őket a pártba. 7. Ha egy párttag egyik pártszervezet tevékenységi köréből átkerül egy másik pártszervezet tevékenységi körébe, akkor ez utóbbi átigazolja tagjai közé az illetőt. A párttagok átigazolása egyik szervezetből a másikba a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének utasításai szerint történik. 8. Visszavonható a párttagsága annak a párttagnak, aki a kapott segítség ellenére — huzamosabb ideig nem végez semmilyen pártmunkát, s nem vesz részt semmiféle formában a pártszervezet tevékenységében Az alapszervezet erre vonatkozó határozata a rajoni, illetve a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe az a párttag vagy tagjelölt, aki elfogadható ok nélkül három hónapon át nem fizet tagsági díjat, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni. Az alapszervezet erre vonatkozólag határozatot hoz, amely a rajoni, illetve a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe. 10. A párttag kizárásáról alapszervezetének közgyűlése dönt, a döntést pedig az illetékes rajoni vagy városi pártbizottság hagyja jóvá. A rajoni vagy városi pártbizottság kizárási határozata csupán a tartományi pártbizottság jváhagyása után lép érvénybe. Amíg a tartományi pártbizottság nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a párttag megtartja tagsági könyvét s részt vehet a pártgyűléseken 11. Az alapszervezet nem határozhat a Központi Vezetőség, valamely tartományi, rajoni vagy városi pártbizottság tagjának kizárásáról, vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről. A tartományi, rajoni vagy városi pártbizottság tagjának a pártbizottságból, nemkülönben a pártból való kizárásáról vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről az illető pártbizottság plénuma dönt, kétharmad szótöbbséggel. 12. A Központi Vezetőség tagjának a párt Központi Vezetőségéből, nemkülönben a pártból való kizárásáról vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről a pártkongresszus dönt, két kongresszus között pedig a párt Központi Vezetőségének plénuma, kétharmad szótöbbséggel. 17. Mindazoknak, akik be akarnak lépni a pártba, tagjelöltségi időt kell eltölteniök. A tagjelöltségi idő azért szükséges, hogy a jelölt megismerkedhessék a párt programjával, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezetnek módjában legyen megismerni a tagjelölt személyi tulajdonságait. 18. A jelöltfelvételi szabályok azor.csak a tagfelvételi szabályokkal (egyéni felvétel, ajánlások benyújtása, az alapszervezet felvételi határozata és annak jóváhagyása). 19. A jelöltségi idő az I. kategóriába tartozó személyek számára egy év, a II. kategóriába tartozó személyek számára másfél év, a III. kategóriába tartozó személyek számára pedig két év. Megjegyzés: Más pártok volt tagjainak jelöltségi ideje, társadalmi helyzetüktől függetlenül, két év. Azért, hogy a jelöltségi idő ne legyen egyszerű formaság, a pártszervezetnek kötelessége szüntelenül gondoskodni a jelöltek neveléséről, politikai színvonaluk emeléséről, kötelessége bevonni őket a pártszervezet munkájába és segíteni őket, hogy felkészülhessenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezetnek a közgyűlésen meg kell vizsgálni a jelölt helyzetét. 13. A pártból való kizárás a legsúlyosabb pártbüntetés. Ez csak olyan esetekben alkalmazható, ha a párttag súlyosan megszegi a párt programját vagy szervezeti szabályzatát, a párt egysége ellen tör, paktál azj^ osztályellenséggel, nem őszinte a párthoz és félrevezeti a pártot, az erkölcsi züllés útjára lép, vagy ha más olyan cselekedeteket követ el, amelyek nem férnek össze a párttagsági minőséggel. A kizárási határozatok meghozatalában és jóváhagyásában, valamint a fellebbezések megvizsgálásában a legnagyobb körültekintést és elvtársi gondosságot kell tanúsítani, nagy figyelemmel és felelősségérzettel kell vizsgálni, hogy van-e alapjuk a párttag terhére rót vétségeknek. 14. Kisebb vétség esetén a párttagi minőség megvonása helyett olyan nevelő jellegű büntetés alkalmazandó, amely lehetővé teszi a párttag számára, hogy megjavuljon. Ilyen esetekben a következő büntetések alkalmazhatók: dorgálás, megrovás, nyilvános megrovás, időleges dtiltás a felelős pártmunkától és álami munkától, megrovás végső figyelmeztetéssel. Az alapszervezet büntetésként fljebb egy évi időtartamra tagjelölt minősítheti vissza a párttagot. Az e-e vonatkozó határozatot jóváhagás végett a rajoni vagy a városi pótbizottság elé kell terjeszteni. A kiabott idő elteltével a visszaminősett párttagot a szokásos Apályok serint kell felvenni a párt Ést mégpdig előző párttagsági idő^Brk elismerésével. 15. A kizárt párttag a felső arveihez fellebbezhet. A k^H parity fellebbezését, valamit^M pártsorvezetek kizárási határo^Bit az i stékes pártszerveknek az i^R>k bérezésétől számított legfeljebb egy napon belül kötelesek megvizsgálni. Ha valamelyik pártszervezet slyosan vét a párt programja, a párt szrvezeti szabályzata vagy a párt plitikai irányvonala ellen, a Román Mnkáspárt Központi Vezetősége elrndelheti az illető pártszervezet feloilatását és tagjainak általános unbejegyzését. Azoknak az ipari munkásoknak, aik legalább öt éve közvetlenül a temetésben dolgoznak és akik tetteikül bizonyítják, hogy megfelelnek a párttaggal szemben támasztott követelményeknek, az alapszervezet legfeljebb hat hónappal csökkentheti jelöltségi idejüket. Ha azonban a jelölt a jelöltség ideje alatt az alapszervezet által erényesnek elfogadott okokból nem éri el azt a színvonalat, amely egy póttagtól megkövetelhető, az alapszervezet legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja a jelöltségi időt. Okan esetekben, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnik, hogy a jelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, az alapszervezet kizárja a jelöltet a tagjelöltek soraiból. A párt alapszervezetének a jelöltségi idő csökkentéséről vagy meghosszabbításáról, valamint a jelölt kizárásáról szóló határozata a rajoni vagy városi pártbizottság jóváhagyása után válik érvényessé. 20. A párt tagjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt annak az alapszervezetnek a gyűlésein, amelyhez tartoznak. 21. A párt tagjelöltjei ugyanannyi tagsági díjat fizetnek, mint a párttagok. A párttagok: Kötelességeik és jogaik II. A tagjelöltek III. A párt felépítése a belső pártdemokrácia 22. A párt szervezeti felépítésének vezérelve a demokratikus centralizmus. Ez azt jelenti, hogy: a) a párt összes vezető szerveit — a legalsótól a legfelsőig — választják; b) a pártszervek kötelesek tevékenységükről rendszeres időközökben beszámolni a pártszervezeteknek; c) a pártfegyelem, amely a párt politikai, akarat- és akcióegysége biztosításának egyik alapfeltétele, egyaránt kötelező az összes pártszervezetek és az összes párttagok számára; a kisebbség feltétel nélkül aláveti magát a többségnek és köteles a határozatokat fenntartás nélkül gyakorlatilag alkalmazni. (folytatás a 3. oldalon)