Fáklya, 1956. december (11. évfolyam, 284-311. szám)

1956-12-22 / 303. szám

* P­A­K­L­Y­A ENSZ leszerelési­­ bizotts?igának tagjai elismerik a szovjet javaslat jelentőségét NE*T TURK 21. (Agerpres). A TASZSZ jelenti: Az ENSZ leszerelési bizottsá­ga december 26-án ülést tartott is megvitatta a közgyűléshez és a Biztonsági Tanácshoz felter­jesztendő jelentést. Az ülést a Szovjetunió képviselőjének ez év december elseji levelében foglalt kérésére hívták egybe. A bizott­sághoz benyújtották a leszerelé­si bizottság jelentésének terveze­tét Javasolták, hogy a bizottság tevékenységéről szóló jegyző­könyveket és a leszerelési kérdés­sel kapcsolatos összes okmányo­kat terjesszék a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé A leszerelési bizottság ülésén elsőnek A. A. Szoboljev, a Szov­jetunió képviselője szólalt fel. A közgyűlés 11-ik ülésszaka — je­lentete ki Szoboljev — már ki­merítette a rendelkezésre álló idő felét és rövidesen félbesza­kítja tevékenységét. A bizottság jelentése benyújtásának újabb halogatása kényes helyzetbe hozza az ENSZ tagjait, akiknek a leszerelési kérdéssel kapcso­latban teljes joguk van vélemé­nyük nyilvánítására. Szoboljev hangsúlyozta a le­szerelés kérdésének fontosságát és rámutatott arra, hogy a le­szerelés a legjelentősebb és leg­sürgősebb kérdés és amely való­ban döntő fontosságú a béke megszilárdítására. Éppen ezért nem véletlen, hogy a jelen ülés­szak általános vitáján számos küldött nagy figyelmet szentelt a leszerelés kérdésének és hang­súlyozta, meg kell tenni mindent ennek mielőbbi megoldására. A. A. Szoboljev kijelentette, hogy a közgyűlés megvizsgálja majd a leszerelés kérdésével, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésé­vel kapcsolatban tett nagyjelen­tőségű javaslatokat. Ezzel kap­csolatban utalt a szovjet kor­mánynak a leszerelés kérdésével és a nemzetközi feszültség eny­hítésével kapcsolatban tett no­vember 17-i ismert javaslatára. Úgy véljük, — mondotta Szo­boljev — hogy ezeket a javas­latokat a közgyűlés kellő figye­lemmel vizsgálja majd meg. Beszéde befejező részében a Szovjetunió képviselője rámuta­tott arra, hogy az ENSZ lesze­relési bizottságának egyenes kö­telessége olyan feltételek meg­teremtése, hogy a közgyűlés ú­­jabb halogatása nélkül térhes­sen át a leszerelés kérdésének megvizsgálására. A szovjet kül­döttségnek — hangoztatta Szo­boljev — semmi megjegyezn valója sincs a leszerelési bizott­ságnak a közgyűléshez és a Biz­tonsági Tanácshoz felterjeszten­dő jelentésének tervezete ellen Az Egyesült Államok, Francia­ország, Ausztrália, Peru és Ju­goszlávia képviselői a leszerelés bizottság jelentés­tervezete mel­lett foglaltak állást. A nyugat hatalmak képviselői „sajnálat­tal" tapasztalták, hogy a bizott­ság tevékenységében nem észlel­hető semmi előrehaladás és han­goztatták a leszerelés kérdésé­nek sürgős jellegét. Ezzel kap­csolatban említésre méltó, hogy Anglia képviselője, aki ebben a hónapban a bizottság elnöki tisz­tét tölti be, a bizottság ülését húsz nappal a szovjet küldöttség kérelme után hivatta egybe. Mindezt annak ellenére, hogy a szovjet küldöttség a leszerelési kérdés fontosságára és sürgős jellegére hivatkozva levélben kérte. A bizottság tagjai nyilatkoza­taikban hangsúlyozták, hogy mi­vel újabb javaslatok érkeztek be bizonyos sikerre van kilátás a leszerelés kérdésében. Lodge, az Egyesült Államok képviselője kedvezően fogadta a szovjet kormány legutóbbi lesze­relési javaslatát. Hangoztatta, a javaslat „a Szovjetunió törekvé­sét mutatja arra nézve, hogy közelebb kerüljön az Egyesült Államok állásfoglalásához“ eb­ben a kérdésben. Az Egyesült Államok ezekben a javaslatok­ban az amerikai javaslatok „részleges elismerését" látja a légi ellenőrzéssel kapcsolatban — hangoztatta Lodge . Az Egyesült Államok képviselője új­ból kiemelte ennek az ellenőr­zésnek a fontosságát. Brilej, Jugoszlávia képviselőije kijelentette, hogy jelenleg tény­leges lehetőség áll fenn a lesze­relés kérdésének megoldására. Hangoztatta, hogy a küldöttség igen nagy fontosságot tulajdonít a Szovjetunió legutóbbi javasla­tának. Ezen kérdés megoldásá­nak sikertelensége — mondotta Brilej, nemzetközi kapcsolatok terén a bizalmatlanság és a fé­lelem növekedéséhez vezetne és veszélyeztetné a béke ügyét. A bizottság jóváhagyta a köz­gyűléshez és a Biztonsági Ta­nácshoz intézendő javaslatának tervezetét és felterjesztette a bi­zottság tevékenységéről szóló a­­nyagot, valamint a különböző ál­lamoknak a leszerelés kérdésé­ben előterjesztett javaslatait. K. V. A iszol­jón beszéde az L­­SZ közgyűlésén nemzetközi kérdések megoldá­sát. A latinamerikai államok, Irak és Franciaország képviselője az alapokmány módosítása mellett foglaltak állást. Ulrich, Cseh­szlovák küldött a javaslat ellen hozott fel érveket, rámutatott ar­ra, hogy a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja, a Kínai NK nincs képviselve az ENSZ-ben. Szudán és Törökország kül­dötteinek felszólalása után, V. V. Kuznyecov, a szovjet küldött­ség vezetője emelkedett szólás­ra, és hangsúlyozta, hogy a köz­gyűlés nem oldhatja meg az ENSZ alapokmányának módosí­tását a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. Az amerikai küldöttség részéről várható volt, hogy nem hajlandók az ENSZ főbb szerveinek kibővítését ösz­­szekötni a Kínai NK ENSZ-ben jogainak elismerésével, mondot­ta a szovjet küldött. Ami Angliát illeti, kettős játékot játszik: el­ismerte ugyan a törvényes kínai kormányt és diplomáciai kapcso­latai vannak Kínával, ugyanak­kor azonban nem ismeri el a Kí­nai NK jogát az ENSZ tagságra Kfid­er János (Folytatás az 1-es oldalról) jöttek létre és ellenforradalmi célokat szolgáltak Fő célkitűzé­sük az államhatalom átvétele volt. Ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban mind Magyarországon, mind külföldön igen sok vita zajlott le. Mi — hangsúlyozta Kádár János — ezt a kérdést Magyar­­ország belügyének tekintjük. Ebben a kérdésben állást fog­lalt Kardelj elvtárs is, a baráti Jugoszlávia egyik vezetője. Is­merem és becsülöm őt, mint a jugoszláv munkásmozgalom e­­gyik aktivistáját. Kardelj elvtárs szerint a magyar kormány hely­telenül járt el, mert nem támasz­kodott a munkástanácsokra Azt hiszem, hogy mi jobban ítélhet­jük meg a magunk helyzetét, mint ahogyan ezt Kardelj elv­társ Belgrádból megítélheti. Et­től eltekintve Kardelj elvtársnak nincs igaza elvi szempontból. Kardelj elvtárs Lenin 1917-ben elhangzott szavaira hivatkozik: „Minden hatalmat a szovjetek­nek!" A történelem megmutatta, hogy ez a lenini jelszó teljesen helyes volt, de figyelembe kell venni, hogy Lenin ezt a jelszót a burzsoá államhatalomra vonat­koztatta. Magyarországon azon­ban 1956 novemberében megvolt a firoletárhatalom, és hiba lett volna, ha ez elismerte volna az ellenforradalom kezében levő munkástanácsokat. Magyarország jelenlegi gaz­dasági helyzetéről szólva Kádár János rámutatott arra, hogy a Magyar Népköztársaság gazda­sága súlyos helyzetben van. Ez a helyzet egyrészt az október 23-a utáni események, másrészt pedig előző okok következtében állott elő. Ehhez a súlyos hely­zethez hozzájárultak a januári földrengés, a tavaszi áradások és az idei nyári aszály is. En­nek ellenére az összes nehézsé­geket le lehet győzni, minthogy megmaradt az a mag, amit a fémipar és a gépgyártó ipar képvisel. Az infláció megelőzésé­re teljesen normalizálni kell a termelést és a magyar dolgozók most nagyon jól megértik ezt. Elért sikereink a dolgozók, a magyar fegyveres erők és a műi nyilatkozata kás­ paraszt kormány közös erő­feszítéseinek eredménye Éppen az ő egységük folytán sikerült helyreállítani a rendet az ország­ban. Kádár János kijelentette, hogy a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, amely a dolgozók döntő többségére tá­maszkodik , derűlátóan ítéli meg a helyzetet és meg van győ­ződve arról, hogy nincs messze az az idő, amikor a magyar népnek sikerülni fog békés és boldog életet teremtenie magá­nak. Ami a szocialista országok­tól kapott segítséget illeti, ez továbbra is elsőrendű szerepet tölt be a magyarországi népi demokratikus államrend és a szo­cialista építés helyreállításában, megerősítésében és fejlesztésé­ben. M­i továbbra is kérni fogjuk és fel fogjuk használni a baráti népek segítségét, Berlintől kezd­ve egészen Pekingi­g, de azt tartjuk, hogy ezentúl főleg né­pünk saját erőire kell támasz­kodnunk — mondotta Kádár elv­társ. Mi csak a testvéri szocia­lista országok soraiban tudjuk elképzelni életünket. Nyugalom­ban akarunk élni és fel akarjuk építeni a szocializmust. A külföldi sajtótudósítókhoz intézve szavait Kádár János u­­talt a nyugati sajtóban megje­lent hírekre, amelyek szerint a magyar kormány elnöke állí­tólag öngyilkos lett, eltűnt, hogy a magyar kormányelnököt agyon­lőtték, stb. Ezekre a badarságokra és ha­zugságokra — mondotta nevetve Kádár elvtárs — Mark Twain szavaival felelek, aki egyszer, amikor­­ róla is ilyen híresztelé­sek keltek szárnyra, a követke­zőket mondotta: „Uraim, állítá­saikban némi túlzás van." F. hírek terjesztői alapjában véve saját kívánságaikat fejez­ték ki. De legjobb akarat mellett sem elégíthetem ki ezeknek az uraknak az óhajait, mert a jelen­legi körülmények között még na­gyon sok tennivalóm van az előttünk álló feladatok megol­dása érdekében, és azért sem, mert a többi magyar forradal­máron kívül én rám is szükség van. Az iraki kormánykörök erőszakkal Irakhoz akarják csatolni Jordániát DAMASZKUSZ 21. (Ager­pres). A TASZSZ jelenti: Bagdadból érkező hírek sze­rint, iraki kormánykörök a nyu­gati hatalmak parancsára tervet dolgoznak ki Jordániának erő­szakkal Irakhoz csatolásáról Amint az Az-Zaman című ira­ki lap írja, 15 parlamenti képvi­selő Jordániának tartománnyá változtatását és Irakhoz való csatolását javasolta. A képvise­lők azzal indokolják terjeszkedé­si tervüket, hogy Jordánia „ve­­szélyes zavargási és rendbontó központtá alakult" és veszélyez­teti Irakot. 1956. XII. 22. szombat, 303. szám KÖZLEMÉNY A Nagyvárad Tartományi Mi­lícia Igazgatósága tudomására hozza a gépjárművel rendelke­zőknek — szocialista és magán szektorban egyaránt — hogy de­cember 22-ig Nagyváradon a széna piacon okvetlen jelentkez­zenek az összeíró bizottság előtt, járműveikkel együtt Mindazokat, akik a kitűzött határidőig nem jelentkeznek, az érvényben levő törvények szerint büntetik. az állami szinház műsora Szombat, december 22. este 8 órakor: Szarkafészek (Gallele) Bemutató előadás Vasárnap, december 23, dél­előtt 11 órakor: Vannak még ki­sértetek. (Bérletek nem érvénye­sek). Vasárnap, december 23, dél­után fél 4-kor: Szarkafészek. (Bérletek nem érvényesek.) Vasárnap, december 23, este 8 órakor: Intám­ire cu tinereje (Találkozás az ifjúsággal). Be­mutató előadás: Bérletek nem érvényesek. Jegyek elővételben a színház pénztáránál. ★ FIL­MSZINHÁZAK MŰSORA: ARTA MOZI: A 306-os ügy­irat. (Szovjet film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1 MOZI: Gróf Monte Christo II. rész. (Francia film). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Va­sárnap délelőtt 11 órakor matiné. IFJÚSÁGI MOZI: Bocsáss meg. (Olasz film) Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. PUSKIN MOZI: Jog az élet­hez. (Mexikói film). Előadások 11, 3, 5, 7, 9 órakor. NEW YORK 21. (Agerpres). A TASZSZ jelenti: Az ENSZ közgyűlés december 20-i délelőtti ülésén folytatták az ENSZ alapokmányának a Biz­tonsági Tanácsnak és az ENSZ más szerveinek kibővítésére irá­nyuló módosítások vitáját. K V. Kiszeljev, a Bjelorussz SZSZ.v­k.^viselője beszédében rámutatni: „,ra, h­ogy az ENSZ 11 évi tevékenységének elemzé­séből kitűnik, nem az alapok­mány alkalmazása, hanem meg­sértése okoz károkat az ENSZ- nek és akadályozza meg fontos A támadás október 30-án tör­tént, tehát akkor, amikor hivata­losan már tűzszünet volt. Ezzel a támadással kezdődött meg az ellenforradalom általános roha­ma az MDP szervezetei ellen. A­­ cél a népi demokratikus ha­talom megdöntése s a kapitalis­ta rendszer visszaállítása volt Taktikailag is fordulat volt ez: a nép jogos tömegmozgalmába már eleve bekapcsolódott ellen­­forradalmi elemek szervezett fegyveres ereje nyíltan és leple­zetlenül lépett színre. A kommunista párt elleni haj­sza jegyében szerveződött meg a budapesti kerületi pártbizott­ságok székházai és a körzeti pártszervezetek elleni támadás. A budapesti pártbizottság szék­háza elleni támadást megelőző­en október 20-én már megtá­­­madták a VII. kerületi és a VIII. kerületi pártbizottságot és a párt­oktatók házát. Október 29-én délután már kisebb fegyveres csoportok jelentek meg a Köz­társaság­ téren, a budapesti párt­­bizottság székháza körül is. Este 9 óra körül a Honvédel­mi Minisztériumból két honvéd­tiszt érkezett a pártbizottsághoz. Közölték, hogy a környéket fegy­veresek szállták meg s támadás­ra készülnek a párt székháza ellen A két honvédtiszt csatla­kozott Tóth Lajos ezredeshez, aki néhány honvédtiszttel együtt a munkásmilíciák megszervezé­se ügyében már korábban a pártbizottság székházába érke­zett A várt támadás az éjjel még nem következett be. Másnap reg­gel a páncélautó elhagyta a székház kapuját. A párt székházában kb. 40 fő­nyi őrség volt két hadnagy pa­rancsnoksága alatt. Az őrség sem a fegyveres csoportok gyü­lekezésére, sem azok harci ké­szülődéseire nem reagált A szék­házban tartózkodott Mező Imre, a pártbizottság titkára is és vele együtt a pártbizottság kb. 40 munkatársa, köztük gépírónők, a konyha személyzete, fűtők és né­hány más személy. Az épületben tartózkodók, lát­va az ostrom előkészületeit, je­lentést tettek a párt vezető szer­vének, a kormánynak és a főka­pitányságnak és védelmet kér­tek, ígéretet kaptak, hogy meg­felelő intézkedések történnek. A kormány szervei azonban, és ter­mészetesen a fegyveres erők irá­nyító szervei is, ekkor már fel­bomlóban voltak, így az ígért se­gítség elmaradt. A támadás átgondolt, katonai terv szerint zajlott le. A felke­lők délelőtt 10 óra után néhány perccel megkezdték az ostro­mot. Az őrség kézi lőfegyverekkel sikeresen védte a székházat a 20—30-szoros túlerővel szemben mindaddig, amig az ellenforra­­dalmárok csak kézifegyverekkel, illetve géppuskákkal támadtak. Kb. fél 12-kor azonban a táma­dók tüzérséget vetettek harcba s ágyúval kezdték lőni a székhá­zat A székházban tartózkodó egyik pártmunkás így beszéli el az épület ostromát: „A székházat közel négy és fél órás tűzharcban tüzérséggel rommá lőtték. Fél 3 felé már láttuk, hogy a további véron­tásnak már nincs értelme. Mező Imre elvtárs kiadta az utasítást, hogy szüntessék meg az ellen­állást. A házban lévő két kato­natiszt vállalkozott arra, hogy a támadók tudomására hozza a harc feladását. Velük együtt volt Mező elvtárs is. A fehér zászló­val kilépőket sortűz fogadta. Mező elvtárs meg akarta győz­ni a támadókat, hogy céltalan az épület elleni támadás és a további vérontás. Erre nem ke­rülhetett sor, mert mindhármu­kat agyonlőtték. A betóduló tá­madók azután iszonyatos kegyet­lenséggel kínozták és gyilkolták a bentlévőket, így halt meg Mező Imre, a nagybudapesti pártbizottság tit­kára. Itt vágták ki szívét a hó­hérok Asztalos János honvédez­redesnek, a munkásmozgalom régi, megbecsült harcosának. Ekkor ölték meg Papp ezredest és Szabó ezredest. Itt lőtték le Lakatos Péter pártiskolai tanárt. A magyar nép több mint 20 fia lett a Köztársaság téri véreng­zés áldozata. Megkínozták és megverték a pártbizottság munkatársait is. Kállai Éva, a pártbizottság egyik munkatársa, a gyilkosok elől ki­ugrott a második­­ emeletről A véresre vert emberek súlyos se­besülésekkel kerültek kórházba. H. I a pártbizottság egyik munkatársa így ír a rettenetes órákról: „A második emeleten voltam, amikor a tömeg felfelé özönlött a lépcsőkön. Valaki a tömegből rám emelte fegyverét. A kezem­ben lévő erszényemet és kabáto­mat eldobatták. Átkutatták zse­beimet, mindent elszedtek tőlem, majd egyikük azzal az utasítás­sal, hogy fedezzem és vezessem őket, előrelökött a folyosón. Épp akkor érkezett a folyosó végére a lépcsőhöz a pártfőiskoláról egy elvtárs. Rugdalni kezdték és köz­ben személyi igazolványát vizs­gálták. Ekkor sikerült megszök­nöm onnan és el­jutni az első emeletig. Itt valaki megint fel­tartóztatott, valamivel összever­te a vállamat, rugdosta a lábai­mat, majd levezettek a székház előcsarnokába és ott közrefog­tak Itt sebesültek feküdtek. Ez­után kivittek a Köztársaság tér­re, hogy nézzem meg, milyen sors vár barátaimra. Itt hatal­mas tömeg gomolygott. Az egyik ÁVH sorkatonát rugdalták, lök­­dösték, verték, végül a szájába gyömöszölték a zsebében talált párttagsági könyvét. Tőle­m nem messze feküdt a pártszékház egyik sebesültje. Ezt rugdalták, leköpték, testén ugráltak, szidal­mazták, majd kicsit távolabbra hurcolták, ahol már a lábánál fogva felakasztották az egyik elvtársat. Hogy élt-e, azt nem tudom, de vérzett. A kötél nem bírta el, leszakadt. Ekkor újból felhúzták. Szinte őrjöngtek kö­rülötte", íme az MDP Köztársaság téri épülete elleni támadás valódi története. Az ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben Támadás az MDP budapesti pártbizottságának székháza ellen — A magyar kormány Fehér könyve — A bestiálisan meggyilkolt áldozatok egyike A budapesti pártbizottság székháza a támadás után Rádióműsor December 22. szombat A Román Rádió I. műsorából: 6.15 Mezőgazdasági híradó. 7.10 Népi zene. 9.00 Kamarazene. 10.00 Szmifonik is hangverseny. 11,00 hírek. 12.10 Népek ze­néjéből. 13,10 Dili hangverseny. 14,45 Román könnyűzene 16,15 Moszkva be­szél. 17,19 Victor Bunea énekel. 19,05 Román népi zene. 19,55 Jó éjszakát gye­rekek. 21,00 Nemzetközi szemle. 22,30 Tánczene. A Román Rádió U műsorából: 14,00 Hírek 15,15 Könnyűzene 17,30 A rádió kórusa énekel. 18,10 Esztrádzene. 19,00 Tánczene. 23,15 Szimfonikus hang­­verseny. Nyomatott a Nagyvara­di Nyomdavállalat kői lói gógepén. Szerkesztőség nine: Moszkva u. a 4 s/ám — teli­fon: Apiob Dir. Gen P, T. T. No. 214721/946. 18—76. — Kiadóhivatal címe: Moszkva utca 4. Telefon: 30—36,

Next