Fáklya, 1957. augusztus (12. évfolyam, 180-202. szám)
1957-08-01 / 180. szám
A kínai felszabadító néphadsereg 30. születésnapjára nYOLCEZER EMBER, két•L* ezer puska. Ennyi volt megalakulása pillanatában a kínai felszabadító néphadsereg létszáma és fegyverzete. Harminc év telt el azóta, de ezalatt a történelmi szempontból viszonylag rövid idő alatt, a kínai nép felfegyverzett különítménye arany betűkkel írta be nevét nemcsak Kína, de az egész világ, az egész emberiség szabadságharcainak történelemkönyvébe. Sajátosak a kínai felszabadító néphadsereg megalakulásának körülményei, majd azt követőleg a dolgozó nép érdekében vívott hősies küzdelmei. Még 1923-ban történt. A nagy Sun Yat Szen magasra emelte a szabadságharc zászlaját, amely alá tömörült a Kínai Kommunista Párt is, hogy kivívják az imperialisták és a belföldi lakojaik által szétdúlt ország egyesítését. A kantoni forradalmi kormány hadserege röviddel ezután meg is indult Észak felé. A hadsereg előtt mindenhol szárnyra kapott a hír: a forradalmárok igazságot szolgáltatnak a munkásoknak és parasztoknak. A kínai burzsoázia azonban megijedt a forradalom átülőerejétől, a proletariátus szervezettségétől és szövetséget kötött az imperialistákkal. Az árulást Csang Kaj-sek vállalta magára és megkezdte az irtóhadjáratot a forradalmárok, a munkások, parasztok ellen. De a párt tovább élt, tovább dolgozott. A legelszántabb forradalmárok kicsiny, mindössze 4000 főnyi serege visszavonult a Csingkansan hegység csúcsaira. Mao Ce Tung maroknyi csapatához csatlakozott később Csu De további 4000 harcosával. Ez volt a kínai felszabadító néphadsereg magva, ebből csírázott ki a Kínai NK oly sok dicsőséget és győzelmet arató hatalmas hadereje. A Csingkansan ormain gyülekező forradalmárok nem ültek ölbetett kezekkel. 1929-ben már egész tartományokat szabadítottak fel s elkergették a földesurukat. Számos helyen alakultak meg a helyi szovjetek. Csang Kaj-sek az imperialisták és a belföldi bankárok, földesurak anyagi támogatásával 100.000 főnyi hadsereget küldött a forradalmi csapatok ellen. Ez a százezer főnyi hadsereg volt a forradalmi csapatok első és legnagyobb fegyverszállítója... Az egymást követő nemzetközi események azonban új helyzetet teremtettek Kínában is. A japán militaristák — a bankárok, nagyiparosok parancsára — betörtek Mandzsúriába. Válságos időket élt Kína népe. Ési a forradalmi hadsereg parancsnoksága egy pillanatig sem habozott. A fő ellenség Japán — ismerték fel — a fő feladat tehát: eljutni Észak-Kínába és kiverni a bitorlókat a haza területéről. Szinte lehetelennek látszó feladati Áttörni a bekerítés gyűrűjét és gyalogszerrel olyan utat tenni, amely kétszerese az amerikai kontinens szélességének! A kínai felszabadító népi hadsereg katonái — akiket az igazságos harc hite fűtött — megvalósították a lehetetlent is, és csodálatba ejtették „Nagy Menetelés" néven ismert haditetükkel az egész világot. Javában dúlt a japánellenes háború, amikor Csang Kaj- sek aljas merényletekkel akarta megsemmisíteni a forradalmi sereget, de a kommunista párt áldozatos küzdelmének eredményeként sikerült gátat vetni a polgárháborúnak, amely ezúttal csak az ellenség érdekeit szolgálhatta volna. De a polgárháborút nagy gonddal készítette elő a Csang Kaj-sek köré tömörült reakció, hogy 1946-ban 3 millió katonával próbálja megsemmisíteni a forradalmi csapatokat. Mao Ce Tung, Csu De és a többi kínai kommunista vezető azonnal felismerte a helyzetet. A néphadsereg, — hogy kádereit megőrizze — visszavonult, de 1947-ben ellentámadásba lendült átkelt a Sárga-folyón és megindult az országos méretű ellentámadás. „Ez Csang Kaj sek húszéves ellenforradalmi uralmának fordulópontja — a hatalomból a pusztulásba" — mondotta már akkor Mao Ce Tung elvtárs. És Kína népe tömegesen zárkózott fel a kommunista párt által vezetett néphadsereg mögé. Szinte az egész nép fegyvert ragadott, hogy elkergesse a hatalomról az országárulókat. És a kínai felszabadító néphadsereg diadalmas előrenyomulása után új élet fakadt a romokon, a Kínai Kommunista Párt mögé egységesen felzárkózó dolgozó nép megkezdte a szocializmus építését. De ezzel nem értek véget a forradalmi hadsereg dicsőséges fegyvertényei. önkéntesen jelentkeztek a kínai nép legjobb fiai, hogy megvédjék az amerikai imperializmus által megtámadott koreai testvérnépet és keményen tartják a fegyvert a kezükben ma is, hogy megvédjék az ország határait. A kínai felszabadító népi hadsereg szerves része a népnek, az ő érdekeit képviseli, érette harcol. A nép akaratát fejezi ki. Igazságos küzdelmének tudatában, a béke erőinek szolgálatában sziklaszilárd bástyáját képezi az egész világ békeszerető millióinak. A kínai felszabadító népi hadsereg nagyszerű győzelmei bizalommal töltötték el Ázsia és Afrika többi elnyomott népeinek szabadságharcosait is. Diadalmas útja nagyszerűen bizonyítja, hogy az igazságos ügyért küzdő hadsereg — legyőzhetetlen. Hazánk dolgozó népe — a világ valamennyi békeszerető népével együtt — forró üdvözletét küldi a hős kínai néphadseregnek, Ázsia és az egész világ békéje e fontos tényezőjének, a népek közötti béke és barátság eszméje e következetes védelmezőjének. - m Előkészítő bizottság alakult A marásesti csata 40. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek megszervezésére előkészítő bizottság alakult, mégpedig: Constantin Vasiliu-Räscanu, tartalékos hadseregtábornok — a bizottság elnöke —, Constantin Gh. Popescu, tartalékos vezérezredes — alelnök —, Gheorghe Oprescu, tartalékos vezérezredes — alelnök —, valamint Mihail Lascar, tartalékos hadseregtábornok. NI. Hortolomei akadémikus, professzor. Constantin Verdes altábornagy, Jalea akadémikus, professzor. Edmond Stanciu altábornagy, dr. Amza Jianu professzor, Ion D. Popescu tartalékos altábornagy, Alexandra Radulescu akadémikus, professzor és Mircea Constantinescu ezredes — a bizottság tagjai. yim pROLEm/At egyesouetw XII. évf. 180. sz. 1957. augusztus 1, csütörtök 4 oldal ára 20 báni. Az RMP Nagyvárad tartományi bizottságának A szalárdi állami gazdaság alapszervezete és vezetősége ezúton jelenti a Nagyvárad tartományi pártbizottságnak, hogy ma 1957 július 31-én bevégezte az összes őszi kalászosok cséplését. A szalárdi állami gazdaság alapszervezete és összes munkásai így 5 nappal határidő előtt teljesítették az augusztus 23 jegyében tett vállalásaikat. DEVERDICS GYÖRGY FEDER GHEORGHE az alapszervezet titkára főmérnök. --------------------O--------------------- Hulladékból fixirsó Egy éve is múlt, hogy az MTTE tartományi fiókja vegyiipari szakosztályának vezetői felvetették a gondolatot: hogyan lehetne a szappangyártásnál visszamaradt lúgot értékesíteni. Naponta ugyanis jelentős mennyiségű lúgot öntenek ki, s tekintve, hogy a hulladékok értékesítése mapjiaink egyik legfontosabb kérdése, nem lehet számunkra közömbös ez a dolog. A gondolkodást tett követte. Megkezdődtek a kísérletek, s kisebb-nagyobb megszakítással kerek egy esztendőt vett igénybe, míg eredményre jutottak. Szűrték, tisztították a szappangyártásból visszamaradó lúgot, majd meszet adagoltak hozzá, s így nyerték a nátriumtiosulfátot, vagyis ia fixirsót. A Gh. Dimitrov helyi ipari kombinát vegyi részlegének dolgozói augusztus 23 tiszteletére elhatározták, hogy beindítják a fixirsót előállító osztályt még augusztus 10 előtt. Az osztálygépeit régi, már nem használt gépek átalakításából nyerték. Egy ócska tehergépkocsi motorjából például légsűrítőt készítettek. A besűrítő gépet pedig a volt konzervgyár egyik leszerelt gépének átalakításával kapták. A fixirsóból már elkészült az első mennyiség eladásra, noha az osztály még nem kezdte meg teljes kapacitással a termelést. A kísérlet kitünően sikerült. Ezt bizonyítják a beérkezett megrendelések, amelyeket a medgyesi bőrgyár, a nagykárolyi Fogyasztási Szövetkezetek Központja és a váradi Augusztus 23 kisipari termelőszövetkezet fényképészeti osztálya küldött. A fixirsó előállításával a Gh. Dimitrov helyi ipari kombinát vegyi részlege újabb cikkel — a fényképészeti ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyaggal — gazdagította a választékot. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezt a cikket hulladékértékesítésből nyerik, ami szintén nem megvetendő dolog, hiszen jelentős anyagi forráshoz juttatja a kombinátot. A képzőművészeti és iparművészeti kiállítás megnyitotta kapuit A VI. Világifjúsági Találkozó nemzetközi kulturális rendezvényeinek keretében kedden a Maxim Gorkij kultur- és pihenőparkban nagyszabású nemzetközi, képzőművészeti és iparművészeti kiállítás nyílt meg. A fesztivál nemzetközi előkészítő bizottsága nevében Bruno Bernini (Olaszország) üdvözölte az ifjúságot. N. Mihajlov szovjet művelődésügyi miniszter a szovjet értelmiség nevében kö IFJAI A román küldöttség kedden két előadást tartott. A Puskintéren sok ezer moszkvai lakos és külföldi vendég nagy élvezettel hallgatta Ionei Budisteanu népi zenekarának dalait, s csodálta meg az IMSZ-együttes népi táncait, valamint a bűvész- és akrobatamutatványokat. Az IMSZ kórusa, a „Doina“ táncegyüttes, és népi zenekar egyik tagozata a „Sztankolit“ üzem klubjában lépett fel Teodor Cozma esztrádzenekara a Balti Flotta tengerészeinek klubjában szerepelt, szöntötte az egybegyűlteket. A kiállítást Szergej Konenkov, a legidősebb szovjet festőművész nyitotta meg. A kiállításon 3700 festmény, szobor, grafikai alkotás és iparművészeti tárgy szerepel. A műtárgyakat 45 ország több mint 2000 képzőművésze alkotta. A fiatal román festőművészek, szobrászok, grafikusok és iparművészek 163 alkotása nagy tetszést aratott. ELŐADÁSAI A művészi versenyek keretében kedden a szólistákon volt a sor. Nagy sikerrel szerepeltek a zsűri előtt Ion Prisacaru, Valentin Loghin és Constantin Dumitru énekeseink, Ion Tanase flautista, Ion Cristureanu népi énekes, Ion Cimpeanu táncos és Vania Lefcenco akkordeonista. A román ifjak az Akadémiai Nagyszínházban végignézték a „Hattyúk Tava“ című balettet, és jelen voltak Igor Mojszejev népi táncegyüttesének előadásán. Ritter Ferenc, a vegyi részleg vezetőjének irányításával Binder József, az új osztály mestere kísérletezik a fixirsó előállításával. Ardeleanu Vasile, a kombinát minőségi ellenőre figyeli a kísérletet. Fokozzuk a cséplés A dolgozó parasztok kitartó, eredményes munkája következtében jó búza-, rozs-, árpa- és zabterméssel büszkélkedhetünk az idén. A tengeri, cukorrépa és más kapásnövények is bő terméssel kecsegtetnek. Tartományunk dolgozó parasztsága egész éven át határozott harcot folytatott a hektárhozam növeléséért. Mindenhol jól készítették elő a talajt, a vetéshez 3500 tonna válogatott vetőmagot használtak (1500 tonnával többet, mint a múlt esztendőben), a növényápolás alkalmával sok helyen alkalmazták a búza- és rozsföldeken a póttrágyázást, 1704 tonna műtrágyát használtak, ami 62 százalékkal több, mint a múlt évben használt mennyiség. S különösen a kalászosok adásánál gyorsan és jó feltételek között végezték el a munkálatokat. Számos állami és kollektív gazdaságban, mezőgazdasági társulásban és községben az aratással egyidejűleg intézkedést foganatosítottak a cséplés megfelelő megszervezésére; kijelölték a szerüket, megkezdték a kévehordást és megszervezték a munkáscsoportokat. A cséplési munka megfelelő megszervezésének eredményeként az érmihályfalvi állami gazdaságban július 25-ig teljesítették a cséplési terv 75%-át, az ottományi kollektív gazdaságban 51, míg Nyárló községben 126,1 %-ra teljesítették a cséplési tervet. Az eredmények ellenére egyes szocialista egységekben és községekben a cséplés üteme távolról sem kielégítő. Ezt bizonyítják a hivatalos jelentések is, amelyek szerint tartományszerte mindössze 6%-ra teljesítették a cséplés tervét. Az elmaradás nagyon indokolatlan Tartományunkban a rendelkezésre álló 876 cséplőgéppel, napi 10 ezer hektár termést lehet kicsépelni. Mégis, minek tulajdonítható a cséplés nem kielégítő üteme? A kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások vezetőtanácsainak, a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak túlnyomó többsége a kedvezőtlen időjárással magyarázza a cséplés lassú kibontakozását, azt állítva, hogy a gyakori esőzések miatt nem lehetett elvégezni a hordást és a cséplést. A valóság azonban merőben más. Július 15-ig tartományunkban a kalászosokkal bevetett területek 80%-án befejezték az aratást. Július 15 és 20 között igen kedvező volt az időjárás a hordás és az asztagépítés számára, a cséplés megkezdésére, ennek ellenére július 20-ig nagyon kevés kalászost hordtak a szérűre és a 876 cséplőgépből mindössze 50 kezdte meg munkáját, de ezek is nagyon alacsony termelékenységgel. Július 20 és 25 között csaknem minden rajonban esőzések voltak, ezek valóban gátolták a hordás és cséplés megfelelő kibontakozását. De voltak időszakok ezalatt az öt nap alatt is, amikor megfelelő időbeosztással folytatni lehetett volna a hordást és cséplést. Sajnos ezt a legtöbb helyen nem vették figyelembe. Nadabon például július 25-én nem működött egyetlen cséplőgép sem. Az itteni mezőgazdasági társulás gyűlést szervezett, noha a felvetett kérdéseket este, vagy vasárnap is megvitathatták volna. A társulás háromszáz igája közül egy sem végzett hordást. Nagyszintjén a három cséplőgép közül csak egy működött, de az is igen hiányosan. A székudvari kollektív gazdaságban július 25-én kezdték meg a hordást, míg Szentannán a 18 cséplőgépből mindössze 8 dolgozott, s az „Uj Élet“ kollektív gazdasághoz irányított négy gép közül egy sem kezdhette meg a üzemét! munkát, mert a kévéket nem hordták a szérűre. Hasonló a helyzet más rajonokban is. Gátolta a cséplés kibontakozását az a körülmény is, hogy a sikulai, kisjenői és erdőgyaraki GTÁ-k csak tessék-lássék javították meg a cséplőgépeket és az átvevők sem ellenőrizték kellőképpen a javítások elvégzését. Nem használják ki kellőképpen a cséplőgépek termelőképességét sem. Helytelen az az elképzelés — amit számos néptanácsi elnök és vezetőtanács hangoztat —, hogy nincs szükség két cséplőgép-brigádra, mert a munkát egyetlen csoport is elvégzi, ha hajnaltól estig dolgozik. Az igazság viszont az, hogy ilyen nehéz munkát senki sem képes 17—18 órán át azonos termelékenységgel végezni. Ezt bizonyítja a kicsépelt gabona mennyisége is. Egyetlen csoport napi 12—14 ezer kilót termel, míg két csoport 22 órás munkaidővel napi 25 tonnát is elér. Sürgős intézkedéseket kell foganatosítani a cséplési munkálatok ütemének gyorsítására, oly módon, hogy augusztus 20- ig a síkságon minden rajonban befejezzék ezt a fontos munkálatot. Ehhez fennállanak a szükséges feltételek is. Napi tízezer hektár szántóföld termésének kicséplésével 22 munkanap alatt elvégezhetjük a kalászosok betakarítását, így tehát augusztus 20 előtt befejezhetjük ezt a munkálatot. Borosjenő, Körös és Székelyhid rajonokban augusztus 14—18 között is véget érhet a cséplés. Mi a konkrét teendő? Mindenekelőtt, minden erőt mozgósítani kell a kévék szérűre hordására és az asztagépítésre. Ehhez minden munkára alkalmas időt fel kell használni. Ha a nap kisüt, bontsuk ki a keresztek felső kévéit, szárítsuk meg, a többi kévét pedig hordjuk a szérűre. Semmiesetre se várjuk karbatett kezekkel a gabona megszáradását, mert az segítség nélkül sohasem valósítható meg. Időközben ugyanis újabb csapadék eshet, ami nagy károkat okozhat, mert a gabonamagvak egyrésze kicsirázhat. Az asztagok felépítése után minél rövidebb idő alatt végezzük el a cséplést. Erre annál is inkább szükség van, mert a sok eső miatt a gabona nyirkos és ha huzamosabb ideig áll asztagban, befülled, sőt megpenészedik. Ha újra esik az eső, ne várjunk a csépléssel, amíg az asztag tetején elhelyezett kévék is megszáradnak, hanem távolítsuk el azokat és folytassuk a cséplést. A legégetőbb kérdés a cséplőgépek teljesítőképességének ésszerű kihasználása. Ajánlatos éjjel-nappal folytatni a munkát. Ott, ahol még nem tettek lépéseket a szérűk megvilágítására, a GTA-knak kell gondoskodniuk a tervben megjelölt szérűk világításáról, sőt ha lehet még több helyen is. A cséplőgépek üzemzavarának elhárítása érdekében a GTA-k teljes műszaki személyzete álljon készenlétben, hogy mozgó műhelyekkel mindenkor a helyszínre siessen és kijavítsa a hibákat. A cséplőgépek termelőképességének maximális kihasználása érdekében szervezzünk minden gép mellé két munkáscsoportot, mert ezzel lényegesen fokozzuk a cséplőgépek termelékenységét. Bebizonyosodott ez Székelyhid rajonban, ahol a múlt esztendőben elsőkként végezték el a cséplést. Itt csaknem minden cséplőgép mellett két brigád dolgozott és napi két vagon gabonát csépelt. Vezessük be minden cséplőgépnél az óragrafikont, hogy figyelemmel kísérhessük a munkálatok menetét és megfelelő intézkedéseket foganatosíthassunk a hiányosságok kiküszöbölésére. A cséplés mielőbbi elvégzése a néptanácsok végrehajtó bizottságainak, az állami- és kollektív gazdaságok, GTA-k és mezőgazdasági társulások vezetőségeinek legidőszerűbb, legsürgősebb feladata. A pártszervezetek irányításával, ezeknek sürgős intézkedéseket kell foganatosítaniuk a cséplés ütemének meggyorsítására, augusztus 20-ig való befejezése érdekében. A cséplés rövid idő alatt való elvégzésével nemcsak a veszteségeket kerüljük el, de jelentős munkaerőt szabadítunk fel, amit más területen, különösen az őszi kampány előkészítésére, a nyári szántás elvégzésére, a növényápolás és az őszi gabona elraktározásának munkálataira irányíthatunk. Erőteljesen vissza kell utasítani egyes néptanácsok végrehajtó bizottságainak, egyes szocialista mezőgazdasági egységek vezetőtanácsainak azt a helytelen elképzelését, hogy a kévéhordás után a cséplés önmagától is befejeződik. A cséplést állandóan ellenőrizni és irányítani kell, hogy a cséplőgépek mindenkor teljesítsék napi normájukat, hogy az államnak járó mennyiséget naponta beszolgáltassák az átvevőközpontokba. Tartományunk élenjárt az aratási munkálatokban. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a cséplésben is élre kerüljünk. Ha helyesen szervezzük meg a munkát, széleskörű politikai felvilágosító tevékenységet fejtünk ki, augusztus 20-ig — a mezőgazdasági dolgozók széleskörű mozgósításával — sikerrel elvégezhetjük ezt a fontos munkálatot. Nagy nemzeti ünnepünk, augusztus 23 jegyében fejtsünk ki nagyobb erőfeszítéseket a cséplési munkálatok elvégzésére, hogy ezt a szép ünnepet újabb sikerrel, a cséplés befejezésével ünnepelhessük. BRAUN TIBOR a tartományi néptanács mezőgazdasági ügyosztályának főnöke