Falvak Dolgozó Népe, 1954 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1954-01-05 / 1. szám
K. ÉVFOLYAM, 1. FZAM MEGJELENIK HETENKÉNT 1954. január 5., kedd Fokozott munkával uj sikerek felé Itt az uj év. Boldog esztendőt kívántak ég,.-masni?* A dolgozók szerte az országban s azz ünnepek után munkához láttak. Mit néz az uj év, teszi fel ilyenkor a kérdést minden ember s amikor az uj esztendőre ! közeljövőre gondol, önkéntelenül is, az emberiség legnagyobb, legégetőbb problémáiét veti fel elsőül: hogyan alakul a béke fenntartásáért vívott harc, milyen eredményekhez vezet a békéért küzdő milliók erőfeszítése ebben az évben. Ebben a tekintetben új reménységet keltenek, új erőt adnak a béke harcosainak G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió miniszterelnökének válaszai, melyeket Kingsbury Smith, amerikai szerkesztő kérdéseire adott. Kingsbury Smith, az Internacional News Service, amerikai hírügynöksfg európai vezérigazgatója újév alkalmából négy kérdést intézett Malenkov elvtárshoz, G. M. Malenkov elvtársnak e kérésekre ,azott válaszai nagy megnyugvássá töltenek fel bennünket, a Román Népköztársaság dolgozóit s az egész világi békeszerep. embereit, mert azt mutatják, hogy a szovjetunió, a szocialista nagyhatalom az idén is, miként az elmúlt évek során, a békéért vívott küzdelem élharcosa lesz s. roppant gazdasági-katonai erejét, erkölcsi, politikai tekintélyét, magas színvonalú tudományát, művészetét, mind a béke fenntartásáért vívott harc szolgálatába állítja. Kingsbury Smithnek arra a kérdésére, hogy mit kíván Malenkov elvtárs az amerikai népnek 1954-ik évre, a Szovjetunió miniszterelnöke a következőket mondotta: „Tiszta szívemből boldogságot és békés életet kívánok az amerikai népnek. Sikereket kívánok az amerikai népnek a minden néppel való baráti kapcsolatok fejlesztésében és gyümölcsöző eredményeket a béke megvédésének nemes ügyében, a béke megbontására irányuló mindennemű kísérlettel szemben." G. M. Malenkov elvtárs szavai kétségtelenül mélyen érintik az amerikai népet. Az amerikai dolgozók millióinak is nyilvánvalóan leghőbb óhaja az, hogy békében éljenek. Míg az amerikai imperialisták eszeveszetten készülődnek az új világháború kirobbantására, hogy nyereségüket növeljék, addig az amerikai nép immár saját keserves tapasztalatából tudja, hogy a háború csak szenvedést, elviselhetetlen terheket jelent a munkásoknak és parasztoknak. Az egész amerikai nép, amely a hadviseléssel járó adót fizeti, a fegyverkezéssel járó nehéz munkát végzi és a háborús gazdálkodással járó hiányokat, szükséget elszenvedi, nem óhajthat mást, mint azt, hogy az új esztendő a béke megszilárdulásának esztendeje legyen. Az amerikai vezetők többször is tettek ünnepélyes kijelentéseket, melyben békeóhajukat fejezték ki. A nagy kijelentéseket azonban a legkisebb tett sem követte s szavaikkal ellentétben az amerikai vezetőkörök mindent megtesznek a háborús készülődés fokozására, a fegyverkezés ütemének gyorsítására. Az amerikai nép azonban őszintén óhajtja a békét s joggal elvárja vezetőnőt, legyeznek meg mindent azért, hogy az 1954-es év a békére és a háborús feszültség enyhítésére vonatkozó kijelentések valóra váltásának az éve legyen. A népek közötti barátságra vonatkozó nagyhangú kijelentésekkel ellentétben az amerikai imperialisták az elmúlt év során mindent megtettek a nemzetközi kapcsolatok további szétszakítása, a népek együttműködésének további megakadályozása érdekében. Nemcsak az úgynevezett „hideg háborút“ fokozták, hanem „szövetségeseiket" is igyekeztek javaikból kiforgatni, szövetségeseikkel is úgy bántak, mint az erősebb farkas a gyengébbel. Mindez erős ellenszegülést váltott ki a népekből s az Amerikai Egyesült Államok most úgy járt, mint az, aki szelet vetett s vihart aratott. Itt az ideje azonban, hogy enyhítsék e vihar tombolását. Ilyen körülmények között mily erőteljesen, mily bátorítón hangzik Malenkov elvtárs válasza, melyben megállapítja, hogy „nincs objektív akadálya annak, hogy az új évben megjavuljanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai és megerősödjenek a barátság hagyományos kötelékei országaink népei között. Remélem, hogy így is lesz." Malenkov elvtárs szavai annál inkább keltenek reményt az emberiségben, mivel nagyjelentőségű cselekedetek, tettek támasztják alá. Az elmúlt év során a Szovjetunió sok-sok állammal kötött hosszúlejáratú kereskedelmi, kulturális egyezményt, sok állammal vette fel a diplomáciai kapcsolatot s minden nemzetközi összejövetelen, megbeszélésen a népek közötti együttműködés kiterjesztéséért szállt síkra. Bizonyos tehát, hogy a Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz ebben az évben is, hogy elsősorban a világ két legnagyobb hatalma között tartós baráti kapcsolatok jöjjenek létre. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb lépés, melyet 1954-ben a világ békéjének érdekében tenni lehetne, Malenkov elvtárs azt válaszolta: „Ilyen lépés lehetne egy olyan egyezmény megkötése az államok között, amelynek értelmében az egyezmény részvevői ünnepélyes és feltétlen kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem alkalmaznak atom, hidrogén és más tömegpusztító fegyvert..." Az egész földgömb békeszerető milliói helyeslik Malenkov elvtárs szavait s egységesen egyetértenek abban, hogy az 1954-es év folyamán a legtöbb erőfeszítést a tömegpusztító fegyverek eltiltását előíró egyezmény megkötésére kell fordítani. A G. M. Malenkov elvtárs válaszában foglalt jókívánságokat nagy örömmel fogadta az amerikai nép, s a világ minden békeszerető népe, köztük hazánk dolgozói is. A Szovjetunió miniszterelnökének szavai bennünket is megerősítenek a béke győzelméért vívott harcunkban s erőt, serkentést adnak a harc sikeres folytatásához. Arra buzdítanak, hogy jó munkával, éber helytállással erősítsük hazánkat, a béketábor egyik bástyáját. A hazánk felvirágoztatásáért folytatott munkában nagyjelentőségű szakaszt képez az új esztendő. Pártunk 1953 augusztusi bővített plenáris ülése új gazdasági intézkedéseknek a meghozatalát határozta el, abból a célból, hogy összhangba hozza a nemzetgazdaság különböző ágainak a fejlődését s jelentékenyen javítsa a dolgozó emberek megélhetését. Az elmúlt év során az augusztusi plenáris ülés útmutatásai alapján kormányunk máris az intézkedések sorát hozta ,melyeknek célja a mezőgazdaság fejlesztése, az állatvásárlás és hizlalás megjavítása, a könnyűipar és élelmiszeripar termelésének a fokozása, a munkások és dolgozó parasztok jövedelmének a növelése. Ezeknek az intézkedéseknek a jótékony hatását máris érezzük, látjuk. Sok-sok dolgozó földműves, kollektív gazdaság és társulás kapott földet az állami tartalékból. Mások előlegeket vettek fel az állathizlalásra kötött szerződés alapján. Kollektív gazdaságok és magángazdaságok kaptakk jelentős összegű hitelt, kölcsönt termelésük emelése céljából. Az elmúlt év folyamán hozott intézkedések azonban az idén termik első, jelentős gyümölcsüket, különös gonddal kell tehát dolgoznunk, hogy az állam részéről kapott segítséget a lehető legjobban felhasználjuk s az uj intézkedések nyujtotta lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzuk, hogy a dolgozó nép rövid időn belül soha nem tapasztalt bőségben, jómódban éljen. A bőséget azonban csak a termelés gyors emelésével, fokozásával érhetjük el. Ezért fontos az, hogy minden kollektív gazdaság társulás, magángazda okosan, észszerűen, takarékosan bánjon azzal a pénzzel, amelyet benohazás, befektetés céljából felvett, jól művelje meg a földet, jól tartsa, gondozza azt az állatot, melyet a szerződés szerint hizlal, fejlessze gazdaságát minden vonatkozásban. 6 esztendő utolsó napjaiban szavazta meg a Nagy Nemzetgyűlés a Román Népköztársaság állattenyésztésének fejlesztését szolgáló intézkedésekről szóló törvényt. Ez a törvény az állattenyésztés gyors, nagyarányú fejlesztését írja elő az 1954—1956. évek folyamán. Ez a törvény nagyszerű feladatokat állít hazánk dolgozó parasztsága elé s megteremti a feltételeit annak, hogy néhány év alatt behozzuk az állattenyésztés terén mutatkozó lemaradásunkat. Minden kollektív gazdaság, társulás és magángazda ,saját magának és az egész népnek az érdekében cselekszik, ha e törvény előírásai alapján mindent megtesz állatállománya gyarapítása érdekében, ha a lehető legnagyobb mértékben igénybe veszi az állam bőkezű segítségét, ha a lehető legjobban felhasználja az állam által nyújtott pénzt, gépeket, épületanyagot, ha a legkörültekintőbben aknázza ki gazdaságának minden erejét, tartalékját az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Minden lépésünket, cselekedetünket az a tudat vezérelje, hogy a mi gyarapodásunk, erősödésünk a béke táborának az erejét növeli, a béke híveit lelkesíti, buzdítja harcunkban. Az elmúlt év a békéért vívott harc jelentős sikereinek esztendeje volt. A Szovjetunió miniszterelnökének szavaira válaszoljunk fokozottabb munkával s a magunk frontján, fokozott küzdelemmel segítsük elő azt, hogy ez az esztendő,a békéért vívott harc még nagyobb sikereinek éve legyen. Beszélgetés egy Kint vagyunk a sárvásári határban s Mihály Ferenc, a társulás tagja Innen a dombról mutatja meg a társulás földjét Negyvenkét hektár területe van a társulásnak négy darabban s mindegyikben más és *más terményt vetnek évenként. Vetésforgó forint dolgoznak, mert igy még bővebben kerem a föld. A társulásban megtehetjük, de amíg egyénileg gazdálkodtam, hiába erőlködtem, nem dolgozhattam meg úgy a földemet, hogy elegendő gabonát adjon — mondja Mihály Ferencz — egy magas piros ember, sapkában, ujjasban, fekete posztónadrágban. Lábán csizma. Az állomásnál van valami dolga, oda siet s útközben beszélgetünk a társulás eredményeiről... Elmondja, hogy az apjával együtt négy és fél hektár földje van Nem is olyan sok ez a föld Amíg azonban egyénileg gazdálkodtak, sok baja vett vele, mert az apja idős ember, nem bir úgy dolgozni, mint fiatal korában, az ő feleségének meg kicsi gyermeke van. Nehezen győzte annak a négy és fél hektárnak a megművelését, annál inkább, mert földje 22 darabban volt szerte a határban. Betakarítás idején azt sem tudta, hova szaladjon: kaszálni, szénát szárítani, vagy aratni. Mert ugy Julius vége felé 11a- Egy 11 összegyűlt a munkája. A két bivallyal pedig nem bírta egyszerre elvégezni a hordász, tai lónántást. A földjét sem szánthatta meg “SY- a*108.”, az agrotechnikai szabályok előírják, így aztán természetesen keveset termett a föld s abból a kevésből sokfelé kellett adnia. Az aratónapszámosoknak, pásztornak fizetett, beszolgáltatta a kvótáját, félretette a vetőmagot. Kevés maradt a családnak kenyérre. — Nem jó ez Így! gondoltam s törtem a Krem azon, hogyan segíthetnék a dolgon. Be társult gazdával szélgettem az emberekkel igy is, meg úgy is. Végül az alapszervezet jött segítségünkre s a társulás megalakítását indítványozta, — magyarázza Mihály Ferenc. Kicsit hátratolja a sapkáját, aztán tovább beszél. — Én is beléptem 3,31 hektár szántóval. Megalakulás után mindjárt hozzáfogtunk a munkához. Már a mult év őszén közösen vezettünk a bánffihunyadi traktorállomás gépeivel... A nyáron közösen, egymást segítve kapáltak, arattak és csépeltek. Munkájuknak meg is látszik az eredménye Búzából például 1460 kiló termést takarítottak be hektáronként... — Én igazán meg vagyok elégedve a társulással! — mondja határozottan. — Hogy miért, azt is elmondja: — Tavaly cséplés után mindössze 940 kiló búzám maradt, krumpliból pedig 8 mázsám. Most a társulásból az összes kötelezettségeim levonása után 1370 kiló búzát és 33 mázsa krumplit vittem haza. Így az idén annyi terményt takarítottam be, hogy jut a családnak is, eladásra is, bőven. Aztán a társulásban másképp megy a munka. Én a nyáron nem győztem volna az öreggel a munkát, de itt voltak a társulás tagjai, segítettek Persze fizettem nekik úgy, ahogy a közgyűlés megállapította Másik nagy előnye pedig az, hogy a társulásban a föld sokkal jobb termést hoz. A traktor úgy megdolgozza, hogy egyenest hagymát lehet belé ültetni. Az ilyen földben, hogyne teremne a gabona. Én ezelőtt soha nem tudtam egy hektárról 1460 kiló búzát betakarítani, mint most a társulásban. Pityóka meg annyi lett, hogy két három évig is elég lenne. — No, igy van ez elvtárs. A társulásban eredményesebb a munka s ennek nyomán a mi életünk is egyre jobb, szebb lesz. . .ÚJLAKI MARTON . G. M. MALENKOVNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszai Kingsbury kérdéseire MOSZKVA. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: A január elsejei szovjet lapok közük G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszait Kingsbury Smith ur kérdéseire. Kingsbury Smith úr, az International News Service amerikai hírügynökség európai vezetője 1953 december 28-án a küszöbön álló új évvel kapcsolatban azzal a kéréssel fordult G. M. Malenkovhoz, hogy válaszoljon néhány kérdésre. Az alábbiakban közöljük Kingsbury Smith kérdéseit és G. M. Malenkov válaszait. ELSŐ KÉRDÉS: Mi ki van ön az amerikai népnek az 1954-ik évre? VÁLASZ: Tiszta szívemből boldogságot és békés életet kívánok az amerikai népnek. Sikereket kívánok az amerikai népnek a minden néppel való baráti kapcsolatok fejlesztésében és gyümölcsöző eredményeket a béke megvédésének nemes ügyében, a béke megbontására irányuló mindennemű kísérlettel szemben. MÁSODIK KÉRDÉS: Reméli-e ön, hogy az új évet az Amerika és Oroszország népei közötti baráti kötelékek megszilárdulása teszi majd emlékezetessé? VÁLASZ: Mindenekelőtt kívánatos a kapcsolatok megjavulása országaink között. Véleményem szerint nincs objektív akadálya annak, hogy az új évben megjavuljanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai és megerősödjenek a barátság hagyományos kötelékei országaink népei között. Remélem, hogy így is lesz. HARMADIK KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a világ békéje megőrzésének és a nemzetközi feszültség enyhülésének lehetőségeit 1954-ben? VÁLASZ: Minden nép tartós békére vágyik és megvannak a kedvező lehetőségek a nemzetközi feszültség további enyhülésére 1954-ben. Lehetetlen, hogy a kormányok, de mindenekelőtt a nagyhatalmak kormányai ne hallgassanak a népek szavára és lehetetlen, hogy ne számoljanak a népek tartós békére irányuló törekvéseivel. Ami a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány megtett, megtesz és a jövőben is meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy a népek békében éljenek, megenyhüljön a nemzetközi feszültség és egészséges kapcsolatok alakuljanak ki az államok között. NEGYEDIK KÉRDÉS: Mi az Ön véleménye szerint a legfontosabb lépés, amelyet 1954-ben a világ békéjének érdekében tenni lehetne? VÁLASZ: Ilyen lépés lehetne egy olyan egyezmény megkötése az államok között, amelynek értelmében az egyezmény részvevői ünnepélyes és feltétlen kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem alkalmaznak atom, hidrogén és más tömegpusztító fegyvert. Egy ilyen egyezmény megkönnyítené a megegyezés lehetőségét az atomfegyver teljes eltiltására és az atomenergia háborús célokra való felhasználására vonatkozó tilalom megtartása fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésére. Ugyanakkor a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegyezés jöjjön létre a fegyverzet minden más fajtája, valamint a fegyveres erők jelentős csökkentésére nézve is. Mindez kétségtelenül csökkentené a katonai szükségletekre irányuló állami kiadásokat és könnyítene a lakosság gazdasági helyzetén. DR.PETRU GROZÁNAK, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége elnökének újévi rádióüdvözlete December 31-én éjszaka dr. Petru Groza elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke újévi rádiószózatot intézett az ország népéhez. A mai év vívmányai — mondotta a többi között dr. Petru Groza elvtárs — meggyőzően bizonyítják dolgozó népünk hatalmas alkotó erejét és munkája irányítóinak és szervezőinek — a Román Munkáspártnak és a Román Népköztársaság kormányának — bölcseségét. Az elmúlt évben új, nagy iparvállalatok épültek s megerősödött egész népgazdaságunk alapja — a nehézipar, a gépgyártóipar. A Román Munkáspárt és a kormány múlt évi határozatai biztosítják népgazdaságunk minden ágának arányos fejlődését, megteremtik az előfeltételeket a a könnyű- és az élelmiszeripar hatalmas arányú fellendítésére, a tömegfogyasztási cikkek termelésének kiszélesítésére. Ezzel párhuzamosan számos intézkedés történt a dolgozó lakosság életszínvonalának emelésére: csökkentették az adókat és illetékeket, megjavították különböző termelési ágakban a fizetéseket, megjavították a nyugdíjrendszert, stb. Megerősödött a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, amely záloga jövő sikereinknek. Dolgozó parasztságunk, amely a föld gazdája lett és munkája gyümölcsét élvezi, növekvő állami támogatásban és segítségben részesült. A párt és a kormány jelentős intézkedéseket foganatosított a mezőgazdasági termelés fokozására, az állattenyésztés fejlesztésére és a dolgozó parasztság életének további megjavítására s e célból számos könnyítést és anyagi ösztönzést nyújtott a dolgozó parasztoknak. Dr. Petru Groza ezután népünk egészségügyi és kulturális színvonalának emeléséről beszélt, majd így folytatta: A nagyszerű eredmények, amelyekkel népünk büszkélkedik, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiségiek öntudatos munkájának, hazafias lendületének, továbbá a Szovjetunió állandóan megnyilvánuló erőteljes, igazi baráti támogatásának köszönhetők. Erejének tudatában, szorgalmas népünk szilárdan meg van győződve arról, hogy képes legyőzni az útjába tornyosuló összes akadályokat, képes új sikereket kivívni a szocializmus és a jólét útján. Az 1953-as évben világszerte megerősödtek a béke megszilárdításáért, a népek békés együttélése ellenségeinek veszélyes tervei meghiúsításáért küzdő nemes erők. Ebben az évben — hangsúlyozta dr. Petru Groza elvtárs — új sikereket ért el a béke, a demokrácia és szocializmus gigászi tábora, élén a Szovjetunióval. E táborban felsorakozva, a Román Népköztársaság tevékenyen kiveszi részét az új világháború elhárításáért, az emberiség boldog jövőjének megvédéséért vívott harcból. A béketábor ereje a benne tömörülő népek barátságában és tartós testvériességében rejlik. A román nép legértékesebb kincsének tekinti megingathatatlan barátságát felszabadítójával, a nagy szovjet néppel s a népi demokratikus országok népeivel. A Szovjetunió, a világbéke megszilárdítása érdekében, a nemzetközi feszültség csökkentésére, a népek és államok közötti baráti kapcsolatok megerősítésére irányuló következetes politikát folytat. A világ minden részén hatalmas visszhangra talál a Szovjetunió javaslata egy nemzetközi egyezmény megkötésére, amelyben a szerződő felek ünnepélyesen kötelezzék magukat, hogy nem alkalmazzák az atomfegyvert, a hidrogénfegyvert és a többi tömegpusztító fegyvereket. Ma nyilvánvalóbb mint bármikor, hogy a népek eltökélt békeakarata képes végső vereséget mérni a háborús cselszövőkre. Rindez indokolttá teszi, hogy vidáman és népünk napsugaras jövőjébe vetett bizakodással köszöntsük az új év beköszöntének pillanatát, önöknek pedig, kedves honpolgárok és elvtársak, a hagyományos szokáshoz híven, BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok. TÖRVÉNY a Román Népköztársaság állattenyésztésének fejlesztését szolgáló intézkedésekről az 1954-1956. évekre (2., 3. és 4. oldal) TÖRVÉNY a Román Népköztársaság Alkotmánya 43. és 50. szakaszának módosításáról A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elhatározza: EGYETLEN SZAKASZ: A Román Népköztársaság Alkotmányának 43. és 50. szakasza a következőképpen módosul: 1. A 43. szakasz új szövege a következő: „43. SZAKASZ. — A Minisztertanácsot a Romám Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése alakítja meg a következő összetételben: a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Román Népköztársaság Minisztertanácsának alelnökei; az Állami Tervbizottság elnöke; az Állami Ellenőrző Bizottság elnöke; a Román Népköztársaság miniszterei; az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság elnöke; az Állami Műépítészeti és Építkezési Bizottság elnöke“. 2. Az 50. szakasz új szövege a következő: „a Román Népköztársaság minisztériumai a következők: a belkereskedelmi minisztérium; a belügyminisztérium; az egészségügyminisztérium; az élelmiszeripari minisztérium; az építésügyi és építőanyagipari minisztérium; a fa-, papír- és cellulózeipari minisztérium; a fegyveres erők minisztériuma; a fémipari és gépgyártóipari minisztérium; a földművelésügyi és erdészeti minisztérium; az igazságügyminisztérium; a könnyűipari minisztérium; a kőolajipari minisztérium; a községi gazdálkodás és a helyiipar minisztériuma; a kultuszminisztérium; a külkereskedelmi minisztérium; a külügyminisztérium; a művelődésügyi minisztérium; a népjóléti minisztérium;■•az oktatásügyi minisztérium; a pénzügyminisztérium; a posta- és távközlésügyi minisztérium; a szénipari minisztérium; a vasútügyi minisztérium; a vegyipari minisztérium; a villamosenergia és elektrotechnikai ipar minisztériuma; a vízi- és légiszállítási minisztérium“. Dr. P. GROZA a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke GH. MARUSSI a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára Gh. Apostol elvtárs jelentése az állattenyésztés 1954-1956. évi fejlesztését szolgáló intézkedésekre vonatkozó törvénytervezettel , kapcsolatban Az állattenyésztés fejlesztése — mondotta Gh. Apostol elvtárs, a Minisztertanács alelnöki, földművelésügyi és erdészeti miniszter —egyike a népi hatalom megoldásra váró feladatainak. A szónok kifejtette, hogy az utóbbi években az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gazdaságok és állami gazdaságok jelentős sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztése terén. Megnövekedett a szarvasmarha-, sertés- és lóállomány. Sok kollektív gazdaságban nagyszámú kiváló minőségű állatállománnyal rendelkező állattenyésztőtelepet létesítettek. Az állami gazdaságokban jelentősen növekedett az állatok és baromfik száma. Szép sikereket értünk el a községi fedeztető állomások hálózatának kiszélesítése, a baromfik mesterséges keltetés útján való szaporításának megszervezése és kiterjesztése, az állategészségügyi ellátás megszervezése, stb. terén. Számos kiváló eredményt értünk el a tudományos kutatások terén is a hazai állatfajták megjavításában és tökéletesítésében, uj fajok kitenyésztésében, a szakkáderek kiképzésében. Az előadó ezután rámutatott, hogy az állattenyésztés terén még sok a tennivaló. A parasztgazdaságok önfogyasztásának nagyarányú növekedéséhez s az állati eredetű élelmiszereknek a városi lakosság számbeli növekedésének eredményeképpen bekövetkezett fokozott mértékű városi fogyasztásához képest állatállományunk, az állatok húshozama és minősége nem növekedett kielégítő mértékben. Mindez a lakosság fogyasztási szükségletei és a meglévő hús-, zsír-, tej-, vaj-, gyapjú-, stb. készletek közötti aránytalanságra vezetett. Az állatok számbeli növekedése és hozamának fokozása nem elégíti ki a lakosság növekvő szükségleteit állati termékekben s könnyűiparunk nyersanyagszükségletét. Az állomány növelését és a globális tejtermelés fokozását komolyan hátráltatja a tehenek alacsony arányszáma a szarvasmarhák összállományához képest. Az állattenyésztés hiányosságai elsősorban a nem kielégítő takarmánytermelésnek és ellátásnak tulajdoníthatók. Az előadó ezután felsorolt egyes fogyatékosságokat, amelyek az állattenyésztés terén mutatkoznak, így például hiányosságok vannak a kollektív gazdaságokban a közös tulajdont képező állatok takarmányalapjának biztosítása, tekintetében. Nem támogatják eléggé a kollektivistákat, hogy háztáji gazdaságuk számára tehenet vásárolhassanak. Elhanyagolják a dolgozó parasztok soraiban a felvilágosító munkát, az állattenyésztő és hizlaló társulások alakítása érdekében. Fogyatékosságok vannak az állattenyésztés terén a tudomány vívmányainak és az élenjáró tapasztalatoknak a bevezetésénél. Nem gondoskodnak eléggé az állatok istállózásához szükséges épületekről, az új szakkáderek képzéséről, stb. Gheorghe Apostol elvtárs hangsúlyozta, hogy minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a legközelebbi években hatalmas fellendülést értünk el az állattenyésztés és az állatok hozamának fokozása terén. Az előadó ezután részletesen ismertette a törvénytervezet főbb rendelkezéseit. A törvénytervezet intézkedéseket tartalmaz az állat- és baromfiállomány állandó szaporítására; a fajták és ezek minőségének megjavítására, az ország különböző vidékei sajátos körülményeinek figyelembevételével. A törvénytervezet egyik legfőbb célkitűzése az állatok és baromfik hozamának fokozása a hús- és zsír, a tej-, gyapjú-, tojáshozam és más állati termékek hozama szempontjából. Igen nagy jelentőségűek azok az intézkedések is, amelyek a vetésterületek növelését, a takarmánynövények hektárhozamának fokozását, valamint a természetes legelők és kaszálók megjavítását, a gépesítés bevezetését az állattenyésztésbe, a takarmánytermelésbe és az agrozootechnikai farmokon végzett nagy munkaigényes munkálatokba, továbbá az egész állat- és baromfiállomány észszerű gondozásához, megóvásához és tenyésztéséhez szükséges épületek biztosítását írják elő A tervezet ezenfelül intézkedéseket irányoz elő az állatok és baromfik zootechnikai és állatorvosi gondozásának lényeges megjavítására és a tömegek mozgósítására az állat- és baromfivész leküzdése érdekében; az állattenyésztési és állategészségügyi, tudományos kutatómunka fokozására. _az_ állatok és baromfik számának és minőségének emelésére, új állat- és baromfifajták létrehozására, a zootechnikai és állatorvosi káderek kiképzési módszereinek megjavítására és az állattenyésztési dolgozók és szakemberek munka- és életkörülményeinek megjavítására. Az előadó elmondotta, hogy e törvénytervezet sokoldalú intézkedéseket irányoz elő az állattenyésztés serkentésére a dolgozó parasztok egyéni gazdaságaiban, a kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági és állattenyésztő társulásokban és az állami állattenyésztő vállalatokban. Előirányozták például, hogy a kollektív gazdaságok hitelekben részesülnek állatok és építőanyagok beszerzésére, segítséget kapnak a GTA-któl a takarmányalap létrehozására és az állattenyésztő-telepeken a munka gépesítésére. Azoknak a kollektív gazdaságoknak, amelyek állattenyésztő farmokat létesítenek és teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket, leszállítják a hús-, tej- és gyapjúkvótáját Az állattenyésztés terén élenjáró gazdaságok jutalomban részesülnek. Ugyanakkor támogatásban részesítik a kollektivisták háztáji gazdaságaiban folyó állattenyésztést is — egyebek között azzal, hogy hiteleket kapnak fejőstehenek vásárlására, hogy fokozatosan minden kollektivista háztáji gazdasága fejőstehénnel rendelkezzék. 1954—1956 között a kollektivisták egyéni gazdaságai mentesülnek a hús- és tejkvóta beadása alól A törvénytervezet nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy megfelelő intézkedésekkel ösztönözze az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állattenyésztését. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok hiteleket kapnak állatok beszerzésére és anyagot istállóépítésre; megjavítják a dolgozó parasztok állatai számára az állami fedeztető állomások szolgálatát, a zootechnikai és állatorvosi segélynyújtást. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek elegendő területet biztosítani az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szarvasmarháinak és juhainak legeltetésére, s állatszállásokat kell építeniök a községi legelőkön és a falvakon. A GTA-k támogatják a dolgozó parasztokat a legelők és kaszálók helyreállításában. Nagymértékben szolgálják a dolgozó parasztok érdekét a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztési és hizlalási szerződések rendszerének kiterjesztését célzó intézkedések, így például minden pár szerződésileg lekötött szarvasmarha után 250 kg gabonával, kukoricával, vagy megfelelő egyenértékű abraktakarmánnyal csökkentik a begyűjtési kvótát és a szerződéses szállítások minőségével és mennyiségével arányosan egyben csökkentik a kötelező húskvótát is. A szerződő dolgozó parasztoknak továbbá biztosítják azt a lehetőséget is, hogy a közvetlen árucserén alapuló kereskedelem keretében leszállítóti áron vásároljanak ipari cikkeket, és más előnyökben részesülnek. Az állat- és baromfiállomány állandó növelése és ezzel egyidejűleg az állomány hozamának fokozása, a hús-, zsír-, tej-, gyapjú-, tojás- és más állati termékek globális és árutermelésének növelése — mondotta Gh. Apostol elvtárs — a mezőgazdaság fejlődésének egyik legfontosabb kérdése a Román Népköztársaságban és állandó feladata a földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, a néptanácsoknak, a kollektivistáknak, az állami gazdaságokban és farmokon dolgozó munkásoknak, a mezőgazdaság terén dolgozó tudósoknak és szakembereknek. Fontos feladatok hárulnak a néptanácsokra a kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági társulásokban, a kis- és középparasztok egyéni gazdaságaiban folyó állattenyésztés irányítása szempontjából. A néptanácsok és a helyi mezőgazdasági szervek feladata, hogy fejlesszék a dolgozó parasztok, a kollektivisták s az állami gazdaságokban, ménesekben és farmokon dolgozó munkások éberségét a kulákokkal és más ellenséges elemekkel szemben, amelyek megkísérlik fékezni és aláaknázni az állattenyésztés fellendítését célzó intézkedések valóraváltását. A városok és ipari központok néptanácsainak végrehajtó bizottságai ellátási övezeteket szervezhetnek és kell, hogy szervezzenek a munkások és tisztviselők hússal, zsírral, tejjel, tojással és más állati termékekkel való ellátására. Minden városnak és ipari központnak legyen saját ellátási övezete, ahonnan elegendő mennyiségben szerezheti be a szükséges állati terméket. Ennek érdekében kitartó felvilágosító és meggyőző munkát kell kifejteni a dolgozó parasztok, a társult parasztok és a kollektivisták soraiban, hogy minden lehetőséget és eszközt felhasználjanak az állat- és baromfitenyésztésre. A törvénytervezetből eredő összes feladatok sikeres teljesítése érdekében ki kell küszöbölni az állattenyésztés terén észlelhető hiányosságokat és fogyatékosságokat, biztosítani kell az állatok számának oly mérvű emelkedését, a hozamuk olyan arányú fokozását hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a következő 2—3 évben érezhetően megjavuljon a városi és falusi dolgozó lakosság élelmiszerellátása és könnyűiparunk nyersanyagellátása.