Falvak Dolgozó Népe, 1957 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1957-01-08 / 1. (505.) szám
A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1956 december 27-29-i plenáris ülésének HATÁROZATA A Román Munkáspárt Központi Vezetősége, 1956 december 27-29-i plenáris ülésén a népgazdaság fejlesztésének és az életszínvonal emelésének kérdéseivel foglalkozva, megállapította, hogy a dolgozók, élükön a munkásosztállyal, a 11. pártkongresszus óta eltelt időszakban jelentős eredményeket értek el az ipar, a mezőgazdaság, a szocialista kereskedelem és a szállítás fejlesztése terén. Az ipari termelés 1955-höz viszonyítva 1956-ban több mint 10 százalékkal növekedett. A munka termelékenységének jelentős emelkedése és a termelési és forgalmi költségek csökkentése nyomán összesen 1,8 milliárd lejt takarítottunk meg. Jelentős új termelő egységeket helyeztünk üzembe s ezzel növeltük az ipar és a szállítás teljesítőképességét. Számos lakóházat és társadalmikulturális létesítményt adtunk át rendeltetésének. 1956-ban a búza-, a kukorica- és az olajosnövénytermés elégtelen volt; jobb terméseredményeket értünk el burgonyából, cukorrépából és textilnövényekből. Növekedett a hústermelés és más állati termékek termelése s ennek folytán a lakosság jobban el volt látva ezekkel a termékekkel. Belső lehetőségeink és a Szovjetunió testvéri támogatása révén a lakosság kenyérellátása és más élelmiszerszükségletének kielégítése biztosítva van. Az elért eredmények nyomán fokozatosan emelkedett a dolgozók életszínvonala. Több munkáskategória, továbbá az építő- és szállítóipari mérnökök, technikusok és tisztviselők bérezése megjavult, a fizetésminimum emelkedett, bevezettük a családi pótlékot, megjavítottuk az alacsony nyugdíjakat, emeltük a tantestület és a hadsereg kádereinek fizetését. Minderre 1956 év folyamán 900 millió lej pótalapot fordítottunk. Növeltük az egyetemi hallgatók ösztöndíját és az egyetemi hallgatók étkezdéjéhez való hozzájárulást. A múlt évhez viszonyítva több, mint félmilliárd lejjel növeltük a társadalmi-kulturális célokra fordított kiadások összegét. Növekedett a közfogyasztás, a szocialista kereskedelem által forgalomba hozott árucikkek eladása több mint 2 és fél milliárd lejjel meghaladta az 1955. évi színvonalat.Az állam és a munkásosztály anyagi és műszaki segítsége folytán évről évre emelkedett a parasztság jövedelme és életszínvonala, más szóval: a parasztság anyagi helyzetében további javulás állt be. Az állam kedvező feltételek alapján jelentős hiteleket nyújtott a parasztságnak. Növeltük a gép- és traktorállomások számát és jobban elláttuk őket mezőgazdasági gépekkel és szerszámokkal Nőtt a falusi szövetkezetek útján forgalomba hozott iparcikkek mennyisége. A dolgozó parasztság fogyasztása nagymértékben megnőtt. Akárcsak az első ötéves terv folyamán, sok új ház épült falvainkon. A népgazdaság terén elért eredmények alapján az RMP KV plenáris ülése elhatározta, hogy az ezután következő időszakban rendületlenül folytatja politikáját: az ország szocialista iparosítását, a szocialista építés és a bővített szocialista újratermelés alapjának, a nehéziparnak fejlesztését s emellett nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság és a fogyasztási cikkeket termelő ipar rendszeres és erőteljes fejlesztésére, arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben ezekbe a termelési ágakba összpontosítsuk az anyagi és pénzügyi eszközöket. A szocialista gazdaság hatalmas világrendszere, a Szovjetunióval, a népi Kínával és a többi szocialista országgal való testvéri gazdasági együttműködésünk lehetővé teszi számunkra, hogy elsősorban azokat az iparágakat fejlesszük, amelyeknek tekintetében kedvező feltételekkel és nyersanyagforrásokkal rendelkezünk. A plenáris ülés elfogadta a Minisztertanácsnak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a bérezési és normázási rendszer megjavítására vonatkozó javaslatait. E javítások nyomán 1957-ben emelkedni fog az alkalmazottak keresete. A mezőgazdasági termelés ösztönzése és a lakosságnak mezőgazdasági eredetű élelmicikkekkel valójobb ellátása érdekében a plenáris ülés szükségesnek tartja a kötelező búza-, kukorica-, rozs-, napraforgó-, burgonya-, tej- és szénakvóták rendszerének megszüntetését, s a szerződéskötési és felvásárlási rendszer fejlesztését. A plenáris ülés a demokratikus centralizmus elvétkövetve az állami és gazdasági életben szükségesnek tartja megfelelő intézkedések foganatosítását, a túlzott centralizmus kiküszöbölésére , a termelés tervezésének megjavítását és egyszerűsítését, a néptanácsi és szocialista vállalati vezetőségek jogainak és hatáskörének kibővítését, a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének ösztönzését. A demokratikus centralizmus elve csak akkor érvényesülhet, ha az alárendelt szerveknek a fölöttes szervek által történő szilárdkezű vezetése és a központi utasítások kötelező végrehajtása egybefonódik a helyi kérdések önálló megoldásával. Ahhoz, hogy ez az elv helyesen érvényesüljön az állami tevékenységben, mentesíteni kell a minisztertanácsot sok olyan problémától, amely megnehezíti munkáját s egyidejűleg ki kell bővíteni a minisztériumok és főigazgatóságok hatáskörét. Küzdeni kell minden olyan hajlandóság ellen, amely az adminisztratív apparátus felduzzasztására, a nyilvántartási és statisztikai kimutatásgyártás fokozására irányul. Küzdenünk kell a bürokratizmus ellen, mégpedig konkrét megnyilatkozási formái ellen, s ebből a célból minél több munkást és parasztot kell bevonni a gazdasági vezetésbe és az államügyek vezetésébe. A szocialista állami vállalatok (gyárak, bányák, üzemek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások és mások) vezetőségeinek szélesebb lehetőségeket és jogokat kell biztosítani a gazdasági tervek összeállításában és a vállalati jövedelmek egy részének felhasználásában. A helyi jelentőségű vállalatok (közfogyasztási cikkeket gyártó, építési és szolgáltatási vállalatok) a néptanácsok hatáskörébe mennek át. A néptanácsok hagyják jóvá munkaterveiket, irányítják és ellenőrzik tevékenységüket és a helyi szervek osztják szét e vállalatok termékeit. Mindez elősegíti a vállalatokfejlődését, a termelés növekedését, a termelési költségek csökkentését és a lakosság szükségletének tökéletesebb kielégítését. A fentiek végrehajtása érdekében a Román Munkáspárt tsökszönti Vezetőségének plenáris ülése negatív módon befolyásolja a munkások érdekeltségét a munkatermelékenység és ennek révén termelés növelésében, szakmai tudásuk gyarapításában. A népgazdaság különböző ágaiban megállapított díjszabás szerinti fizetések különbözősége nem veszik mindig figyelembe a gazdasági jelentőséget és a sajátos munkakörülményeket. A munkanormákat legnagyobbrészt nem tudományos módszerekkel állapítják meg. Ezek a normák nem veszik figyelembe minden egyes vállalt konkrét adottságait és lehetőségeit, s ennek folytán ösztönző hatásuk teljességgel elégtelen. A jutalmazási rendszer és az alkalmazott ösztönzésének és anyagi érdekeltetésének egyéb formái nem kapcsolódnak eléggé a vállalatok műszaki-gazdasági eredményeihez, nehézkesek és bonyolultak. A bérezési rendszer megjavításának eredményeképpen a díjszabás szerinti fizetés a munka keresetének legfontosabb része, jövedelmének biztos, állandó alapja kell hogy legyen. A díjszabó szerinti fizetés méltányos jövedelemkülönbsége kell hogy biztosítson a munkások szakképzettségének, a különböző gazdasági ágak sajátságos munkakörülményeinek megfelelően és a munka termelékenységének szüntelen fokozására kell hogy ösztönözze a munkásokat. A díjszabás szerinti fizetés megjavításával egyidejűleg jobb munkanormázást kell bevezetni, figyelembe véve minden egyes vállalat gazdasági , műszaki sajátosságait. A jutalmazás kritériumainak egyszerűbbeknél kell lenniök és szorosabban kell kapcsolódniok a vállalatok műszaki-gazdasági eredményeihez, ösztönözniök kell a terven felüli nyereségek megvalósítását, az önköltség fokozottabb csökkentését, a munkatermelékenység emelkedését, a munkaerővé és anyaggal való takarékoskodást, a minőség megjavítását és a fejlett technológia bevezetését. A jutalmazási rendszer megjavításával kapcsolatban ki kell bővíteni a vállalati igazgatók jogát ahhoz hogy az üzemi bizottsággal tanácskozva az elér eredményeknek megfelelően jutalmazza a vállalt munkásait, technikusait, mérnökeit és tisztviselőit A fenti intézkedések alapján biztosítani kell az átlagkereset nettó 15 százalékos átlagos növekedését a jelenlegi átlagfizetéshez képest, a népgazdaság különböző ágazataiban 13 és 25 százalék között váltakozva, az illető népgazdasági ágazatai konkrét feltételei szerint, úgy hogy az átlagjövedelem növekedése fokozottabb legyen a kisfizetésű munkáskategóriáknál. Azok a pótalapok, amelyeket az alkalmazottai a bérezési rendszer megjavítása, a családi pótlés és a kis nyugdíjak növelése folytán kapnak, 1997 ben 2,5 milliárd lejt fognak kitenni. A Központi Vezetőség plenáris ülése azt javasolja, hogy a fizetési és normamegállapítás rendszer megjavítására vonatkozó tervezetet 195 első felében egyes vállalatokban kísérletezzék ki alkalmazására pedig fokozatosan kerüljön sor az év második felében. A kísérleti időszakban a gazdasági minisztériumoknak és a vállalati vezetőségeknek szorosan együttműködve a szakszervezeti és állami szervekkel közösen meg kell szervezniük a legtöbb vállalatok munkásainak, technikusainak és mérnökeinél széleskörű konzultálását, hogy megtalálják a legmegfelelőbb megoldásokat a dolgozók érdekeltetésére a termelés műszaki-gazdasági színvonalának további emelésében. A fizetési rendszer kikísérletezésének és a vállalati dolgozók konzultálásának időszakában a pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek arra kell mozgósítaniuk a dolgozók széles tömegeit, hogy a javasolt intézkedések véglegesítése érdekében konkrét indítványokkal jöjjenek a párt és a kormány segítségére. ...................... Ezzel egyidejűleg a KV plenáris ülése ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az életszínvonal emelése csak a termelés és a munkatermelékenység növelésével, az önköltség csökkenésével, szigorú takarékossági rendszer alkalmazásával, a vállalatok összes belső tartalékainak értékesítésével valósítható meg. A mezőgazdasági termelés növelésének az eddiginél nagyobb mértékben való ösztönzése céljából — minthogy a mezőgazdasági termelés növelése az életszínvonal emelésének és a lakosság ellátásának alapvető feltétele — az RMP KV plenáris ülése szükségesnek tartja — a mezőgazdasági termékek legnagyobb részénél— a központi alap kötelező kvóták útján való ellátásának megszüntetését és a szerződések és felvásárlások rendszerével való helyettesítését. Ezért 1957 január 1-től kezdve a földművelt gazdaságok összes kategóriái számára megszűnnek a kötelező kvóták az alábbi termékekből: búza, rozs, kukorica, napraforgó, más szemes termények, burgonya, széna, tehén- és juhtej. A plenáris ülés hangsúlyozza, hogy a kötelező kvótarendszer alkalmazásának egész időtartama alatt a parasztság döntő többsége becsülettel, hazafias szellemben teljesítette az állam iránti kötelezettségeit. Ezáltal jelentős mértékben hozzájárult a munkásosztály és a dolgozói parasztság szövetségének megszilárdításához, az összes dolgozók közös ügyéhez , a népi demokratikus rendszer megerősítéséhez és a szocializmus felépítéséhez a Román Népköztársaságban A plenáris ülés véleménye szerint a szerződések és felvásárlások rendszerének kiterjesztése szélesebb alapokra fekteti a parasztgazdaságok anyagi érdekeltetését a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termelékenység , növelésében. .. .V'' A szocialista-szövetkezeti szektor, valamint a kisgazdasággal rendelkező dolgozó parasztok támogatása végett. 1957 január 1 -től kezdve mentesülnek a kötelező hús-kvóták alól a kollektív gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állattenyésztő társulások, azok a dolgozó parasztok, akiknek 1 hektárnál kisebb a mezőgazdasági területük, és akiknek nem az állattenyésztés és az állattartás kereskedelmij. hasznosítása,a f^. jo* védelmi források. A többi a kgaz.daságikő{^|z!^||»u.s. kvótái továbbra is fennmaradnak. A szerződéskötések kiterjesztése érdekében csökkenteni kell azoknak a gazdaságoknak a húskvótáját, amelyek állattenyésztési és hizlalási szerződéseket kötnek az állammal. A gyapjúbeszolgáltatás továbbra is a jelenlegi kvóták és árak alapján történik. A szerződéskötések ösztönzésére, valamint a mezőgazdasági termelők egész gyapjútermelésének szerződéskötések útján történő, előnyösebb értékesítése érdekében, mentesülnek a kvóták alól az állammal szerződést kötő szocialista mezőgazdasági egységek és parasztgazdaságok, mégpedig a szerződésben lekötött mennyiségek arányában- A hús- és gyapjúkvóták fenntartása átmeneti jellegű s csak addig tart, ameddig a központi alap szükségleteinek szerződések útján való biztosítása arányában ezeknél a termékeknél is rátérhetünk a kvóta megszüntetésére. Ennek első fázisaként a húskvóták árát meg kell javítani Azok a mezőgazdasági termelők, akik 1956. évi kötelezettségeikből termény-, hús-, tej- és gyapjú, kvótával hátralékban vannak, kötelesek ezeket a hátralékaikat teljes egészükben, az 1956. évi kvótaárakon beszolgáltatni. A mezőgazdasági termékek központi állami alapjának létesítésével a jövőben az ezzel megbízott kereskedelmi szervek és szövetkezetek foglalkoznak; rájuk hárul az a nagyfontosságú feladat, hogy biztosítsák a városi lakosság és az ipar ellátását megfelelő mennyiségű mezőgazdasági termékkel, illetve nyersanyaggal, méltányos áron, közös megegyezés alapján vásárolva fel a parasztoktól mezőgazdasági termékfölöslegeiket. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerződéskötési és felvásárlási tervek teljesítéséért a legfőbb felelősség a néptanácsok végrehajtó bizottságaira hárul. A város és a falu közötti árucsere fejlődése megköveteli a fogyasztási szövetkezetek tevékenységének gyökeres megjavítását, megköveteli azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek döntő fordulatot tegyenek a paraszti termékek értékesítése terén. Meg kell javítani a szövetkezetek iparcikkekkel történő ellátását; ez erősíteni fogja a fogyasztási szövetkezeteknek és a hivatalos állami szerveknek a paraszttömegekkel való kereskedelmi kapcsolatait és ösztönzőleg fog hatni a felvásárlásokra és szerződéskötésekre. A plenáris ülés figyelmébe ajánlja a pártszerveknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak, legyen gondjuk rá, hogy semmiféle adminisztratív jellegű akadály ne gátolja a termelőket termékeik eladásában. Ezzel egyidejűleg a pártszerveknek mozgósítaniuk kell a dolgozó parasztságot, legyenek résen a kulákság és egyéb kapitalista elemek spekulációs szándékaival szemben, legyenek résen a gabonának viszonteladási célokból történő felvásárlási kísérleteivel szemben. Magánszemélyeknek tilos viszonteladás céljából gabonát vásárolni. Magának a parasztságnak kell szembeszállnia és leküzdenie a mezőgazdasági termékekkel való üzérkedést, mert ez árt a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság, a munkásosztály és a dolgozó parasztság közti árucsere fejlődésének. Több társadalmi-gazdasági szektor létezésének körülményei között az árucsere terén különféle társadalmi osztályok és kategóriák érdekei fonódnak egybe és ütköznek össze a népgazdaságban, ilyen körülmények között a párt politikája biztosít, a kuták, kapitalista elemek korlátozását , a műn-, kásosztály és a dolgozó parasztság érdekeinek egybehangolását. A kötelező kvótarendszernek felvásárlással és szerződéskötésekkel történő helyettesítése s az errevonatkozó intézkedések meg fogják szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget és tovább erősítik a népi demokratikus rendszert II. A plenáris ülés úgy véli, hogy az 1957. évi állami tervjavaslat megfelel a Román Népköztársaság gazdasági és kulturális fejlesztése követelményeinek. A második ötéves terv első évének tapasztalatai alapján az RMP KV plenáris ülése úgy véli, hogy bizonyos mértékben csökkenteni kell a második ötéves tervben előírt beruházásokat és hosszabb időre felosztott részletekben kell megvalósítani az RMP II. kongresszusának a második ötéves tervre vonatkozó irányelveiben előírt egyes célkitűzéseket; meg kell javítani a népgazdaság különböző ágai közötti arányt, a felhalmozási alap és a lakosság fogyasztási alapja közötti arányt, növelve a nemzeti jövedelemnek azt a részét, amely a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésére szolgál. Az RMP II. kongresszusának a második ötéves tervre vonatkozó irányelvei megfelelő kiigazításait a KV valamennyi pártszervezet elé bocsátja jóváhagyásra. A szocialista felhalmozás a bővített szocialista újratermelés forrása, minthogy lényege a társadalom tiszta jövedelme egy részének felhasználása a termelés továbbfejlesztésére, tartalékok megteremtésére s a társadalmi-kulturális alapok növelésére. Az állami tervnek elő kell irányoznia a bővített szocialista újratermeléshez szükséges eszközök felhalmozását. Az 1957 évi beruházásoknak, biztosítva a nehézipar elsődlegességét — a gazdasági erőforrásoknak és lehetőségeknek megfelelően — ugyanakkor biztosítaniuk kell a mezőgazdasági, a könnyű, és élelmiszeripari termelés rendszeres és fokozottabb növelését. A mezőgazdasági termelés műszaki-anyagi alapjának fejlesztése érdekében háromszorosára kell növelni a mezőgazdasági gépek termelését 1956-hoz viszonyítva , több pénzalapot juttatnak majd a mezőgazdaság gépesítésére, a lecsapolási és talajjavítási munkálatokra, érezhetően növelik majd a műtrágya-termelést. A városi és falusi lakosság jobb ellátása érdekében a szocialista kereskedelem mintegy 4 milliárd lejjel fogja növelni eladási forgalmát 1956-hoz viszonyítva. A központi és helyi, alapból 1 milliárd lejt meghaladó összeget fordítanak lakásépítésre és a lakások tatarozására. Külkereskedelmi mérlegünk kiegyensúlyozott A plenáris ülés ezért szükségesnek tartja hogy serkentsék termelési tervük teljesítésére és túlteljesítésére az exportárukat termelő vállalatokat a külkereskedelmi mérleg további megszilárdítása éri kérben.. f’-‹. . / y y : !‹ .A termelés fejlesztését és a' munkatermelékesség növelését elsősorban a meglévő felszerelés és termelői felületek jobb kiaknázásával, a vállalatok korszerűsítésével és új technikával való ellátásával, a fejlett technológia bevezetésével és a meglévő terület ésszerű felhasználásával kell elérni A pártszervezetekre, a szakszervezetekre, az ipari minisztériumok és iparvállalatok vezetőire, a •^“""ásókra,, technikusokra ,és. mérnökökre aza ^ ^felárfeladat .Járat*t,ogy a termelő felületek , ttWóök'kihasználásával szervezzék meg a munkát, hogy az összes szerszámgépek, felszerelések és ipari gépcsoportok a legmagasabb mutatószámokkal dolgozzanak, hogy növeljék a termelést csökkentsék az önköltséget a minden vállalatnál meglevő belső tartalékok felhasználásával 2. A plenáris ülés a párt, a népi demokratikus állam és a dolgozók központi gazdasági feladatának tartja azt, hogy megszüntessék a mezőgazdaságnak az ipar fejlődésével szemben, továbbá a gazdasági szükségletek és a lakosság fogyasztásának növekedésével szemben észlelt elmaradását.A mezőgazdasági termelés valamennyi ága, főként pedig az állattenyésztés fellendítésének döntő előfeltétele a fő gabonafélék , a kukorica és a búza termelésének növelése. (Folytatás a 2. oldalon.) ELHATÁROZZA i . I. Meg kell javítani a jelenlegi bérezési rendszert, a díjszabási hálózatok felülvizsgálása, a munkások díjszabás szerinti fizetésének emelése és jobb munkanormázás révén. 1956 folyamán a II. kongresszus útmutatásai alapján tanulmányozták az összes munkáskategóriák keresetének növelési lehetőségeit, a jelenlegi bérezési rendszer megjavítása útján. Jelenleg a díjszabás szerinti fizetés színvonala nem döntő eleme a munkások keresetének, és ez / !/ Világ proletárjai egyesüljetekI IMMOMMum XIII. ÉVFOLYAM 1. (505)szám * MEGJELENIK HETENKÉNT ARA 25 BANI * 1957. Január 8. kedd Választásra készül az ország Három nemzetiségű jelöltje A Kőrös rajoni Szentannán, ebben a 12.000 lakosú nagyközségben került sor Nagyvárad tartomány 16. választókerülete jelölőgyűlésére. A helyi kollektív igazdaság nagytermében gyűltek össze a környező községek — Simánd, , Szapárliget, Fazekasvarsánd, stb. -a"küldöttei. Amikor a javaslatokra került a sor, Májer Antal a helyi néptanács titkára kért szót: — Mivel a legérdemesebb embert kell jelölnünk, én Goia Gheorgheelvtársat, a szentannai kollektíva elnökét ajánlom képviselőnknek... A javaslatot viharos helyeslő taps fogadta. Ezután sorban kértek szót a helybeli és szomszédos falvak dolgozói. így Tautan Gheorghe kollektivista, Anton Veronica traktoros, Stoica Nicolae tanító, Ruck József, Dobronka Miklós a helybeli GTA igazgatója, Binder Mihály, Vezér Antal s mások. A felszólalások tükrözték azt a sok változást, ami a népi hatalom éveiben, s különösen az iftóbbi infikbért röpítéki Szentannán. Így például a községben működik három nyelvép. 6 iskola, járó óvoda, van egy 7000 kötetes körtyvtár,a két kultúrotthon, rádiósítási hálózat, több mint 1300 előfizetővel, községi fürdő, mozi, s az idén adtak át használatba egy 90 ágyas kórházat. . Emellett Szentannán van egy jól felszerelt gépállomás, egy traktoros iskola és nem utolsó sorban 3 társulás s egy 560 családot magába foglaló milliomos kollektív gazdaság. • Ennek megalakításánál jelentős munkát végzett Goma elvtárs — hangsúlyozta Tautan Gheorghe az egyik felszólaló. Mikor pedig 1950-ben megalakult ő lett az elnöke ,s azóta is szüntelenül az. Hogy jó rátermett vezető, azt bizonyítja a sokoldalú gazdálkodást folytató „Új élet” kollektíva országos hírneve, bizonyítják a terméseredmények s az idei másfélmilliós készpénzjövedelem is. A szeretet és bizalom szavai, melyek ezen a gyűlésen elhangzottak, jólestek, de nem tévesztették meg Goma elvtársat. Amikor ő is szóhoz jutott ezeket mondotta: — A kollektív gazdaság által elért eredményekből csak kis rész illet engem, a döntő rész a tagságé, a párt által vezetett tagságé... Majd ígéretet tett, hogy megválasztása esetén igyekszik megfelelni a bizalomnak, amellyel Szentanna és a környék román, magyar és német alkú dolgozói kitüntették. Még odaadóbban fog küzdeni a dolgozó népért, a mezőgazdaság szocialista átalakításáért, az egymás mellett élő nemzesiségek örök barátságáért. SZ. J Bács Miklós és Sipos György a a sztálinvárosi Vasesztergoművek dolgozói agitációs körúton- képünkön,Babos Sándor lakásán vannak, a 75 esztendős Babos néninek beszélnek a választások jelentőségéről. A népi hatalom megvalósításaiból Körséta egy választókerületben PUSZTAUJLAKRA TELEGDEN ebben a fejlődő nagyközségben, látom a csinos vasútállomást, ismerősként üdvözlöd. Kimegyünk az útra, s tedjd lassanelereszkedünk a dombról a községbe. Hogy mik ezek , az épületek, színek, emitt jobboldalt? Kitaláltad, persze, hogy gépállomás. Idén lesz hét esztendeje, hogy me, Telegden az első olaj foltos fia, legény. Ma már otthonosan mozognak a fiúk nemcsak itt, de jó 30-40 kilométeres körzetben is. Csupán traktorból több mint harminc darabjuk van .. . De haladjunk tovább. Közben bevezetlek egy kicsit az uj Telegd új életébe. Iparosodik a régi falu. Bizony. A kezdetlegesen felszerelt régi telegdi bútorgyárról még sosem hallottál? Az államosítás után egészen újjá született. Új villanygépeket, szakembereket kapott, kibővült, terjeszkedik. Háromszor annyit termel, mint 1948 előtt, s már közel 200 munkáskezet foglalkoztat. Nagyobb termelőképességgel dolgozik a pár esztendeje épített ládakészitő gyár is. Tavaly a ,,Vörös Hajnal" szövetkezet bővítette termelő osztályait a szőnyegkészitő műhelylyel. Ez a termelő részleg 60 munkásnővel dolgozik. Figyeld csak meg itt a dombhajlatban ezeket a cserepes téglaházakat is. Jórészt a gépállomás dolgozói húzták fel állami segítséggel. Gyökeret vertek itt a fiatal gépészek. Ilyen házban boldogság is fészket rakni... Kissé szokatlan dologra kérlek, kedves olvasó: fogd meg a kezem, engedd vezesselek el hazánk egyik, választókerületébe. Mondjuk az Elpsd rajoni ,7-es. számjj .választókerületbe. Nézzünk szpj-jel egy-két helyen, mit is adott az elmúlt évtized az ország e sarkának. Induljunk. Első állomásként talán szálljunk meg Legalább 16 ilyen új munkásházról tudok. De építkeznek a földművesek is. A néptanácsnál mintegy 70-80 házat emlegetnek, ami az utóbbi években épült... íme, megérkeztünk a központba. Amott a sarkon a néptanács emeletes székháza. Erről jut eszembe, hogy december utolsó napjaiban új mozihelyiséget avattak a telegdiek. Szebb, nagyobb, kényelmesebb a réginél. Estefelé mi is beülhetünk egy előadásra. No, lám csak kedves kísérőm. Telegddel már többé kevésbé meg is ismertettelek. Bár nem beszéltem még neked a 16 tagot számláló mezőgazdasági társulásról, s a több száz dolgozó földművest" egyesítő Hitel- és takarékszövetkezetről. érem volna, szabad átsiklani az utóbbi években létesített egészségház és szülőotthon, a közel 7000 kötetes könyvtár, a lebetonozott piactér, a hétosztályos magyar és román iskola létesítése felett sem. Ha azonban beleegyezel, most mé gr, is elvezetlek egy másik közeli helyiségbe Itt a régenjárt látogatónak ugyancsak van mit számbavennie. Nézzük: villanyoszlopok, rádiózene, kultúrotthon hat helyiséggel, filmvetítőgéppel, könyvtárral. Hogy minderre a felszabadulás előtti időkben az újlakiak még csak gondolni sem mertek? Hogyan is gondolhattak volna, amikor itt, s a környező falvakban egyaránt, maga a gondolat is legsötétebb zárkában sínylődött. Aggasztó volt az írástudatlanság. Jelképes az új néptanácsi székház is, ahol most az új vezetők a dolgozókkal együtt és a dolgozókért gazdálkodnak. Együtt karöltve mozdítják elő a falu fejlődését. Nézd, látod ezt az utcasort ? Lépten-nyomon kivirulnak a házsorok közül az újonnan épített formás családi házak. Hogyis ne, hiszen az elmúlt tucatnyi év alatt ebben az egyetlen községben másfélszáz új házat építettek ! Ilyen építőkedvet (s főleg lehetőséget) a letűnt rendszerben évtizedek hosszú során sem tapasztalhattunk ! A pusztaújlaki dolgozók egy része 1954 óta mezőgazdasági társulásba tömörült. Eredményeik felette állnak az egyéni gazdálkodókénak. Arra kell ez buzdítsa őket, hogy határozott lépéssel tovább menjenek a szövetkezeti gazdálkodás fejlettebb, még eredményesebb formái felé, így tettek például következő álló-, más helyünk, IZSÓPALL AGA község dolgozó földművesei, akiknek egy része 150 hektáros parcellán kollektívben dolgozik. A közös gazdaság máris egy sor építkezéssel (új istálló 40 állat részére, juhakol, stb.) mezőgazdasági gépek vásárlásával és az osztásra kerülő jövedelmek állandó növelésével bizonyítja fejlődését. Ebben a községben is sok új vonást fedezhetünk fel. Például 1944 előtt egy beteg embert hosszú kilométereken kellett szekéren rázatni, míg orvos kezébe futhatott. Ma helyben, megfelelő kezelőszemélyzettel és felszereléssel ellátott egészségház működik. Ez azt jelenti, hogy számtalan gyermek, felnőtt már betegsége legelején sikeresebben kezeltetheti magát. Izsópallagán, ahol a múltban a nagy többség írástudatlan volt a népi hatalom évei alatt a lakosság 95 százaléka megtanulta a betűvetést. A kulturigény nőttével pedig a néptanácsnak gondja volt berendezni egy rádióval is felszerelt kulturotthont. Kedves olvasóm kör, sétánk végére értünk. Pedig még hátra Volna Esküllő, Vércsorog, Kövesd, Mezőtelki, Alsólugas, községek. Vércsorogon ugyancsak az utóbbi években — például új egészségházat, szülőotthont, kulturotthont —emeltek, a hiozzátartozó Szurduk-tanyán 4 osztályos iskolát. Esküllön mintegy 120 családi ház épült, villamosították a községet s a felében elvégezték a csatornázást is. S így tovább. Ebben a választókerületben a magyar és román dolgozók újra jelölték a Nagy Nemzetgyűlésbe régi képviselőjüket, Bányai László elvtársat az oktatásügyi miniszter helyettesét, a román-magyar barátság és testvéri együttélés régi kipróbált harcosát. (i—s— egjelent aktoros. HONPOLGÁROK ! Ellenőrizzétek, szerepeltek-e a választói névjegyzéken? A nagy nemzetgyűlési választásokról szóló törvény értelmében a választások előtt 30 nappal el kell készíteni a választói névjegyzékeket és azokat ki kell függeszteni, hogy a választók ellenőrizhessék, hogy szerepelnek-e új névjegyzékeken. A választási törvény rendelkezésének megfelelően országszerte befejeződött a választói ,névjegyzékek összeállítása. A beérkezett jelentések szerint, a választói névjegyzékeken több mint 10 millió 800 ezer választó szerepel. Január 4-én mindenütt kifüggesztették a választói névjegyzékeket, és a választók hatalmas tömegei ellenőrzik, hogy szerepelnek-e anévjegyzékeken. Minden szavazati joggalrendelkező állampolgárnak hazafias kötelessége ellenőrizni a kifüggesztett választói névjegyzékeken, hogy szerepel-e a neve, és amennyiben tévedésből kifolyólag kimaradt volna, úgy haladéktalanul kérje felvételét. Választók! Ellenőrizzétek’ a választói névjegyzékeket. Hazafias kötelességeteknek tesztek etzel eleget. Ami nem hangzott el a jelölőgyűlésen A székelyudvarhelyi 15. számú választókerületben Kozseni András rajoni néptanácsi elnököt jelölték nagynemzetgyűlési képviselőnek. A jelöltséget támogató felszólalók sok mindent elmondtak Kozseni elvtársról. Többek között azt is, hogy milyen fáradhatatlanul segít a GTA valamint a szövetkezeti szövetség munkásságát, azt, hogy milyen személyes érdemi mei vannak az oroszfőhegyi, a kecsetkisfalusi s más falusi építkezések létrehozásában .. A napokban egysse,14 rv kézírásos levelet ho■ rett a posta szerkesztőségünkbe. Sándor ■dlstván bodgyai lakos'Jól Egy kis, de igen jellemző esetet ir le 'Kozseni András képviselőjelöltről. Alább közöljük a levelet. Úgy hisszük minden roelijegyzés felesleges hozzá ... Az újságból értesültem, hogy Kozseni Andrást rajonunk néptanácsi elnökét Udvarhelyen nagy nemzetgyűlési képviselőnek jelölték. Sajnos nem voltam jelen az említett jelölőgyűlésen, de szükségét érzem, hogy ezúton mondjam el azt, amit ott feltétlenül elmondottam volna... A tavaly ősszel történt. Mint kőműves dolgozó a rajoni néptanács épületében a központi fűtéshez szükséges tüzelőkazán befalazását végeztem másik négy társammal. Borbáth mérnökkel és Lőrincz Béla ad mi- nisztrátorral megegyeztünk, hogy munkánk végeztével rögtön megkapjuk a fizetséget. Mi történt azonban? Amíg el nem készültünk folyton az orrunk előtt álltak és sürgettek. Amikor meglettünk a munkával, jelentkeztünk a pénzért — nincsenek sehol. Történetesen kiszálláson voltak falun. Másnap sem találtam őket. Este felkerestem Lőrincz elvtársat a lakásán. vehorfőtt, szemtelennel, neveten amiért “zavarom". Nem tágítottam s a végén megegyeztünk: kérjem el másnap Borbáth mérnöktől a fizetési listát s ő majd annak alapján kiveszi a bankból a pénzünket- Igen de milyen a lélektelen elintézés? Reggel a mérnök kijelentette, hogy aznap ismét nem lesz pénz mert nincs kitöltve a ,,Stat", vagyis a fizetési lista. Lőrincz elvtársat pedig megint nem lehetett megtalálni, hogy legalább kipanaszoljam magam. S ekkor találkoztam Kozseni elvtárssal. Mondom mi a nagy baj. Mondják irgalmatlanul a társaim is. Rögtön megértett bennünket. Hiszen jómaga szintén munkásom... bér, kőműves volt „civilben". Találkoztunk mi régen gyakran, néha még éjjel is. Azt mondja nekünk: -- Egy órán belül kifizetik magukat! Aztán „stat" ide „stat" oda, nem tudom hogy miként, de két óra alatt előkerült a pénzünk ! Hát ilyen ember a mi képviselőjelöltünk Közserii András élvára** A$gértek*gy silóból a kis munkásember jóságos követelését azonnal elintézi- Én addig is hallottam már róla sok jót, amig nem volt a rajoni néptanács elnöke. Ilyen vezetőkre van szükségünk. SÁNDOR ISTVÁN, Hodgya Udvarhely rajon