Falvak Dolgozó Népe, 1961 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-04 / 1. (709.) szám
53. (709.) SZÁM MEGJELENIK HETENKÉNT ARA 25 BANI 1961. január 4., szerda ^■mniwiinwnnimininiiinwmiiwiiiimwiiiimtwttwwtiitittiHtMtiiwttnwninnsnnin A fejlődés, gazdagodás útján biztos léptekkel haladó, több éves kollektív gazdaságok eredményeinek ösztönző hatására 1960 őszén ismét sokezer dolgozó paraszt írta meg felvételi kérését. Különösen a betakarítás utáni időszakban jelentősen gyarapodtak új családokkal a meglévő gazdaságok s ugyanakkor nagyon sok új kollektíva alakult országszerte. Nyilvánvaló, hogy ezek a fiatal kollektív gazdaságok hasonlíthatatlanul könynyebb, kedvezőbb körülmények között teszik meg az első lépéseket, a nagyüzemi, szocialista mezőgazdálkodás útján, mint a nyolc-tíz évvel ezelőtt alakultak. Olyan időszakban indulnak el a jólét, a bőség útján, amikor dolgozó népünk már napirendre tűzte a szocializmus építésének kiteljesítését ; amikor az egész országban túlsúlyban van, uralkodóvá vált a szocialista mezőgazdálkodás ; amikor a szocialista ipar egyre több műtrágyát küld a szántóföldekre, amikor szüntelenül sokasodnak a határban a traktorok, a kombájnok. És amikor a régi, több éves kollektív gazdaságok bőségesen kínálják fel az éppen indulóknak a tudományos, nagyüzemi gazdálkodásban szerzett tapasztalataikat, sokrétű elméleti és gyakorlati ismereteiket. Valamennyi fiatal kollektív gazdaság első esztendejének eredményét, sőt további fejlődését, haladását is nagymértékben befolyásolják az első lépések, — az indulás mikéntje. Éppen ezért a nemrég alakult gazdaságok vezetőtanácsának és egész tagságának arra kell törekednie, hogy a téli hónapokat alaposan kihasználva, minél jobban felkészüljenek az első kollektívesztendőre A fiatal gazdaságok reális lehetőségeinek felmérése alapján készült, körültekintő és megfontolt tervek az első közös eredmények, sikerek legfőbb biztosítékai. Éppen ezért a tartományi, illetve rajoni néptanácsok mezőgazdasági osztályainak legfelkészültebb szakemberei s a környékbeli régi kollektivisták messzemenő támogatást kell, hogy nyújtsanak a fiatal kollektív gazdaságok terveinek elkészítésében és teljesítésük megszervezésében. A jó terv alapján jól megszervezett közös munka ugyanis nemcsak a kollektivisták egyéni jövedelmének nagyságát határozza meg, de döntő kihatással lesz arra is, hogy a fiatal gazdaságok esztendő múltán milyen mértékben gyarapíthatják közös vagyonukat, oszthatatlan alapjukat — egyéni jólétük forrását — és az első év terméséből miként járulhatnak hozzá az állam központi gabonaalapjához, a közeli városok élelemellátásához. Az újdonsült kollektivistáknak tehát ebben az időszakban sokat és behatóan kell foglalkozniuk a munkaszervezés problémáival Még a téli hónapokban úgy kell megszervezniük a brigádokat , s azokon belül a csoportokat, hogy az első nagyszabású közös munka , a tavaszi szántás-vetés idején zavartalanul, szervezetten kezdhessék meg dolgukat, hogy minden egyes kollektivista pontosan ismerje feladatait, munkakörének követelményeit. Az idősebb, tapasztaltabb gazdaságok s az agronómusok e tekintetben is jelentős támogatást nyújthatnak s kell is, hogy nyújtsanak a fiatal kollektíváknak, hogy a legrátermettebb, legképzettebb kollektivisták kerüljenek a brigádok, a különböző csoportok élére, hogy szakavatott, hozzáértő emberek gondjaira bízzák például a gazdaság állatállományát, mint a kollektíva egyik legfőbb értékét. Számos újdonsült kollektív gazdaság tagságának nagy része társulásban gazdálkodott az utóbbi években, onnan lépett be a magasabbrendű szocialista mezőgazdasági egységbe. Ilyenformán vannak olyan társulásokból alakult új kollektívák, amelyek nemcsak a közösen végzett munka bizonyos tapasztalataival, hanem közös alappal, közös állatállománnyal és gazdasági épületekkel rendelkeznek már most is. Ezeknek már az első pillanatoktól tovább kell munkálkodniuk közös vagyonuk gyarapításán. Számos fiatal kollektív gazdaságban azonban ezután kell gondoskodni istállókról a kö zmunkái közös áron ! (Folytatás a 2. oldalon) A csavarosi (Nagykároly ,rajon) Március 8 kollektív gazdaság ma már milliomos gazdaság. A kollektivisták bőséges életéről tanúskodik a sok új családi ház. Képünkön Bemner Ernő kollektivista otthona. A zenekar húzza a talpalávalót a fiatalok járják, táncolnak rendülétlenül Nekik húzza most a zenekar, mint ahogy az újév is rájuk mosolyog először, derűsen, sokat igérően. A lányok — városi divatos ruhában mindahány — kézről kézre járnak. S mikor a táncban kipirultan egy pillanatra megpihennének, feláll az asztal mellől a hatvanat taposó Pop boan s int a zenészeknek. Azok már tudják, ismerik a szokását , ahogy a zene felcsendül, az öreg járni kezdi a sebest, de úgy hogy nincs fiatal, aki jobban értené. A példa ragadós, egyszerre csak ott forognak a középen az idősebb nemzedék legfürgébbjei s hogy „ szégyenbe“ ne maradjanak, a fiatalok bátrabbja is rákezd. Aki még nem szánja rá magát, odaáll a nézők közé és tapsol, tapsol. Így érkezik el vidámságban, zeneszóval, dalosan az éjfél, amikor fiatal, harsány hang rikkantja a tömegbe : — Boldog, békés újesztendőd... A férfiak kezet ráznak, az asszonyok megölelik egymást s újra, meg újra megtelnek a poharak. — Igyunk elvtársak, az új tagok egészségére ! — emeli magasra poharát Raduly József, a kollektiv gazdaság elnöke és elsőnek issza ki a kollektiv gazdaságban termett gyöngyöző bort. — Most meg ürítsük a poharat a régiek egészségére, hiszen ők taposták ki az utat nekünk is — mondja Kali Albert, a volt társasgazdaság elnöke, aki a társas tagok közül elsőnek lépett a kollektív gazdaságba. A vidám mulató-zok között ott van a György familia is. Sándor, Lajos és Dénes, — három testvér — most lépett be, csak Pista, ■ a negyedik maradt még kívül. — No, Pista, hogy vagi? — hunyorít rá Raduly József — Jól mulatsz-e ! — Jól, jól — hangzik a válasz —, de nem egészen olyan jól mint ti ... — Aztán, miért nem ? Másféle bort iszol ? — A nem... De olyan itt mindenki, mintha egy család lenne. Én meg .. . — Azért szívesen látunk itt is, a kollektívben is, tudod te jól — mondja az elnök és teli poharat nyújt György István felé. Az el is fogadja, ki is issza fenékig. — Az új évet, elnök elvtárs — néz Raduly szemébe. — Azzal kezdem, beadom a kérvényt... A táncosok fáradhatatlanok, az idősebbek beszédesek. Arról folyik a szó poharazgatás közben, hogy a nemrég épült 100 férőhelyes istálló tele van, lehet újat, nagyobbat építeni Tavaly csak 27 tehén állt a jászol előtt, ma 103 ropogtatja a szénát és 1961- ben megkétszerezik az állatállományt. A lányok egymás után tűnnek el, sietnek haza másik ruhát váltani, aztán vissza a bálba. Ez itt most a szokás. Lássák a legények, hogy van! A muzsikusok homloka már gyöngyözik, de a táncosok nem engedélyeznek pihenőt■ — Szirbát — kiáltja Csiszár András és járja vidáman, fürgén. Mezei Lajos, Éltető Kati, Oltean Lucretia, Moldovanban már nyújtják a karjukat s öszszefogóznak. Egy perc múlva harmincan, negyvenen állnak a körben. Aztán csárdást járnak, s így megy ez, míg kelet felől nem halad a csillagos ég alja. Reggel nyolckor még hatvan pár forog fáradhatatlanul. Aztán együtt elindulnak — elől a zenekarral — Nagyernye utcáin s megállítanak minden szembejövőt. — Boldog újévet, boldog békés újesztendő. — Nektek is, s az egész világnak? — köszönnek vissza nevető arccal a járókelők. így fogadta az új esztendőt a kollektivista Nagyernye. ADRIAN MIKLÓS MMMMM MI R I MMMHM NMtf