Famunkás, 1974 (74/69. évfolyam, 1-13. szám)
1974-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1974. JANUÁR 2. Készülnek az 1974. évi gazdasági tervek Gzadaságirányításunk jelenlegi rendszerében — immár jó néhány esztendeje — a vállalati szakszervezeti vezető testületek legfontosabb év végi, év eleji teendője részt venni a gazdasági tervek készítésében. Megtisztelő feladat ez, mert annyit jelent, hogy a népgazdasági tervek, a központi határozatok vállalati érvényre juttatására kapott a szakszervezet felhatalmazást és egyúttal felelősséget A jogokkal tehát élni kell! Nem lehet mechanikusan átlapozni a gazdasági vezetők által készített terveket — vagy táblázatokat — azzal magyarázva, hogy ők jobban értenek hozzá. Nem lehet belenyugodni abba, ha a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó központi célkitűzések — mint a bérfejlesztés, a fizikai munka könnyítése, a munkavédelem, a dolgozók lakásépítésének támogatása — valamiféle vállalati gazdálkodási indokból „vékonyan” szerepeljenek a tervben. A szorosabban vett gazdasági tevékenység részkérdéseihez is hozzá tudnak szólni a szakszervezeti testületek és aktívak. Ha ismerik az ágazati feladatokat — és ismerniük kell — el tudják bírálni a vállalati elképzeléseket. Rámutathatnak bátran például arra, hogy a termelés növekedését nem lehet létszámmal biztosítani, egyszerűen azért, mert az országban nincs felesleges munkaerő. Vagy olyan témára, hogy a fejlődő technika-technológia nemcsak beruházásokat, hanem képzett dolgozókat is kíván — hol van hát az oktatásra vonatkozó céltudatos elképzelés? Fel kell lépni a túlzott nyereségcentrikus szemlélet ellen is, bár ez látszatra a kollektíva érdekeit sérti. Felül kell emelkedni ezen, mert egyrészt az árak stabilizációjára vonatkozó központi elvárások, a dolgozóknak, mint fogyasztóknak az érdekvédelme követeli meg, másrészt az ilyen szemléletű tervezés rendszerint ingoványos talajon nyugszik. A társadalmilag hasznos nyereség csak sokoldalú műszaki-gazdasági intézkedés eredményeként jöhet létre és a tervezés során ezeket kell részleteiben feldolgozni, megismertetni. Ebbe a körbe tartozik a munka- és üzemszervezés fejlesztése, a célratörő szocialista munkaverseny, az alaposan megfontolt, távlataiban is mérlegre tett vállalati beruházás. Kiterjed a szakszervezet felelőssége arra is, hogy a gazdasági tervezés ne szűk vezetői réteg elgondolásait tartalmazza, hanem a vállalat dolgozóinak kollektív bölcsességét. Csak az üzemi demokrácia szélesítésével ismerheti meg a vezető a munkások akaratát, kívánságait, nem egyszer olyan javaslatokat, amelyekre nem is gondolt. Azáltal, hogy a vezetés feltárja gondjait, elképzeléseit, egyúttal biztosítja a támogatást, segíti a napjainkban még nem kiforrott tulajdonosi szemlélet erősödését. A szakszervezeti vezető testületek a dolgozók képviseletében az eddiginél bátrabban nyilatkozzanak minden fórumon — beleértve a minisztériumi konzultációt is — álláspontjukról, akár a tervek egészére, akár egyes részfejezetekre vonatkozóan. Pesti Ernő miniszterhelyettessel tanácskoztak szakszervezetünk vezetői AZ ÁLLAMI BÚTORIPAR 1973. évi előzetes termelési, gazdasági eredményeit, továbbá az 1974. évi gazdasági tervek készítésének programját tárgyalták meg a közelmúltban a szakszervezet székházában Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes és Gyöngyösi István főtitkár vezetésével a szakszervezet vezetői. Együttesen alakították ki azt a véleményt, hogy a bútoripar dolgozói és vezetői az elmúlt évben is eredményes munkát végeztek. Ennek köszönhető, hogy a vállalatok várhatóan túlteljesítik tervüket. A kollektívák eredményes munkáját dicséri, hogy bővült a választék, javult a minőség és így megérdemelten növekszik a vállalati nyereség. Ezzel a tevékenységükkel az iparág fizikai dolgozói és vezetői jól segítették a határozatok gyorsabb realizálását, a gazdaságosabb, a korszerűbb termelésszervezésben, a kulturáltabb élet- és munkakörülmények kialakításában, a központi bérfejlesztés elveinek helyes alkalmazásában. Tervszerűbbé vált a vállalatok és a termelési egységek gazdasági és szakszervezeti vezetőinek együttműködése, amit könnyített az is, hogy nyílt, őszinte és elvtársi volt a minisztériumi szinten a kapcsolat. AZ 1974. ÉVI EGYÜTTES FELADATOK kialakítása már a januári elnökségi ülésen kezdődik. Az elmúlt év eredményeinek részletesebb elemzése és értékelése, a jövő év terveinek előzetes véleményezése már itt időszerű, mert ez könnyíti a soron következő Központi Vezetőségi ülés munkáját; itt ugyanis, magasabb szinten, ismét állásfoglalásokra kerül sor. Ez azért szükséges, hogy az eddiginél is céltudatosabbá, tartalmasabbá és eredményesebbé váljon az alapszervezetek termelést segítő munkája. Szó volt a jövő évi tervek kialakításánál az üzemi demokrácia fejlesztésére készülő gazdasági és szakszervezeti irányelvekről. Ezeket a szocialista munkaverseny-mozgalommal összhangban a jogkörök és hatáskörök elhatárolásával együtt, a szervezési határozattal közösen szükséges kialakítani. Mindezek egyben kell, hogy segítsék a bútoriparban a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszer bevezetését és szükséges, hogy ösztönözzenek, erkölcsileg és anyagilag egyaránt, a munkások továbbképzésének szélesítésére. Az iparág vezetői azt igénylik, hogy a művezetők több elvi és gyakorlati segítséget adjanak az üzemi demokrácia fórumain a szocialista brigádoknak, a termelési kollektíváknak a megnövekedett politikai jogok gyakorlására és maguk is segítsék a munkahelyi jog- és hatáskörök tervszerűbb kialakítását. MEGÁLLAPODÁS TÖRTÉNT, hogy a bútoripar újítóit országos tanácskozásra hívják össze, és a mozgalomban eredményesen dolgozókat a jubileumi évben együttesen tüntetik ki, illetve jutalmazzák. 1974. első felében elkészül a bútoripar műszaki-gazdasági koncepciója az V. ötéves tervidőszakra vonatkozóan, ami különösen alkalmas lesz az újítási mozgalom eredményeinek növelésére a tervszerűség és céltudatosság fokozására. Együttes állásfoglalás született abban, hogy a két apparátus döntése előkészíti a „Kiváló Vállalat” és az „Ágazat Kiváló Brigádja” kitüntetések adományozásának rendjét és módját rögzítő elveket, figyelemmel az ágazat lehetőségére és a bútoripar gazdasági munkájának eredményességére. KÖZÖSEN HATÁROZTÁK EL, hogy a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére vonatkozó vállalati tapasztalatokat az illetékes vezetők egymás között kicserélik, hogy egy időben mindkét oldalról gyorsabbá tegyék a teljesebb kibontakozást. Megállapodás történt abban is, hogy az V. ötéves terv ágazati koncepcióit egyeztetik a szakszervezet és a minisztérium vezetői, hogy a távlati tervekben is kellően szerepeljen — a párthatározatoknak megfelelően — a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, életszínvonaluk tervszerű növelése, a nehéz fizikai munka arányának csökkentése, különösen a dolgozó nőik és fiatalok vonatkozásában. Fokozódik az amerikai bútorgyártás Érdekes bútoripari jelentést hoztak a közelmúltban nyilvánosságra New Yorkban, amelyből kitűnik, hogy 1972- ben mértékben 1971-hez viszonyítva több mint 11 százalékkal emelkedett az amerikai bútorgyártás. 1973-ban 5 százalékos növekedésre számítanak. Az utóbbi időben ez a számottevő fokozódás a lakáskultúra fejlődésével magyarázható. Amerika a hazai bútorokon kívül, az igények jobb kielégítése, és a választék bővítése céljából sokat importál is, elsősorban Kanadából, Olaszországból, Japánból és Dániából. Az import mellett kis mennyiségben exportálnak is bútort, így például Mexikóba, a Bahama-szigetekre és Kanadába. A távlati tervek szerint az Egyesült Államok bútoripara 1980-ban 11,9 milliárd értékű árut termel. (NEW YORK TIMES) Jelentősek növelték a termelékenységet a BUBIV dolgozói Újpesten, az Ady Művelődési Ház nagytermében tartották december 4-én a Budapesti Bútoripari Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozását. Varga Imre, a vszb. közgazdasági bizottságának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd átadta a szót Rieperger László vezérigazgató-helyettesnek, aki a vitaindítót tartotta. Bevezetőben arról beszélt, hogy az MSZMP KB. 1971. december 1-i határozata megszabta a feladatokat a szocialista munkaverseny fejlesztése érdekében. A legfontosabb az, hogy a szocialista munkaverseny, mint munkahelyi mozgalom bontakozzék ki, s az adott munkahelyen, a munkapadoknál és irodákban vigye előre céljainkat a IV. ötéves terv sikeres teljesítését. Szólt a szocialista brigádmozgalomról, a verseny alapvető formájáról, s a kormányhatározatról, amely megszabta, hogy a verseny szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka szerves részé. A BUBIV 1973-ra 810 millió forint értékű termelést tervezett. A harmadik negyedév végéig közel időarányos volt a teljesítés, hiszen 590 millió forintnál tartottak. Az év végére, az anyagellátási gondok ellenére mintegy 790—800 millió forint értékű termelés várható vállalati szinton. Jelentős eredményeket értek el a BUBIV dolgozói a termelékenység növelésében. 1972- ben 136,90 forint volt az egy órára eső termelési érték. Az idei terv 162 forint volt, viszont a szeptemberi adatok szerint már 169 forintra növekedett az egy órára eső termelési érték. A termelési eredmények kedvező alakulása éreztette hatását a dolgozók jövedelmének alakulásában is. A munkások keresete 8,1 százalékkal, az alkalmazottaké 3 százalékkal emelkedett. Az idei esztendő eredményeihez tartozik a termelés technikai, technológiai és szervezési fejlesztése is. Ezek közül a legjelentősebbek közé tartozik az I-es gyár felületkezelőjének elkészítése, a kazánrekonstrukció, az V-ös gyári gépsorok beindítása, amihez rendkívül nagy segítséget adtak a szocialista brigádok. A VII-es gyárban új profilként került sor a székgyártás beindítására és már 1973-ban 70 ezer darab szék legyártásra került. A IX-es gyár szinte négyzetméterenként vette át az építőktől az új telepet, a X-es gyár pedig már szinte az építés alatt a próbaüzemet is megkezdte. A X-es gyár beindításához igen nagy segítséget adtak az I-es gyári szocialista brigádok, akik vállalták a dolgozók betanítását. Tovább folytatták a gyárak szakosítását Számos technológiai fejlesztésről is beszámolt Rieperger László, így a többi között a szabászhulladék hasznosításáról a III-as, az V-ös és a Villás gyárakban, amely már több mint 1,2 millió forint értékű megtakarítást eredményezett. Ez a hulladékhasznosítási eredmény is igazolja, ha a gazdasági vezetés helyesen határozza meg a feladatokat, a tehetséges szocialista brigádok azt céltudatosan, hasznosan teljesíteni is tudják. Az üzem- és munkaszervezési intézkedések során tovább folytatták a gyárak szakosítását. Az I-es gyáregységben a belső szervezési intézkedések eredményeként megvalósult a fotelszerelősor, Egerben a keményfa megmunkálósor és több helyen megszervezték a szalagszerű szerelést. Kezdetét vette a vállalatnál a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom előkészítése is. A gyárak megtették az első lépéseket a mozgalomhoz való csatlakozásra, s a jövő esztendőben a DH-mozgalom széles körű kibontakoztatását segítő szervezés-fejlesztési intézkedéseket tesznek. A minőség alakulásáról szólva elmondotta a vezérigazgató-helyettes, hogy értékelése szerint belföldi termékeik zöméneit, valamint exportáruiknak minősége jobb az iparág átlagos színvonalánál. Az elért minőségi eredményeket azonban tovább kell javítani, hiszen a gyárak munkájában még vannak minőségi különbségek. Az előforduló problémáknak a technológiai fegyelem további erősítésével kell elejét venni. A vállalat az idén kétszer annyi terméket exportál, mint a múlt évben. Az idén az átszervezésekkel járó létszámmozgás ellenére is tovább szilárdult a szocialista brigádok szervezete. Tavaly 1553-an dolgoztak szocialista brigádokban, 1973-ban pedig a vállalat 3180 dolgozójából 2016 a szocialista brigádban dolgozók száma. Egyes gyáregységeknél még tapasztalható, hogy a vezetés akkor nyúl a szocialista brigádok segítő keze felé, ha nehézségeket tapasztal a feladatok megvalósításában. Márpedig nemcsak a problémák esetén kell számítani a brigádokra, hanem rendszeresen foglalkozzunk velük, építsünk rájuk a gyáregységi feladatok végrehajtása során. Októberben, az újítási hónap során annyi újítás készült a vállalatnál, mint 1972- ben egész évben. A javaslatok zömét a szocialista brigádok tagjai adták be. Segítsék a fiatalok mielőbbi beilleszkedését A vállalat 1974. évi ter évének kialakításánál figyelembe vették, hogy jövőre mint-egy 85 ezer új lakás épül az országban. Ennek megfelelően 60 ezer lakószoba gyártását irányozták elő, jobb minőséget nagyobb áruválasztékot biztosítva. Hangsúlyozta azonban Rieperger László, hogy 1974- ben különösen nem lehet megelégedni a jobb minőségre vonatkozó ígéretekkel. A vásárlói igények fejlődése és a verseny egyaránt arra készteti a vállalatot, hogy fokozott mértékben megfeleljen a minőségi követelményeknek. A cél az, hogy a kifogástalan minőség az adott termelési folyamat természetes következményei eredménye legyen. Jó példa már erre a kárpitosszalag termelése, ahol nem lehet eltérni, az előírt technológiától. Kérte a szocialista brigádok vezetőit, segítsék a fiatalok nevelését, tanítsák az új dolgozókat, hogy mielőbb beilleszkedjenek a kollektívába. A tanácskozás vitájában elsőnek Gersenyi Zoltánná, a VI-os számú gyáregység „Magyar—szovjet barátság” kézifényező szocialista brigád vezetője szólalt fel és beszámolt a minőség javításában elért eredményeiért. A brigádjában dolgozó asszonyok, családos anyák késést, igazolatlan mulasztást nem ismernek és tíz éve folyamatosan teljesítik a szocialista brigádmozgalom követelményeit. Brigádjuk az idén már első helyezést is elért a gyáregységi versenyben. Szakmai tapasztalataikat szívesen átadják a fiataloknak. Darázs Zoltán szólalt fel azután az I-es gyáregység öszszetartás szocialista brigádja nevében. Arról beszélt, hogy a DH-mozgalom sikeres bevezetése el sem képzelhető vállalatuknál a kooperáció alapos javítása nélkül. A szakosodás következtében növekszik a gyáregységek egymásrautaltsága, növekszik a kooperáció jelentősége is. Javasolta a társgyárak kooperációs brigádjainak, hogy jobban segítsék egymást. Ellenőrizzék jobban a szállításra kerülő alkatrészeket. Ha selejtes alkatrészt kapnak, azt természetesen visszaküldik, de nem azért, hogy másodszor, sőt néha még harmadszor is ugyanúgy küldje vissza a szállító gyáregység... Elmondta azt is, hogy brigádja több ésszerűsítést valósított meg az újítási hónap során a jobb anyagmegóvás érdekében. Bodorló Mihály főművezető a VIII. számú gyulai gyáregység szocialista brigádjainak eredményeiről számolt be. El(Folytatás a 2. oldalon.) Rieperger László Gersenyi Zoltánná Darázs Zoltán Bodorló Mihály Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építőfa-, építőanyag-és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége