Fejér Megyei Hirlap, 1956. április (1. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

Vasárnap, 1956. április 1. /EJÉR MEGYEI NÉPLAP A tisztaság — mindnyájunk érdeke Amikor felszabadulásunk tizenegyedik évfordulóján visszatekintünk a megtett útra, megállapíthatjuk, hogy hatalmas eredményeket értünk el a szocializmus építésében. Hatalmas fejlődés jellemzi megyénk egészségügyét is. Számos egészségügyi intézményének, a régieket felntötték, ez új célok új tartalmat adtak egészségügyi munkánknak. Kormányzatunk az egészségügyi intézkedéseket a dolgozók bevonásával, aktív közreműködésével hajtja végre. Ennek köszönhetők az elért eredmények. Különösen a közegészségügy fejlődött,nagyot az elmúlt hat év alatt annak a rendelkezésnek a nyomán, amely kimondja: „A köztisztaság fenntartása az ország lakosságának elsőrendű közegészségügyi érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki köteles közreműködni”. Ennek a rendeletnek a jellemében az egészségügyi minisztérium 1950-től kezdve minden év április havában megrendezi a már hagyományossá vált tisztasági hónapot. Megyénk a tisztasági hónapok versenyei során már eddig is jelentős eredményeket ért el. 1950-ben a Veszprém, Vas és Zala megyékkel folytatott versenyben lettünk elsők, 1952-ben pedig Veszprém megyével léptünk párosversenyre, amelyben ugyancsak elsők lettünk. A legkiemelkedőbb eredményt 1954-ben értük el, amikor országos viszonylatban szereztük meg az első helyet. Mi rejlik ezek mögött az eredmények mögött? Fokozódik falvaink, városaink tisztasága, egyre szebbek, tetszetősebbek lesznek utcáink, tereink, parkjaink. A „tiszta, virágos Sztálinváros” mozgalom eredménye lett szocialista városunkban, hogy a kis úttörők féltő gonddal vigyáznak minden egyes facsemetére. Tisztábbak, rendesebbek iskoláink, javult az üzletek tisztasága, rendezettebbek üzemeink és azok környéke. És sorolhatnánk ezeket az eredményeket tovább, egyben azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy még rem tettünk meg mindent, vannak még tennivalóink a tisztasági mozgalom további kiszélesítésében. Elsősorban dolgozóink ezzel kapcsolatos szemléletében kell további javulást elérnünk. Meg kell értenie mindenkinek, hogy amikor a tisztaság követelményeinek betartásáért harcolunk, mindnyájunk érdekében tesszük ezt, mindnyájunk egészségének megvédését szolgáljuk. „Csak” a kézmosás elmulasztása beláthatatlan következményekkel járhat, nem beszélve arról, hogy üzemi konyhákban a helytelenül mosogatott edényekben visszamaradó lé a különböző kórokozók melegágya. Beláthatatlan következményei lehetnek az élelmiszeriparban és a kereskedelemben a tisztaság elégtelenségének. A rágcsálók, egerek, patkányok betegségei az emberek között is súlyos, járványos megbetegedéseket okozhatnak. A házilégynek pedig döntő szerepe van a vérhas, a tífusz, a járványos sárgaság és a még egy egész sor más betegség terjesztésében. Tehát láthatjuk, milyen nagy szerepe van a tisztaságnak az ember életében. Ezek felismerése után arra van szükség, hogy most, amikor megkezdődik az idei tisztasági hónap, megyénk minden dolgozója vegyen részt ebben a mozgalomban. De el kell érnünk azt is, hogy a tisztasági mozgalom ne korlátozódjék áprilisra, erre az egy hónapra, hanem azon túlnőve egész évben ösztönözzön bennünket a tisztaságért, egészségünk megóvásáért folyó harcra. Tanácsaink és szakigazgatási szerveink, a tömegszervezetek elkészítették már a tisztasági mozgalommal kapcsolatos terveiket. Arra van szükség, hogy ezek meg is valósuljanak. Dr. Péntek József megyei főorvos Cukorral, liszttel, kiscipővel, ruhával segítünk ... A szabadegyházai Petőfi Tsz tagsága és MNDSZ-szervezete arról ír levelében, hogy fogadta az árvíz hírét, s utána hogyan fogtak össze a tagok e gondolattal: segíteni fogunk! .Messze vagyunk a Dunától, ezért csak rádión és újságon keresztül értesültünk a szerencsétlenségről. Nagy figyelemmel és elszorult szívvel hallgattuk attól kezdve a rádió vízállásjelentéseit. Megkönnyebbültünk, mikor arról jött a hír, milyen szépen összefognak az ország dolgozói. Hogy gyermekeket fogadnak, s hogy a vállalatok embereket, s autókat küldenek a mentésre. Tsz-ünk MNDSZ-vezetősége is megbeszélte, hogyan, s mivel lehetne segíteni. Ennek eredményeképpen 5 mázsa árpát, 5 mázsa burgonyát, 3 sertést, két borjút, 5 mázsa szálastakarmányt, háztáji gazdaságunkból pedig cukrot, lisztet, tojást, szappant, cipőt, ruhafélét adtunk össze. Ajándékainkkal együtt azt üzenjük a Duna mellé: „Ne csüggedjetek, veletek vagyunk örömben, bánatban egyaránt.” Ígérjük, hogy munkánkat még szorgalmasabban végezzük, hogy ezzel is pótolni tudjuk azt a kárt, amelyet a dunamelléki községek szenvedtek. Szabadegyházai Petőfi Tsz MNDSZ-asszonyai A Hazafias Népfront Fejér megyei elnöksége ülést tartott A Hazafias Népfront Fejér megyei elnöksége megtartotta szokásos havi ülését. Az elnökség értékelte az első negyedévben végzett munkát és kijelölte a második negyedév legfontosabb teendőit. Jóváhagyta a megyei iroda jelentései és örömmel állapította meg, hogy az első negyedévben a Hazafias Népfront községi bizottságai, a községpolitikai tervek ismertetésében, az árvízsújtotta vidék részére indított gyűjtésben, a békebizottsággal és a TTIT-vel közösen rendezett előadások szervezésében jó munkát végzett. A megyei elnökség a második negyedév teendőit hármas feladatkörbe csoportosítva határozta meg. 1. Minden erővel a tavaszi munkák elvégzésére mozgósítani a dolgozó parasztságot és a begyűjtés munkájában segíséget adni a tanácsoknak. 2. Tovább növelni, szélesíteni és erősíteni a közös tevékenységet a tömegszervezetekkel és állandóvá tenni az együttműködést a békebizottsággal és a Magyar—Szovjet Társasággal. 3. Szakszervezeti intézkedések alkalmazása a népfront bizottságok munkájának felélesztésére. Az elnökség úgy határozott, hogy e hármas feladatot a következő negyedévben a bizottsági tagok aktív bevonásával kívánja valóra váltani. Gombatelepet létesítettek a ráckeresztúri Lenin Tsz tagjai. A 80 négyzetméteres alapterületű pincében sampiongombát tenyésztenek piacra és saját részükre. — Vízvezeték fejlesztésére Székesfehérvárott idén 200 000 forintot fordítanak. Községeink készülnek az április 4. ünnepségekre Megyénk valamennyi községében lelkesen készülnek a fiatalok hazánk felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségekre. A művészeti csoportok valamennyi ágban új számokat tanulnak be és igen sok a jó szavalat. A járási székhelyeken egésznapos kultúr és sportműsor várja a fiatalokat. Eddigi értesülésünk szerint Adonyban, Enyingen, Móron április 4-én reggel zenés ébresztővel köszöntik a község lakosságát. Adonyban a népművelési otthon újjáalakult zenei szakkörének tagjai köszöntik vidám fúvós számokkal a dolgozó parasztságot. Délelőtt fél 10 órakor koszorúzási ünnepségek lesznek a szovjet hősi emlékműveknél. Enyingen és Adonyban ünnepi beszédet mond az emlékmű előtt a községi tanács elnöke, illetve titkára. Mindhárom községben úttörők szavalnak Benjamin, Iszakovszki és más magyar és szovjet költők verseiből. Délután sportműsor, barátságos mérkőzés, röplabda és kosárlabda versenyek lesznek. Este pedig a népművelési otthonokban ■lesz gazdag kultúrműsor. Adonyban az esti műsorban fellép a járási tanács tánccsoportja, valamint kis jelenetekkel a DISZ- szervezet kultúrcsoportja is. Az általános iskola énekkara énekel és a zenekar hangversenyt ad. Móron a nemzetiségi tánccsoport, valamint a színjátszók adnak érdekes, színes műsort. Járási székhelyeink április 4-i ünnepségeinek jellemzője, hogy valamennyi helyen a felszabadulási ünnephez méltó műsort állítottak össze, s az ünnepi műsor színvonalára nagy gonddal ügyeltek a községek fiataljai, kultúrmunkásai. — Vízátemelőt kap Csór. Erre a célra államunk 70 000 forintot fordít. — Munkavédelmi hónapot rendez április 2-től 20-ig a Vadásztölténygyár. A munkavédelmi hónap eredményeit hetenként értékelik, s a hónap befejezése után megbeszélik ennek tapasztalatait 3. oldal. Sztálinváros életéből kéményépítők győzelme A sztálinvárosi 2. Martin kemence vaskéményének belső falazását a nagy hideg miatt csak március elején, nagy késéssel lehetett megkezdeni. A kéményfalazás elhúzódása viszont a kemence üzembehelyezését veszélyeztette. A másik két vaskémény kifalazása hét-hét hétig tartott. A 30. sz. Építőipari Vállalat négy kőművese: Újvárosi József és Mihály, Bohnert Mátyás és Szigeti György április 4. tiszteletére vállalták, hogy váltó műszakban éjjel-nappali munkával fele idő alatt, április 4-ig kifalazzák a vaskémény belsejét. Tizenkétórás műszakokon nappal az Újvárosi testvérek, éjszaka a Bohnert—Szigeti pár falazott. Eleinte naponta 3—4, később 7—8 métert haladtak felfelé. Az Újvárosi testvérek csütörtökön este elérték a kémény 75 méter magas csúcsát. Bohnert Mátyás és Szigeti György viszont reggelre a kémény aljában lévő szállító nyílást is elfalazták. A négy kőműves felajánlását is megrövidítve három hét alatt befejezte a kémény kifalazását. A kémény szárítását a napokban megkezdik. A tanács ifjúsági és gyermekvédelmi bizottságot alakított A sztálinvárosi tanács oktatási és egészségügyi állandó bizottságának tagjai elhatározták, hogy a gyermekvédelem és az ifjúság nevelésének kiszélesítéséért közös bizottságot alakítanak. A tizenháromtagú bizottságba a tanácstagokon kívül oktatási és egészségügyi szakembereket is bevontak. A bizottság legelső teendője a csoportos szálláshelyeken lévő gyermekek iskoláztatásának és megfelelő nevelésének biztosítása, ezenkívül a rendszeres családlátogatás és a szülőkkel való foglalkozás. A tanács gyermekvédelmi és ifjúsági bizottsága az MNDSZ és a Vöröskereszt támogatásával most aktívahálózatot épít ki feladatainak gyorsabb megoldására. Jövőre felépítik az „ifjúság házát“ A sztálinvárosi tanácsházán a tanács, az Oktatásügyi Minisztérium és a DÍSZ KV képviselőinek, a Zeneiskola, a Bartók Béla Művelődési Otthon vezetőinek, valamint tervezők és építészek bevonásával megtárgyalták a sztálinvárosi „ifjúság háza“ felépítésének terveit. A kétemeletes épületben kap végleges helyet a balett- és zeneiskola is. Az építkezés költségeinek csökkentésére a sztálinvárosi DISZ-fiatalok társadalmi munkával járulnak hozzá. Az „ifjúság házát“ 1957-ben építik fel. *Budapest Sztálinvárosért* örök köszöntötték a Sztálinvárosba érkezett olasz és saar-vidéki labdarúgókat Pénteken délben nagy Ikarusz társasgépkocsin Sztálinvárosba érkezett az olasz és saar-vidéki ifjúsági válogatott. A külföldi fiatalokat a zászlókkal díszített Dózsa Filmszínház előtti téren piros nyakkendős úttörők nagy serege várta és virágokkal köszöntötte. A külföldi fiatalok ezután megtekintették az új várost és az az új gyárat. A „Budapest Sztálinvárosért“ mozgalom keretében március elején fővárosi mérnökök igen komoly segítséget nyújtottak az árvíz elleni küzdelemben. Ekkor ugyanis az ő javaslatuk alapján falazták el a honvédek a zajló Dunán a város vízellátását biztosító csaposkutak bejáratait. Pénteken a Fővárosi Kéményseprő Vállalat műszaki vezetői jártak Sztálinvárosban. Ugyanis a sztálinvárosi tanács tőlük kért segítséget a tervezők és építők hibájából sok használhatatlan kémény kijavításához. A vállalat műszaki vezetői megígérték, hogy a javítások felmérése után azonnal kéményvakológépet és szakmunkásokat küldenek Sztálinvárosba. ott hogy kinyúljanak mindenütt „Iljics lámpái“ VEZETÉKÉPÍTŐK MEGYÉNK AZ ORSZÁGNAK egyik legjobban villamosított megyéje. Urhida, Csákberény, Nagyhantos és Pusztaegres kivételével a megye minden községébe eljutott már az elektromos áram. A felszabadulás előtt bizony ezt aligha lehetett volna elmondani. 1945-ben a községeknek körülbelül 60—65 százaléka volt villamosítva, ma már a 98 százaléka. A villamosítási tervek végrehajtása bizony nem könnyű dolog. Sok pénzbe és fáradságba kerül, amíg kigyúlnak „Iljics lámpái" a városoktól legtávolabb eső falvak szobáiban is. A vezetéképítőknek meg kell küzdeniük az időjárás okozta nehézségekkel, hóval, széllel, faggyal, latyakkal. Az ÉDÁSZ székesfehérvári területi üzletigazgatóságának dolgozói — pontosabban két brigád —, most Csákberény felé építik a magasfeszültségű áram vezetékét, hogy rövid idő múlva ebbe a községbe is eljusson a fény. Ha a vezetéképítéssel elkészülnek, akkor a móri járás dolgozó parasztjai elmondhatják, hogy járásukminden községe villamosítva van. A vezetéképítés Sőréd község határától leágazva nyílegyenesen folyik Csákberény felé, összesen hat és fél kilométer hosszúságban. A 25 négyzetmilliméter keresztmetszetű alumíniumvezetéket hatalmas, előregyártott betonoszlopokra szerelik. AZ ÉPÍTÉST tömzsi, alacsony, cserzett arcú ember, Varga János művezető irányítja, ő határozza meg a Steiner-brigád és a Fülöp-brigád munkáját. Mindkét brigádban 13—13 munkás dolgozik, gumicsizmásan, mentőövesen, s az oldalukra kötött kötéllel. Bizony nehéz az ő dolguk. Mert amennyire várták a tavaszt, éppen annyira meg is nehezítette a felmelegett idő a munkájukat. A kemény télben a faggyal, a hóval dacoltak, most pedig a villódzó napsugarak által kiizzadt földdel, a csizmamarasztaló sárral, latyakkal. Ahogy ássák kifelé a földet a betonoszlopok helyéről, úgy gyűlik össze a gödrök alján a víz, mint valamiféle kútban. A nehéz terepjáró gépkocsi, amelynek darujával a 17 mázsás betonoszlopokat felállogatják, 30—40 centiméter mélyen süpped a vizes talajban, sokszor órákig megtart, míg 26—28 ember kitolja a sárból. Hanem az építésnek ettől függetlenül bizony haladnia kell, mert a februári hideg a vállalat negyedéves tervteljesítését így is 80 ezer forinttal visszavetette, s az áramnak is meg kell időben érkeznie Csákberénybe. Nem is hátrálnak meg a dolgozók az időjárás okozta nehézségektől. Reggel, amikor még csak hajnalodik, pirkad az ég alja, már kinn ügyeskednek a betonoszlopok körül, kihasználva az éjszakai fagy által „biztosított" jó terepet. A KÉT BRIGÁD a felszabadulás 11. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy dacolva a rossz körülményekkel, előbbre hozzák az építés befejezésének időpontját, vagyis április 4-ig felállítják az 56 vasbetonoszlopot és kiterítik azokra a három szál vezetéket. Már az összes oszlopok ki vannak hordva a helyszínre és pénteken a munka végéig 27 oszlop már a földbe került. Ezen a napon nagyszerű eredmények születtek, amelyből következtetni lehet, hogy a két brigád a vállalását sikerrel teljesíti. A hajnali fagyot kihasználva összesen kilenc darab oszlopot állítottak fel három óra alatt, pedig az ezidőre előírt terv csak hat darab volt. Tíz óra felé, amikor már lehetetlen volt a gépkocsival a szántóföldeken mozogni — mert felengedett a föld —, hozzáláttak a vezetékek legombolyításához és felrakásához. Serédtől kiindulva három és fél óra alatt két kilométeres szakaszon terítették fel a három szál vezetéket, hat óra helyett. A két brigád átlagosan 135— 140 százalékkal dolgozik. Ha a brigád tagjainak sikerül a vállalást teljesíteniük, akkor a februári hideg okozta termeléskiesést — 80 ezer forintot — behozzák és ezzel a vállalat a negyedéves tervét teljesíti. NEM KÉTSÉGES, hogy a brigádtagok lelkes munkája sikerrel jár. Hiszen olyan jól dolgozó villanyszerelők és segédmunkások vannak közöttük, mint Bach Mátyás, Zakar Mihály, Varga Imre, Pál János, Prekop Ádám ; a két brigádvezető: Steiner László és Fülöp János, valamint a munkákat irányító művezető, Varga Jánosa, D. A.