Fejér Megyei Hirlap, 1956. július (1. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! FEJÉR MEGYEI ZOTT.SA&ANAK ES FEJER MEGYE TAHÁCSÁNAK LaPJa * 1j XI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1956. JÚLIUS 1. A l ›M 0 P Fi 31ER MEGYEI PARTI! .... - v . - ¡■ R 80 ,-MfvrÂP y(tf %o A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepére Ezekben a napokban ünnepük szerte a világon a szövetkezés nemzetközi ünnepét. Hazánkban immár tizedszer köszöntjük e napon a felszabadult magyar dolgozók szövetkezeti mozgalmait, azoknak a szocializmus építésében elért eredményeit. Ezen az ünnepen nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne emlékezzünk eddigi eredményeinkről és azokról a feladatokról, amelyeket országunk felvirágoztatása, dolgozóink érdekében az elkövetkező időben meg kell valósítanunk. A szövetkezés gondolata igen régóta él az emberekben. A kapitalista viszonyok között is a szövetkezésben látják a kisemberek azt a lehetőséget, hogy a nagybirtok, a nagytőke karmaiból kiszabadulhassanak. A dolgozó kisemberek, a kisiparosok, a földművesek ugyanis a maguk szerény gazdasági lehetőségeik mellett nem tudják felvenni a versenyt a nagybirtokosokkal, gyárosokkal, így a boldogulás egyedüli útját a szövetkezésben látják. Bármilyen szépek is azonban a szövetkezés kezdeti sikerei, a kizsákmányolás rendszerét megváltoztatni nem képesek, sőt maguk a szövetkezetek is kapitalista szervekké válnak annak ellenére, hogy egyéni társulási jellegüket fenn képesek tartani. A mi viszonylatunkban elég emlékeztetni a felszabadulás előtti Hangya, az OKH és hasonló szövetkezeti szervekre. Ezekben bár jelentős számmal képviseltették magukat a dolgozók, a vezetés és irányítás a Horthy-rendszer és annak kiszolgálói kezében volt. Új értelmet kapott a szövetkezés gondolata a dolgozó magyar nép felszabadult országában. Ebben az országban, a szocializmus építésének korszakában, amikor minden tevékenység a dolgozók szebb és jobb életét szolgálja, a szövetkezetek is a maguk célkitűzéseinek megfelelően működhetnek. Nem kell félni többé, hogy a szövetkezetekbe tömörült dolgozók munkájának gyümölcsét mások szedik le. És a magyar dolgozók — elsősorban is a földhözjuttatott parasztság, a kisiparosok — élnek a szövetkezés lehetőségeivel. Felismerték és egyre inkább felismerik, hogy a szövetkezés az ő céljaikat szolgálja. Már közvetlenül a földosztás után létre jöttek az első földművesszövetkezetek, amelyek az elhagyott uradalmi gépek, gazdasági felszerelések szövetkezeti kihasználásával segítették az újgazdákat a termelés megindításában. Már ekkor fejlődésnek indult a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenysége, amely kezdetben a legnagyobb nehézségek között elégítette ki tagjai fogyasztási szükségleteit. Ugyancsak a kezdeti időben kialakult már a földművesszövetkezetek értékesítési jellege, amikor a dolgozó parasztok termelvényeiket nagy mennyiségben juttatták el az akkori rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között is az ipari munkásságnak. 1948-ban megalakultak az első kisipari szövetkeztek, hogy a kisiparosság szövetkezeti megszervezésével biztosítsák a lakosság minden téren való ellátását, s egyben a kisiparosok biztos megélhetését. A magyar szövetkezés tehát mélyen gyökerezik a dolgozók tudatában: a dolgozók akarata hozta létre a szövetkezeteket, a dolgozók és a szövetkezeti tagság szívós akarata és lendülete járult hozzá — a párt és az állam nagyarányú támogatása mellett — ahhoz, hogy szövetkezeti mozgalmunk a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt hatalmas fejlődést ért el és további nagy lehetőségek állnak előtte. A kisipari, fogyasztási és értékesítési szövetkezésen kívül ezekből a szövetkezeti mozgalmakból nőtt ki az az életerős termelőszövetkezeti mozgalom, amely a dolgozó parasztság körében, kétségtelenül előnyös voltával, egyre nészerűbbé válik és amely mozgalom egyre inkább népgazdaságunk, ezen belül a mezőgazdaság egyik legfontosabb bázisává válik. A felszabadulás lehetővé tette, hogy a dolgozók akarata nyomán a szövetkezés rendszerei a legszélesebb körben kibontakozzanak. A fejlődésről szóló megállapításokat számok igazolják. A megyében is mintegy 63 100 a szövetkezetbe tömörültek száma. Ha ezt a számot csupán 1950-hez viszonyítjuk megállapíthatjuk, hogy a fejlődés több mint 40 százalékos. A tagság számszerű növekedése mellett természetesen a termelési, illetve forgalmi számok is hasonló növekedést tükröznek. A szövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma 93 millió forintról 445 millió forintra emelkedett, a kisipari szövetkezetek száma 5- ről 44-re szaporodott. Az 1950. évi 312 bolttal szemben ma már 491 bolt szolgálja a tagság, a vásárlók szükségleteinek kielégítését. A szövetkezeti kiskereskedelem mintegy 50 százalékát bonyolítja le a megye összkereskedelmi forgalmának. De sorolhatnánk még tovább ezeket a fejlődést tükröző adatokat. Ma, a nemzetközi szövetkezeti napon szólni kell elkövetkező feladatainkról is. Ezek között első és legfontosabb, hogy a szövetkezeti demokratizmust az eddigieknél fokozottabb mértékben érvényesítsük. Biztosítanunk kell a legmesszebbmenőkig, hogy a szövetkezetekben végzett munka — legyen az termelés, kereskedelem, kisipar, vagy értékesítés — mindig a tagság akarata szerint, annak érdekében folyjék. A szövetkezeti demokrácia érvényesülése biztosítéka annak, hogy még nagyobb tömegek állnak közénk. Állandóan erősítenünk kell dolgozóink között a munka és állampolgári fegyelmet, jobb irányító és szervező munkát kell kifejtenünk a lakosság áruval és szolgáltatással való ellátásáért. Oda kell hatnunk, hogy a dolgozó parasztság termelési tevékenysége fokozódjék és mindent megtegyen a párt célkitűzéseinek valóra váltásáért. A nemzetközi szövetkezeti nap mai ünnepén mi, Fejér megyei szövetkezeti dolgozók ismételten hangot adunk követelésünknek: vegyenek fel bennünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe! Érthetetlen előttünk, hogy ez a felvétel mind a mai napig késik. Eredményeink olyanok, amilyenekkel nem sok ország büszkélkedhet, joggal elvárjuk, hogy képviselőink végre elfoglalják helyüket ebben a nemzetközi szervezetben, s tevékenyen hozzájáruljanak a szövetkezés gondolatának további elterjesztéséhez, ezzel a béke megvédéséhez. Eddigi eredményeinkért köszönet illeti a szövetkezeti tagságunkat, de köszönet illeti pártunkat és kormányunkat, amely lehetővé tette a magyar szövetkezeti mozgalom kibontakozását és felvirágoztatását. Bertalan Gábor, MESZÖV igazgatóság elnöke Félmillió forint értékű tervtúlteljesítés A székesfehérvári Könnyűipari Szerszámgépgyár első félévi tervében a traktor-pótalkatrész gyártás majdnem kétmillió forinttal szerepel. A gyár dolgozói túlteljesítették az előirányzatot. A Vörös Csillag Traktorgyár gyártmányaihoz az első félévben a tervezettnél félmillió forint értékűvel több fontos pótalkatrészt, köztük diferenciálházat, hátsó féltengelyt, kúpfogaskereket, sebességváltóházat és még sok fajta pótalkatrészt készítettek. i Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, , Peking: Drága elvtársak: A Magyar Dolgozók Pártja és az egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpártunk megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk több évtizedes tevékenysége a szüntelen harc története Kína népeinek a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért, nemzeti függetlensége, a kínai forradalom győzelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokonszenvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus-leninizmus Szellemében hazája felvirágoztatásáért, szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a világbéke megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez a harchoz kívánok az elvtársaknak további kiemelkedő sikereket Forró kommunista üdvözlettel- A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető-ér- Határidő előtt befejezte félévi tervét a Vadásztölténygyár Szombat reggel, az utolsó termelő napot nem számítva, a Vadásztölténygyár mér 103 százaléknál tartott féléves előirányzatának teljesítésében. Elsőnek a rádióüzem dolgozói fejezték be hathónapos tervüket. Itt jó munkájával kitűnt a Május 1-brigád, a hálózati szerelő brigád és három műszerész: Hári Gyula, Szerencsés Ferenc, Budaházi László. A kismotorgyártó üzemben különösen a szerelő-brigád, a bejárató- és a csomagoló-brigáid dolgozott jó. A begyűjtési miniszter rendelete a gabonabeadási kötelezettség teljesítéséről, valamint a gabona forgalmának és felhasználását szabályozásáról A gabonabeadási kötelezettség teljesítésének sorrendje a begyűjtési miniszter rendelete szerint a következő: cséplőgéprész, terménykölcsön, gépállomási talajmunkadíj-tartozás, terület utáni beadási kötelezettség. Ezen belül először a terményben fizetendő földadó és mezőgazdaságfejlesztési járulék. A gabonabeadási kötelezettséget a beadási könyvben előírt gabonafélével kell teljesíteni. Előcséplés esetén a beadási kötelezettség teljesítésére a cséplőgép-, a cséplőmunkás- és az aratórész kiadása után fennmaradó gabonamennyiség felét, illetve ha a beadási kötelezettség ennél kisebb, ezt a mennyiséget kell beadni. Az őszi és a tavaszi árpa külön történő cséplése esetén az árpabeadási kötelezettség teljesítésére tavaszi árpát legalább az őszi és a tavaszi árpa vetésének arányában kell beadni. Vetőmagszükségletként kenyérgabonából a kötelező vetésterület után holdankint búzából és rozsból száztíz kilót, árpából és zabból a tavalyi vetésterület után holdankint kilencven kilót vesznek figyelembe. A gabonabeadási kötelezettség teljesítésére 16 százaléknál magasabb víztartalmú, ocsúval vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szagú, vagy zsizsikes gabonát nem szabad átvenni. A rendelet előírja, hogy a gabonabeadási kötelezettséget a cséplőgéptől azonnal kell teljesíteni. A terület utáni beadási kötelezettségre a teljesítési határidőn belül átadott kenyérgabona minden mázsája után vízes kárpát térítés nélkül, a gépállomási talajmunkadíj kiegyenlítésére átadott kenyérgabona minden mázsája után pedig 20 kg korpát kell a termelő részére mázsánként 150 forintos áron adni. Ha a korpajárandóság a 30 kilót nem haladja meg, a járandóságot a kenyérgabona beadás alkalmával, legkésőbb azonban a beadást követő tíz napon belül, ha a korpajárandóság a 30 kilót meghaladja, a járandóság 40 százalékát a beadás alkalmával, de legkésőbb a beadástól számított tíz napon beli a fennmaradó mennyiséget pedig 1956. november 10-e és 1957. január 31-e között kell kiszolgáltatni. A korpajárandóságot a korpautalvány ellenében a malmok, illetve cseretelepeik, vagy a földművesszövetkezetek adják ki. A rendelet a továbbiakban részletesen szabályozza a cséplőgéprész beadását, a terménykölcsönök visszaadását, a gépállomási talajmunkadíj-tartozás kiegyenlítését, a beadási kötelezettség teljesítését, a sörárpabeadási kötelezettség teljesítését, a nemesített kalászos vetőmagvak beadását, az átvétel lebonyolítását. A beadási kötelezettség teljesítésére a búzát, a rozsot, az árpát és a zabot a terményforgalmi vállalatok illetve telepeik, a búzát, a rozsot ezenkívül az átvételre kijelölt malmok is átveszik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a terményátvevő megállapodást köthet, a beadáshoz szükséges gabonák vasútállomáson történő átadásra is. A termelők az állam irántikötelezettség teljesítése után gabonafeleslegüket az ország egész területén szabadon értékesíthetik és mennyiségre való tekintet nélkül szabadon szállíthatják. Megszűnik az a korlátozás, amely szerint a gabona szállításához szállítási engedély szükséges. Azokat a községeket és városokat, ahol a cséplés üteméhez képest a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő, a begyűjtési miniszter — a járási és megyei begyűjtési hivatalok, valamint a járási és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján — a gabona szabad forgalmából kizárhatja. Kenyér- és takarmánygabonát — továbbértékesítés céljából — csak a terményforgalmi vállalatok vásárolhatnak. Végül a rendelet intézkedik a gabona felhasználásáról, amely szerint kenyérgabonát takarmányozásra felhasználni nem szabad. (MTI) Ják Munkakönyv nélkül is lehet dolgozni az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken A Minisztertanács rendelete alapján az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken — legfeljebb háromhavi időtartamra — munkakönyv nélkül alkalmazhatók azok a mezőgazdasági főfoglalkozású dolgozók, akik az építkezéstől 30 kilométeres körzeten belül laknak. A mezőgazdasági főfoglalkozást az illetékes tanács igazolja (MTI) Csökkent a selejt a Vas- és Fémöntödében Bizonyára élménydús utazásban lenne annak része, aki elkísérné némely, a székesfehérvári Vas- és Fémöntödében készült öntvényt hosszú útjára. Ma még álom, de egyszer tán az is megvalósul, hogy az üzem elküldi legjobb dolgozóit ilyen gyártmánykísérő útra, jutalomként és esetleg véleménygyűjtésre, elégedettek-e a megrendelők a küldött gyármánnyal, áruval. S ha ez az elképzelés már megvalósítható lenne, a vasöntők megjárnák például Egyiptomot, ahol magyar gyártmányú szivattyúk is emelik a vizet, öregbítve a magyar ipar hírnevét. Az öntödére általában nem panaszkodnak a kooperáló üzemek, mert többnyire időben elkészülnek a kért öntvények, sőt néha jóval előbb. A féléves tervet például majd egy héttel előbb befejezték az üzem dolgozói s ezen belül a második negyedéves előirányzattal szintén időnyeréssel végeztek. S a negyedév utolsó hónapjában sikerült ismét leszorítani a selejtszázalékot, ami bizony egy ideig kétszerese volt az országos átlagnak. Főleg a gyenge minőségű koksz okozta az áprilisi, májusi magas selejtszázalékot, amely az akkori tízről öt százalékra csökkent ebben a hónapban. Azzal egyidőben, hogy a vasöntödeiek jó minőségű kokszot kérnek, a maguk részéről igyekeznek takarékoskodni vele. Már elkészült a két új fémolvasztó kályha, amelyekkel 75 százalékos kokszmegtakarítással dolgozhatnak. Egyben az eddigi másfél-két óra helyett negyvenöt perc alatt olvasztott fémet kapnak. Hétfőtől kezdve augusztus 20-a tiszteletére versenyeznel a Vas- és Fémöntöde szel. Az eddiginél alapos gosabb versenyfeltét ez a verseny. Ftt az egyes munkák a köztük lévő ersenypontok legtekintik a minősletcsökkentést teseit jutalmaz, hasznos tárgyi a a pénzjutalom sem.