Fejér Megyei Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

Szombat, 1957. június 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérváron A székesfehérvári egyénileg dolgozó parasztok állampolgári fegyelméről beszélgettünk Juhász Jenővel, a városi tanács­adóügyi csoportvezetőjével. Juhász elv­társ örömmel újságolta, hogy amióta a begyűjtést eltörölte a Forradalmi Munkás-Panaszt Kor­mány, sokkal pontosabban fizetik adójukat a székesfehérvári gaz­dák. Hozzátette azonban Juhász elvtárs, hogy ezt csak a dolgozó parasztokról , lehet elmondani, mert a kulákok továbbra is ha­logatják az adófizetési kötele­zettségüket. • Május végéig a dolgozó parasz­toknak nem maradt számottevő hátralékuk a városban. Akár száz olyan kis- és középparasztot is meg lehetne dicsérni, aki eb­ben az évben példamutatóan tel­jesítette adófizetési kötelezettsé­gét­ .Csak néhányat sorolunk fel közülük. Mind a mai napig lelkiisme­retesen befizette adóját id. Viniczai István Körösi úti, Viniczai Ferenc Csőri úti, R. Szabó József Tátra úti, özv. Molnár Istvánná Széchenyi úti, Budai Imre Szárcsa úti, Cs. Palkovics Károly Móricz Zs. úti, Szatmári Imre Kis­teleki úti, ifj. Fister Imre Móri úti, Hegyi István Móri úti és Osztotics József Éttörő úti gazda. Ezek és a többi lelkiismeretes gazdák becsületet szereznek vá­rosunknak. Tudják, hogy a be­gyűjtés eltörlésével csökkent né­pi államunk bevétele, s az adófi­zetés pontos teljesítésének ma különösen fontos szerepe van gaz­dasági életünkben. Vannak azon­ban városunkban olyan földtulaj­donosok is, akik nem törődnek sem a közérdekkel, sem a törvé­nyességgel. Nézzük meg, hogy kik ezek? Az adóügyi csoport dolgozói na­ponta elbeszélgetnek az egyéni­leg dolgozó parasztoki®­. Erre rendszeresen alkalmuk nyílik, hi­szen nap, mint nap felkeresik őket az adófizetők. A beszélgeté­sek során gyakran szóba hozzák a becsületes gazdák, hogy hely­telenítik a kulákok magatartását. „Eddig — mondják többen is — ha nem is helyeseltük de bizo­nyos fokig megértettük, hogy a kulákok elhanyagolják adófizetési kötelezettségüket. Elfogadtuk azt a kifogásukat, hogy sok a begyűj­tés és a mezőgazdaságfejlesztési hozzájárulás. Most azonban, hogy ezt is, meg azt is eltörölte álla­munk, igazán illene rendezniük adójukat­. De a kulákok nem sokra tart­ják azt, amit a becsületes dolgo­zó parasztok illendőnek monda­nak. Magyar János ötvenholdas Széchenyi utcai kulák így vé­lekedik: eddig sem fizetett, hát ezután sem fizet adót. Ugyancsak megtagadja az adófizetést az Élmunkás ut­cai Stéger kulák és az ötven­holdas Szatmári József is. Miért nem fizetnek? Talán nincs pénzük? De még mennyire, hogy van! Majdnem minden ku­­lákról kiderült, hogy 30 000—50 ezer forint értékű bevásárlást esz­közöl. Az ötvenholdas Szatmári kulák például földet (!) vásárolt, noha ezt a törvény is tiltja neki. Egy búzaföld (kb. 2,5 kh.) most 25—30 000 forintba kerül Szé­kesfehérvárott. Hogyan sikerült kijátszaniuk a törvényt a kulákoknak? Hogyan tudnak például földet vásárolni, amikor a törvény szigorúan meg­tiltja ezt számukra? Fogas kér­dés ez, de csak azok számára, akik nem ismerik a kulákot. Nem mennek ők a tanácshoz adás-vé­teli szerződést kötni, mert tudják, hogy a tanács nem engedélyezné a földvásárlást. De nekik kell még a negyven-ötven holdhoz is föld, hogy minél több illetékte­len haszonra tehessenek szert. Megveszik tehát az eladó föl­det, de nem a saját nevükre, hanem ismerősükére, roko­naikéra íratják, így kevesebb az adó is a haszon pedig busásabb. Van olyan kulák is, aki még ennyit sem ad a formaságokra. Egyszerűen le­tagadja, hogy földet vásárolt. Ha dolgozni akar, földet mű­velni, legyen rá lehetősége a ku­­láknak is. De vajon, maga mű­veli-e meg a földjét? Aki azt hi­szi, végtelenül csalódok. Cselédet nem igen tartanak, mert az — a mai munkatörvény miatt — drá­ga mulatság lenne számukra. Ehelyett azt teszik, hogy napszá­mosokat fogadnak „ideiglenesen“, akiket kizsákmányolnak. Igaz, azt mondják a kulákok, hogy meg­fizetik a munkát. De ha a napszá­mosok megkapnák munkájuk tel­jes ellenértékét, megérné-e a ku­­láknak a kockázatos vállalkozás? Érdemes lenne — egyebek között — ezt is megvizsgálnia a városi tanács mezőgazdasági osztályá­nak. N-M. - cnak a kulákok halogatják az adófizetést legkiválóbb tanulókból választott hivatalos bizottsággal. Nem akarok túlozni, de körül­belül 20—30 kiváló tanuló névso­rát kapták kézhez. Ebből kellett válogatniok 8—8-at. Így kezdődött a vita. — Te, az nem jó, jobb is van nála, mert van neki egy négye­se. — Az jobban dolgozik az úttö­rőben. — A Garami Évát az első hely­re ! — Várjatok csak... Nézzük é­­gig az összes neveket! Ezeket a szavakat lestem el a jelölő bizottság „titkos” ülésén. A kis harmadikasoktól a nyolcadi­­kasokig minden osztály képviselő­je kardoskodott az „ő embere mel­lett”. Benn, a közgyűlés termében heves vita alakult ki. A kérdé­sek szinte egymást érték. Horváth László ötödikes azt kérdezte: — Hogyan lehet vala­ki a szövetkezet tagja, kit zár­hatnak ki? Kontra István pajtás: — Öröm­mel üdvözlöm a közgyűlést. Csak azt szeretném kérdezni, hogy a mi szövetkezetünk nem lesz-e ká­rára a nagy földművesszövetke­zeteknek? Horváth László: — Nagyon örülök a szövetkezet megnyitásá­nak, mert én a kereskedői pá­lyát választom hivatásomnak és itt már megtanulhatom. Németh Dénes VII. osztályos: — A technikai szakkör nevében felajánlom, hogy aki rádiót vásá­rol a mi boltunkból, annak a szakkör tagjai felszerelik rádióját. Közben megérkezett a jelölő bizottság. Egymás után olvasták fel az igazgatósági tagoknak ja­vasoltak nevét. Egyeseknél sza­vaztak, hurráztak, elfogadták. De amikor egy olyan fiút is java­solt a jelölő bizottság, aki nem kitűnő tanuló, felállt az egyik fiú. — Miért választották be, nem is jó tanuló, nem is jó közösségi ember — én nem javaslom. A többség akarata is így dön­tött. Végre a hosszú vita után elfo­gadták az igazgatóság tagjait, akik ugyanúgy felelnek a boltért, mint a felnőttek. Majd ezután hasonló körülmények között ke­rült sor a felügyelő bizottság megválasztására is. Az igazgatóság tagjaivá válasz­tották: Garami Éva, Breier Imre, Gáspár Mária, Németh Dénes, Jeli Nóra, Horváth László, Perl Zsófia, Reiner Róza pajtásokat. A felügyelő bizottság tagjainak: Petőfalvi Ilona, Hercz István, Gróf Katalin, Bacsa Magdolna, Gönczi Lajos, Kontra István és Zágh István pajtásokat. Az igazgatóság elnökének egy­hangúlag­ Garami Évát fogadták el, a felügyelő bizottság elnöké­nek szavazat­többséggel Gönczi Lajost választották. Garami Évának az új bolt kul­csát Horváth Győző elvtárs a­ MESZÖV elnöke adta át. A bolt-­ ban minden van, amit szem-száj­­ kíván. A tízpercekben s délutá­nonként megvásárolhatják a­ gyermekek, amit akarnak. Saját­­ boltjuk, saját maguk a boltosok, a vezetők. Számlájuk lesz a bank-­ ban. Hitelt kapnak. A boltnak je­­ lenleg 25—30 ezer forint értékűi áruja van. S a haszon az övék ma­, rád, arra fordítják, amire akar-' ják. Új forma ez a földművesszö­vetkezetek életében, de jó formai és be is válik. A legifjabb tagok megtanulják, mi a szövetkezés, s­ anyagilag is jól járnak. A bics­­­kei iskola­szövetkezetnek jelen-­­leg 110 tagja van, valamennyien lelkes szövetkezeti tagok. (­ A közgyűlés után az FJK ven-f­dégül látta a legifjabb szövetke-­ zeti tagokat. Krémeslepénnyel és, málnával vendégelte meg őket a­ bolt ünnepélyes megnyitása után. Azt kérdezitek gyermekek: ki-­ nek köszönjétek a szövetkezeti­ boltot? Köszönjétek elsősorban a­ pártnak, a kormánynak és azok­nak az embereknek, akik segíte­nek nektek, igazgatótoknak, ne­velőiteknek, a MÉSZÖV és az­ FJK dolgozóinak. Bízzatok ben­­­nük, ők is bíznak bennetek. Él­­­vezzétek becsülettel új boltotok­ örömeit! Németh Jenőt Mi lenne látható... ...óia némelyik amerikai tábornok addig törné a fejét, míg betörik. 3. oldal A II. Rákóczi Ferenc általános iskolások nagy sikere A Városi Színházban a Gyer­meknap alkalmával nagy sikert arattak a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola növendékei. A nagy­sikerű előadáson az első osztályo­soktól a nyolcadik osztályosokig minden szereplő tudása legjavát nyújtotta a színpadon, öröm volt látni azt, hogy a mi gyermekeink az igazi pedagógus önzetlen irá­nyításával mire képesek. Elismerés és dicséret elsősor­ban azt a pedagógust illeti, aki már az év kezdetén tervbe vette, hogy az iskola növendékeivel gyermekhangversennyel lép a színre. Köszönetet mondunk az összes szülők nevében azoknak is, akik a fáradságos és nehéz mun­kában e kezdeményezés mellé álltak. Ez az előadás követendő példa, mert bebizonyította azt, hogy ifjú­ságunkban igen sok tehetség rej­lik. Még most is fülünkben csen­genek a kórus dallamai, a szava­lat, a zongora, hegedű, gordonka akkordjai, vagy szemünk előtt látjuk kicsi apróságaink libegő táncát, vagy éppen a drámai je­lenetét az egyik balladának. Min­den elismerést megérdemelnek a szereplésben résztvevő gyerme­kek, akik igyekeztek tudásuk leg­javát a színpadon bemutatni. Arra kérjük a többi iskola ne­velőit is, hogy ők is bátran kez­deményezzenek és nyugodtan tá­maszkodjanak a gyermekeinkre, a siker nem fog elmaradni. A szülői munkaközösség nevében: Ásványi Mihályné Selmeczi János Ezt a levelet írták a szülők az iskola első szerepléséről. A levél minden sora igaz. Kétórás felejt­hetetlen élményt nyújtottak az iskola tanulói. A nagysikerű elő­adását a pedagógusnapi ünnepség alkalmával szombaton este a szé­kesfehérvári Városi Színházban megismétlik. A II. osztályosok a „Badacsonyi szőlőhegyen” című táncjáté­kot mutatják be. Igen nagy sikert aratott a „Kőműves Kelemenné” című nép­ballada játék. Képünkön az egyik jelenet látható. Kétezer tonna műtrágyát adott már a mezőgazdaságnak a Dunai Vasmű kokszolóműve­ ­ A Dunai Vasmű kokszolóművé­ben tíz hónapja gyártják már a mezőgazdasági termelésben fel­használt műtrágyát, az ammóni­­umszulfátot. A gázból kivont mű­trágya napról-napra nagy mennyi­ségben gyűlik össze a szulfátüzem I raktárában. Innen időközönként I vagontételekben szállítják a du­nántúli állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe. Szerdán és csütörtökön hat vagont raktak meg és indítottak útnak. Pénteken további három-négy vagonnal­­szállítanak ki a Dunai Vasműből. A szulfátüzem megindulása óta kb. kétezer tonna műtrágyát adott már a Dunai Vasmű a mezőgaz­daságnak. Székesfehérvári Köztársaság Fimszín­­ház: előreláthatólag június 7-én kezdi meg előadásait a Boszorkány című fran­cia film bemutatójával. Székesfehérvári Petőfi­­ Filmszínház: május 30—jún. 5: Oké Néró (olasz). Sztálinvárosi Dózsa Filmszínház má­jus 30—jún. 2: Jelentéktelen emberek (francia), jún. 3—5. Dr. Danwitz házas­sága (nyugatnémet). Sztálinvárosi Szabadság Filmszínház május 31—június 2. Forró mezők, júni­us 3—5. Két vallomás. Cukorrépatermelők! A cukorrépa után a mellékjárandóságokat ez évben már ingyen kapják a cukorrépatermelők. Június hó 10-ig bejelentendő a termelési felelősnél, Székes­­fehérvár, Sarló utca 1. sz. alatt, hogy ki melyik járandóságot kívánja természetben igénybe venni, avagy ki kívánja a já­randóságait a cukorgyár által készpénzben megtéríttetni. Ugyancsak bejelentendő a termelési felelősnél a bármely okból netán kipusztult cukorrépaterület is. ÁCSI CUKORGYÁR felügyelősége_____

Next