Fejér Megyei Hirlap, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-28 / 175. szám
*. oldal Massier beszéde Mint a Reuter jelenti, Nasszer egyiptomi elnök pénteken beszédet mondott egy alexandriai tömeggyűlésen. Kijelentette: Anglia és Franciaország öszszeesküdött Izraellel, hogy „móresre tanítsa Egyiptomot“, és elriasszon más, függetlenségre törekvő nemzeteket. Nasszer elnök vázolta azokat az eseményeket, amelyek a Szuezi -csatorna államosítása és Menzies ausztráliai miniszterelnök kairói útja között történtek. Elmondotta, hogy Menzies, amikor a Szuezi-csatorna államosítása után látogatást tett Kairóban, „megfenyegette” őt és a csatorna nemzetközivé tételét javasolta. „Megmondtam Menziesnek: a Szuezi-csatorna Egyiptomé. Nem lehet nemzetközivé tenni” — — hangsúlyozta Nasszer. A tömeg lelkes tapsa közben az elnök rámutatott, hogy Egyiptom hadserege és kis haditengerészete már győzelem előtt állt Izraellel szemben, amikor az angol—francia beavatkozás megtörtént. Nasszer ezután hangsúlyozta, hogy a portszaidi csata — politikai téren — november 5-ig tartott, amikor a Szovjetunió ..ultimátumot intézett Angliához és Franciaországhoz”. E szavait nagy taps fogadta. Az elnök rámutatott, Egyiptom azért vetette el az Eisenhower-doktrínát, mivel az azt jelentette volna, hogy az egyiptomi politikáról Washingtonban döntöttek volna. „Egyiptom politikájáról Kairóban döntenek“ — jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Egyiptom ellen tovább folytatódik „a gyűlölet és az idegek háborúja”, csak Szíria áll igazán Egyiptom oldalán az imperializmus ellen vívott harcában. Az elnök hozzátette: „Nem akarunk olyan arab egységet, vagy szolidaritást, amely kiszolgálja az imperializmust. Nem csatlakozunk árulókhoz.“ Nasszer hangsúlyozta, hogy az egyiptomi nemzeti tömörülés őrködni fog a forradalmi elvek valóraváltása fölött és biztosítani fogja a „pártatlanság a politikánkban” elvet mind a Nyugattal, mind a Kelettel szemben. Ez a politika az arab nacionalizmuson alapul, amely fegyver lesz minden arab ország ellen irányuló agresszióval szemben — mondotta. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 18090 küldött érkezett Moszkvába A moszkvai pályaudvarokra egymásután érkeznek a különböző országok VIT-küldöttségeit szállító különvonatok. Nagy forgalmat bonyolít le a szovjet főváros vnukovoi repülőtere is. Nyugat-Európából megérkeztek a franciák és az angolok, Moszkvába érkezett a skandináv államok ifjúságának népes csoportja is. Nagy számban tartózkodnak a szovjet fővárosban a gyarmati és a latinamerikai államok VIT küldöttei. Péntekig mintegy 18 000 VIT-küldött érkezett meg a szovjet fővárosba. A VIT szervező bizottsága s a szovjet hivatalos szervek 1400 autóbuszt és nagyszámú személygépkocsit bocsátottak a küldöttségek rendelkezésére. Gyenge Károly, Papp László és Jankovics Ferenc Moszkvával ismerkednek. Külföldi hírek Washington. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben az ontani felkelést „kisméretű akciónak“ minősíti és kifejezi azt a reményét, hogy a jelenlegi nehézségeket gyorsan meg lehet oldani. * Az amerikai képviselőház elutasította azt a törvényjavaslatot, amely 1500 milió dollárt utalt volna ki iskolák építésére, holott az amerikai hivatalos fórumok beismerése szerint is az országban nagy az iskolahiány. Párizs. A párizsi hatóságok a Bourges- Maunoury kormánynak adott rendkívüli felhatalmazás alapján rendőri intézkedéseket foganatosítanak. A hatóságok elhatározták, hogy kétszeresére emelik a rendőrség létszámát Párizs körzetében. A rendőri intézkedések végrehajtásának megbeszélésére a párizsi rendőrprefektus értekezletre hívta össze a különféle rendőrhatóságok vezetőit. A rendőrprefektus az értekezleten kijelentette, hogy Franciaországban gyűjtőtáborokat létesítsenek a „nem-kívánatos elemek” számára. Waldeck-Rochet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja az Humanitében rámutat: „Fokozódik a fasiszta megmozdulások veszélye, s ezért szükséges, hogy a kommunisták, a szocialistákat, a radikálisok és az összes demokraták, akik gátat akarnak vetni a fasizmusnak, megszervezzék a közös ellenállást”. ÍZES, MAGAS AZ ÚJ KINYÍR IS a valaki egyszer dalt ír ! az új kenyérről, ne feledkezzen meg a malom zúgásáról. A perkátai villanymalom vidám zúgását már nem is kell sokat formálni, hogy zenévé váljon. Igen, valósággal dalra kél manapság a korszerűsített perkátai malom. Az új kenyér dalát zengi újongva, amelyet a Dimitrov Tsz búzájából sütött. Modainé, a malom gabona átvevője. Régi szokás a malmokban, hogy az új búza első őrletéből próbakenyeret sütnek. S amikor az országos lapok hírt adtak, hogy a fővárosi malmokban megkezdik az új búza őrlését, Perkátán már az új kenyeret is megkóstolták. Szívesen kínáltak minket is a friss, ropogós, pirosra és magasra sült új kenyérből. S amíg jóízűen kóstolgattuk az idei nyár érlelte búza kenyerét, a perkátai malomról beszélgettünk. Ez a malom huszonöt,5 órás műszak alatt általában mázsa gabonát őröl. Ezzel a teljesítménnyel jóval felülmúlják Perkáta liszt szükségletét. Fontos tehát, hogy biztosítsák a gabona utánpótlást más községekről is. Vajon sikerül-e ez? — Hozzánk jönnek őröltetni Nagylakról, Abáról, Sárosdról, Seregélyesről, Szabadegyházáról, Rácalmásról és Ercsiből is — mondja büszkén Siteri Lajos, a vállalat vezetője. — Ezeknek a községeknek nagy részében van malom, vagy közelebb is van malom hozzájuk, mint Perkáta, mégis nálunk őröltetnek. S a más falubeli őröltetők elmondják, hogy miért. Amikor kinéztünk a malom elé, a Nagylaki Alkotmány Tsz vontatóját pillantottuk meg. — Valóban, sokkal közelebb van hozzánk Sárosd, mint Perkáta — mondja Takács László tsz-tag —, de mi mégis szívesebben őröltetünk itt. Ez egyrészt a tagság kívánsága, mert itt kitűnő lisztet adnak, másrészt gyorsabb, pontosabb és kielégítőbb a kiszolgálás, mint bárhol a környékben. Amióta önálló, tanácsi vállalat lettek, sokkal gyorsabban fejlődik a malom. Növekszik a jövedelem is, amelyből nemcsak bővítésre, munkadíjra, hanem a tanácsi dolgozók fizetésére is jut. Tavaly például több mint háromszázhatvanezer forintot adtak át a jövedelemből a tanácsnak. Külön negyvenezret adtak a községfejlesztési alapra is, amelyet járdaépítésre fordítottak. S az idén még többet őröl a malom, és a községfejlesztési alapra is több jut a jövedelméből. Még tavalyi búzát is őrölnek, de napról-napra jobban kiszorítja a régi búzát az új. Augusztus 20-ra, az új kenyér ünnepére már csak új búzát őrölnek. N—M. L OOOOOOOOOCÍ Földrengés Iránban A most utólag érkező hírek szerint az 1957. július 2-án Irán Kaszpi tengeri partvidékét megrázkódtató földrengés egyike volt a legsúlyosabb természeti katasztrófáknak. A legújabb adatok szerint legalább 5000 halott, több mint 10 000 sebesült és körülbelül 100 000 hajléktalan áldozata van a földrengésnek, amely Magyarország felének (50 000 négyzetkilométer) megfelelő terület lakhelyeit döntötte romba. A földrengés központja az Elburz hegység 5654 méter magas hóborította Demavend csúcsa volt, amely Teherán fővárostól 70 km-re északkeletre fekszik. OOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOC Még egyszer: Lőnek-e a beiglivel?* A Népszabadság június 30-án Rókás Sándor tollából visszaemlékezést közölt. Címe: „A beiglivel nem lőnek.“ Arról van benne szó, hogy egy tanonciskolás fiú — már mint a szerző — kemény és valójában megválaszolhatatlan kérdést tett fel hitoktatójának. Idézzük a szöveget: „Az angolok egy új repülőgép-anyahajót építettek s azt vízrebocsátásakor megáldotta a canterbury érsek. Az olaszok ugyanakkor egy cirkálóval gyarapították flottaállományukat. Ezt meg a római pápa áldotta meg.. . Azt szeretném tudni, hogy most, háború esetén, ha találkozik a két csatahajó a tengeren, amelyn áldás lesz erősebb: a római pápáé, vagy a canterbury érseké?“ Az Új Ember, július 14-i számában a fenti írással kapcsolatban a következő megjegyzéseket tette. (Egyszerűség kedvéért pontokba foglaljuk] 1- Nem helyes a pedagógusok és tanulók közötti bizalom aláásása, mert a gyermek nehezebben disztingvál. Amit megenged magának a hitoktatójává szemben, azt megpróbálja a többi pedagógusnál is. 2. A canterbury érsek nem katolikus, hanem anglikán főpap. 3. Nincs fegyveráldási formula 4. A harcoló csapatok katonáinak megáldása lényegében imát, illetve közös feloldozást jelent. 5. Az egyháznak hivatása betöltéséhez gyakran kell alkalmazkodnia. Főleg, ha az államhatalom a hit és erkölcs dolgaival nem ellentétes szolgálatot kér. 6. Áldásaival az egyház sohasem szűkmarkú, ha ezzé a lelkek üdvözülését segíti elő. Az Új Ember kiigazító megjegyzés erről van néhány észrevételünk. 1. A nevelő és tanuló közötti bizalom megbontása helytelen. De nem lehet a hittant a többi közismereti tantárgyhoz hasonlítani. Miért? Mert valamely ismeretkör tantárgy jellegét a leadott anyag tudományos megalapozottsága biztosítja. Ez pedig a hittanról nem mondható el. A bizalom kérdése így is úgy is kétséges. Mit hall a gyermek a hittanórákon? És mit tanul a történelem, földrajz és biológia keretében? A gyerek tényleg „nehezebben” disztingvál. Vajon szabad-e erre építeni? Nem. A tanulókat tudományosan alátámasztott tények elé kell állítani. A probléma viszonylagos áthidalását a fakultatív hitoktatás jelenti, így pedig a hitoktató helyzete is kényelmesebb. 2. A canterbury érsek nem katolikus, hanem anglikán főpap — írja elhatároló szándékkal az Új Ember. Ez igaz. Viszont az anglikán vallás is vallás, sőt kultuszában és dogmatikájában elég közel áll a katolikus valláshoz. Persze nem felejtjük el, hogy a katolikus egyházon kívül nincs üdvözülés. Csakhogy mit szólnak ehhez a többi felekezetek? 3. Nincs fegyvermegáldási formula, de van „benedictio communis ad omnia”, mindenre — beiglire is — vonatkoztatható áldás, így — mint az Új Ember írja —, van hajóáldási formula is. Csakhogy a hajókat ősidők óta felhasználják a háborúkban, így vitathatatlanul a fegyverzethez tartozik. Ezért fegyverre száll az áldás. 4. Elhisszük, hogy az ütközetbe induló katonák egyszerű áldásban és feláldozásban részesülnek. (Bár nek il lenne érdektelen néhány régi katona imakönyvet átlapozgatni.) Node melyik nemzet papja nem kívánja honfitársai győzelmét? A győzelmet pedig nem éppen imádságos módon szerzik meg. Ha itt egy kissé elgondolkodunk, furcsa példákat találunk mind a világ -, mind a magyar történelemben. Keresztes hadjáratok, harc a császárok és pápák között, francia vallásháborúk, harmincéves háború stb... nem beszélve a magyar szabadság mozgalmak és a katolikus egyház viszonyáról. Az igaz hit karddal való megvédése — elég gyanús dolog. Pedig micsoda hatalmas jelentőségű megmozdulás lett volna, ha az egyházak egyöntetűen állást foglalnak — mondjuk ■ a két utolsó világháborúban. 5. Erősen vitatható az egyház alkalmazkodása. Mindenesetre támogatta nálunk az utóbbi évtizedekben a monarchiát és a Horthy-rendszert. De elleneszegült a népi demokratikus államrendnek. Sőt, az egyház és az állam közötti egyezmény ellenére az ellenforradalom idején eljártak több olyan pappal szemben, aki korábban az egyezmény szellemében működött. (PL Horváth Richard kiközösítése, bár az excommunikálást azóta feloldották.) 6. Való igaz, hogy az egyház, illetve képviselői sohasem fukarkodtak az áldásokkal, hogy megkönnyítsék a hivő számára a földi terheket. A XX. században azonban egyre többen vannak azok, akik itt, a földön szeretnének megelégedettek és boldogok lenni A kis inas fogas kérdésére tehát nincs mit válaszolni Mert, hogy fegyvereket, vagy katonákat áldottak-e meg? — az egyre megy. * Névtelen levélírónk az ÚJ EMBER július 14-i számából kivágott cikket küldött szerkesztőségünkbe. Azt kérdi, mi a véleményünk? Válaszunkat itt közöljük. Vasárnap, 1957. július 28.