Fejér Megyei Hirlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-07 / 56. szám
T ri/i «* Világ proletárjai egyesüljetek f tejjek Jivejqii^x — ~ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM. ÓRA: 10 FIM SZOMBAT, 1959. MÁRCIUS 7. TU ég proletárjai egyesüljetek f Saját erőből a magot! Megyeszerte megindult a koratavasziak vetése. Termelőszövetkezeteink többségében már földbe került a borsó, a mák, a zab. A talaj hőmérséklete fokozatosan emelkedik, s ennek következtében lehetőség van arra, hogy a hidegre érzékenyebb vetőmagvak is a földbe kerüljenek. Szövetkezeteink egy részében gondot okoz a vetőmagszükséglet biztosítása. E probléma megoldása egyre sürgetőbbé válik, hiszen az időjárás a tavasziak vetésére kedvező. A vetőmagszükséglet biztosítása legyen elsősorban a tsz ügye. Arra kell törekedni, hogy a szükséges vetőmagot a tsz-tagok maguk teremtsék elő, hiszen a szövetkezetbe lépett parasztcsaládok jelentős részénél árpából, zabból, kukoricából számottevő mennyiség van, amiből a közös terület elvetését meg lehet oldani. Ez a módszer azzal az előnnyel jár, hogy az összegyűjtött terményeket gyorsan ki lehet cserélni a Terményforgalmi Vállalatnál rendelkezésre álló jó minőségű vetőmagra, s nem kell kiutalásra várni. A vetőmag-alap saját erőből való megteremtése jelentős mértékben meggyorsíthatja a tavaszi munkákat. Számos új szövetkezetünk a fenti módszerrel a vetőmag-problémát lényegében megoldotta. Természetesen az állam minden módon segít az új szövetkezetek vetőmagellátási gondjain enyhíteni, s a rendelkezésre álló központi készletekből juttat részükre vetőmagvakat. Sokat segíthetnek ilyen vonatkozásban is szövetkezeteinknek az állami gazdaságok és a régi tsz-ek is. Az első kosos munka A perkátai határban szövetkezeti tagok százai végzik a tavaszi munkákat. Perkátán, ebben a nagyközségben az elmúlt hetekben két új tsz alakult: a Kossuth és a Petőfi, így a szövetkezetek száma hatra növekedett, s a község földterületéből mintegy nyolcezer holdat mondhatnak magáénak a szövetkezetbe tömörült parasztok. A nemrég alakult Kossuth Tsz-be látogattunk el a minap, hogy megnézzük, hogyan indult meg a közös munka, milyen terveket szőttek, hogyan kovácsolják jövőjüket az új szövetkezeti emberek. A tsz-be tömörült középparasztok már régebben megbarátkoztak a nagyüzemi gazdálkodás gondolatával, de mégis úgy tervezték, hogy a községben működő KISZ szakcsoporthoz csatlakoznak. A későbbiek során azonban úgy döntöttek, hogy a nagyüzemi gazdálkodás magasabb formáját választják, s így alakult meg 130 taggal a szövetkezet. Az új, közös gazdaságok földterületének ter ''■'zésére a közeli napokban kerül sor. De ennek ellenére szomszédos állami gazdaságtól kölcsön és kaptak is 66 mázsát. A takarmányrépa-mag is korán a földbe kívánkozik, hogy még a répabogár megjelenése előtt megerősödjön a zsenge növény. Gyorsan összeszedték a vetőmagot, hogy mielőbb hozzáfoghassanak a húsz hold elvetéséhez. A lóállomány elhelyezését is megoldották. Ideiglenesen a nagyobb istállókkal rendelkező szövetkezeti tagok portáin kapnak helyet. A szarvasmarha-állomány ilyen elhelyezésére egyelőre nincs lehetőség, s ezért ideiglenesen a tsz-tagok gondozásában hagyják de még ebben az évben megteremtik a közös szarvasmarhaállomány elhelyezési feltételeit * 18. A munkaszervezet kialakítását az elmúlt napokban végrehajtották. A brigádok P. Horváth János agronómus szakirányításával végzik a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A közösségi érzés terebélyesedése számtalan formában kifejezésre jut. Problémát okozott az első napokban a műtrágya és a mezőgazdasági eszközök elhelyezése. Simon István szövetkezeti tag felajánlotta hogy tárolás céljára alkalmas helyiséget bocsát a tsz rendelkezésére. Hasonlóan oldották meg az irodahelyiség problémáját is. Nikolics János tsz-tag a lakásának egyik szobáját ajánlotta fel erre a célra addig, amíg a végleges elhelyezést meg nem oldják. B. Kovács László pár héttel ezelőtt még nyolc hold földön gazdálkodott, de most egy ezer holdas nagygazdaság ezernyi problémáit igyekszik a legjobban megoldani, mint szövetkezeti elnök. Az egész tagság véleményét fejezi ki, amikor arról beszél, hogy ez a gazdaság az anyagi jólét emelkedésének sokkal nagyobb lehetőségeit biztosítja, mint a kisparcella. Rövidesen megkezdik 50 hold vöröshere felülvetését, de ezenkívül még harminc hold új telepítésű lucernával növelik a szálas takarmánybázist. — T. L. - a per hálái Kossuth Tsz-ben a szttvetkeget IttliPeMi 40 'ófogat dolgozik. Az egyik trágyát hord, a másik szánt, a harmadik az őszi vetéseket hengerezi, fogasolja, fejtrágyázza. A volt ifjúsági szakcsoport területén 20 hold borsmenta telepítés növényápolási munkálatait is megkezdték. A tsz-tagok portájáról már kihordták a trágyát, de a községi pálinkafőzőtől is megszerezték a törköly-trágyát, s mintegy 150 kocsival szállítottak ki a földekre a répa és a zabvetések alá. A Kossuth Tsz tagjainak többsége volt középparaszt, akik gazdag termelési tapasztalataikat a közösség érdekében hasznosítják, öntevékenyen igyekeznek megbirkózni a kezdeti nehézségekkel. Itt a zabvetés ideje,és nincs elegendő vetőmag. Kértek a Az ban . A Javaslataink a békét szolgálják Hruscsov beszéde Lipcsében Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke március 5-én a lipcsei városi tanács és a lipcsei vásár vezetősége ebédjén beszédet mondott. Bevezetőben köszönetet mondott azért a rendkívül barátságos fogadtatásért, amelyet Lipcse vezetői és lakossága tanúsítanak a szovjet küldöttség iránt. A szívélyes magatartás a Szovjetunió képviselői iránt — hangsúlyozta Hruscsov — azt bizonyítja, hogy a német nép baráti érzelmekkel viseltetik a szovjet nép iránt. A német nép, amelyet a hitleristák a nép akarata ellenére sodortak a háborúba, nem kívánja a harmadik világháborút, amely még nagyobb pusztulással fenyeget. Különböző államok, különböző nemzetek képviselői gyűltek itt össze — mondotta többek között. — Itt, a vásáron azonban egy közös nyelven kívánunk beszélni, beszélni kívánunk a kölcsönösen előnyös kereskedelemről. Ilyen kereskedelem mindenkinek érdeke, tekintet nélkül arra, milyen párt tagja, mi a vallása. Nem azért utaztam ide, hogy ideológiai kérdésekről vitázzam. Én a Szovjetunió üzleti köreit képviselem. Mikardo angol parlamenti képviselő, ön szovjet kapitalista. Hruscsov: ön azt mondja, hogy én szovjet kapitalista vagyok. Ha ön számára csak ilyen kategóriák érthetők, akkor az ön közbeszólására azt mondhatom, hogy én a kommunizmus üzleti köreinek képviselője vagyok. (Élénkség, taps.) Otto Grotewohl: Éppen ez a békés együttélés. Hruscsov: Helyesen mondja Grotewohl elvtárs. Mi sokszor kijelentettük és most is azt mondjuk, hogy a békés együttélés elveinek megvalósulását kívánjuk. Csakhogy nem mindenki ismeri el azt a gondolatot, egyes nyugati körök nem kívánják a békés együttélést. — Ámde, mit jelent a békés együttélés el nem ismerése? Az, aki nem ismeri el a békés együttélést, elmerül, mert más kivezető út nincs számára. A szocializmus világa és a kapitalizmus világa egyaránt egy bolygón van. Akár tetszik, akár nem, ezen változtatni nem lehet. Bennünket nem lehet könyökkel félrelökni, de ha valaki mégis megpróbálja, akkor összetöri a könyökét. Mi békét akarunk, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését kívánjuk. Kereskedjünk, mert a kereskedelemmel együtt jár a békés együttélés. A béke biztosításához fel kell számolni a második világháború következményeit. A háború már régen befejeződött, hamarosan tizennégy éve lesz, hogy véget ért és még mindig nincs békeszerződés Németországgal. — Felmerül a kérdés, meddig lehet tűrni ezt a helyzetet? Kinek előnyös ez a helyzet? Csak azok, akik a hidegháború folytatását kívánják, tartják szükségesnek e helyzet fennmaradását. Mindenkinek, aki a béke fenntartását és megszilárdítását kívánja, fel kell lépnie a háború következményeinek megszüntetéséért, síkra kell szállnia azok ellen, akik akadályozzák a német békeszerződés megkötését. — Mi ezt mondjuk: írjuk alá a békeszerződést a jelenleg fennálló két német állammal. Erre így válaszolnak nekünk: írjuk alá, de előbb egyesítsük Németországot. — Mi kívánjuk Németország egységének helyreállítását. Nos, üljön össze Adenauer úr és Grotewohl elvtárs és egyezzenek meg erről, mi pedig megszavazzuk azt, amiben megegyeznek. Ha másképp járunk el, ez beavatkozás lenne a németek belügyiébe. Walter Ulbricht: Adenauer fél egy ilyen találkozástól. Hruscsov: Ulbricht elvtárs igen helyes és érdekes gondolatnak adott hangot. — Adenauer álláspontja a kancellár gyengeségét bizó(Folytatás a második oldalon) Ötvenezer naposcsibe az idén Megyénkben egymásután alakulnak a termelőszövetkezeti községek. Ez nagy feladatot ró a Székesfehérvári Baromfikeltető Állomás dolgozóira is. Egymásután futnak be az igénylések naposcsibékre. Az állomás mindent elkövet, hogy a tsz-ek rendelkezésére álljon. Február elejétől 53 129 naposcsirkét kelttettek ki a korszerű gépekkel a tojásokból és a kikelt naposcsibéket elsősorban a termelőszövetkezeteknek juttatták. A keltető állomás munkáját megkönnyíti az is, hogy a termelőszövetkezetektől nagymennyiségű tenyésztojást kapnak, így a Vértesacsai Vörös Október Termelőszövetkezettel 70 000 tojás számítására kötöttek szerződést Hasonló szerződést kötöttek a kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz-szel is. Ezeknek a tsz-eknek híres fajtenyész-baromfiállományuk van. A keltető állomáson most van a munka dandárja. Jelenleg minden gép üzemel, a múlt héten raktak be 77 360 darab tojást, melyekből március 25-re várható a kelés. E hét szerdáján 26120 kiscsirke látott napvilágot, amelyeket azonnal elszállítottak elsősorban megyénk termelőszövetkezeteibe, tenyésztésre, árutermelésre, s a tsz-tagok háztáji gazdálkodásába. Igen örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban felismerik a baromfitenyésztés jövedelmezőségét. d£9R # KISZ malfyirság Hogyan tovább Akik nem a fellegekben járnak Pusztaegresi kiszesek, A Velinszki László Úttörőház életéből Válasz hatvan középiskolás fiúnak Belkereskedelmi Minisztérium a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztéséért A Belkereskedelmi Minisztériumban megbeszélték azokat a feladatokat, amelyekkel előmozdíthatják a termelőszövetkezetek gazdaságos működését és jó áruellátását. Az erről szóló miniszteri utasítás előírja, hogy olyan módszereket kell kidolgozni, amelyek nemcsak elősegítik és megkönynyítik a termelőszövetkezetek áruértékesítését, hanem egyúttal javítják a városi lakosság ellátását friss zöldséggel és gyümölcscsel is. A tervek szerint rövidesen kidolgozzák a termelőszövetkezetek piaci árusítási rendjét és az értékesítés megkönnyítésére állandó árusítóhelyeket létesítenek. Felmérik továbbá a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti parasztság áruvásárlásainak várható alakulását. Szeretnének hozzájárulni a háztáji gazdaságok anyag- és gépigényeinek kielégítéséhez. A falusi asszonyok munkáján bőséges és jó kenyérellátással kívánnak segíteni. A termelőszövetkezetek tagságának áruvásárlásait oly módon könnyítik meg, hogy a zárszámadások és nagyobb előfogadás idején mozgó boltokkal viszik az árut a termelőszövetkezeti központokba. A várható nagyobb mezőgazdasági építkezések elősegítésére valamennyi TÜZÉP-vállalat és földművesszövetkezeti árusító telep az eddiginél több építőanyagot tartalékol a szövetkezeteknek. A tavaszi növényvédelmi munkákhoz védőszereket és meszet bocsátanak rendelkezésre. Felkészülnek a kézi szerszámok fokozott keresletére is. (MTI) Ködgyertyákat ad a honvédség az utófagykárok elhárításához A mezőgazdaság, különösen az utófagyok iránt érzékeny kertészeti növények, gyümölcsösök és szőlők védelménél az utóbbi években sikerrel alkalmazta az úgynevezett ködgyertyákat, amelyek megakadályozzák a talaj túlzott hőkisugárzását, valamint a reggeli napfény hatására hirtelen és csak részlegesen felmelegedő növényi szövetek elroncsolódását. Már a múlt évben is jelentős mennyiségű ködgyertyát adott a honvédség a termelőknek, de nem kerültek felhasználásra. Az idén más a helyzet: a szokottnál jóval korábban jött a tavaszodás. Ezért a honvédség most minden eddiginél nagyobb mennyiségű ködgyertyát bocsát a termelők rendelkezésére. A fontos védekezőszerre a községi tanácsok közvetítésével a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályánál március 15-ig jelentsék be igényüket a termelők és a gazdaságok. (MTI)