Fejér Megyei Hírlap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
Finomhúsú őszibarackok sorakoznak a ládákban. Rövidesen elindulnak a hűtő vagonokban, irány a Szovjetunió. Csúcsforgalom Bodakajtoron című riportunk az 5. oldalon. Fejér megyei Péntek, 1969. augusztus 1. XXV. évfolyam, 176. sz. * Ára: 88 fillér 001 . YTLAG PROLETARJAT, EGYESÜLJETEK! MA MÉD SZENZÁCIÓ Mindennapi dolgokról beszélgettünk Sárbogárdon, a Kossuth Termelőszövetkezet vezetői szerényen elhárítottak először minden érdeklődést, mondván, nincs most náluk , semmi érdekesség. — Hanem ezek a borjak, amiket tegnap elszállítottunk, csodálatosan szépek voltak — mondták csak úgy mellékesen egymásnak —. Úgy látszik, hogy nagyon bevált ez a tejporos hizlalás, hihetetlen eredményeket lehet vele produkálni. Beszélgetésükből lassan kikerekedett egy valóban figyelemre méltó módszer eredménye. Hallották, hogy a fővárosban kísérletképpen megpróbálkoztak a tejporos borjúhizlalással. Ennek a jelentősége a rendkívül gyors súlygyarapodáson kívül abban van, hogy a hús fehér marad, mint a tejes borjúé. Amikor a kísérlet befejeződött, a borjakat elszállították a nyugati exportra, s az eredmény az lett, hogy mindenki ezekből akart vásárolni. — Ebből gondoltuk, hogy nem lehet ez rossz üzlet, s elhatároztuk, megpróbáljuk — mondotta Tóth Gyula főagronómus —. De a többit talán mondja el Hoffer Gábor, a főállattenyésztőnk. — Április végén be is állítottunk nyolcvanhat kisborjút 59 kilós átlagsúllyal — emlékezett vissza a főállattenyésztő —. Ezekből a harmincnapos mérlegelés után négyet gyenge fejlődés, kettőt betegség miatt kiselejteztünk, egynek pedig eltörött a lába, s így hetvenkilencmaradt a hizlaldában. Két és fél hónap múlva újra mérlegeltük az állományt, s akkor már 159 kiló volt az átlagsúly. Tehát a hizlalás kezdetétől fogva kereken száz kilót szedtek fel darabonként. Természetesen mint minden jó eredmény elérésének, ennek is megvan a szigorú technológiája, amit a cél érdekében feltétlenül be kell tartani. Mert ha nem, akkor sem menynyiségileg, sem minőségileg nem felel meg az áru a vevőnek. — Igen, a technológia nagyon is fontos — folytatja Hoffer Gábor —. Ezek a borjak például a hízóba állításkor nem lehettek kéthetesnél idősebbek és a súlyuk nem haladhatta meg a 65 kilót. S az egész hizlalási idő alatt nem kaphattak mást, mint francia tejport és a nagyon meleg napokon darabonként legfeljebb egy liter vizet. Alom sem lehetett alattuk, nehogy megegyék és nem mehettek a kifutóba sem. Sőt még a vizet is meg kellett vizsgáltatni, hogy nincs-e benne vastartalom, mert attól a hús elszíneződik, nem marad fehér. A megadott technológia szigorú betartásának meg is lett a kiemelkedő eredménye. A fentiek szerint ugyanis a borjaknak négy hónap alatt kellett volna elérniük a 170 kilós átlagsúlyt. Ezzel szemben a hizlalástól eltelt három hónap múlva meg kellett kezdeni a szállítást, mert sok borjú már nem bírta volna a hízást. Július 28-án tehát értékesítettek 50 darabot. És milyenek voltak az eredmények? — Szinte magunk sem akartuk elhinni. 188 kiló átlagsúllyal kerültek eladásra, de az ötvenből 21 kétszáz kilón felül volt. S hogy azok milyen szépek voltak...! Volt köztük olyan is, amelyik egy hónap alatt hetven kiló súlygyarapodást ért el, tehát naponta több mint két kilót. Ebből következve az egyéb mutatók sem roszszak. Egy kiló borjúhúst például 1,53 kiló tejporból állítottak elő, amelynek az ára közel húsz forint. A borjú kilójáért pedig élősúlyban 30 forintot kapnak. Nincs még végleges eredmény, mert 29 darab még hízik, de úgy számítják, hogy minden kiló után kilenc forint körül lesz a tiszta haszon. Ennyiért pedig nagyon megéri foglalkozni vele. Jelenleg még nem sok követője van e módszernek, de valószínű, hogy ez sem sokáig lesz szenzáció. Ma még az. Dege György Másfél kiló tejporból egy kiló borjúhús Hetvenöt nap alatt 100 kiló súlygyarapodás ára: órő súlyban kilónként 30 forint A történelmi fordulóra készülnek Szőke Sándornétól, a móri járási nőtanács vezetőjétől arra a kérdésre kértem választ, hogyan készülnek a nők a történelmi forduló negyedévszázados jubileumára. — Szeretnénk feltérképezni a nők családi, társadalmi, szociális helyzetét, milyen tartalmi és formai újat hozott a huszonöt év életükben. E törekvésünk jegyében készült el nemrégiben az az anyag, amely ezt a témát elemzi a járás területén, szól a közöttük végzett politikai munkáról is. A jelentés a párt végrehajtó bizottsága előtt szerepelt, s ez lesz elvi alapja a további munkánknak. Nők a munkában címmel sorozatot indítunk, melynek bevezető programja az az ankét lesz, amelyre a kereskedelemben és az egészségügyben dolgozókat hívjuk meg, hogy beszéljenek, vitatkozzanak önmagukról. A mi feladatunk, hogy továbbítsuk az itt elhangzottakat, segítsük gondjaik megoldását . A szülői munkaközösségek komoly segítőtársaink, főleg a család és az iskola harmonikus kapcsolatának kiépítésében. Tartalmas, eredményes munkát végeztek az elmúlt esztendőkben. Ez adta a gondolatot, hogy a járásban pályázatot hirdetünk, amelynek célja, ezeknek a kollektíváknak húsz évét szakdolgozatok formájában feldolgozni, értékelni. Ugyancsak e közösségek bevonásával rendezzük meg ebben az évben a pályaválasztási anteétot. Erre valamennyi mezőgazdasági és ipari üzem, vállalat vezetőjét meghívjuk, beszéljenek ők arról, milyen lehetőségeket kínálnak a járás munkahelyei, s milyen szakmákra tartanak igényt. A kétnapos program másik feladata a hazafias és honvédelmi nevelés elemzése és a feladatok összegezése. Az évforduló jegyében nőbizottságot alakítunk minden termelőszövetkezetben. Ez alapos előkészítő munknkát igényel, melynek egyik része lesz az a három hónapos politikai oktatás, amelybe a szocialista brigádok tagjait, a nőmozgalom aktivistáit akarjuk bevonni. Itt kívánom megjegyezni, hogy a termelőszövetkezetekben jelenleg 23 asszonybrigádunk van. Valamennyi már azoknak a vállalásoknak a szellemében dolgozik, amelyeket az évforduló tiszteletére tettek. — fejezte be tájékoztatását Szőke Sándorné. Programjukban még sok esemény szerepel. Közöttük élménybeszámolók, amelyekelőadói olyan asszonyok lesznek, akik már jártak aSzovjetunióban. Vagy a téli szakkörök nagyszabású seregszemléje. Dokumentumfilm is készül a legjelentősebb eseményekről. A filmkockák már rögzítették Velinszkyné móri sírjának megkoszorúzását, s azt az ígéretet, miszerint a nőtanács gondoskodik a 19-es mártír feleségének, a kiváló pedagógus emlékének átadásáról. Filmre vették a móri nőklub alakulását s néhány tartalmas összejövetelét. Rokonszenves és elismerésre méltó az az őszinte törekvés, amely a legkisebb falu asszonyait is jellemzi. A múltat mérik fel, kritikusan újraértékelik, de közben a tetteket újabbakkal szaporítják, hogy a jubileumi összegzéskor a mozgalom vezetői és aktívái elégedetten nézhessenek szem -lserési és mai önmagukkal, s új erővel indulhassanak a sokat ígérő holnapok felé. — zágoni — AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MCV11 TANÁCS LAPJA II-J*’#’“ •■•' . .V %f ' 4 .■•* A ■'■ y. •. .« *■ • ' Befejezték az aratást Tácon A táci Petőfi Termelőszövetkezetből telefonon jelentették szerkesztőségünknek, hogy csütörtökön délben befejezték az 1210 hold kalászos gabona aratását és cséplését. Az 1064 hold búza termésátlaga nem végleges adatok szerint mintegy 19,50 mázsa körül alakul holdanként. Jelenleg a kombájnszérűn még folyik a tisztítás és ennek befejezése után valamelyest még változhat az eredmény pluszban, vagy mínuszban. A szalma letakarításával 60 százalékra vannak kész, bálázzák, hordják és kazlazzák. Ezt a műveletet állandóan nyomon követi a tarlóhántás. Megkértek bennünket egy üzenet közvetítésére is. Szívesen nyújtanának segítséget más mezőgazdasági nagyüzemeknek négy SZK-4-es kombájnjukkal. Ha az időjárás egyre bizonytalanabb „magatartását” nézzük, nagyon meggondolandó ez a jó javaslat. De azért is, mert elmúlt a július, ma már augusztus van. Mindennapi kenyerünk Huszonkétezer ropogósra sült cipó. Ennyi kerül naponta a székesfehérváriak asztalára. Négyszázötven mázsa kenyeret fogyasztunk el az év egyetlen napján. Milyen kenyeret? Erről már lehetne néhány szót szólni. Szóltunk is, képviselve a megyeszékhely közvéleményét, nem is egyszer az utóbbi évek során. A csomagolás már jó ... Néhány éve, amikor a fehérvári kenyér minőséget szóvá tettük, érdekes módon használta fel a Hírlap cikkét az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyik kirakatrendezője. Az Ady Endre utca és a Március 15 út kereszteződésénél, az önkiszolgáló bolt kirakatában apró figurák „vitatkoztak” a cikk felett, jelképezve a pékkereskedő vitát. Valóban, a sütőipar sokat tett a fehérvári kenyérellátás megjavítása, s a jobb minőségű kenyér érdekében. S ha mégis gondot okoz időnként mindennapi kenyerünk Fehérvár egy-egy lakóterületén, abban bizony jócskán ludas a kereskedelem, a túl óvatos boltvezetők, félvén, hogy nyakukon marad az eladatlan áru, túlságosan is keveset rendelnek belőle, s így a késői vásárlóknak már nem jut Vagy — különösen hétfőn — először a szikkadt kenyeret kell megvennünk, s elfogyasztanunk „eszi, nem eszi, nem kap mást”-alapon, s csak utána kerülhet sor a friss, meleg kenyérre. A szállítás, s a korszerűtlen tárolás is sokat ront a kenyér minőségén. Az egymásra halmozott kétkilós veknik, egykilós cipók összenyomódnak. A csomagolás azonban, legalább is a legutóbbi hetekben, már tetszetős. Nem agyonspórolt féltenyérnyi papírosdarabkában teszik már elénk, hanem higiénikusabb, bőkezűbb burkolatban. Persze, ez vajmi kevés vigasz. Verseny, a fagyasztó hasznára Mióta a sütőipar már maga is érdekelt a kenyér eladásában, mindenesetre előnyös változásnak lehettek tanúi a fehérvári vásárlók. A kenyér-szaküzletek számának gyarapítása mellett szól, hogy az új gazdaságirányítási rendszer szellemében fogant versengésnek máris hasznát látta a fogyasztó: jobb a kenyérellátás a megyeszékhelyen. A tanulságot a városi tanács kereskedelmi osztálya is megszívlelte. Újabban már az a tendencia érvényesül, hogy gyarapítsák a kenyérboltok számát, s növeljék a már meglévő szakboltok eladóterületét, korszerűbb vásárlási lehetőségeket biztosítva a fogyasztók részére. Az Engels Frigyes utca és a Május tér sarkán megnyitott kenyérbolt egy újabb lakóterületet kapcsolt be idén a jobb és folyamatosabb kenyérellátásba. A Borjúkúti dűlő kenyérboltja szintén népes lakóterület, a Jezsuita lakótelep és az egész külterület jobb kenyérellátásának biztosítéka. A Béke téren is épül egy új kenyérbolt. A Belváros központjában, a Március 15 útra tervezett új élelmiszerkereskedelmi kombinát szintem növelheti majd a vevő(Folytatás a 2. oldalon) BETONSZÁLLÍTÁS A modern építkezés nélkülözhetetlen eleme a vasbeton. Képünkön: az építőipari vállalat betonkeverője, ahonnan a gépkocsik egymás után cöráülnek, a megkevett betonnal. (Fotó: Rabáczy)