Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
- 2 MTI — TASZSZ — APIV — UPI Az Israeli Kommunista Párt főtitkára Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Wilnert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben ismételten kifejezésre jutott a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus a proletár internacionalizmus elvein nyugvó nézetazonossága,. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, és Garai Róbert, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. A francia— algériai válság Párizs Nem csupán az olajról, hanem az algériai—francia kapcsolatok egészéről és ezen belül is elsősorban az algériai bor franciaországi eladásának a problémájáról van szó a jelenlegi válságábanPárizs és Algír között — állapítja meg több francia lap is. • Az Humanité csütörtöki ■ számában Robert Lambotte azt írja, semmi sem mutat arra, hogy a francia—algériai válság kijutott volna már a veszélyes zsákutcából. A lap a továbbiakban rámutat, hogy a gyarmati rendszerből Algéria hatalmas szőlőterületeket örökölt, amelyek" átállítása más termékek termelésére rendkívül költséges. Algéria viszont ma nem tudja eladni azt a hatalmas mennyiségű bort, mert a francia kormány megszegte ezirányú korábbi kötelezettségeit. Külföldi kaleidoszkóp Moszkva Andrej Gromako szovjet és Walter Scheel nyugat-német külügyminiszter csütörtökön délután újabb megbeszélésre ült össze. • Csütörtökön a Kremlben folytatódtak a szovjet-iraki tárgyalások. A felek folytatták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek, valamint a kölcsönös érdeklődésre számottartó idő-, szerű nemzetközi problémák vitáját. Bécs Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter, aki a szovjet-osztrák hosszúlejáratú (1971—1975) árucsereforgalmi és fizetési egyezmény aláírása céljából hivatalos látogatáson Bécsben tartózkodott, csütörtökön visszautazott a szovjet fővárosba. it a válogatott keret Az MLSZ elnöksége csütörtök délutáni ülésén jóváhagyta a 33 tagú válogatott keretet, amelyben a következő játékosok kaptak helyet. Kapusok: Bicskei, Rothermel, Tamás. Jobbhátvédek: Fábián, Noskó, Vellai. Középhátvédek: Mészöly, Páncsics (?), Ruzsinszki. Ha a ferencvárosi játékos nem szerepel az őszi idényben, akkor ezt a hármas keretet Kovács (Videoton) tölti ki. Balhátvédek: Fejes, Juhász, Megyesi. Beállósok: Konrád, Répás, Vidáts. Középpályások: Dunai III., Halmosi, Karsai, Mucha, Müller, Somogyi.. Jobbszélsők: pusztai, Szabó 5., Szőke. Belső csatárok: Bene, Dunai 11., Fazekas, Kocsis, Sárközi, Szuromi. Balszélsők: Kozma, Nagy L., Tóth J. Nem szerepel a keretben Bánkuti, akit a közelmúltban megoperálta és Albert, aki a Ferencvárosban ősztől új szerepkörben játszik, és aki a szövetségi kapitánnyal történt beszélgetése során kijelentette, hogy ennek az új szerepkörnek megszokásához és beilleszkedéshez még egy-két bajnoki mérkőzésre van szüksége. • Előkészületi mérkőzés: VIDEOTON—ALRA REGIA 10:2 (9:0) G.: Karsai, Wollek (3—3), Nagy N. (2), Józsa, Mester, ill. Tóth, Sipos. HÍRLAP Az Avenue Ml éberen a helyzet változatlan A Centropreus esti helyzetképe Naponta új meg új és jelentős eseményeket sodor magával a rohanó idő, ugyanakkor sűrűn jelennek megemlékezések is a közelmúlt történéseinek hátteréről. Ezek nemcsak történeti szempontból érdekesek, de erősebb fényt vetnek napjaink esemény-áradatára is. Most például szenzációt keltett Louis Heren, a londoni Times New York-i tudósítójának a minap Amerikában megjelent könyve. Címe: Nincs éltetés, nincs búcsú. Egymásik, nem kis port felvert emlékezés: John Kennedy elnök egyik egykori bizalmasa most hozta napvilágra, hogy Kennedy 1965-ig minden amerikai katonát vissza akart vonni Vietnamból, ezt az elhatározott , szándékát bizalmas konferenciában leszögezte. S mi történt? Kennedyt csaknem hét esztendeje meggyilkolták, Johnson követte, majd Nixon, igen sok ígéret elhangzott már az amerikai katonák visszavonásáról, s mégis: még mindig több százezer jenki egyenruhás tartózkodik Vietnamban. Hát vajon a párizsi tárgyalóasztalnál fokozza-e békeerőfeszítéseit az Egyesült Államok? Nos,éppen csütörtökön tartotta meg „szűzbeszédét” az Avenue Kiéberen levő tárgyalóteremben az amerikai delegáció új vezetője, David Bruce. Az MTI párizsi tudósítója szerint: „az új tárgyaló megjelenése, felszólalásából ítélve, semmi újat nem hozott. Bruce gyakorlatilag csak megismételte és összefoglalta azt, amit elődei az elmúlt 18 hónap alatt lezajlott 70 ülésen elmondtak.” De a Figaro című burzsoá párizsi lap is azt írja: „nehéz elképzelni, hogy az új vezető megérkezése ahiéber sugárútra fellendítheti a tárgyalásokat. Hacsak — fűzi hozzá a lap — Nixon nem adott korábbi, elsősorban Saigonnak szánt nyilvános kijelentéseitől eltérő titkos istrukciókat Bruce-nak. Egyelőre ennek nem látszott jele Párizsban, a Vietnammal foglalkozó értekezlet 78. tárgyalási napján. Kábítószeraz ifjú Kennedynél Massachusetts állam (USA) egyik körzetében a fiatalkorúak bírósága csütörtökön megkezdte a kábítószerfogyasztással vádolt ifjabb Robert Kennedy és ifjabb R. Sargent Shriver kihallgatását. A két 16 éves fiú a szülők — Ethel Kennedy, illetve R. Sargent Shriver volt párizsi nagykövet és neje, Kierx kíséretében, szenzációhajhász újságírók sorfala közt lépett be a bíróság épületébe. A kis csoport élén Edward Kennedy haladt, érthetően rossz hangulatban, hiszen ez az eset sem öregbíti majd a Kennedy-családnak a Kopendie-ügy által amúgy is kissé megtépázott jóhírét. Őrizetbe vette a rendőrség Robert Kennedy-t (a képen balra), a meggyilkolt Kennedy szenátor 16 éves fiát, és barátját, R. Sergent Shrivolt párizsi nagykövetének fiát. A két fiúnál és társaiknál kábítószert találtak. (Telefoto — AP—MTI—RS) Harci gázok Washington Az amerikai szenátus tengerészeti albizottságában tovább folyik a vita a megsemmisítésre ítélt gázfegyverek sűrűn lakott területeken át történő szállításáról és a tengerbe süllyesztéséről. A tervek , szerint a „gázvonatok” hétfőn indulnak el útjukra. A ,.veszélyes szállítmány útvonala mentén levő települések vezetői egyre élesebben tiltakoznak a Pentagon tervei ellen. A Georgia állambeli Macon republikánus polgármestere, Ronnie Thompson bejelentette, hogy a városi rendőrség segítségével fel fogja tartóztatni a „gázvonatot” és ha annak kísérői ellenállnak, letartóztatja őket. Tiltakoztak a közelükben tervezett tengerbesülylyesztés ellen Bermuda és a Bahama-szigetek vezetői is. Vihar Dél-Franciaországban Tíz halálos és 30 sebesült áldozata van eddig annak a példátlan erejű szélviharnak, amely, végigsöpört Franciaország délnyugati részének Atlanti-óceáni partvidékén. A képen: a vihar pusztításai. (Telefoto — as—mti—ksa London Londonderryben, Észak-Írország második legnagyobb városában csütörtökön összetűzésekre került sor az angol csapatok és a helyi lakosság között. A csapatok könnyfakasztó gázt alkalmaztak, hogy szétkergessék a tüntetőket. Több embert letartóztattak. Nicosia Cipruson görög nemzeti gárdisták csütörtökön tüzet nyitottak ciprusi törökökre. Egyikük meghalt, egy másik megsebesült. Egy szóvivő közlése szerint a gárdisták akkor nyitottak tüzet, amikor egy katonai tábort „gyanúsan megközelítő ismeretlen személyek” többszöri felszólításra sem álltak meg. Madrid Két ambiciózus spanyol fiatalember oly módon próbálta felhívni a figyelmet torreádor képességére, hogy rögtönzött bikaviadalt tartott egy tízemeletes madridi postahivatal tetején, természetesen bika nélkül. Mindkettőjüket tűzoltók szedték le a szédítő magasból. Új Delhi Legalább 150-en vesztették életüket Indiában a monszun esőzések okozta áradások következtében. 50 000 ház töncsment vagy erősen megrongálódott Nyugat-Berlin A nyugat-berlini statisztikai hivatal adatai szerint a városban rohamosan növekszik a bűnözés. 1965-ben havonta átlagosan 9105 bűnesetet jegyeztek fel, ez év májusában már 13 248-at. Elsősorban a rablások, gyilkosságok és más erőszakos cselekmények száma növekszik. London Lord, Carrington angol hadügyminiszter, aki csütörtökön tért haza távol-keleti utazásából, kijelentette, hogy Nagy- Britannia jelenléte a világ e térségében a jövőben „szerény, de hasznos" lesz. A hadügyminiszter nem volt hajlandó többet mondani azokról a kormánytervekről, melyek Nagy-Britannia Szueztől keletre levő tartózkodására vonatkoznak. VILÁGTÜKÖR •Péntek, 1970. augusztus 7. Tűzszünet az olajfák alatt ? Egyelőre még kérdés, hogy a hét végére — amint a hírügynökségek jósolják — valóban életbe lép-e a tűzszünet a közel-keleti frontvonalak mentén, s ha a fő érdekeltek vállalják is a most még csak három hónapra szóló fegyvernyugvást, mit tesznek ezen állapot meghiúsítására azok az arab erők, amelyek hevesen tiltakoznak a politikai rendezésről való tárgyalásoknak a gondolata ellen is? Tény, hogy ha a két legfőbb és a mai harcok súlyának döntő részét vállaló szemben álló fél — az EAK és Izrael — tűzszünetet tart, akkor joggal beszélhetünk a közel-keleti helyzet új szakaszáról. Hogy ez a szakasz egyúttal politikailag rendkívül kritikus, alkalmasint feszült is lesz, azt máris jelzik az EAK békekezdeményezése óta lezajlott események, a frontvonal mindkét oldalának fővárosaiban. A tűzszünet közelsége rögtön eszébe juttatja az embernek az 1967-es izraeli agresszió nyomán létrejött fegyvernyugvást, amelyet tavaly rendszeressé, mindennapossá vált összecsapások szakasza váltott fel. Az akkori tűzszünet szükségszerűen hordta magában megbontásának lehetőségét, hiszen az arab területeket megszállva tartó Izrael semmibe vette, el sem fogadta a Biztonsági Tanács 1967 novemberi, egyhangúlag hozott határozatát a rendezésről. A megszállás a politikai zsarolás eszközévé vált Izrael, és a mögötte álló erők, mindenekelőtt az amerikai imperialisták kezében. Ha ezt az arabok „végkimerülésére” és megtörésére számító taktikát , meghiúsítani akarták a haladó arab erők és az őket támogató szocialista országok, úgy egyedüli útjuk a fegyverkezés, az izraeli katonai fölény megkérdőjelezése maradt. Az idő igazolta az imperialista zsarolásra adott efajta választ: újkeletű rendezési tervükkel az arab, világban levő pozícióik maradványait féltő amerikaiak voltak kénytelenek engedményt tenni. Ezzel Washington valójában visszatért oda, ahonnan „eltaktikázta magát” a BT határozatához. Éppen ebben rejlenek a mostani szakasz buktatói: az izraeli kormány keservesen kicsikart „igen, de” válasza jelzi a várható politikai döccenőket. A rendezésnek, s ekként a BT-határozatnak is kulcskérdése a megszállt arab területek visszaadása. Izrael, mint agresszor, nem kaphat semmit a hódító háborúért, Izrael mint állam, léte arab elismerését, vagyis a hódításnál megalapozottabb biztonságot kaphat a területek visszaadása fejében. A, ■támadó területnyeresége az ■imperialista politika győzelme volna. Egyszer már felborult a tűzszünet amiatt, mert Izrael és támogatói megkerülni próbálták a területek kulcsproblémáját, nem is titkolva alkudozási, magyarán zsarolási szándékaikat.Most az izraeli kormány igyekszik a kényszerű elfogadás után olyan értelmezést adni az amerikai tervnek, ami a területekkel való alkudozást is lehetővé tenné számára a Jarring ENSZ-megbízott közvetítésé- vel elkezdendő tárgyalásokon. A Rogers-terv felemásságának jellemzője, hogy Tel-Aviv ezt megteheti. Ha más nem, egymagában az arab táborban bekövetkezett vita vállalása tanúsítja, mennyire komolyan és bátran lépett a politikai rendezés felé az EAK, amikor elfogadta az amerikai javaslatot. Pedig jó oka van a bizalmatlanságra Washington kezdeményezéseivel szemben. Hiszen folyik egy tárgyalás immár 1968 tavasza óta Párizsban a vietnami rendezésről, s jottányit sem halad előre. Ott, Párizsban is a kulcskérdésben hiányzik az amerikaiaknak a valóságba belenyugvó válasza, attól az egy helyben topogás. Azúj szakasz tehát bonyolultnak és nehéznek ígérkezik; mindenesetre reményt nyújt, hogy ezúttal — a mondással ellentétben — nem a háború, a politika folytatása, hanem ,—talán — a politika a háborúé. Ameddig éppen az arab egység, legalább is a haladó országok akcióegysége volt fontos tényezője az imperialista szándékok meghiúsításának. Ezért annyira sajnálatos a Bagdad vezette politikai támadás a harc politikai és katonai terheinek zömét viselő EAK ellen. Bagdad valójában ultimátumot intézett Kairóhoz és a tripoli tanácskozáshoz, s megsértődött, amikor egyiptomi részről válaszul a harcias szavak és tettek közti különbségre utaltak. A vita az arab ügynek árt, és Tel-Avivot reménnyel tölti el manőverezésének sikerét illetően. Az izraeli szélsőséges körök illúziókergetése viszont visszakergetheti a közel-keleti népeket a válság megint új, de veszélyes szakaszába. (a. j.)